Csák, László

Patočka, Jan

Hungarian

Csák László

University of Szeged

LélekJelenLét o I. évfolyam o2-3. szám 02000 A NYITOTT ÉRTELEM JELENKORA Jan Patocka: A jelenkor értelme Kalligram, Pozsony, 1999. „A filozófia problémája a világ mint totalitás." Jan Patoéka.• Prirozeny svét jako ftlosoficky problém A kitűnő Kalligram Kiadó a Mi a cseh? című tanulmánygyűjtemény megjelenése után alig há-rom évvel most újabb kötetet jelentetett meg Jan Patoöka cseh filozófustól. A két könyv boltokba ke-rülése közt eltelt rövid idő két dologra enged követ-keztetni. Azaz a magyar olvasóközönség a Mi a cseh? hatására fölfedezte magának Patoökát, és így érzékelhető igény jelent meg egy újabb kötetre; il-letve a Kalligramnál gondolják úgy, hogy szerzőnket érdemes lenne megismertetni szélesebb közönséggel is. Nos, ha az első lehetőség áll fenn, az örvendetes, ha az utóbbi, akkor az legalábbis dicsé-retesnek mondható. Röviden érdemesnek tűnik megemlítenünk, hogy a magyarországi könyvpiacon egyre kevésbé szokatlan módon, igen igényes kivitelű könyv ke-rülhet az olvasó kezébe. Így az olvasás, az elmélyü-lés élvezete akár zavartalan is lehetne, ha nem csú-szott volna be mégis néhány szedési hiba. Így pél-dául a prágai Mladá fronta kiadó nevén kívül a francia riviére-t is tévesen szedték (maladá ill. riviére). Ezek felett akár szemet is hunyhatnánk, ha a 158-159. oldalon nem tűnt volna el legalább egy fél mondat, és nem született volna meg az érdekes, ám értelmetlen „összeráciákat". Így azonban meg kell fogalmaznunk azon óhajunkat, mely szerint jó volna már, ha az igényesség terén a szedők és a kor-rektorok fölzárkóznának a szerkesztőkhöz és a kiadványtervezőkhöz. De térjünk rá egy, az eddigieknél természetesen jóval lényegesebb kérdésre, nevezetesen kíséreljük meg nagy vonalakban vázolni a patoökai gondolko-dás azon mozzanatait, melyek A jelenkor értelme olvasása során kibontakozó kép árnyalásához szük-ségesnek mutatkoznak. A mű első olvasása után azonnal szembe talál-kozunk a következő paradoxnak tűnő helyzettel. Patoöka az első fejezet felütésében támadást intéz kora történelem-felfogása ellen, mely nem képes az előrelátásra és „mindig a valóság mögött kullog"16. Ugyanakkor Patoöka maga is reflektál korára, föl- 16 Jan Patoöka: A jelenkor értelme; Kalligram, Po-zsony, 1999; 9.0.; (továbbiakban: 2) fedi annak értelmét, és egy új korszak nyitányaként értékeli azt. A mai olvasó azonban pontosan abban az időben él, melynek Patoökáé nyitányul kellett volna szolgáljon, és mégsem érezzük, hogy a patoökai jövő lenne a mi jelenkorunk. Azt kellene talán mondanunk, hogy Patoöka tévedett, amikor jóslatait megfogalmazta? A következőkből remé-nyeink szerint világossá válik, hogy erről szó sincs; s bár ez sem hangzik kevésbé paradox módon, mégis: a patoökai történelem-felfogást egyáltalán nem kérdőjelezi meg, hogy jóslata nem vált be. Minden kor megragadja, problémává teszi, ér-telmezi a maga számára a történelmet, majd ennek alapján vezényli cselekedeteit meghatározott célok irányába. Mégis azt látjuk, hogy, mint azt Patoöka esete is jól mutatja, egészen más születik meg belőle. És ezt a mást aztán ismét aláveti az újabb kor az értelmessé tételt célzó problematizálásnak, hogy újabb célokat tűzzön maga elé. Ez a folyamat újra és újra lejátszódik; az emberről evvel összefüg-gésben mondhatjuk, hogy „alapvetően történelmi lény"". A történelem tehát a patoökai szempontra visszatekintve sem aprózódik fel történések puszta egymásrakövetkezésére, s nem is válik események kusza gomolygásává. Ellenkezőleg: a történelem eszméje mindaddig fennmarad, amíg „az életnek, életünknek értelmet adunk"". Ugyanis az előző ér-telemhez tartozó, talán már mindennapivá vált „élet melegéből fagyos, légüres térbe"" meredve fölébred a szorongás diszpozíciója, „amelyből az ember a világba, tehát az értelemhez és a jelentéshez tér visz-sza"?0 , de ez „nem azt jelenti, hogy a dolgokhoz úgy térünk vissza, ahogyan azok korábban voltak. " 21 . Azon gondolati világ számára, amely alapján a paradoxon megfogalmazódhat, a végső célok, az örök igazságok a mai napig értelmes és nem csupán értelmezhető elképzelésekként tételeződnek22 . Mindez persze nem jelenti azt, hogy Patoöka szá-mára ne létezne igazság és cél. De ez az