Egyre több és egyre durvább fiatalkorúak által elkövetett agresszív megnyilvánulásokról értesülhetünk a médiából. Ezzel a problémakörrel foglalkozik a budapesti Mérei Ferenc Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet által megjelentett tanulmánykötet

Rucska, Andrea

SZTE OJS Journals (University of Szeged / Szegedi Tudományegyetem)

Iskolakultúra 2010/1152ségeket a kötet zárófejezete magyarázza. A könyv rövid, utolsó egységében végigviszi a lejegyző a szövegváltozatok személyes-nek vélt hátterét, ahol az elemzések során a mesei figurák személyiségjegyeinek pszichonalitikus vizsgálata a mesélővel kerül viszonyba, így mozdulunk el attól a pozíciótól, amely a népköltészeti szöve-gekre vonatkozó iskolás tudásunkat hely-ben hagyja, és megértjük a mesekincs közösségiségében az egyedi történetalakí-tás fontosságát. Ez a felülírás, a szövegvál-tozatokkal való játék lehetőségének foly-tonos felkínálása legfőbb értékei között szerepel ennek a munkának.A könyvnek értéke, hogy a kapcsolódó felhasznált irodalom a magyarországi cigány népmesegyűjtések széles bibliográ-fiája, amely alapot biztosít kutatóknak, pedagógusoknak, egyetemi hallgatóknak egyaránt.Végül: sokfedelű könyv az, amelyet Görög-Karády Veronika 2009-ben közrea-dott. Nagyszerű meséskönyv, amely mese-kedvelők, szép történetekre vágyók számá-ra tartogat izgalmat: olyan meséket, melyek-kel eddig nemigen találkozhattak; és szak-könyv, amely a folklórirodalom korpuszát gazdagítja nem csupán romungró mesék gyűjtésével és lejegyzésével, hanem meto-dológiai és elméleti megfontolásokkal is.Görög-Karády Veronika (2009): Erdős Lajos mesei világa és meséi. L’Harmattan, Budapest. Görög-Karády Veronika (2006): Éva gyermekei és az egyenlőtlenség eredete. L’Harmattan, Budapest, 2006.Forray R. Katalin (2007): Éva gyermekei és az egyen-lőtlenség eredete. Iskolakultúra Online, október 29. http://www.iskolakultura.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=74;Küllős Imola (2008): Görög-Karády Veronika: Éva gyermekei és az egyenlőtlenség eredete. Magyar Tudomány, 3. 370.Beck ZoltánPTE, Romológia és Nevelésszociológia TanszékIrodalomA kutatást Mayer József és Sárik Zol-tán irányította. A szerzők a kötetben igen sok oldalról közelítik meg és próbálják feltárni a gyermekkori és az iskolai agresszió kérdéskörét. A könyv egy nagymintás kutatásra épül, mely kiterjed Budapest minden kerületére. A survey módszerrel készült vizsgálat általános iskolai tanulókra és iskolaigazgatókra irá-nyuló adatait egy pedagógusokkal készült fókuszcsoportos beszélgetés egészíti ki. A nagymintás vizsgálatot a szerzők igen ala-posan előkészítették, a kérdőívekben talál-ható kérdések, megállapítások segítségé-vel igen sokrétűen és több oldalról közelí-tették meg a problémát. A tanulmány segítségével a tudományos alapokkal kevés-bé rendelkező érdeklődők is képet kapnak a fiatalkori agressziós magatartás kialakulá-sának lehetséges okairól, annak összetevői-ről, problémaköréről. A gondosan váloga-tott bibliográfia, gazdag jegyzetanyag, a legfrissebb szakirodalom különböző elmé-leteire vonatkozó hivatkozások megfontolt tudományos problémaérzékenységre valla-nak, és segítséget nyújtanak további vizsgá-latok folytatásához.A bevezető „sohasem volt aranykor” fejezetében a szerzők először szemezgetnek a huszadik századi magyar és egyetemes Kis könyv a felelősségrőlEgyre több és egyre durvább fiatalkorúak által elkövetett agresszív megnyilvánulásokról értesülhetünk a médiából. Ezzel a problémakörrel foglalkozik a budapesti Mérei Ferenc Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet által megjelentett tanulmánykötet.153Kritikairodalomból „az iskola működésének nél-külözhetetlen tartozékáról”, a gyermekkori és iskolai agresszióról. Itt Karinthy Frigyes, Molnár Ferenc, Kosztolányi