Rátkai, Árpád

Hungarian

Rátkai Árpád

University of Szeged

A DAIKELET ALFÖLD TERMÁLVIZGAZDÁLKODÁSA  Rátkai Arpád ,V. .évfo biol.-földrajz s z. ha FÖLDRAJZI INTÉZET  ILL hidrogeológiai adottságok.  Csongrád és Békés megye területének mélyszerkezetére vonatkozó ismereteink még nagyon hiányosak, Bár vizsgálatok itt is történtek, össze-.  foglaló szintézist még nem állitottrtk vissze, mert a legutóbbi időkig hiányoz-tak a földtani megismeréshez szükséges mélyebb, a rétegsort á mezozoikus  alapig feltáró kutatófurások adatai, A folyamatban lévő szénhidrogén kutdtó ~ : mélyfurások azonban egyre több adatot nyujtanak a vizsgálatokhoz,  Az alföldi ópaleozoos kristályos vonulatot a Tiszántul közepén, az  Erdélyi-rézhegység folytatásaként nagyjából ÉK--DNy csapásirányban a keleti  országhatártól -Tisza leié ltuzódik_ Ez a rögökre darabolt kristályos vonulat  környezetéből 1000--2000 méteres szintkülönbséggel emelkedik ki és a Tiszán•• tult északi és déli mezozoós aljzatu medence részre osztja, A peleozoos  vonulat legmagasabb pontja Kismarjánál /I-lajdu-Bihar megye/ mindössze  1051 méter mélyen vari.- /13/ A délalföldi mezozoós aljazatu neogén medence keleti pereme felől  nyugatra haladva a pNalezoós -mezozoós alaphegység lépcsős vetődésekkel  a medence belseje felé a mélybe süllyed. A romániai Zádorlakon furással  feltárt palezoóikum a határon innen Battyonyán44t/mágneses mérésekkel való-szinüsitve/ sülllyed a mélybe Tótkomlós felé. Tovább kelet felé haladva való•-szinüleg a Tisza völgy alatt éri el a legnagyobb mélysé ge t.. A  lesüllyedt medencébe a pliocén és pleisztocén folyamán hatalmas,  néhol 3500 métert is meghaladó vastagságu üledéksorozat halmozódott fel,/13/  A pliocén üledékek az országban ebben a Berettyó-Körös vonaltól délre  127, elterülő medencerészben helyezkednek el a legmélyebben, E hatalmas- ré-tegsorozat bővelkedik több méter vastag és nagyktterjedésü hom©kós , viz-tartó rétegekben. A legjobb ilyen homokrétegek ill, lencsék Csongrád .és Békés m, területén vannak, ahol a pliocén üledékek á legnagyobb vastag-ságot érik el. A felszinközeli .kutakhoz hasonlóan a leggazdata- . .;;;, -. ho- zamu mélyfurásu kutak is az országnak ezen a részén vannak . Az itt található hatalm ás vizkészlet mennyiségét ma még egyáltalán nem ismerjűkt, a már feltárt termálkutak bő és reglehetősen egyenletég vizhozamá azonban arra Utal, hogy a kutak szóimát megfelelő telepitésse .l megstikszorozhatjuk anélkül, hogy vizhozámuk lényeges csökkenésé kővet kezne be . A viztartó rétegekben a geológiái idők folyamán felhalmozott hatalmas vízkészlet mellett egyes kutatók a mélybeszivárgás utján történő utánpótlást is lehetségesnek tartják. Ez az utánpótlódás a Kárpát-medence sajátos orográfiai9 szerkezeti és hidrogeológiai viszonyaiból kifolyólag elsősorban vizszintes irányból, a környező hegységkeret felől képzelhető el, /8/ A szerkezeti és hidrogeológiai tényezőkön kivül nagy szerepe van a termálvizfeltárási lehetőségek szempontjából a • geotermikus gradiens- nagysá-gának. A felszinre érkező viz természetesen már néhány fokkal alacsonyabb hőmérsékletű lesz, hiszen a csövét körülvevő kőzetek lhütőhatása és a tér-fogatnagyobbodás következtében kisé lehül. Ez a hütőhatás anál kevésbé ér-vényesül, minél nagyobb a vizhozam. A béléscsövét