Dr. Oroszlán, Zoltán

Dr. Oroszlán Zoltán

University of Szeged

206 Dr. Aegidius Decker O. S. B . : Kenntnis und P/lege des Körpers bei Clemens von Alexandria. Veröffentli-chungen der Salzburger-Konfoederation der Benediktiner und Zisterzienser des deutschen Sprachgebietes. Nr. 1. — Innsbruck, 1936. 8°, 74 lap. Szerző érdekes és a sportszerű neve-lésről annyit vitatkozó korunkat köze-lebbről érintő problémával foglalkozik ebben a füzetben. Titus Flavius Cle-mensnek, az athéni születésű és élete javarészében Alexandriában tevékeny-kedett egyházatyának írásaiból össze-állítja azokat a helyeket, amelyek a maga idejében igen nagy hatású, szent-életű tanítónak álláspontját tanúsítják korának (a Kr. u. II. század második fele c's a III. század első negyede) az orvosi tudományról, a házasság orvosi és lelki vonatkozásairól s általában a testápolásról vallott felfogásával szem-ben. A kis füzet logikai rendben cso-portosítva veszi vizsgálat alá az egyes kérdéseket. Mindenütt ismerteti a kor felfogását, melynek alapjára is rámu-tat a görög-római irodalom megfelelő idézeteiben. Azután kifejti Alexandriai Clemens véleményét a szóban forgó kérdéssel szemben, melyben — szerin-tünk is helyesen — a fiatal keresztyén egyház állásfoglalását is látja. Clemens elítélő vagy pártoló véleményei néha meglepő párhuzamba állíthatók a görög ós római filozófiai irodalom nagyjai-nak nézeteivel. A vér ós a lélek, össze-függése a gyermeknek az anyaméhben való fejlődése, a „pneuma" fogalma ós működése, a lelki és testi szépség harmóniájának keresése a főbb pont-jai az orvostudománnyal foglalkozó fe-jezetnek. A házasság mint jó és szent, az emberiség gyarapodását szolgáló in-tézmény Istennek tetsző dolog, de Cle-mens reámutat annak szociális és ha-zafias vonatkozásaira is. Irataiban ren-geteg tanácsot lelhetünk a becsületes házaséletre, meynek az ókorban is jól ismert és gyakorolt káros kinövését, a gyermekeihajtást a legnagyobb vétek-nek, gyilkosságnak minősíti. Külön hosszú részletek szólnak Clemens mü-veiben a korában rendkívül fejlett, do EJC k erkölcsi kinövéssel bíró fürdőélet ellen is, bár a fürdőt és általában a vízben, gyógyító forrásokban való für-dő,' t az egyház szempontjából is meg-engedhetőnek tartja, ha az nincs er-kölcstelen aktusokkal összekötve. A testgyakorlás különböző formáival is l'oglalakozik műveiben Clemens, ós amennyiben a test tervszerű erősítésé-re szolgálnak, helyénvalónak, tartja azokat; ebben erősen megközelíti a Platon-féle testnevelés ideálját. De a táncot elveti e gyakorlatok közül ós keresztyén emberre megengedhetetlen-nek tartja ilyenekben résztvenni. Be-szél a túlhajtott és túlbőséges táplál-kozás káros hatásairól, és a bor túlzott fogyasztásából előálló veszélyekről; a bírnak egyes esetekben való gyógyha-tásút azonban elismeri. Az álom, a haj-ápolás, az olajnak és illatos kenőcsök-nek használata mind tárgyalás alá ke-rül Clemens műveinek egyes helyein; tehát a fiatal keresztyén egyház már kezdetben útmutatást kívánt híveinek nemcsak lelkiekben, de testiekben is adni. Decker könyve, mely a fenti kérdé-seket széles koraláfestéssel ós irodalmi megnyilvánulásaiban is behatóan tár-gyalja, igen figyelemreméltó kísérlet az irányban, hogy a fiatal keresztyén egyháznak a test ismeretének ós ápo-lásának kérdésében elfoglalt ós az egy-házatyák írásaiból igazolható állás-pontját világosabban megismerhessük. Dr. Oroszlán Zoltán. 