Dezső és Ottlik Géza műveit idézik fel a szerzők.A bevezető részben olvashatunk a „mediatizált agresszió”-ról is. Itt a médiá-ban (folyóiratok, napilapok, konferenciák, televízió) megjelenő jelentősebb híreket, nyilatkozatokat gyűjtik ki a teljesség igé-nye nélkül.Ugyancsak a bevezetésben ismertetik a szerzők a kutatás körülményeit, mintavé-teli eljárásukat, a kutatás tapasztalatait. A kutatásban 108 intézmény (150 intéz-ménynek küldték ki a kérdőívet), 2078 diák vett részt. A tanulók válaszadási akti-vitása jó volt, ami sajnos az intézményve-zetők esetében kevésbé volt elmondható (11 kitöltött kérdőív).A kötet további fejezeteiben a kutatási eredményekről, tapasztalatokról esik szó. Először az intézményvezetői kérdőíveket elemzik a szerzők. Az igen alacsony válaszadási aktivitás miatt talán nem volt célszerű a kutatóknak százalékos arányo-kat felállítaniuk. Az eredmények ebben az esetben csak tendencia-jellegűek lehetnek, reliabilitása alacsony. Ezt a kutatók nagyon találékonyan egyéb statisztikai adatokkal helyettesítették, egészítették ki (például ORFK-, BRFK-adatok), továbbá egyéb hiteles forrásokat használtak a mintába bevont intézmények környezetének jel-lemzésére.A következőkben a konfliktusok forrá-sait és összetevőit veszik számba. A vizs-gálati eredményekből a szerzők különböző következtetéseket vontak le arra vonatkoz-tatva, hogy milyen családi mikromiliő, szocializációs környezet determinálja a tanulók konfliktuskereső magatartását, amit az iskolának sokszor igen nehéz ellensúlyoznia. Elemzik a problémás magatartású tanulók tanulási motivációit, tanulói státusát, és keresik az okokat ahhoz, hogy mi generálhatja az iskolai kudarcokat és konfliktushelyzeteket, ame-lyek a szereplők (pedagógus, tanuló, szülő) között tapasztalhatók.A továbbiakban a kutatás körülményeit és a tapasztalatokat tárják elénk, majd pre-zentálják a vizsgálati eredményt. Az ered-mény nem csak a szakemberek, de a laiku-sok számára is informatív, olvasható, ért-hető. A levont következtetések mellett tanácsokat, ötleteket is adnak az olvasónak az adott probléma kezelésére. A diákok válaszait, a problémaköröket sok esetben kerületekre lebontva is elemzik, ezzel kiemelve az adott környezetre jellemző tanulói magatartást, attitűdöt. A kutatás kiterjed a tanulók problémás magatartás-formáinak gyakoriságára és annak időbeli változására. Olvashatunk arról, hogy melyek azok az okok, amelyek leginkább veszekedésekhez, verekedésekhez vezet-nek, és ezek levezetése (történése) milyen helyszínen, hol valósul meg. Vizsgálják azt a témát, hogy kik és milyen arányban, mélységben foglalkoznak a problémás tanulókkal, továbbá azzal a kérdéssel is, hogy az intézmények milyen intézkedése-ket tesznek az iskolai agresszió megakadá-lyozására, elkerülésére. A szerzők az iskolákban alkalmazott különböző intéz-kedéseket tényszerűen vázolják föl, mutat-ják be az olvasónak az alkalmazott eljárá-sokat. A kutatás arra is kiterjed, hogy a diákok kihez fordulnak leginkább biza-lommal problémáikkal. A kötetben olvas-hatunk még a fiatalok szabadidő-eltöltési módjairól és azok gyakoriságáról.A szerzők az óvodai agressziót is górcső alá veszik. Ebben a fejezetben „az óvodák-ra is kiterjesztett kutatás során interjúk és fókuszcsoportos beszélgetések készültek óvodavezetőkkel, óvónőkkel”. A fejezet az óvodai agresszív viselkedés jellemzőire, okaira és lehetséges kezelésükre hívja fel az olvasó figyelmét.A tanulmánykötet utolsó fejezetében az intézményvezetők számára készült kérdő-íves vizsgálatot kiegészítő interjúk, beszél-getések tapasztalatai, elemzései olvasha-tók. A szerzők célja a fejezetben az, hogy „a beszélgetések rávilágítsanak azokra a területekre, amelyek során azonosítani lehetett a különböző problémákat, konflik-tusokat”.Iskolakultúra 