Aradi, Eszter

Bérces, Sándor

Repository of the Academy's Library

88888989A kisebb zavarást, mértékletes legeltetést, részleges becserjésedést jól tűri, sőt az utóbbi bizonyos esetek-ben – az árnyékoltság növekedése miatt – állományára kedvező hatással is lehet.Az illegális motokrosszozás és kvadozás szintén kárt tehet az érintett tövekben, mivel a laza talajban a hagymák is könnyen sérülnek, sőt a felszínre is kerülhetnek. Vaddisznók túrása szintén számottevő károkozással járhat.Egyes termőhelyein az özönnövénynek számító közönséges selyemkóró (Asclepias syriaca) előfordul, né-hol gyakori is lehet, azonban ez ma még szerencsére nem tekinthető jellemzőnek. Mivel a két növény vegetációs periódusa jelentősen eltér, az elszórtan növő selyemkórók a kikericspopulációra veszélyt nem jelentenek, de a sűrű (30–40% borítású) selyemkórós árnyékolása már mindenképpen kedvezőtlen.Élőhelykezelés, fajvédelem: Termőhelyein, illetve azok közvetlen szomszédságában általában más érté-kes, védett fajok is előfordulnak, amit a természetvédelmi területkezelésnél fi gyelembe kell venni.A fajgazdag nyílt homoki gyepek – amelyek a homoki kikericsnek ugyan nem az elsődleges élőhelyei közé tartoznak – természetvédelmi kezelést nem igényelnek.A zártabb gyepekben a túlzott cserjeborítás visszaszorítása kívánatos, de nem szükséges – sőt kerü-lendő – az elszórtan növő honos cserjék (pl. galagonya) kivágása. Zárt, magasabb füvű gyepekben az avarfelhalmozódás kedvezőtlen hatása időnkénti és körültekintő égetéssel enyhíthető, azonban az égetés kizárólag téli időszakban, és csak fagyott talajon történhet. Kedvező számára az időszakos és mozaikos legeltetés, de az csak körültekintően és megfelelő számú állattal – elsősorban juhokkal, illetve zártabb gyepek esetén szarvasmarhákkal – ajánlható. Zárt gyep legeltetése esetén hektáronként legfeljebb két juh engedhető meg. A növény vegetációs periódusaiban (április–június, illetve szeptember–október) a legeltetést korlátozni vagy lehetőség szerint szüneteltetni kell. A legeltetett gyepfoltok regenerálódására két év pihentetés ajánlott.Fontos lehet az időnkénti tisztítókaszálás is, ami a legelőgyomok terjedését akadályozza. A tájidegen selyemkóró terjedésének megakadályozása ugyancsak kívánatos és fontos természetvédelmi feladat.Farkas Sándor – Aradi EszterHomoki nősziromIris arenaria WalDstein & kitaiBel 1801Védelmi kategória: IUCN besorolása –; hazánk-ban védett, pénzben kifejezett értéke 10 000 Ft.Alaktani jellemzés: Évelő, alacsony termetű nő-szirom. Zártabb sztyeppréteken szőnyegszerűen nőhet, ilyenkor polikormonok nem különíthetőek el. Az egy időben virágzó hajtások száma sarjtele-penként igen eltérő, egytől akár két tucatig változ-hat, de nem ritka a virágzás elmaradása sem.A virágzó szár magassága (6–)10–15(–20) cm. Le-velei 4–8(–10) mm szélesek, enyhén íveltek, kard alakúak, zöldek, szürkészöldek. Hosszuk változó, olykor a virágzó hajtásnál rövidebbek, de gyakran azt akár kétszeresen is túlnőhetik. A virágok hal-vány-, vagy élénksárgák, torkuk rendszerint hal-ványkék, a száron többnyire magánosan, ritkáb-ban párosával helyezkednek el. Kihajló külső le-pelcimpái a középér mentén szőrösek („szakállas” nőszirom), fonákjukon zöld csík húzódik. A virág tövén álló burokle-velek zöldesek. A le-pel csöve 5–12 mm hosszú, nem vagy alig hosszabb, mint a magház. A tok ki-hegyezett, a magköpeny fehéres.Számos kutató az ázsiai elterjedésű Iris humilis alfajának tekinti.Összetéveszthetőség: Leginkább az apró nőszirom (I. pumila) sárga virágú egyedeivel téveszthető, azonban annak levelei szélesebbek, rövidebbek és rendszerint erősebben íveltek. Jelentős különbség mutatkozik még a lepel-cső esetében, ami az apró nősziromnál  többszöröse a magháznak (25–90 mm). Közös előfordulásuk rit-ka, illetve az apró nőszirom korábban nyílik. A szintén sárga virágú, hasonló termőhelyeken is előforduló védett tarka nőszirom (I. variegata) jóval termetesebb, lepellevelei sötétlila vagy barnás rajzolatúak.Virágzás: Az egyes virágok virágzása rendszerint rövid ideig tart, kora délutánra általában elnyílnak. Termésérése június közepére, végére tehető.I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII.© Farkas Sándor© Farkas SándorHomoki kikerics termőhelyének részlete a Duna–Tisza közén, Érsekhalma közelében© Aradi Eszter90909191Ökológiai igény: Mészkedvelő, az Alföldön jellemzően évelő nyílt homokpusztagyepekben, homoki sztyeppréteken, borókás-nyárasokban fordul elő. Élőhelye szárazodását, felnyílását egy határig jól tűri, az évelő homoki gyep átmeneti, illetve részleges egyéves, vadrozs-fedélrozsnok gyeppé alakulását elviseli, amennyiben az nem jár erős mechanikai bolygatással (pl. gyeptűz, erősebb legeltetés, tartós csapadékhi-ány okán). A részleges árnyékolást jól tűri, de egészen nyílt, árnyékolás nélküli gyepeken is jól érzi magát. Esetenként a gyepek helyére telepített fi atalabb vagy középkorú, akár 100%-os lombkorona záródású feketefenyvesekben is tömeges lehet, azonban ilyenkor csak a legritkább esetben jut el a virágzásig.Homokpusztagyepi állományai a Duna–Tisza közén kívül, a Kisalföldön, a Tengelici-homokvidéken, a Nyírségben, a Fóti-Somlyón, valamint Székesfehérvár és Esztergom környékén vannak. A Dunántúli-középhegységben dolomit alapkőzeten kialakult sziklafüves lejtősztyepp- és nyílt dolomitsziklagyep-állományokban fordul elő, illetve az olyan másodlagos gyepekben, amelyek enyhe bolygatás miatt kissé felnyíltak. Általában platóhelyzetű vagy enyhén déli kitettségű gyepekben él, a nagyon meredek olda-lakban, a teljesen nyílt, típusos dolomitsziklagyepekben nem fordul elő. A Tétényi-fennsíkon szarmata mészkövön kialakult félig nyílt gyepekben tenyészik.Az ÁNÉR élőhelyei közül a következőkben fordul vagy fordulhat elő: nyílt homokpusztagyepek (G1); felnyíló mészkedvelő lejtő és törmelékgyepek (H2); homoki sztyepprétek (H5b); nyílt homoki tölgyesek (M4); homoki borókás-nyárasok (M5); ültetett akácosok (S1); ültetett erdei- és feketefenyvesek (S4).A Natura 2000 jelölő élőhelyek közül a következőkben fordul elő: pannon lejtősztyeppek és sziklafüves lejtők (6240); pannon homoki gyepek (6260); pannon borókás-nyárasok (91N0); erdőssztyepp-erdők (91I0).Állománynagyság: Magyarországi összesített egyedszáma 500 000 – 700 000 tő közé tehető, az állo-mány súlypontja a Duna–Tisza közére esik. Előfordulása Európában: Elterjedése Magyarországon:Veszélyeztető tényezők: A Kárpát-medence határain túl csak szórványelőfordulásai vannak. A hazai összpopuláció kb. 80-85%-a védett, illetve Natura 2000 területen található.Az Alföldön – más nyílt homoki gyepi fajainkhoz hasonlóan – a legfőbb problémát az elmúlt évtize-dekben megfi gyelhető intenzív fásítások – elsősorban a feketefenyővel (Pinus nigra) és az inváziós fehér akáccal (Robinia pseudoacacia) – és egyéb erdészeti munkálatok, a nem megfelelő területkezelés, továbbá az invázós fajok térhódítása, és a főként ezen okokra visszavezethető fragmentáció jelenti a növény szá-mára. Az özöngyomok közül elsősorban a közönséges selyemkóró (Asclepias syriaca), a mirigyes bálvány-fa (Ailanthus altissima) és a már említett fehér akác előretörése okoz gondot.A fenyvesek alá szorult állományok időlegesen képesek elviselni a teljes árnyékolást, a halmozódó tű-avart, a virágzás azonban rendszerint elmarad, ezek a populációk hosszú távon minden bizonnyal pusz-tulásra ítéltek.A dombvidéki és középhegységi populációknál a vad általi erőteljes legelés és taposás, a terjeszkedő dolomitbányák, és esetenként az – alföldeken kisebb jelentőségű – illegális motokrosszozás is károsító tényező.A kezelés, legeltetés elmaradása ugyanakkor szintén veszélyezteti a zártabb gyepekben élő állományait, csakúgy, mint a korábbi túllegeltetés utáni felhagyás, gyomosodás.Élőhelykezelés, fajvédelem: A nyílt homoki gyepek, borókás-nyárasok kezelést nem igényelnek, ám kiemelt fi gyelmet kell fordítani a tűzesetek megelőzésére. A tűz önmagában a gyepben és a növényben sem okoz jelentős kárt (még virágzási időben sem), azonban élőhelyei jelentős részén, vagy azoknak a közelében előfordul az akác, a selyemkóró és a bálványfa, amelyek egy-egy tűz után igen gyorsan képesek újrasarjadni, csírázni, és ezáltal új területeket kolonizálni. Irtásuk a nőszirmon túl a számos egyéb védett, értékes fajt tartalmazó pannon homoki gyepek megőrzése érdekében is kiemelten fontos feladat.Zártabb sztyepprétek esetén mérsékelt legeltetés javasolható, elsősorban szarvasmarhával. Legeltetés hi-ányában a záródó gyep és a nagymérvű avarfelhalmozódás néhány éven belül is a hajtásszám jelentős mértékű visszaeséséhez vezet.Aradi Eszter – Bérces SándorHomoki nőszirom termőhelye Bugacon© Aradi Eszter

Homoki nőszirom Iris arenaria Waldstein & Kitaibel 1801

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Repository of the Academy's Library