Az ember évezredek óta tartó természetátalakító tevékenységének lenyomatai számos helyen megjelennek környezetünkben, így a fák évgyűrűiben is. Régóta ismeretes, hogy a fa évgyűrűk növekedését befolyásolják a különböző klimatikus hatások és a fő éghajlati tényezők változása nyomon követhető a gyűrűk fejlődéséből, így hosszú időre visszamenőleg képet kaphatunk a klímaváltozásokról (FRITTZ, 1976). Számos szerző kimutatta, hogy a levegő szennyezése is befolyásolhatja – növelheti vagy csökkentheti – a gyűrűk vastagságát (BENOIT ET AL., 1982; THOMPSON, 1981; FOX ET AL., 1986).
Mivel a népesség egyre nagyobb hányada él városokban, vagy azok környékén, ezért az ilyen területek állapotának (és változásának) felmérése fontos feladat. Az ENSZ jelentése szerint 2010-ben Magyarország népességének (9 984 ezer fő) 68 %-a élt városi környezetben (ENSZ, 2011).
A dolgozat munkahipotézise, hogy a fák a környezetükből képesek beépíteni a szennyező elemeket az évgyűrűikbe, így azok vizsgálatával képet kaphatunk az elmúlt évtizedek ipari tevékenységének a környezetre gyakorolt hatásáról. A dolgozat célja a dendrokémia alkalmazhatóságának bemutatása.
A vizsgált terület Ajka és környéke, amely a korán kezdődő iparosodás (19. század vége) és városiasodás következtében a huszadik század végére az egyik legszennyezettebb magyarországi ipari várossá vált. Bár a legtöbb ipari tevékenység mára már lecsökkent, leállt, vagy korszerűbbé vált, a közel másfél évszázados szénbányászat, az erre épülő hőerőművek, a timföld- és az üveggyár üzemelése jelentős környezeti ujjlenyomatot hagyott maga után.
A városban található - és a mintavételezés szempontjából megfelelő - fákon kívül két, városon kívüli helyszínen történt mintavétel. Az uralkodó szélirány felől, Ajkától északnyugatra található a Devecseri Széki-erdő Természetvédelmi Terület (az innen gyűjtött minták még mentesek a városi levegő szennyező hatásaitól). Továbbá az Ajka-Csingeri Parkerdő (amely Ajkától délnyugatra található) fái az iparvároson áthaladó szennyezett levegőn nevelkedtek.
A dolgozatban ismertetem a fák környezetgeokémiai szempontból fontos tulajdonságait, a dendrokémiai vizsgálati módszerek lényegét, a mintavételezés előkészítését és folyamatát, valamint a mintaelőkészítés lépéseit
