Farkas, Tamás

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)

3. MARIJAKOZAR-MuKIC: Slovensko Porabje. Ljubljana - Szombathely. 1983.87.p.4. Magyar helységnév-azonosító szótár. Szerk. LELKES GYÖRGY. Balassi Ki-adó. Budapest. 1992. ésCSÁNKI DEZSÖ: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. II.Budapest. 1894.742.774.783.796 és 805. p.5. Szombathelyi egyházmegye névtára. 1991. Szombathely. 58.p.6. MUKICSNÉKazÁR MÁRIA: Felsőszölnök. Szornbathely-Ljubljana 1988. 26.és 29.p.7. M. KazÁR MÁRIA: A gyermek születéséhez fűződő rítusok a vasi szlovének-nél. Vasi Szemle. 1988/2. 151.p.8. A szentek élete. Szt. István Társulat. Budapest. 1984. 78-79.9. A szentek élete. Szt. István Társulat. Budapest. 1988. 89.p.FÜLÖPLÁSZLÓZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAA baZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAn é v v á la s z tá s s z em p o n t ja ia m a g y a r c s a lá d n é v -v á l t o z ta tá s o k b a nA hagyományos magyar családnévanyag és a mesterséges úton, családnév-változ-tatással született névállomány sok szempontból: születésük történeti-társadalmikörülményei, az elnevezés módja, az elnevezők és az elnevezettek csoportja, illetveezek egymáshoz való viszonya alapján különbözik egymástól. A névkeletkezéssíkján vizsgálódva azt tapasztaljuk, hogyacsaládnév természetes keletkezésekor anévviselőhöz kapcsolódó objektív vagy szubjektív jellemzők köre alapján szükség-szerűen motivált név keletkezik. Bár e motiváció idővel, a név öröklődővé válásá-val elhalványulhat, elveszhet, önkényessé azonban akkor sem lesz, csak másfélemotiváció jellemzi: öröklődésének törvényileg is meghatározott szabályai (vö. J.SOLTÉSZKATALIN,A tulajdonnév funkciója és jelentése. Bp., 1979. 25. E mű azönkényesség és motiváció kérdésében később kiigazításokra is szorult; vö, HAmúMIHÁLY, A magyar helységnevek jelentésszerkezete. In: Szavak - nevek - szótá-rak. Írások Kiss Lajos 75. születésnapjára. Bp., 1997. 128-9). A mesterséges mó-don - köztük a névváltoztatással - születő nevek lehetséges motivációs köre nem-csak más jellegű, de jóval tágabb is.A család név-változtatások hátterét kutatva azt találjuk, hogy bár nyelven kívülitényezők indítanak e változtatásokra, a nyelven kívüli kérdések a nyelvi síkon old-hatók meg. Egy név a benne rejlő jelentéstartalmak révén (identifikáció, motiváció,információtartalom, konnotáció és etimológia; vö, 1 . SOLTÉSZ i. m.) bizonyosszempontok szerint többé vagy kevésbé lehet "előnyös" viselője számára, s ez le-hetőséget és okot is adhat a megváltoztatására. Alapvetően fontos itt az, hogy anévváltoztató maga választhatja meg új nevét. Egy név "előnyösebb" volta nem-2 0 0csak szubjektív és külső körülményektől (korszak, társadalmi réteg stb.) is függőtényező, hanem önmagában is relatív: sokszor csakis a régi és az új név egymáshozvaló viszonyában értékelhető fogalom. Az alábbi rövid tanulmányban azokat aszempontokat veszem sorra, amelyek a magyar család név-változtatások során sze-repet játszanak az új családnév megválasztásában; más szavakkal: a névkeletkezéssíkján megnyilvánuló motivációs tényezőket.Az új családnév megalkotásában rendszerint több motiváló tényező együtteshatása érvényesül. Három nagy tényezőcsoport játszik itt szerepet: a rend-szerbe illesztés igénye és egyúttal ennek hivatalos kötöttségei; a névváltoztatószemélyéhez objektív módon kapcsolódó - bár a névváltoztatás során gyakran ép-pen szubjektív okokból érvényesülő - tényezők; továbbá a szubjektív - bár gyak-ran társadalmi méretekben is jellemző - hatások, azaz a név ízlés kérdései. Mind-ezekhez még egy fontos tényező járul: az új családnévnek olyannak kell lennie,amelyben nincsenek meg a korábbi nevet "előnytelenné" tevő, ahhoz hasonló vagyugyanezt más módon okozó egyéb vonások. A névváltoztató magának, illetve csa-ládjának szebb, jobb nevet keres; korábbi, kevésbé előnyös neve helyett egy nemelőnytelen, sőt, akár kifejezetten előnyösnek tetsző nevet fog választani. Ez utóbbi,negyedik szempont a három nagy tényezőcsopot bármelyikében érvényesülhet, fel-vázolásától