igazság és ez a cél a korral összhangban nem lehet más, mint vi-szonylagos, pillanatnyi, problematikus. És éppen ezen vonások azok, amelyek a patockai értelemnek abszolút jelleget kölcsönöznek, lehetővé téve az " Jan Patocka: Mi a cseh?; Kalligram, Pozsony, 1996; (továbbiakban: 1) 18  Patocka: Eretnek esszék a történelem filozófiájá-ról; Van-e a történelemnek értelme?; In: (1) 19 Patoöka: Az élet egyensúlya és amplitúdója; In: (1) 20 Patoöka: Van-e a történelemnek értelme?; In: (I) 21 U. O. 22  Pontosan ez az, amit Patoöka humanitás-ideoló-giának nevezne Az élet egyensúlya és amplitúdója c. 1939-es tanulmányában. In: (1) A NYITOTT ÉRTELEM JELENKORA 	  91 ember történeti lényként való tényleges meghatáro-zását, s egyúttal a történelem eszméjének az előzőekben vázolt felfogását. Patoöka számára „a háború a mindennapiság bevégzett forradalma  "2-i.  Nincsen jobb véleménnyel a technikai civilizációról sem, hiszen elsekélyesíti a gondolkodást, csak pótlékkal szolgál, s ha van egy-általán haszna, az annyi csupán, hogy „A kötelező szórakozás formájában az unalom kollektív metafi-zikai tapasztalattá válik '24 . E kilátástalannak tűnő helyzetből már csak „egy történelmi méretű usravora"2S menthet ki minket. Ebben az érte-lemben szükséges, hogy „a véletlen uralmát olyanok uralma váltsa föl, akik értik, miről van szó a törté-nelemben."". A jelenkor értelme, mint azt a Patoökai történe-lem—eszme vázlatos jellemzése során láthattuk, nem hordozza az említett ellentmondást. Az sem kétséges, hogy a társadalom mely része számára íródott, kiket kell megszólítania. Természetesen az elméleti és kísérleti kutatókat, a filozófusokat, a mérnököket és a technikai tudás szakértőit " . Ahhoz, hogy megvalósuljon a kort értők ural-ma, a legfontosabb előfeltétel, nevezetesen az intel-ligencia tömeggé válása, már megvalósultnak tekinthető a hatvanas évek második felére. Az ily módon létrejött értelmiségi tömegnek azonban rá kell döbbennie mérhetetlen felelősségére, problé-mává kell tennie korának értelmét, és végered-ményben értelmes cselekvési programot kell nyúj-tania. Azonban nem csupán saját maga számára, ha-nem egyúttal az általános osztály számára is. Utób-bi talán meglepőnek tűnhet, azonban Patoöka szá-mára éppen az jelenti korának egyik igen markáns vonását, hogy az értelmiség, mint minden erő ereje, legfőbb termelőerő, ugyanazokkal a célokkal bír, mint az általános osztály. Az ily módon megvalósulható egység azonban oly számos feltételtől függ, hogy nem is lehetünk meglepve, ha meg—nem—valósulását tapasztaljuk. Elég csak a három, talán leglényegesebb mozzana-tot kiemelnünk: tudós erkölcsének követése, szoli-daritás, nyitott értelem. Mindemellett azt találjuk, Patoöka optimizmusa nem nevezhető túlzónak, alaptalannak pedig végképp nem; már ami saját ko-rát illeti. Személyesen is megélte ugyanis a Prágai Tavaszt, melynek „paradigmatikus jelentősége (..) abban áll, hogy (..) elsőként tettünk kísérletet az ér-telmiség és a dolgozó tömegek egységének megte-remtésére, az összeurópai fejlődés stílusának, korunk számos égető kérdése megoldásának jegyében's Az-az éppen olyannak tűnt a helyzet, mintha bármelyik pillanatban felhangozhatna a nyitott értelem jelen-korának eljöttét jelző nyitány. Jan Patoöka kérdése így hangzott: „a történeti ember egyáltalán akarja-e még vállalni saját történelmét "29? A mai olvasóban ugyanez így merül fel: Akarta-e vállalni? Miért nem? CSÁK LÁSZLÓ' 23 Patoöka: Eretnek esszék a történelem filozófiájá-hoz; Hanyatló-e a műszaki civilizáció, és ha igen, miért?; In: (1) 24 U.O. 25  Patoöka: Van-e a történelemnek értelme?; In: (1) 26 U.O. 27  Nem pedig a „technikusokat", mint azt a magyar fordításban olvashatjuk! 28 (2), 58.0. 29  Patocka: Van-e a történelemnek értelme?; In: (1) " A szerző a Szegedi Tudományegyetem filozófus hall-gatója, a Szegedi Társadalomtudományi Szakkollégium tagja; e-mail: csak@mars.arts.0-szeged.hu; tel: +36.30.269.20.68. 

A nyitott értelem jelenkora : Jan Patocka: A jelenkor értelme : Kalligram, Pozsony, 1999.

http://acta.bibl.u-szeged.hu/9579/1/lelekjelenlet_2000_002_003_090-091.pdf

A nyitott értelem jelenkora : Jan Patocka: A jelenkor értelme : Kalligram, Pozsony, 1999.

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Szeged