Egyházi, Dóra

Hungarian

Egyházi Dóra

University of Szeged

10 	 BELVEDERE 	96/VIII. 3-4. Egyházi Dóra A városligeti műjégpálya és a Budapesti Korcsolyázó Egylet története, 1869-1905 1794-ben Boráros János városbíró javaslatára megkezdik a Városliget üdülő és szó-rakozóhellyé való kiépítését. 1799-ben gr. Batthyány József kezdeményezésére a mocsár-ból mesterséges tavat alakítanak ki két szigettel: a nagyobbik, melyen ma a Széchenyi Fürdő áll; Páva-sziget, a kisebbik a Nádor-sziget nevet kapta.' A liget már az 1800-as évek elejéről kedvelt szórakozóhely volt, 1833-b an jégből egész palotát építenek, de a sport számára még nem fedezték fel igazan? 1869-ben híre ment, hogy Bécsben korcsolyázó egylet alakult. Ekkor Dr. Kresz Géza; a Budapesti Korcsolyázó Egylet későbbi alapítója, Bécsbe utazo tt, pontos infor-mációkat szerezzen az új egyletről. Hazatérve magával hozta az egylet alapszabályait és elhatározta, hogy Pesten is hasonló egyletet kell alapítani. Ismerőseit és kollégáit vonta be a szervezésbe és 1869. december 2-án sor került az első, alakuló gyűlésre. Az egylet el-nöke Gr. Andrássy Manó le tt . A jégpályát 1870. január 29-én nyitották meg — addigra sikerült kieszközölni a tavon egy elkerített részt az egylet számára. Ekkor még csak egy kis fabódé állt a korcsolyázni vágyók rendelkezésére, meglehetősen szegényes berende-zéssel. Sajnos a korcsolyázó idény rövid volt, de az egylet számos támogatót talált. Ezért Dr. Kresz Géza korcsolya-szakkiállítást rendezett. A következő évadban (1870-71) két szárnnyal bővítették a fapavilont, így több hely jutott a tagoknak, melyeknek száma ro-hamosan nőtt, és olyan előkelő családok is csatlakoztak az egylethez mint például Zichy, Apponyi, Andrássy családok. Fokozatosan bővült a szolgáltatások köre is. Kezdőknek oktatást és korcsolya kölcsönzést biztosítottak, a melegedőben pedig uzsonnát is lehetett kapni. 3 Az egylet azonban pénzügyi gondokkal küszködö tt, ugyanis a faépületet minden tavasszal szét kellett bontani. Ez tetemes összegbe került, amit a korcsolyabálok bevétele-iből próbáltak fedezni, ez azonban kevésnek bizonyult. Gondot okozo tt a pálya világítása is — petróleummal és magnéziumfáklyákkal próbálták megoldani. Felvetődött a gondolat, hogy állandó csarnokot kellene építtetni, ezért az építkezés finanszírozásához részvény-jegyeket bocsátottak ki. Az ünnepélyes csarnokmegnyitásra 1878. január 1-jén került sor. A csarnok három fő részből állt — központi épületből, két oldalt fedetten csarnokkal 4 1884-ben azonban Lechner Ödön tervei alapján új csarnokot építenek. Az új épület díszterméből jó kilátás nyílt a pályára, főleg a szülők és a garde de dames-ok részére. Ezenkívül található volt még az épületben melegedő helység, étterem, ruhatár, valamint öltözők és korcsolyatárak is. Amikor a fővárosban bevezették a villanyvilágítást, a csar-nokban és a pályán is megoldható lett a világítás. A jég javítására ekkor már jéggyalut is alkalmaztak. 5 Komoly problémát jelentett az is, hogy a közelben megépült Széchenyi Fürdő termálkútjának a vizét a Városligeti-tóba akarták levezetni — ez viszont lehetetlenné tette volna az egylet és a jégpálya további működését. A gondot új csatorna építésével oldották meg. Referáivmok %,VOL 3-4. BELVEDERE 1 1   Az egyletnek ekkor már 2000 tagja volt, elnöknek pedig Bushbach Pétert választot-ták.6 A milleniumi ünnepségek előtt 1893-b an új csarnokot építtetett az egylet Francsek Imre tervei alapján - ma is ez az épület áll a Stefánia úton. Az új épületben volt külön női, férfi öltöző, orvosi szoba, irodahelységek, melegedő korcsolyatár, és zárható szekré-nyek. A csarnok felső szintjén pedig étterem várta a korcsolyázó_kat.? A világítást 12 ív-lámpa szolgáltatta, és a tó szintjét is lehetett szabályozni, hogy minél könnyebben be tudjon fagyni.$ (A tómeder lebetonozására 1908-b an került sor.) Az épület a milleniumi ünnepségek idején a hajózási szakosztály kiállításának adott helyet 9 1895-ben az egylet fennállásának 25. évfordulóján került sor arra az Európa Bajnokságra, amely az egylet rendezésében zajlott. A bajnok a híres sportoló, Földvári Tibor lett . Az egylet fontos szerepet töltött be a nemzetközi sportéletben is. 1892-ben tagja lett a Nemzetközi Korcsolyaszövetségnek is, 1895-ben pedig az akkori elnök, Szent-Györgyi Imre a nemzetközi sportszervezet elnökségi tagja lett. 10 A pesti korcsolyázó egylet volt az egyetlen Európában, amely társadalmi helyzetre, rangra való tekintet nélkül bárkit tagjai közé fogadott. Igaz, hogy a kezdeti nehézségek-nek a társadalmi előítéletek is okai voltak, ugyanis az úri osztály kifejezetten illetlennek tartotta, hogy hölgyek is korcsolyázzanak. Az áttörés akkor történt, amikor az egyletbeli főúri családok hölgytagjai is korcsolyázni kezdtek." A jégpálya szorosan kapcsolódott a kor egyik legfontosabb társadalmi eseményei-hez, a bálokhoz, bár az első korcsolyabált 1872. február 3-án még nem a jégen rendez-ték, hanem a Pes ti Vigadóban. 