azonban itt el kell tekintenem. (1. viszont: FARKASTAMÁS, A magyarcsaládnév (látszólagos) információtartalma és a névváltoztatások háttere. In: Em-ber és nyelv. Tanulmánykötet Keszler Borbála tiszteletére. Szerk. KUGLERNÓRA- LENGYELKLÁRA.Bp., 1999. Megj. előtt). .baZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA2 . A névadás a meglévő névrendszerhez való igazodáson alapul.Esetünkben: a névváltoztató tudatos névalkotó tevékenységévei kifejezetten csa-ládnevet akar magának alkotni; a beilleszkedés gyakran tökéletes (pl. az apa pusztakeresztnevéből származó családnevek sorában azyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBABauer Herbert néven születettBalázs Béla neve; vö. HAJDÚ MIHÁLY, Magyar tulajdonnevek. Bp., 1994. 36).A névrendszerhez igazodás egyébként az álnevek nagy részére szintén jellemző,bár egyes művésznevek esetében éppen a hagyományos névrendszertől való szem-betűnő különbözőség válik fontossáZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA( 1 . SOL ÉSZi. m. 65).2 .1 . A fennálló névrendszerhez való igazodás révén a névváltoztatások során isazon nagy névtípusok jönnek létre, amelyek a hagyományos magyar családnév-anyagban megtalálhatók, kivéve lényegében az idegen (és ismeretlen) eredetű ne-vekét. A névváltoztatással felvett családnév rendszerint magyar, vagy - a mester-séges névalkotás révén a társadalom tagjainak átlagos és szinkrón jellegű nyelvikompetenciája szerint - annak tűnő, hangzó név. Ha e nevek a magyarnak tekint-hető család nevek listájába be is sorolhatók (LADÓJÁNOS,Mi a magyar családnév?In: Név és társadalom. MNyTK. 160. 51-3), nyelvművelő szempontból nem te-kinthetők helyesnek (legteljesebb áttekintésüket 1. BENKŐ LORÁND, A család-név-változtatás kérdései. Magyarosan 1948: 40-5, 65-72; 1949: 1-6).A hivatalos állami szabályozás alapesetben csak kifejezetten magyar hang-zású neveket engedélyez (a ma érvényes szabályozást közli UGRÓCZKYMÁRIA,A névviselésről és a névváltozásról. In: Új magyar utónévkönyv. Bp., 1997. 42-9).Emellett is kézenfekvőnek tűnik azonban az, hogy Magyarországon, magyar nyelviés műveltségi közegben a névváltoztató magyar hangzású nevet kíván felvenni.2 0 1(Hasonlóképp vehetjük természetesnek az idegen eredetű családnevek spontán ma-gyarosodásának példáit is, melyek során a szóban forgó név legalább kevésbé ide-gen hangzásúvá válik.)A hivatalos névváltoztatás ok időszakában a magyar nyelvi és műveltségi kö-zegben magától értetődik az, hogy általában az idegen hangzás ú családnév az, amikevésbé előnyös. (A keresztnevek divathatásoknak sokkal inkább kitett világábanmásképpen áll a helyzet.) Nem szabad viszont elfelejtenünk azt sem, hogy egyeskorszakokban különösen fontosak lehettek azok a sokféle módokon és erősséggel(a legbensőbb indíttatástói a mindennapi használati nehézségeken át a pártustasítá-sig terjedő skálán) jelentkező társadalmi eredetű hatások, melyek a nem magyaroscsaládnevek magyaros névre való felcserélésére indíthattak; akár nemcsak egy, anévválasztást befolyásoló szempontként, hanem fő célként is magát a névmagyaro-sítást (nem véletlen e terminus általánosan elterjedt volta) szabva meg.baZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA2 .2 . A magyar családnévanyag nemcsak általános, de egészen konkrét m in-tákkal is szolgálhat a névváltoztatók számára. A névváltoztatók nemcsak egysze-rűen a magyar családnévtípusok mintájára alkothatnak új családneveket, hanemegyes neveket egyenesen "készen" vehetnek át saját maguk számára. Így példáulfeltehető az, hogy azyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBASomlai nevet nem a Somló helynévből képezi újra a névvál-toztató, hanem már családnévként veszi át; egyébként a Somlói nevet könnyebbenelképzelhetnénk. Egyes korszakokban a konkrét - és nem egyszer nyelvművelőszemmel is hibás - minták követése bizonyos neveket túlzottan is gyakorivá tett anévváltoztatók körében (vö. LENGYELZOLTÁN, Magyar Névkönyv. Bp., 1917.210). Ezen túlmenően egyes személyek hatása is feltételezhető bizonyos családne-vek terjedésében is, mint például a Jávor név két háború közötti népszerűségében.