Sándor, Zsuzsa

SZTE OJS Journals (University of Szeged / Szegedi Tudományegyetem)

Műélmény, műértés és gyermekérzékeny esztétikai-művészeti nevelés avagy az ember-lét élvezete

Repository of the Academy's Library

Megszületett a Vizuális kultúra elne-vezésû felsõoktatási tankönyvso-rozat második kötete. SzerzõjeBálványos Huba, a Budapesti TanítóképzõFõiskola tanára. Könyvének az Esztétikai-mûvészeti ismeretek, esztétikai-mûvészetinevelés címet adta. A fentebbi idézet is jel-zi a tárgykör globális megközelítését: a szer-zõ úgy beszél az esztétikáról, hogy közbena vizuális esztétika jellemzõit is feltárja; azesztétikai nevelés embernek és emberért va-ló, embernek szóló széles értelmezésébenmutatja meg a mûvészeti nevelést, a mûvé-szeti nevelésben a vizuális mûvészetekkeltörténõ nevelést.A szerzõ gondolkodásmódját kristályostisztaság jellemzi. Errõl képet ad az olvasó-nak elsõként is a szépen formált szerkezet,másodszor pedig a gondolatkörök és a mon-datok szellemi és nyelvi csiszoltsága.A sorozat elsõ darabjában (Vizuálismegismerés, vizuális kommunikáció. Balas-si Kiadó, 1997) már megismert módon„Könyv”-nek nevezett számozott egysé-gekbõl áll ez a munka is. A „könyvek” fe-jezetekre, azok pedig egy- vagy kétlépcsõs(sõt egyikük többlépcsõs) alfejezetekre osz-lanak. A szerkezeti elemek egymásnak alá-rendelt fokozatai egyre beljebb visznekben-nünket a témák bugyraiba. A szerzõ eszme-futtatásai, szellemi kalandozásai közepetteegy pillanatra sem felejti célját: könyve pe-dagógusképzõk hallgatóinak (és pedagó-gusoknak) szól; témáinak mélységeit enneka viszonylatnak megfelelõen tárja fel. Akorrekt tudományos alapokon nyugvó, szín-vonalasan kifejtett tartalmak mellett a szö-veg nem feledkezik meg önmagáról: a pe-dagógus léthez tartozás, a pedagógiai gya-korlatban való hasznosíthatóság és pedagó-giai átfûtöttség hatja át a tankönyv egészét.Az elsõ könyvek az esztétikáról és a mû-vészetrõl szólnak, az utolsó a mûvészeti ne-velésrõl, de az elõbbiek szövetébe is folya-matosan beépülnek nevelési gondolatokvagy a nevelésre történõ utalások.Az Esztétikai alapvetés címû I. könyv azesztétikum mibenlétével foglalkozik. Tisz-tázza az esztétikum, az esztétikus, az esz-tétikai minõség, az esztétikai érték, az esz-tétikai hatás, valamint az esztétikai él-mény, a vizuális élmény és a mûélmény fo-galmát. Magyarázza az esztétikum létrejöt-tének változatait, a mûvészeti és a mûvé-szeteken kívüli esztétikai hatások jelle-gét. Rendszerezõ ábra segítségével bemu-tatja a befogadói és alkotói szerepkör sze-rint egymástól elkülönülõ lehetséges esz-tétikai viszonyokat. Ebben a rendszere-zésben a mûvész ugyanolyan súllyal sze-156SzemleMûélmény, mûértés és gyermekérzékeny esztétikai-mûvészeti nevelés avagy az ember-lét élvezete„A természetben (természetismeret) csak fenyő-, tölgy-, cédrus- és egyéb favan, a kultúrában viszont karácsonyfa, májusfa, életfa, égig érő fa van,szomorúfűz, délceg fenyő (és magányos cédrus). Tehát a művészetialkotások – képek, mesék, dalok, versek stb. – úgy szólnak egy-egykultúra szubjektivitásával embertől emberig, hogy az egyestantárgyakban megismerhető érzékletes valóságanyagból és elvontformákból, fogalmakból (háromszög, kör, számok) képeztekszimbólumokat, s formálnak folyamatosan jelentéshordozómotívumokat. Ezek a tények rávezethetik a nevelést arra, hogy tegye is acéljává minden téren a humán elsajátítást.”repel, mint a nem mûvész, az autonómmûalkotás csak egy az esztétikumot hordo-zó világelemek között.A II. és a III. könyv az ember alkotta tár-gyi-környezeti világ és a képzõmûvészetek(mint gyakorlati funkcióval nem bíró mûvé-szetek) esztétikai minõségeivel foglalko-zik. Mind a kettõben elsõként az alaphely-zet tisztázása