Posgay, Ildikó

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)

VINOGRADOV 1978: BI1HOrPA,lJ,OB,B.ZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAc . ,zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAJleKCU'leCKUeeonpocu nepeeooaxyooocecmeeunoű nposu. H3,UaTeJlbCTBOMlY, Mocxsa, 1978.ZÖLDHELYI 1985: Orosz írók magyar szemmel 11 (szerk. D. ZÖLDHELYIZSUZSA).Tankönyvkiadó, Budapest, 1985.CS. JÓNÁSERZSÉBETMerre tart a névtudomány?(Szubjektiv megjegyzéseka XX nemzetközi névtudományi kongresszusról)1. Ismét egybegyűltek a névtudomány művelői ez év szeptember 20-25 között aspanyolországi Santiago de Compostelában. A város nemcsak híres zarándokhely aX. század óta (székesegyházában találhatók idősebb szent Jakab apostol ereklyéi,innen van a város neve is), hanem közigazgatási és kulturális központja annak aGalicia nevű tartománynak (1980 óta autonóm terület), amelynek saját nyelve isvan, a galego, s a kongresszus házigazdái a több mint ötszáz éves egyetem oktatóiés hallgatói mellett ezen nyelv kutatói, az Instituto da Lingua Galega munkatársaivoltak. Ezek a tények már eleve meghatározták a kongresszus arculatát. A kong-resszus hivatalos nyelve a német, francia és angol mellett a spanyol volt, s a témáktöbbsége valamilyen módon a romanisztikához kapcsolódott. A spanyolul nem tu-dó kongresszista például aligha tudta az egyik szekció előadásait figyelemmel kö-vetni - ezt többen panaszolták is - pedig az etimológiai kutatások és a lexikográfiakapcsolatáról hallhatott volna. A spanyol névtanosoknak egyébként van is mivelbüszkélkedniük e témakörben.1980-1991 között jelent meg Joan Coromines kata-lán etimológiai szótára (Diccionari etimológic i complementari de la llenguacatalana. Barcelona, Curial-La Caixa), amely helynévanyagot is tartalmaz, így to-vábbi névtani kutatásokhoz nyújt adatokat. Most készült el a galego keresztnév-szótár, a Diccionario dos Nomes Galegos, amely hasonlít a mi utónévkönyvünk-höz (LADÓ JÁNOs-BÍRÓ ÁGNES: Magyar utónévkönyv. Vince Kiadó. Budapest,1998), s komoly részt vállaltak a nagy nemzetközi projektumban, amely aPatronymica Romanica (PatRom) címet viseli, s célja egy romanisztikai történetiszemélynévszótár (Dictionnaire historique de l' anthroponymie romane) elkészítéseés megjelentetése. (A munkában több ország névkutatói vesznek részt. Az e tárgy-körben megjelent publikációk teljes felsorolásától itt és most el kell tekintenünk.)2. Milyen újdonságokkal szolgált ez a kongresszus? A tíz szekció címe márönmagáért beszél: 1.a. a helynevek és a személynevek kapcsolata; 1.b. a helynevekstandardizálása; 2. névrendszerek interkulturális összehasonlítása; 4. szocioono-masztika; 5. egyéb nevek; 6. 'nomen et gens'; 7. etimológia és lexikográfia; 8.névtudomány és irodalom; 9. névtudomány és jog; 10. kutatási tervek és bibliográ-fiai információk. A szekcióüléseken kívül két vitaülés és két kerekasztal-322323megbeszélés is volt. Az előbbi kettő az irodalmi névadásról és a névtani bibliográ-fiák hasznáról illetőleg használhatóságáról szólt. Az utóbbiak közül az egyik arraadott lehetőséget, hogy az onomasztikai folyóiratok szerkesztői találkozhassanakegymással, a másik találkozó célja pedig az volt, hogy megvitassák a névtudományoktatásának pedagógiai és módszertani kérdéseit. (Milyen kár, hogy bennünketnem képviselt senki, holott van saját névtudományi periodikánk.)3. Milyen tanulságokkal szolgált ez a kongresszus? Úgy tűnik, hogy a név kuta-tás erőteljesen elmozdult a szociolingvisztika irányába, erre utal az is, hogy különszekciója volt a szocioonomasztikának. Ugyanígy az emberi jogok és a nyelvi jo-gok analógiájára külön szekció foglalkozott a korábbinál hangsúlyosabban a név-adás és a jog kapcsolatával.A névtudomány személyi feltételei nyilvánvalóan pénzügyi kérdésekkelfüggnek össze. Ennek ellenére a nálunk nagyobb és gazdagabb országokban (pl.Franciaország, Németország) mintha olyan jelek mutatkoznának, hogy a hajdanvirágzó névtan kezdene kimenni a divatból. A hozzánk közelebbi és hasonlógazdasági helyzetben levő országok (Lengyelország, Szlovákia, Románia) mindtudták képviseltetni magukat egy-egy (vagy több) résztvevővel. Újabban minde-nütt jelen vannak a balti országok kutatói is. Irigylésre méltó - már hosszú ideje- a finn névkutatás helyzete. Ismét nagy számban, jó előadókkal (fiatalokkal!) ésszép kiadványokkal jelentek meg ezen a kongresszuson. Náluk valóban sok se-gítséget kap az önálló intézményi keretben működő névtudomány. S ez utóbbiveti fel ismét a kérdést: nem kellene-e a hazai névkutatókat is valamilyen módonjobban összefogni? Hiszen jól állunk, sokan és magas színvonaIon foglalkoznaknévkutatással - köztük fiatalok is -, de ezt még a magyarországi közvéleménysem tudja igazán. Külföldön pedig még kevesebbet tudnak rólunk és ennek nem-csak az az oka, hogy főleg magyarul publikálunk. Szomorúan állapítottuk meg akongresszusi könyvkiállításon, hogy a hazai névkutatást egyetlen kiadvány semképviselte, pedig ott lett volna a helye a Névtani Értesítőnek, a miskolci névtanikonferencia kötetének, az országos földrajzinév-gyűjtés kiadványainak, az egyé-ni publikációkról nem is szólva. Ebből okulva jó lenne már most számba venni,hogy mivel képviseltessük magunkat 2002-ben Uppsalában, hogy jobb és való-sabb képet alkothassanak rólunk.POSGA y ILDIKÓA kocsma-kjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAés csárdanevek keletkezésének típusaiAz 1987. évi országos tudományos diákköri konferenciára nyújtottam be .Kocsma-és csárdaneveink névtani elemzése" c. dolgozatomat. Ez a százötvenöt oldalas,7000-7500 kocsma és csárda 3000-nél több nevét feldolgozó pályamű és a tizenkétévvel ezelőtti pécsi szereplés sok minden miatt emlékezetes maradt számomra.

Merre tart a névtudomány? (Szubjektiv megjegyzések a XX.nemzetközi névtudományi kongresszusról)

https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/11352/N%c3%a9vtani%20%c3%89rtes%c3%adt%c5%91%2021%20-%2099%2063.pdf?sequence=1&isAllowed=y

Merre tart a névtudomány? (Szubjektiv megjegyzések a XX.nemzetközi névtudományi kongresszusról)

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)