12 Ezek kezdetben táncos mulatságok voltak, később azonban valódi jelmezes felvonulássá váltak. Az egyik leghíresebb és legsikeresebb ese-mény az 1873-74-es évad bálja volt, melyre Joh ann Stausst és zenekarát hívták meg. A másik legfényesebb ünnepséget az egylet fennállásának 25. évfordulójára rendezték - ezen is több százan vettek részt. A korcsolyapályán való időtöltésnek meghatározott rendje volt. Délelőtt társasjáté-kokat játszottak (többnyire a férfiak), az esti órákban pedig a tánc volt a divat. A zenekar mindig a legdivatosabb táncokat játszotta. 13 A „városlige ti kori" volt az a színhely, ahol a fiatalok a báltermeken kívül elfogadottan találkozhattak. Oly an hely volt, amely segített elmosni a társadalmi osztályok közötti különbségeket és hozzájárult a századvég szigorú erkölcsi normáinak lazulásához is. jegyzetek Budapest természeti képe. Budapest Lexikon. Bp., 1962. 692.  H. köt. Bp., 1982. 603. A Pesti jégszobáról. Hasznos Mulatság 1833. 73-75. Markó Miklós: Képek a jégről. Vasárnapi Újság 1904/5. 73-74. Markó Miklós: A pesti korcsolyázó egylet. Vasárnapi Újság 1895/5. 74. Markó Miklós: Képek a jégről. Vasárnapi Újság 1884/5. 77-78. Márkus Jenő: A Budapesti Korcsolyázó Egylet története (1869-1909). Bp., 1909. [MAxxus] Markó Miklós: Téli mulatság a korcsolyapályán. Vasárnapi Újság 1906/2. 31. 9. MAiucus Referátumok 12 	 BELVEDERE 	96/V111. 3-4. MAtuw MARKI )s MAtuin Jelmezes mulatság a jégen. Pesti llirlap 1893/16.5-6. Döbör András Dr. Batthyány Strattmann László herceg emlékezete A test világa a szem. Ha szemed ép, egész tested világos. De ha a szemed rossz, egész testedre sötétség borul. Ha tehát a világosság, amely benned van, sötétség, mekkora lesz maga a sötétség? (Máté evangéliuma 6, 22-23) A Batthyány család neve közismert a magyar történelmet kedvelők és ismerők előtt. A család majd ezeréves történelme sorín sok nagy államtértit és hazafit adott Magyarországnak. F, név, Batthyány, összefonódott az országéval. Ferenc bán Mohácsnál harcolt a török ellen, Boldizsár virágzó és tényes humanista udvar-rí változtatta uradalmának központját, Németújvárt (ma: Güssing, Auszt ria), József bíboros-prún;ís életét a török elleni harcnak, a filozófiának és a botanikának szentelte, Lajost, az elsü magyar telelős minisztérium elnökét pedig par szóval lehetetlen is méltatni. De ki is volt Dr. Batthyány Strattmann László herceg? Az általam mélyen tisztelt Dr. István Lajos szombathelyi orvosprofesszor tette tel nekem c kérdést, s Őszintén bevallva tbgalmam sem volt a szentként tisztelt herceg és orvos kilétéről. A könyvtárban sem lettem sokkal okosabb, sem o rvosi, sem történelmi lexikonokban, enciklo-pédiákban, sem egyéb kiadványokban nem szerepelt neve, vagy csupán a szűk életrajzi adatait közölték. Most már engem is izgatni kezdett a herceg, akiről 11. János Pál pápa 1988-as bur-genlandi bejelentése óta már azt is tudjuk, hogy folyamatban van boldoggá avatása, s a pápa 1992. július 11-én azt nyilatkozta róla, hogy „az Isten és ember szeretetét hősies fokon gyako-rolta földi életében." Végtil egyházi kiadványokban leltem bővebb adatokra. Batthyány László 1870. október 28-án született Dunakilitin Batthyány József gróf (megh. 1897) és Batthyány Ludovika grófihő (ntegh. 1882) szülők nyolc felnevelt gyermeke közül hatodikként. Szülei mindketten a család ítn. pinkafői :igából származnak, másodunokatestvérck. Apja főispán és országgyűlési képviselő volt. Kisgyermekkorát a boldog családi légkör jellemezte, de korán érte az első csapás. Szülei elváltak, apja elköltözött otthon-ról és újra megnősült. Ezt édesanyja nem tudta megemészteni soha és belebetegedett. 1876-fan a család Köpcsényhe (ma: Kittsee, Ausztria) költözött. 1879-ben kezdte ta-nulmányait a jezsuiták kalksburgi (Bécs melletti) kollégiumában. Rossz tanuló volt, magatartá-sa problémás. Fő kiagyalója lett a diákcsínyeknek, s megalapította a bolondozók egyletét, az Alltria klubot. 1882-ben meghalt édesanyja. László élete végéig szeretettel őrizte emlékét, s nagy szerepet játszott e tragédia későbbi pályavílasztásában. Referátumok 

A városligeti műjégpálya és a Budapesti Korcsolyázó Egylet története, 1869-1905

http://acta.bibl.u-szeged.hu/4486/1/belvedere_1996_003_004_010-012.pdf

A városligeti műjégpálya és a Budapesti Korcsolyázó Egylet története, 1869-1905

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Szeged