történik meg: a tárgyformaesztétikuma az eszköz- és kommunikációsszituáció összefonódásában kel életre; kép-zõmûvészeti alkotással mint esztétikum-koncentrátummal csak kommunikációs szi-tuációban találkozunk.A II. könyv fejtegetéseibõl most az esz-tétikai konvenciókról szólót emeljük ki. Ezaz alfejezet egyúttal átkötõ elem a tárgy-kultúra és a képzõmûvészet között. Ugyanisaz esztétikum formai sajátosságaival foglal-kozik: az emberi rend és rendteremtõ igényvizuális vetületeiként ismerkedhetünk a (vi-zuális) szimmetriával, a ritmussal és a stílus-elemekkel, illetve ezek esztétikai kommuni-kációbeli szerepével, jelentõségével.A képzõmûvészetrõl írottakat a mûalko-tás forma, a téma, a jelentés és a tartalom ve-zérlik. A forma esztétikai sajátosságait vizs-gálva a szerzõ azt a többletet keresi, amelya mûalkotást elválasztja a nem mûalkotás-tól. Mindazok, akik – a pedagóguspályárakészülve – e fejtegetéseket tanulmányoz-zák, úgy kerülhetnek közelebb a mûalkotá-sokhoz, hogy egyúttal biztos fogódzókatkapnak a mûelemzõ gondolkodáshoz.Ennek a könyvi egységnek a kapcsán kellfeltétlenül szót ejtenünk a példákról és azelemzésekrõl is.Bálványos Huba igazoló példatárát aképiség jellemzi: egyrészt a sokszínû konk-rét képanyag, másrészt a képeket gerjesztõszemléletesség. Az elvont megállapításo-kat, a summázott absztrakciókat érzékletespéldák sokasága kíséri. A példákban – akárgondolat-elõkészítésként jelennek meg, akárindoklásként következnek – a világértelme-zés teljességét érzi meg az olvasó.A példák gazdag tárházából csak jelzés-értékekkel következzék most néhánynak afelsorolása: a somfatörzs és somfából ké-szült szerszámnyél párhuzama (az ember-hez kapcsolás az esztétikum magyarázatá-ban); az asztalosmester munkája és munká-jának eredménye (az énszemlélet és az em-berszemlélet); ölelkezõ fiatal fatörzs, JuhászGyula Anna-verse és Saint-Exupéry rókájá-nak mondatai (az esztétikum belevetítése atermészetbe); vagy az elõzõ egy kissé máshangsúlyú gondolatkörben: Aiszóposz ál-latmeséi, egy Picasso- (Macska madárral)és egy Derkovits- festmény (Igában) és acsókolózó galambok giccs-témája (az em-beri viszonyok megjelenítése nem ember-ábrázolással, avagy a lényeg érzékletesmegjelenítése); a búza példája Exupéry Akis hercegétõl indítva a magyar kultúrkör-höz kötött életszimbólum jelentésen át VanGogh búzatáblát ábrázoló képeinek értelme-zéséig (a belevetítés a téma és jelentés vi-szonyának vizsgálatában).Az elemzések szintén egyfajta példaérték-kel (is) bírnak: az elméleti kifejtéseket szem-léltetik, igazolják (ugyanakkor gondolko-dási minták is az olvasó számára). Egyikcsokruk a III. könyvben található, másikuka könyv végi képgyûjteményekhez fûzve.A szöveg közti elemzések közül nézzükmost azt a füzért, amelyben a szerzõ egyet-len lendületes ívû eszmefuttatásban elemezegy vizuális absztrakció nélküli naturálisképet, Brâncusi, Grosz, Rodin, Kollwitz egy-egy alkotását és egy sajtófotót. A mûvészi lé-nyeglátás, a sûrítés, az elvonatkoztatás szint-je és mikéntje, a konkretizálás és az általá-nosítás kérdéseit vizsgálja, miközben nemfeledkezik meg a nézõ beállítódásának sze-repérõl sem. Bálványos Huba mûelemzõstílusa élvezetes, összevetései érzékletesek.Mûmegközelítései és az általa felsorolt mû-vek egyedi összefüggésrendszerbe állítása afelismerés és rádöbbenés erejével hatnakaz olvasóra, nézõre.A IV. könyv az esztétikai-mûvészeti ne-veléssel foglalkozik. A szerzõ a mûvészetfunkcióinak számbavétele után – a felso-rakoztatást egyébként a „nevelõ funkció”zárja – a tárgyakkal és a környezettel, majda képzõmûvészeti alkotásokkal történõ ne-velés kérdését tárgyalja. Kiemeli a tárgy-készítés és környezetalakítás gyakorlatá-nak fontosságát – ezt a