körülvevő kőzetek jelen-tékeny hűtőhatását igazolja az a tapasztalat is. tiogy amikor kis vízhozam esetén kissé magásabban fekvő rétegek bekapcsolásával növelték a vizho-zamotQ legtöbbször a viz hőmérséklete is emelkedett. A közölt táblázat Az Országos Balneológiai Kutató Intézet Hidrogeoló-giai Osztályának mérési adatai /4,506.7,/ az Országos Vizügyi Főigazgató- ság adatai /10/p valamint az irodalomban közölt más adatok /L3„9.300.110/ alapján a Csongrád és Békés megye területén található /35 C °-on felüli hőmérsékletű/ termálkutak eddig észlelt minimális vízhozam - /k/ és mini-mális vizhőmérsék.let- /T/ adatait tünteti fel /L p ill. C °/. Azért a minimá-lis ,t, mert ez az a vizhozam és vizhőmérséklet, melyre a felhasználás 128o hidrogeotermikus gradiens = T A h .idróge.otermikus .gradiens viszonyokat a közölt táblázat tünteti során biztosan lehet számita ni, Az értékeket öss, iavetve ugyancsak az. 1, táblázatban található geotermikus-gradiens értékekkel megállapíthatjuk, hogy a geotermikus-gradiens viszonyok értékelése éppen a területileg rendkivül nagy különb égeket mutató Q-wérték0 és annak T-re gyakorlt • hatása következtében 	nem alkalmas az optimális termálvizfeitárási lehetősémk egyik igen fontos tényezőjének megállapitására, arra, hogy egy furandó termálkutnál előre meghatározzuk azt a mélységet, amely adott. hőmérséklet- termálviz eléréséhez szükséges Hiilyette a hidrogeo-termikus gradiens fogalmának bevezetését javasoljuk, a-fihelytől egyrészt k1'ivetkeztethetűnk egy megádott területen a vá rhal i vizliőmérsékletre, másrészt a kutak t.alppontjáb"n fimért hőmérséklet Ismerete Nélkül is ki- számitható kut mélysége /m/ fel. A fenti adatokból levonhatjuk azt a következtetést, hogy a geoi-• kus gradiens Békésben valamivel kedvezőbbnek mondhatóa a hidroeoter mi,kus--gradiens értékei azonban Csdágrád és Békés területén megkö zelitően azonos mélységben m  nagyjából megegyeznek tekintve azonban, hogy  Csongrádben a termálkutak vízhozama sokszorosa a Békésinek, tó- , vábbi kutak létesitése elsősorban Csongrád megyében kívánatos.  Termálvizgazdálkodási szempontból a minőség kérdése rendkivül fon-tos tényező. A termálviznek, mint energiahordozónak felhasználása szem-pontjából tjából az oldott anyagin tartalom lényegesen befolyásolja a felhaszná.. láa módját, gazdaságoss*to A vizsgált területen Csongrád irigye termálvizei bldottaxiyag-tartalma -mÍdt arra legutóbb rámutattdrtd -igen kedvezően alakült, /Rátkai Adatok Csühgrád és Békés megye tettnálvizkészletének felméréshez, Hidrola Táj, 1961, aug./  Csongrád megye te rmálvizkészlete alapvetden különbözik más alacsóny geotermikus gradienaű területek készletétől, Nincs ugyan kimagasló gyógyhatása, ásványi anyagok kivonása szempoitjából sem jöhet számitásba 129, zam 	mcin, cbino 	C _1/p 0 	T. 	Geoterm 	liidr,geo. vizho- 	vizliő gradiens 	gradiens  . 	19,7 Sor 	 mély- létesi-- sz,  Település 	ség 	tés é- m 	ve A Délkelet-Alföld 35=100 C °-og termálkutjainak fontosabb adatai.  ó adat nem ismeretes óriási előnye azonban, hogy minimális oldott anyagtartalma következtében Lerakodásra nem hatamos és igy a kutl_ és a hasznositó berendezések sok- kal kön.yebben üzemeltethetők, Az oldott anyag-tartalom kelet felé haladva,. Békés megye területén ug rásszerüen megnő0 a vízhozam ugyan akkor lényegesen csökken, Békésben tehát sokkal kedvezőtlenebbek a termálvíz feltárási lehetőségek, 	130, 	 .  , y ini ális oldot  anyagtart t t   s a ne  atamos és i l  s a  s e l ,. s e ter letén ug    í za  ugyan akkor lényeges  Békésbe   l l i   A kiaknázás módja. A z ásványi anyagok vizből történcv kivonása a vizsgált területe?, az a lacsony oldott anyag-tar ta lom miatt nem g a z d a s á g o s . Annál gazdaságos--sabb azonban a SQO C -ná l magasabb hőmérsékletű tm. i f o M f i í f e h a s z n á l á s a elektromos energia termelésére, A vizsgált területen S z e g e d - S z e n t e s környékén már 2000 m&faxm mélységben elérhető a 100 C ö ~ o s termálvíz» tehát a J ö k f a ő z ftiéflwtő „«gé!/ Bégből, gazdaságosan kitermelhető. Ezé r t é rdemesnek látg-zik p&v,2000-2500 méte res kutató fúrás és egy kísérleti á ramfe jbas tű teie^ létesí tés«. Különösen nagy lehetőségek kínálkoznak a növényházak é a a me-gye területén épülő u j lakótömbök termái-vizzel való fűtésében, Ez c s ö k -kentené a települések l e v e g ő s z e n n y e z ő d é s é i a por é s szernétképződési . A szén íogyasz tá s c s ö k k e n é s e a közlekedést ís teheirmeritesiteRé. A leve-gőszennyeze t t ség csökken tésének kérdése , különösen Szagod ese tében fontos, hiszen az iparos í tássa l járó füst.- é s koromképződés növekedése S z e g e d e t sokkal sú lyosabban érinti» mint bármely más iparvárosunkat , mert a város környékén számottevő erdőterület nincs ós így ez nem jö-het s zámí tá sba a levegő javí tása szempontjából, Súlyosbítja a helyzetet az a körülmény is, hogy S z e g e d ipari övezete a város nyugati r é s s é » , uralkodó szél i rányba helyezkedik el. Ezér t he lyes volna a mát maglévő i pari üzemeket is megvizsgálni olyan szempontból, hogy a jelenleg s z ó n -és olaj tüzelésű kazánok milyen mértékben lennének helyettesíthetők tennél v iz -üzemű fűtéssel é s melegvíz - szo lgá l t a t ássa l A kifejezetten termálvíz t e rmelésé re létesített kutak kivitelezésének g a z d a s á g o s s á g á t a B é k é s c s a b a 2001 /1959/ és a Gyula 2004 /1953/ Ser mái kutak helyzete jól jellemzi. Mindkét mélyfúráshoz igen nagy reménye ket fűztek, felbuzdulva a minden várakozás t fcltilmuló szen tes i fúrás ered ményeln, A Szentes 1736 /1953/ vízhozama 1600 l /p , vízhőmérséklete 76 C° A viz oldott a n y a g - tartalma mindössze №48.92 mg/l tehát "¿Chasznosí-tást nem akadályozza. Ezzel s z e m b e n mi a Békés megyei fúrások e r ed -ménye ? B é k é s c s a b á n a v ízhőmérséklet 70 C° , tehát közel 300 méterrel 131. ' mélyebbre kellett fúrni, hogy a S z e n t e s i h e z hason ló hőmérsékle tű vízhez j u s s a n a k . Gyulán még r o s s z a b b az e redmény : a v ízhőmérsék le t c sak 7íC" B é k é s c s a b á n a vízhozam 340 l /p . Gyulán 50Q. l / p , teliát a két darab 2000 mé te r e s fú r á s vízhozama együttesen is c sak fele a Szen te s i 1736 m é K r e s kut v ízhozamának , A termálvíz oldott anyag tartalma még a z utóbbi két fú rásná l is Led s z ő n e k mondható / 2 5 0 0 mg/ l körül / , a fenti tényezők azonban elegendők al thoz, hogy levonjuk a következtetés t : Békésben ujabb t emá lku t ak léte-si • lésg;_a kedvezőtlen hidrogeológiai adottságok miatt egyenlőre nem kívánatos. He lyes lenne az ilyen célokra r e n d e l k e z é s r