Polarotaxis kísérleti bizonyítása bögölyöknél: a polarizációlátás lehetséges szerepe a bögölyök szaporodási és táplálkozási viselkedésében

Abstract

Választásos viselkedési terepkísérletekkel fedeztük föl a bögölyök pozitív polarotaxisát, vagyis azt, hogy e rovarok a vízszintesen poláros fényhez vonzódnak. Korábban már több, vízbe petéző rovarcsoportról is kiderült, hogy egyes fajaik vízdetekciója a vízfelszínről visszavert vízszintesen poláros fény érzékelésén alapszik. E rovarokkal ellentétben azonban a bögölyök nőstényei soha sem közvetlenül a vízbe rakják petéiket, hanem a vízparti növényekre és kövekre, ahonnan a lárvák kikelésük után esnek/másznak a vízbe. Ezzel egy új jelenség, a közvetett polarotaxis létére mutattunk rá, melynek során a nőstény bögöly a vízszintesen poláros fény érzékelésével először felkutatja a vizes élőhelyet, majd a víztest közelében lerakja petéit. Kutatási eredményeink szerint a bögölyök polarotaxisának a petézőhely kiválasztása mellett fontos szerepe van még a hím és nőstény egyedek egymásra találásában és a gazdaállatok felkutatásában is. A vérszívó rovarok közül a bögölyök az elsők, melyeknél sikerült kimutatni a pozitív polarotaxist, ami lehetőséget nyújt olyan optikai alapon működő, új rovarcsapdák kifejlesztésére, amelyek a fény erős és vízszintes lineáris polarizációja révén fejtik ki jelentős vonzó és csapdázó hatásukat. A bögölyök vérszívása által terjesztett kórokozók közül számos az emberre is súlyos veszélyt jelent, ami közegészségügyi szempontból is fontossá teszi a bögölyök elleni hatékony védekezést

    Similar works