Dr. Török, Gyula

Hungarian

Dr. Török Gyula

University of Szeged

238 MISCELLANEA Kőkori telep a hódmezővásárhelyi Hámszáritó-csárda helyén. (Idetartozik a XXI. tábla 16., 22., 23. ábra.) A régi szegedi út végén, ott, ahol az út a Tisza-töltésén át az ú. n. Solti-laposra leereszkedik, a nyárfákkal sűrűn beültetett kubikgödrök között, a baloldalon, még itt-ott kivehetők az egykori Hámszárító-halom maradványai. A halorn nagy részét még töltésépítéskor elhordták s az azóta történt gátmagasításkor is pusztult.. Egy részét a Tisza áradása vitte magával. Ma alig van belőle annyi, amennyi elegendő arra, hogy az elpusztult lelőhely egykori kultúráját meg lehessen állapítani. A lelőhely már hosszú évtizedek óta is-mert ama kőbalta révén, amely erről a táj-ról került a református gimnázium gyűjte-ményébe.1 A lelőhely hitelesítésére azonban csak most került a sor. A munkát a csárda helyén lévő kubik-gödör szélén kezdettük, ott, ahol a legtöbb cserép látszott. A próbaárok egyik felében, 160 cm mély hulladékgödör széle bontako-zott ki. A gödör 210 cm-re nyúlt le s benne három kultúrréteget különböztethettünk meg, amelyek 15—20 cm széles steril-réteggel voltak ugyan egymástól elválasztva, de en-nek ellenére is két helyen egymásba foly-tak. Annyit azonban így is megállapíthat-tunk, hogy a legfelső rétegben túlnyomó-részt körömmel díszített, a középsőben fe-lerészben ugyanilyen és vonaldíszes, fele-részben pedig díszítetlen símafelíiletű cse-repek voltak, a legalsóban csaknem telje-1 Banner: A hódmezővásárhelyi városi múzeum régészeti osztályának első öt éve. 1934. 11 1. A vonatkozó irodalmat 1. u.-ott a 13. jegyzetben. sen sima keramikus anyag került elő s csak elvétve akadt körömmel díszített és vonal-díszes cserép. A gödör szabálytalanalakú s 180 cm mélyen egy m átmérőjű padka volt benne. Az előkerült anyag mindenben megegye-zik az innen kb. 2 km távolságra lévő Ko-tacpart kőkori anyagával, de a csak fél km-re lévő Szakáihát kőkori telepével semmi érintkezése sincs. Ugyanazok az edényformák és díszíté-sek fordulnak elő itt is, mint a tiszai-kultúra III. periódusának többi telepén.2 Nem ritka az egyszínű vörösre festett edény cserép sem. Csonteszközök, csiszolókövek, kovaeszközök, mécseslábak is ugyanolyan típusúak. A leletek közt figyelmet érdemelnek: az a női idolum, (XXI. 16.), amelynek — az eddigiekkel szemben — a talpa is megma-radt, de a felsőrésze hiányzik; egy ujjbe-nyomásokkal tagolt köralakú plasztikus dísz (XXI. 23.); egy szórványos leletként elő-került töredék (XXI. 22.), amelyen egy őz, domborművű ábrázolása ismerhető fel. A tö-redéken meglévő nyak hossza 75 mm, szé-lessége 20 mm s az edény falából 4—6 mm-re emelkedik ki. A próbaásatás eredménye is igazolja, hogy ezen a helyen egykor nagyobbkiter-jedésű kőkori telep állhatott. Az erősen fel-dúlt helyen a további ásatások sem vezet-hetnének ennél több eredményre. Dr. Török Gyula jelentéséből. 2 Dolgozatok VIII. 1-48. I. 

Kőkori telep a hódmezővásárhelyi Hámszárítócsárda helyén

http://acta.bibl.u-szeged.hu/267/1/dolgozatok_1935_238.pdf

Kőkori telep a hódmezővásárhelyi Hámszárítócsárda helyén

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Szeged