(FORGÁCSKRISZTINA,Zsidó névmagyarosítás aZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAx x . század harmineas éveiben.NÉ. 12: 149-6l. 159; e szempontból természetesen teljesen lényegtelen az, hogyJávor Pál is magyarosított nevet viselt.) A nem csupán a névváltoztató ízléséhez,hanem személyéhez, családjához is szorosan kapcsolódó családnevek választásárólkésőbb szólok.2 .3 . A hivatalos szabályozás néhány megkötést tartalmaz. Jelenleg:"Idegen hangzású, magyartalanul képzett név, kettős családi név, történelmi név,régies írásmóddal írott vagy olyan családi név felvételét, amelyet már sok családvisel - különös méltánylást érdemlő körülmények kivételével - nem lehet engedé-lyezni" (közli UGRÓCZKYi. m. 44). Fontos tehát a jelenlegi nyelvhez való alkal-mazkodás is, továbbá a tulajdonnév gyakorlati funkciójának minél zavartalan abbműködése.3 . Egészen elkülönülő csoportot alkotnak azok a névváltoztatások, amelyekhátterében nem a régi névelhagyásának a szándéka áll okként, hanem csakisegyetlen, bizonyos családnév felvételének a célja. Az eredeti családnév-forma helyreállítása, a nevelőszülő nevének, az egyébként kihaló anyai ági névnek,és sokszor ettől függetlenül is az anya nevének a felvétele esetében ugyanis nemérvényesül többféle motivációs tényező, különböző választási lehetőségek, hanema felveendő név eleve adott a választás szempontjából. Ezekben az esetekben a hi-vatalos szabályozás általánosan követett szabályaitói is könnyen eltekintenek. Igazpersze az is, hogy ezeket a névváltoztatásokat nem mindig lehet élesen elhatárolni2 0 2a náluk jóval nagyobb számú és igazából a figyelmet megérdemlő, a korábbi névelhagyásának szándékával végbement névváltoztatásoktóI.baZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA4 . Az új családnév megválasztását gyakran a névváltoztató személyéhez kap-csolódó különböző tényezők határozzák meg.4 .1 . A felvett név kapcsolódhat az illető addigi életéhez, múltjához. Jel-lemző választás a származási hely vagy egy más, az illető számára meghatározószerepű település nevének -i képzővel való megalkotása; e névváltoztatások a ter-mészetes névadásban is igen gyakori mintát követik.Más jellemző esetekben nem újonnan hoznak létre egy nevet, hanem olyan,már meglévő családnevet választanak, amely személyükhöz szorosan kap-csolódik (ez utóbbi tényező miatt választottam el a magyar névanyagban meglévőkonkrét névminták követésétől). Gyakori, jellemző - hiszen sokszor kézenfekvő- lehetőség az anya leánykori nevére való rátalálás. A névváltoztatások egy másikcsoportjában a változtatás a rokonság más tagja(i) által korábban már felvett névretörténik (általános tendencia, bár a közszereplést jelentő pályáknál a megkülön-böztetés szándéka miatt sokszor éppen ellentétes módon hat). Ezekben az esetek-ben a változtatások rendszerint nem kifejezetten az új név kedvéért történnek (ezértnem tárgyaltam ott korábban), hanem a korábbi családnév elhagyásának szándékamiatt. Ide sorolhatók a közösségi, szóbeli névhasználatot az egyén által "szente-sítő", a nevet "újraalkotó" hivatalos névváltoztatások is.4 .2 . A névváltoztatással szerzett családnév legközismertebb módon a névvál-toztató személy előző családnevének alapján keletkezik. Ennek hátterébenkézenfekvő volta mellett azon - részben akár nem is tudatosuló - szándék is felté-telezhető, hogy az illető valamit megőrizzen régi nevéből, ezzel együtt pedig régiönmagából is. A régi és az új családnév közötti kapcsolat fennállhat a hangalak ésa közszói jelentés oldalán is.A hangalak szempontjából rokon névpárok közül rendkívül gyakori nakismerjük azt a névváltoztatási típu st, amelyben a régi és az új név kezdőbetűjemegegyezik egymással. (Olyan hiedelem is létezett, mely szerint ez csakis ígylehetséges; NyKk. II. 307. Eszerint a széleskörű gyakorlat analógiás módon ön-magát erősítő tendenciává vált.) Ezt általában a praktikummal magyarázzák, hi-szen a monogrammok használata gyakori és általános dolog volt egykor - vi-szont éppen ezért egyúttal jobban is