2 0 7 Eduárd' Beninger, Die germani-schen Bodenfunde in der Slowakei. An-stalt für sudetendeutsche Heimatfor-schung.Vorgeschichtliche Abteilung. Heft 8. 1937. Sudefendeutscher Verlag Franz Kraus Reichenberg und Leipzig. 172 lap, 30 tábla. 7 RM. A nagy gonddal összeállított lelet-statisztika és a leletanyagra vonatko-zó teljes irodalom közlése tették lehe-tővé Beningernek a leleteknek korok és kultúrák szerinti szabatos különvá-lasztását. Meglehetősen nehéz problémát jelen-tett a szerzőnek a legtipikusabb, a le-lőhely után a puchovi kultúrának ne-vezett csoport megítélése. A legkisebb részletre is kiterjedő vizsgálat ered-ményeként megállapítja, hogy nagyjá-ból a Vág, Hernád és Poprád közti területen egységesen fellépő kultúra már a Kr. u.-i I. század elején kimu-tatható, s Kr. u. 180 körül tűnik el. Keverék kultúra, amely nem lehet kel-ta, hanem minden valószínűség szerint illyr őslakossággal keveredett sidonok (Strabo szerint a bastarnák egyik törzse) a kultúra hordozói. Azonban bizonyos leletek utalnak a „dák-géta" körre, sőt határozott quád befolyás is kimutatható, nemcsak a kerámiában, hanem egyéb lelettárgyakban is. Érde-kes a dák befolyásra való utalás, de egyáltalán nem meglepő, mert a hazai területen végzett legújabb kutatások eredményei azt mutatják, hogy a ké-ső La Téne és koracsászárkor idején az Alföld területén ez a hatás igen erős (Tabán, Békéscsabai-Fényes, stb.). Az alföldi korai germánság hagya-tékának különválasztására nélkülözhe-tetlen a munka IV. fejezetében körül-határolt quád anyag ismerete. Az al-sólóci (Dőlnie Lovcice) égetett te-metkezésből származó kerámia és f i -bula anyag annyira jellegzetes, hogy a szlovákiai megfelelő leletek kivá-lasztása nem okozott különösebb gon-dot. Érdemes itt megemlíteni, hogy épen az alsólóci anyag alapján sike-rült legutóbb Csanyteleken és Hódme-zővásárhely—Kishomokon két jellegze-tes quád edényt meghatározni. A ké-sőcsászárkori vandál csoport két ve-zérlelete a ezékei és csztropatakai már annyira ismertek a szakirodalomban, hogy jelentőségük és jellegük megíté-léséhez most mór nem fér kétség. A Beninger által a germán népván-dorlás korába helyezett leletek (Kr. u. IV—V. század) egyik jelentős része kapcsolatos a nyugati gót, alán s hun problémával, azonban jelentősebb újabb leleteket, amelyek a fenti kér-déscsoportot a megnyugtató megoldás-hoz közelebb vinnék, nem ismertet a szerző. Végül épen csak érinteni tud-ja Beninger az ebbe a csoportba osz-tott leletek másik részét, t. i. az ava-rokkal kapcsolatban mutatkozó ger-mán jellegű anyagot és épen így igen kevés azon leletek száma is, amelyek a karoling ós viking befolyás bizonyí-tékául tekinthetők. Dr. Párducz Mihály. Wilhelm Capelle, Die Germanen der Völkerwanderung. Auf Grund der zeitgenössischen Quellen dargestellt. 580 lap, 4 térkép. Alfréd Kröner Ver-lag, Stuttgart. 1939. 5 50 RM. Szembe állítja a szerző a keleti ger-mánság körébe tartozó vandálokat, nyu-gati és keleti gótokat, a burgundok, frankok és angol-szászok történeti sze-replésével. E szembeállítás végső ered-ményeként azt a következtetést von-ja le, hogy az ősi földtől elszakadt keleti germánság, bár történelmet for-máló szerepe nem kétséges, mégis 

Dr. Aegidius Decker O. S. B.: Kenntnis und Pflege des Körpes bei Clemens von Alexandria

http://acta.bibl.u-szeged.hu/412/1/dolgozatok_1940_206.pdf

Dr. Aegidius Decker O. S. B.: Kenntnis und Pflege des Körpes bei Clemens von Alexandria

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Szeged