2010/1154A fejezet kiemelten hasznos, mert az érintett szakemberek által támogatott infor-mációkat, javaslatokat tartalmaz a problé-ma kezeléséhez, melyeket csokorba gyűjt-ve tár az olvasó elé.A kötet mellékletében megtalálható a vizsgálati eszköz is, melyet a kutatók segít-ségül szántak az olvasóknak és a probléma iránt érdeklődő szakembereknek.Mayer József, Nádori Judit és Vígh Sára (2009): Kis könyv a felelősségről. Adalékok az iskolai agresszió természetrajzához. Mérei Ferenc Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet, Budapest.Rucska AndreaMiskolci Városi Pedagógiai IntézetA Palatinus Kiadó filmtudományi sorozatának legújabb darabja Kovács András Bálint Mozgókép-elemzés című kötete. A könyv szerkezetét, tartalmát és felhozott példáit a szerző, az ELTE Filmtudományi Tanszékének okta-tója és vezetője, filmelemző kurzusain szerzett sokéves tapasztalat során alakítot-ta ki, saját bevallása szerint elsősorban abból a célból, hogy a mozgókép- és médiaismeret tanárok számára a közokta-tásban, valamint film- és médiaszakos diákok számára az egyetemen eszközökkel és konkrét példákkal szolgáljon mozgóké-pes szövegek elemzéséhez. A Mozgókép-elemzés azonban nem kifejezetten tan-könyv és nem is tanári kézikönyv, és talán ebben a műfajválasztásban ragadható meg valódi ambíciója. Olyan általános esztéti-kai és pedagógiai indíttatást sejtet, amely szerencsés esetben nem korlátozódik az intézményes oktatás területére: filmet nézni tanít, hangsúlyozva az ehhez kapcso-lódó élmények, gondolatok kommunikálá-sának lehetőségeit és személyes-társadalmi fontosságát.„A filmek hatáselemeinek nagy része észrevétlenül, tudattalanul hat. Egyszer csak eszünkbe jut valami egy jelenet nézé-sekor, és nem tudjuk, miért pont erre gon-dolunk. E könyvecske segíthet abban, hogy megtanuljunk filmet nézni. Rámutat-va azokra az apró részletekre, amelyekből a kifejezés felépül, és amelyeket szinte észre sem veszünk. Ahhoz szeretnék itt hozzájárulni, hogy azt a kérdést: »miért ez és ez jutott eszembe?«, »miért lett ilyen és ilyen a hangulatom?« minél jobban meg tudjuk közelíteni a filmes kifejezőeszkö-zök oldaláról is. A műalkotásokról és álta-lában az elénk táruló világról való esztéti-kai beszélgetésnek a legfőbb értelme, hogy szubjektívnek tűnő élményeinket meg tud-juk osztani egymással, azaz hogy megta-láljuk élményeink közös forrásait.”A könyv első fejezete az elemzés és értelmezés fogalmait írja körül közérthető-en, de bejáratott művészetelméleti és kog-nitív pszichológiai érvek sorfala előtt definiálva a mű-befogadó-befogadás viszony elemeit. Kiemeli a műalkotások többértelműségét, ami a befogadás folya-matának alapvető meghatározatlanságából származik, illetve a műalkotásoknak abból a sajátos ismeretelméleti státusából, hogy struktúrájuknál fogva üzenetnek látszanak, valójában azonban csak üzenetek forrásai. A műalkotás ennek megfelelően hatás-komplexum, „a műelemzés és általában az esztétikai elemzés célja ebből kiindulva a hatás magyarázata”. A Mozgóképelemzés terminológiájában is következetesen érvényre juttatja „hatásközpontúságát”, kerüli például a „formanyelv” elnevezést, és a befogadás oldaláról világítja meg a koherencia és kánonképzés témáit is. Ami Hogyan elemezzünk mozgóképet?Kovács András Bálint kötete egyfajta vademecum: hasonlóan vezet be a filmelemzés-írás metodológiájába, mint Umberto Eco kötete, a Hogyan írjunk szakdolgozatot? a szakdolgozatíráséba.

Kis könyv a felelősségről

Repository of the Academy's Library

https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/iskolakultura/article/download/20968/20758/

Kis könyv a felelősségről

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

SZTE OJS Journals (University of Szeged / Szegedi Tudományegyetem)

Repository of the Academy's Library