e álló anyagi e szközöke t Csj^tg,--rád megyében felhasználni , hiszen a be ruházások ha tékonysága többszöröse a békés ieknek^ Összefog la lás , A hidrogeotermikus gradiens viszonyok Csongrád é s B é k é s megye É.e rületén a z o n o s mélységben nagyjából megegyeznek , Csongrádban azon • ban a termálkutak vízhozama s o k s z o r o s s á a békés ieknek , é s a termálvíz minimális oldott anyag tartalma következtében l e r akódás ra nem hajlamos.. Szeged -Szentes környékén 2000 2500 m mélységből 100 C ° - n á l ma g a s a b b hőmérsékletű , u j t . "földgőz" termelhető ki, Termálkutak lé tes í tésekor Csongrádben a be ruházások ha tékonysága lö!>u.'S/..'ii«<» -aiiit B ó k i s b e n , I r o d a l o m . ! . / Adatok a 26 C ° nál magasabb Hőmérsékletű vizeinkről, /Te rmá lv i zek / . , Összeáll í tot ta < K o c s i s Árpád és Koltay Józse f , Or szágos Viziigyí F ő -i g a z g a t ó s á g 11. n, , 1959. 2 . / Bél lek y L a j o s : A hazai termális vizet fel táró kútfúrás fe j lődése é s leg ujabb e redménye i . Hídról, Közi , 19(50, 27(>„ old, 3 Czhráky József A hazai termális vizek, Ilidről, ICözl. 1960. 50?. old. 4 / j e l e n t é s az O r s z á g o s Balneológjai Kutató Intézet Hidrogeológiai Os ztáiyá uak 1951. évi vidéki á s v á n y é s gyógyvíz vizsgálatairól., összeá l l í to t ta -Czirák.v József . Hídról. Közi . 1953, 370. o„ íi. Jf-|i-!ilé;-i az O r s z á g o s Balneológiai Kutató In tése! Híd* «geológiai O s z t á l y á -nak 1952. és 1953, években v e z e t i vidéki gyógyforrásokkal á s kutakkal kapcso la tos vízhozam é s hőmérs&Jot mérése i rő l . ' Összeállította " 132. Cziráky József . Hidrol. Köz!, 19b5, 441. o, i 6. / Je len tés az O r s z á g o s Belneológiai Kutató Intézet Hidrogeológiel CW. tályának 1954, é s 1955. években Ségzett vidéki gyógyforrások kai é s ka takkal kapcsola tos vízhozam - és hőmérséklet méré/unról ö s s z e á l H -totta Cziráky József , Ilidről, Közi, 195S, 145, ot 7. / Je len tés az Or szágos Eblneológiai Kutató intézet Hkir «geológiai Q«ztá lyának 1956, é® 1957, években végzett vidéki gyógyforrásokkal é s ku • takkal kapcsola tos vízhozam é s hőmérséklet méré se i rő l összeáüiíoUö : Cziráky József , Hidrol, Közi. 1959. 3 b , o, 8 . / Ju l iász József : Felszínalatti vízkészletünk. Hidrol Jk&rJ. 1955. 25. o. 9 . / K o c s i s Endre é s H e r k e Ilona » A szegedi Tisza 1. ¡tjos k r t é s Kossij>h La jos sugáru l ke resz teződéséné l lévő mélyfúrási meiugvizü kuí vegyi vizsgálata, Hidrol, Közi, 1937, 34 o, 10./ Magyarország á s v á n y ~ és gyógyvizei, Szerk, Schulhof Ödön. Bp, 1957. M 1!./ Rátkai Árpád : A szegedi termál sízek é s h asznosi tásuk. Aota Iuvenum. / A c t a Uníversitatis S z e g e d í e n s i s , / ¡961, 202, old. 12,/ Rá tka i Árpád : Adatok Csongárd é s B é k é s megye termál vízkészletének , fe lméréséhez . Ilidről, Táj, 1961. ÍJi. o 13,/ Völgyi Lász ló : A nagy alföldi kőolajkutaiás ujabb földtani ered mén yei, Fiúi tani Közlöny. 1959, 37, o. 133. 

A Délkelet Alföld [! Délkelet-Alföld] termálvizgazdálkodása [! termálvíz-gazdálkodása]

http://acta.bibl.u-szeged.hu/5946/1/iuvenum_scientiarum_naturalium_002_127-133.pdf

A Délkelet Alföld [! Délkelet-Alföld] termálvizgazdálkodása [! termálvíz-gazdálkodása]

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Szeged