Dezső, Pál

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)

Onomastica 58. (2014)

Folyóiratszemle 325és a Magyar Nyelvtudományi Társaság által szervezett, 2014. szeptember 17-én megtar-tott 3. Névtan és terminológia konferenciáról (829), továbbá az ELTE-n 2014. szept. 29-én Hajdú Mihály emlékére rendezett Neveink világa című konferenciáról (833). Az ICOS 2017-ben Debrecenben megrendezendő kongresszusáról, TÓTH VALÉRIA nevének emlí-tésével, több helyen is beszámol a RIOn. (827, 845–846). A 2014-es glasgow-i ICOS-kongresszus magyar résztvevőinek neve és előadásuk címe a 821–825. oldalakon lelhető fel. FÁBIÁN ZSUZSANNA Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Onomastica 58. (2014)  Főszerkesztő: ALEKSANDRA CIEŚLIKOWA. Komitet Językoznawstwa Polskiej Akademii Nauk, Instytut Języka Polskiego PAN, Kraków. 458 lap  Az Onomastica 58. évfolyamában 5 megemlékezést, 26 tanulmányt, 10 recenziót és 4 konferenciabeszámolót olvashatunk. Ezeket az alábbiakban a rovatok sorrendjében ha-ladva mutatom be.  Megemlékezések. A rovatban (5–32) N. VASZILJEVA a 2013-ban elhunyt Alekszandra Vasziljevna Szuperanszkajától vesz végső búcsút (5–9), I. JAROS pedig Sławomir Gala életét és munkásságát idézi fel (10–15). A 2014-ben eltávozott Władisław Lubaśról (16–22) és Maria Bobowska-Kowalskáról (29–32) A. CIEŚLIKOWA és M. MALEC, Andrzej Bańkowskiról pedig Z. BABIK (23–28) emlékezik meg.  Tanulmányok. A tanulmányok sorát R. MRÓZEK írása nyitja (33–66). A szerző az interdiszciplinaritás és a kutatási változatosság meghatározó tényezőit vizsgálja a név-kutatás kapcsán. Kiemeli, hogy a lengyel és általában a szláv névkutatók többsége nem kötődik egyetlen nyelvészeti irányzathoz sem, szemléletüket a választott kutatási terület-nek és projekteknek megfelelően alakítják ki. M. HARVALÍK tanulmánya azokat a cseh névtanban jelentkező új megközelítésmódokat vizsgálja, melyeket a diszciplína egyéb tudományterületektől vesz át, kiegészítve a névkutatás „klasszikus módszereit” (67–77). A. GAŁKOWSKI a krematonimákkal (azaz kereskedelmi, gazdasági, politikai intézmé-nyek, szervezetek és tárgyak, termékek stb. neveivel) foglalkozó új névtani terület, a krematonomasztika névkutatásbeli helyzetét és területeit vizsgálja (79–88). H. GÓRNY a névalkotással, névkeletkezéssel kapcsolatos elméletek változását tekinti át a klasszikus nézetektől egészen a legutóbbi elméletekig (89–103). U. BIJAK tanulmányának közép-pontjában a névtani lexikológia és lexikográfia áll: a szerző kialakítja a lengyel névszótá-rak tipológiáját, külön figyelmet fordítva a helynévtárakra és az elektronikus névtárakra, valamint az ezek kapcsán felmerülő kérdésekre (pl. többjelentésű, azonos alakú és ellen-tétes jelentésű nevek kezelése) (105–123). M. RUTKIEWICZ-HANCZEWSKA a tulajdonne-vek mentális lexikonjának struktúráját igyekszik leírni (125–140). A lexikon szerkezete az afázia esetén fellépő neurológiai eredetű rendellenességeknek, a megnevezések zava-rának a vizsgálatával közvetlenül is tanulmányozható. U. WÓJCIK a névadási motivációval kapcsolatos kérdésekre igyekszik választ kapni lengyel helynevek diakrón szempontú Folyóiratszemle 326vizsgálata révén (141–150). A. MYSZKA cikkének középpontjában a tulajdonnév és köznév közötti különbség megragadhatósága áll: 18. századi rzeszówi törvényszéki feljegyzések alapján azt vizsgálja, hogy egy szó felépítése mennyiben járul