területet látja alkal-masnak arra, hogy a gyerekeknek a krea-tív alkotómunka iránti érdeklõdését ébrenIskolakultúra 1999/6–7157Szemletartsa akkor is, amikor a képalkotó kedvükbelsõ indíttatásból megszûnik. Értelmesés hasznos tárgyak készítését javasolja,mert a tárgyaknak csak így lesz esztétikainevelõ hatásuk. Bálványos Huba (és hason-ló gondolkodású pályatársai) hatására vég-re valóban kiveszhetne már a napközisfoglalkozásokról, a rajz- és technikaórák-ról az álnyuszitojás áldíszítménnyel (mertkartonlapból kivágott síkforma cikcak-kokkal és virágokkal díszítve) vagy azálszûrmintás álkönyvjelzõ (mert vastagfilcbõl készült, a díszítése pedig kiagyaltminták technokollal odaragasztva) és ha-sonszõrû rokonaik.A szerzõ a képzõmûvészeti nevelést kétnagy gondolatkörbecsoportosítja: az egyika mûelemzés sokszorés sokak által vitatottténye és mikéntje, amásik a mûalkotástújraalkotó gyakorlatitevékenység.Lehet-e a mûél-ményt szavakkal el-mondani, a vizuálismûalkotást a szavaksegítségével megis-merni, avagy képes-esegíteni a szó vagyéppen ellenkezõleg,hátráltatja a mûbefo-gadást? Ezt a kérdéstrégóta felteszi a peda-gógia. Mai, felgyor-sult pedagógiai történéseink viszonylatá-ban szemlélve ugyan már réginek nevez-hetõk Márffy Ödön 1911-bõl vagy Szõnyi Ist-ván 1943-ból való kétkedõ mondatai, (1)de még ma is vitaalapot kínálnak. Kultúr-missziós szerepben kelt életre, de a pedagó-giai gyakorlati haszna is vitathatatlan BaloghJenõ mûelemzõ együtteseket is tartalmazótelevíziós filmsorozatának 1974–1975-bõl,(2) míg Poszler György mûvészeti tanul-mányai az 1970-es évekbõl (3) természetük-nél fogva az elmélet felõl közelítenek tár-gyunkhoz. Kárpáti Andrea „a mûelemzõkészség kialakítására és fejlesztésére” (kicsitkésõbb „a vizuális mûelemzõ képesség fej-lõdésére”) vonatkozó publikációi 1981-tõl(4) láttak napvilágot.Jelen dolgozat nem alkalmas arra, hogya mûelemzés pedagógiai eredményeit sorravegye (és persze, a magyar mellett ott vanmég a számos külföldi eredmény is). Azelõbbi névsor csupán jelezni kívánta, hogyBálványos Huba könyve milyen elõzmé-nyekre tekinthet vissza a vizuális esztéti-kai nevelés hazai irodalmában. Nem vélet-len azonban, hogy ez a lista a pedagóguskép-zõknek szóló szakanyagot nem tartalmazza– valójában ilyen eddig nem is volt.De térjünk vissza a mûelemzés kérdéskö-réhez. Az elemzést igenlõk és ellenzõk tá-borában Bálványos Huba az igenlõk közé so-rolja magát, amikor amûalkotás képi-for-mai anyaga tudati ha-tásának szavakba ön-tésérõl ír, és akkor is,amikor a fiatalabbkorosztályoknál a be-szélgetés-jellegû mû-elemzés pozitív sze-repérõl értekezik.Mûélvezet azonbancsak akkor jöhet létre,ha az elemzést a vi-zuális nyelvi mûvelt-ség támasztja alá, azazbelülrõl jövõ olyanképalkotó gyakorlat,amelynek során hatá-saiban ismeri meg(mintegy átéli) a gyer-mek a formai, színbeli és kompozíciós vál-tozatokat. Az anyagban objektivált kifejezõképalkotások tehát nem választhatók el aképzõmûvészeti elemzésektõl, a kétféle tan-órai tevékenységnek szorosan egymásra kellépülnie. Az agyondidaktizált feladathely-zetek azonban kizárják az önfeledtséget, azerõs megkötések a személyes én megmuta-tását lehetetlenné teszik.A pedagógusnak tudnia kell tehát a dol-gát, ismernie kell esztétikai nevelõ szerepé-nek módszertani jellemzõit, hogy minél in-kább a gyermekre figyelhessen. Akkor is,amikor a maga élményei alapján alkot agyermek, akkor is, amikor saját alkotásáról158SzemleBálványos Huba igazoló példatárát aképiség jellemzi: egyrészt a sokszínű konkrét képanyag, másrészt a képeket gerjesztőszemléletesség. Az elvont megállapításokat, a summázott absztrakciókatérzékletes példák sokasága kíséri. Apéldákban – akár gondolat-előkészítésként jelennek meg, akár