kötődhettek hozzá az emberek. A kezdő be-tűk egyezésén túl a régi és az új név hangalakja között nagyobb hasonlóságok isfennállhatnak. E névváltoztatások egy része valójában csak a meglévő név ma-gyarosítását vagy szépítését jelenti, egy-két hang cseréje vagy elhagyása révén.Utóbbinak a legszembetűnőbb példáit az -i végződésű nevek -y-osra való módo-sításai adják.A megváltoztatásra kerülő idegen eredetű családnevekben benne rej lő, idegenközszói jelentés szintén gyakran válik kiinduló pontjává a névváltoztatóknak.Teljes vagy részleges fordítással hozhatják létre új nevüket, s ezek mellé állíthatókazok a névpárok is, amelyekben az új név nem fordításként, de jelentéstani alaponkapcsolódik az előző névhez. Ezek példáit leginkább a német eredetű nevek vál-toztatása kapcsán láthatjuk; több okra is (a német nyelv közismert volta, anémet észsidó asszimiláció kérdései) visszavezethetően.203A régi név részleges megőrzésének fentebbi tendenciáit világosan mutatjákazok a régi és az új családnévből álló névpárok, melyek gyakorisága messze ki-emelkedik a többi névváltoztatás közül - bár gyakoriságukat a megváltoztatandónevek önmagában vett gyakorisága és egyes neveknek a névváltoztatók körébenfelkapottá válása is befolyásolta. A zsidó névváltoztatások között leggyakoribbakpéldául azyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAKohn - Kovács,ZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAK le in - Kis, Weisz - Fehér, Kohn - Kun, Stern - Csillag,Kohn - Kertész, Schwarz - Fekete névpárok voltak (FORGÁCSKRISZTINA,Zsidónévmagyarosítás. 1990. Bölcsészdoktori értekezés az ELTE BTK Magyar Nyelvé-szeti Tanszékek Könyvtárában. 43).A régi névhez való ragaszkodásnak sajátos példáit adják a névváltoztatássalkeletkezett kettős családnevek is, melyekben a névváltoztató régi nevét együtthasználja az emellé - gyakran a fentebb tárgyalt módokon - választott nevével.5. A felveendő családnév kiválasztását ezen tényezőkön túl, de egyáltalán nemutolsósorban a névízlés befolyásolja. Többféle tényező befolyása alatt álló, idő-ben és társadalmi csoportonként változó fogalom. Szubjektív, de - nyelvrnüvelőszemmel - gyakran helytelen tömegízlésként jelentkezik. A konnotáció felől köze-Iíthető meg, az pedig jelentős részben a magyar családnév (látszólagos) informá-ciótartaimához kapcsolódik; ennek részletesebb kifejtésére itt azonban nincsmódom (vö. viszont FARKAS i. m.). Hibásan értelmezett névesztétika, előkelős-ködés, esztétikai célú névmódosítás, névszépítés - hasonló fogalmakkal talál-kozhatunk a magyar családnév-változtatásokkal foglalkozó és a névízlés kérdé-seit is érintő tanulmányokban. A családnévesztétika területét e rövid írás kere-tein belül nem tekinthetem át, így az ez iránt érdeklődő olvasót kénytelen vagyokezekre a tanulmányokra utalni.FARKASTAMÁSbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAA n y a k ö n y v i a d a lé k o k a c s e h s z lo v á k ia i é s s z lo v á k ia i m a g y a r s á gjo g fo s z to t t s á g á h o z1918-tól napjainkigAz Osztrák-Magyar Monarchia széthullását követően az 1919. szeptember 10-énSaint-Germainben kötött békeszerződés a létrejött nemzetállamokkal kapcsolatosnemzetközi jogi problémák megoldását kívánta szentesíteni. Az újonnan születettCsehszlovák Köztársaság 1920-ban elfogadott alkotmánya már ennek szellemébendeklarálta az állam területén kényszerűen ottrekedt nemzeti kisebbségek jogállását.Az így született alkotmánynak egyik fontos összetevője volt a szabad nyelvhasz-nálat biztosítása. A szabad nyelvhasználat érvényesülése pedig - a törvény betűj é-ből következőleg - elvileg egyértelműen magába foglalta az anyanyelven történőnévhasználatot is. A korbeli anyakönyvek azonban a törvényi szabályozás elveivel2 0 4

A névválasztás szempontjai a magyar családnév-változtatásokban

https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/11260/N%c3%a9vtani%20%c3%89rtes%c3%adt%c5%91%2021%20-%2099%2038.pdf?sequence=1&isAllowed=y

A névválasztás szempontjai a magyar családnév-változtatásokban

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)