hozzá annak tulajdonnévi státuszához (151–166). E. ROGOWSKA-CYBULSKA írásából lengyel helynevek népeti-mológiás magyarázatait és a mögöttük lévő motivációkat ismerhetjük meg (167–181). T. JELONEK a Częstochowa környéki vidéki közösség nyelvi képét igyekszik meghatározni a környező falvak mikrotoponimáinak elemzésével (183–191). Ezt követően E. KACZYŃSKA kutatásának eredményeiről olvashatunk 590, újgörög vízrajzi kifejezésből alakult mai krétai víznév kapcsán (193–209). A. CERNY Jurij Fjodorovics Liszjanszkij Utazás a világ körül című munkájának (1803–1806) lengyel kiadásában elemzi a helynevek fordítását. M. LUCZYŃSKI két ószláv istennév kapcsán ír az ószláv -itjь szuffixum kettős, apanévi és becéző funkciójának változásáról (235–252). L. SZELIMSZKI a Jeruzsálem helynév személy-névi alkalmazásáról ír a bolgár személynévadás kapcsán (253–270). M. GUZ cikkében a reszeli egyházi anyakönyvekben 1579–1604 között feljegyzett keresztnevekről olvasha-tunk elemzést (271–278). A. SIWIECZ és M. RUTKOWSKI közös tanulmányában internetes fórumok hozzászólásainak az elemzésével vizsgálja a keresztnévadás tendenciáit és a névadás motivációit (279–296). M. MAGDA-CZEKAJ a családnevek etimológiájának a fel-tárása során felmerülő nehézségeket és azok megoldási lehetőségeit mutatja be (297–305). E. ORONOWICZ-KIDA a Kárpátaljai vajdaság három legkeletibb járásának 306 cégnevét vizs-gálja a szerkesztésmódjuk és szemantikai jellemzőik szerint (307–320). K. JADANOWSKA szintén a cégnevekkel foglalkozik: azt vizsgálja, hogy a cégnevek tekinthetők-e kremato-nimáknak (321–330). K. SKOWRONEK tanulmányának középpontjában Sławoj Leszek Głódź érsek szentbeszédeinek névtani szempontú elemzése áll (331–347). A szerző igyek-szik kidolgozni egy módszertani megoldást, amellyel tanulmányozható a szöveg névtani rétege és egyéb szociológiai vonatkozásai. A rovat utolsó cikke A. REJTER írása, mely Hieronym Morsztyn barokk verses regényeinek tulajdonneveit vizsgálja (349–362). Névtani kutatások Lengyelországban és a világban. E rovatban (363–412) öt rövi-debb tanulmányt olvashatunk. K. SKOWRONEK névelméleti írása a szövegtannak a név-kutatásban újabban megjelenő szerepét mutatja be, a tulajdonnevet szövegtani egység-ként elemezve (363–372). P. JANCZULEWICZ felülvizsgálja néhány, Novgorod területén lévő helynév etimológiáját (373–381). K. ZIERHOFFER a bolgár névkutatás történetét és újabb eredményeit mutatja be (383–391), M. MAGDA-CZEKAJ (393–402) pedig KINGA BANDEROWICZnak a poznani újpolgárság 1573–1793 közötti családneveivel foglalkozó monográfiáját, annak eredményeit veti össze hasonló tematikájú korábbi lengyel szak-munkákkal. A rovat utolsó cikkében K. ZIERHOFFER ír állatnevekből alakult francia helynevekről (403–412). Recenziók. A rovat (413–442) két lengyel és egy cseh névtani monográfiát és hat folyó-iratot mutat be, a Névtani Értesítő 2014. évi számát (435–438) is ismertetve. Tudományos élet. Az utolsó rovat (443–458) két jeles névkutatót, Milan Majtánt és Rudolf Šrámeket köszönti 80. születésnapjuk alkalmából (443–448), valamint három névtani konferenciáról közöl beszámolót (448–458).  DEZSŐ PÁL Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar 

https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/32226/N%c3%8937_325-326_Dezso.pdf?sequence=1&isAllowed=y

Onomastica 58. (2014)

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)