indokláskéntkövetkeznek – a világértelmezésteljességét érzi meg az olvasó.vagy mûélménye alapján a mûalkotásrólbeszél, vagy a mûalkotást imitatív helyzet-ben újraalkotja.Végül mindenképpen figyelmet érdemela mûves kivitel: az elegáns borító, a gazdagképanyag és a jó minõségû papír – ami tan-könyveknél, sajnos, ritkaságszámba megy. Akönyv tartalmával gondosan megmunkáltkülleme is összhangban van. Körülbelül 360képet tartalmaz és ebbõl mintegy 200 (!) aszínes nyomású. A magas képszám ellenéresikerült a könyvet úgy megszerkeszteni,hogy méreteik is megfelelõek maradtak.Aszerzõ a képanyagot többszörösen „hasz-nosítja”. Egyrészt a képek a szöveg közbenifolyamatos hivatkozási alapot szolgáltatják.Másrészt eleve strukturáltan (kiemelt címekszerint csoportosítva) kerültek elrendezésre,vagyis pusztán a képes oldalakat lapozgatvamár ismeretközlõ és szemléletformáló funk-ciót is ellátnak. A szövegek között és a köz-tes egész oldalakon a képanyag kisebb részeszemlélhetõ. Azöm szerkesztett mellékletben,a könyv végén található (bár a szöveges ki-fejtésekkel szinte megegyezõ oldalszámamiatt helyesebben a könyv második részérõlkellene beszélnünk). Aképek elrendezésénekegyik elvét maga a szövegszerkezet adja(egyes fejezetcímek képcsoportokban isvisszaköszönnek), a másik a szövegtartal-makból kiemelt és ezzel is hangsúlyozni kí-vánt gondolatelem.A témákhoz magyarázatok, a képek je-lentõs részéhez elemzõ megközelítések istartoznak. Ezek valamely szempontra figye-lõ célirányossága, alkalmankénti mûvészet-és kultúrtörténeti kisugárzása, valamint azelemzést végzõ Bálványos Huba érzéki-sze-mélyes hangvétele külön értékei a kötetnek.BÁLVÁNYOS HUBA: Esztétikai-mûvészeti ismeretek,esztétikai-mûvészeti nevelés. Balassi Kiadó, Bp. 1998.Jegyzet(1) MÁRFFY ÖDÖN: Mûvészi nevelés vagy beszéd- ésértelemgyakorlat? – „Ott kezdem, hogy nagy kultúrátfeltételezõ mestermûveket 8–10 éves gyermekeknekmagyarázni és velük megértetni lehetetlenség és telje-sen kalandos próbálkozás.”SZÕNYI ISTVÁN: Kép. Megjegyzések a mûvészetrõl.– „A mûélvezést, a mûértést nem lehet sem tanítani, semmegtanulni.”(A szövegkörnyezetükbõl kiragadott idézetek természe-tesen nem képesek a gondolat modelláltságát közvetí-teni. Problémafelvetésünket azonban igen jól szemlél-tetik.)Az idézett dolgozatok megjelentek: A látás iskolája. Ta-nulmányok a vizuális esztétikai nevelésrõl. – Mûvészetés elmélet. Corvina Kiadó, Bp. 1977.(2) 1975 tavaszán indult el a Magyar Televízióban egyhúsz részbõl álló filmsorozat, írta és a mûsort vezette:BALOGH JENÕ. A sorozat címe: A látás hatalma; má-sodik tartalmi egységében kimondottan a képzõmûvé-szeti alkotások „nyelvtanával” foglalkozott. Ugyaneb-ben az idõben egy rádiós mûvészettörténeti sorozata isfutott, ahol diákok közremûködésével készültek azegyes adások.(3) POSZLER GYÖRGY esztétikai nevelési tárgyútanulmányai egybegyûjtött kötetben 1980-ban jelentekmeg. (Katarzis és kultúra. Tankönyvkiadó, Bp. 1980.)(4) KÁRPÁTI ANDREA vizsgálati eredményekrõlbeszámoló tanulmánysorozata a Magyar Pedagógiakövetkezõ számaiban jelent meg: 1981. 1. sz.; 1985. 1.sz. és 1988. 2. sz. A vizsgálatok egyik jelentõs terüle-te volt a különbözõ életkorú gyermekek verbális mû-elemzõ képességeinek és a mûelemzõ módszerek isko-lában alkalmazható változatainak feltárása. (A szerzõ-nek a mûelemzéssel foglalkozó könyvei is megjelen-tek a tanulmánysorozatával párhuzamosan és azt kö-vetõen.)Sándor ZsuzsaIskolakultúra 1999/6–7159Szemle

Műélmény, műértés és gyermekérzékeny esztétikai-művészeti nevelés avagy az ember-lét élvezete

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

SZTE OJS Journals (University of Szeged / Szegedi Tudományegyetem)

Repository of the Academy's Library