Horgosi, Ödön

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)

8 . H ó ku n yh ó : a B e n e d e k E n d re - te r em b e n g ip s z k r is tá ly o k b ó l m e s te r s é g e s e nö s s z e r a k o t t k u n y h ó , am e ly e t b e lü l r ő l b á n y á s z lám p á v a l á t le h e t v i lá g í ta n i , s ag ip s z k r is tá ly o k p e r c e k ig a d já k v is s z a a lám p a f é n y é t .9 . K a c s a : f a lb a n lé v ő k im a ró d á s , am e ly n e k " c s ő r é b e " k a p a s z k o d v a le h e tlem á s z n i .1 0 . K a d ic - s za lm s z : e l tem e te t t b a r la n g r é s z a B e n e d e k E n d re te r em a la t t . N e -v é t K a d ic O t to k á r b a r la n g k u ta tó ró l k a p ta , a k i s z in té n já r t a b a r la n g b a n .1 1 . K e r e s z t e s t e r e m : a la k já ró l k a p ta a n e v é t .1 2 . K ö d - t e r e m : p o r ló m é s z k ö v e k v a n n a k b e n n e , am e ly e t a b e lé p ő k fö lv e r -n e k .1 3 . K ő v i r á g - t e r e m : a b a r la n g e l tem e te t t r é s z é b e n lé v ő te r em (a K a d ic - s z a -k a s z b a n ) .1 4 . K ö zé p s z in t : a fü g g ő le g e s le já r a tb a n k ia la k u l t m e g á l ló h e ly .1 5 . K r i s t á ly t e r e m : a m e le g v íz o ld o t ta g ip s z k é p z ő d ém é n y e k rő l k a p ta n e v é tG e le n le g a b a r la n g e l tem e te t t r é s z é b e n v a n ) .1 6 . K u p o la : a B e n e d e k E n d re - te r em b o l to z a to s te te je .1 7 . K u s zo d a : o ly a n h e ly , a h o l k ú s z n i k e l l .1 8 . K ú t : a lé t r a a la t t n y í ló fü g g ő le g e s fo ly o s ó .1 9 . O s z lo p c s a r n o k : k é p z ő d m é n y e i r ő l k a p ta a n e v é t .2 0 . P á s z to r b o t : c s a v a r a la k ú g ip s z k r is tá ly .2 1 . S p e jz : k ic s in y , b e á l ló n a k v a ló fü lk e .2 2 . S z ív : s z ív a la k ú n y í lá s .2 3 . T ö lc s é r : a k ú t m ö g é b e h a j ló m é ly e d é s .I r o d a lo m :B A R N A B É L A , A S á to rk ő p u s z ta i '- g ip s z b a r la n g : T u r is ta M a g a z in 1 0 4 : N o . 1 2 .2 7 .Ú ja b b a d a to k é s v é lem é n y a z 6 r s - u tó t a g ú h e ly n e v e ke r e d e z te té s é h e z , é r te lm e z é s é n e k k é rd é s é h e zA F N E S z .1s z e r in t n y o lc h e ly s é g n e v ü n k s z e r e p e l Ö r s -u tó ta g g a l , e z e k :T is za ö r s , A ! s ó ö r s , K ő vá g ó ö r s , B u d a ö r s , M e ző ö r s , S a jó ö r s , T a r n a ö r s , F e l s ő ö r s ,r a j tu k k ív ü l id e s o ro la n d ó m é g : Vö r s S om o g y m e g y é b e n , m e ly rő l a F N E S z . íg yí r : e t im o ló g ia i la g " a z o n o s A ls ó ö r s u tó ta g já v a l ." T a rn a ö r s a p u s z ta Ö r sf o rm á b a n v a n r e g is z t r á lv a a h a tv a n i s z a n d z s á k a d ó ö s s z e í r á s á b a n (F E K E lEL A JO S , A h a tv a n i s z a n d z s á k 1 5 5 0 . é v i a d ó ö s s z e í r á s a . J á s z m ú z e u m , J á s z b e r é n y ,1 9 6 8 .8 1 ,8 7 , a té rk é p k ü lö n . A fo r r á s b a n je g y z e tb e n a k ö v e tk e z ő t ta lá l ju k : "m aTarnaörs helység Heves megye déli sarkában Erkiől délnyugatra Jászdózsafelé"; a térképen hosszú ő-vel: Ő r s szerepel). .KIss LAJOS az Alsóörs szócikkhez a következő etimológiát adja: ,,Az Ö r shn. törzsnévből vagy puszta szn-ből keletkezett magyar névadással, vö 1230 degenere Vr s (Hazai Okm. 7: 18). Az alapjául szolgáló törzsnév vagy szn. tövébenfeltehetőleg a szn-ként is használt ótörök er. férj, férfi (DTS 175) rejlik. Az Ö r shelynevek afféle szétszórtságban jelentkeznek az országban, mint a törzs-nevekből alakult helynevek. A megkülönböztető szerepű Alsó - előtag F e lső -Ö r selőtagjával van korrelációban" (FNESz. 50). Ha ez így igaz lenne, akkoregyszerű is lenne a dolog, s nem foglalkoznánk vele. BÁRCZI GÉZA A tihanyiapátság alapítólevele mint nyelvi emlék (Bp., Akadémiai, 1951. 18-9, 83-4) c.művében részletesen foglalkozik a Balaton melletti Ö r s helynévvel: ,,10. u r sa " .Fontos, amit BÁRCZI GÉZA a szó etimonjával kapcsolatban ír: "a személynév atörök ir /a r 'férfi' jelentésű szóra megy vissza, -sa magyar képzőbokkorral"(19). Az azonos magyarázatok idézése után (a hasonló és az eltérő véleményekbemutatására vö. BÁRCZI i. h.), itt jegyezzük meg, hogy a fent említett u r saazonos a mai V örs faluval. Ez értelmezésünk szerint nem is lehet véletlen, hiszSomogy megyében van egy már 1228-ban szereplő (CsÁNKl, 3: 633) O szlá rhelynevünk, ami vitathatatlanul alán eredetű.KRISTÓ GYULA-MAKK FERENC-SZEGFŰ LÁSZLÓ, Adatok "korai" hely-neveink ismeretéhez (Szeged, 1973.) című művének 58. lapján a következőketolvashatjuk: "Örs KS (Vr s) és a Kr. (Vr s , U r s) a hét magyar kapitány közöttszerepelteti. An. Örsúrt (U r suu r , Vr suu r u ) Ócsád kun vezér fiaként említi. Sze-repel a név egy X. sz. második felében élt magyar kalandozó vezér (fejedelem)nevek ént kétes hitelű nyugati kútfőben (Ortilo de Lilienfeld: U r zum (Vrso abl.).Az Örs névvel egyeztethető az Örsúr nemzetsége (Kar.: Vr s , Vr su r , U r u su ,MNy. 58 [1962]: 133: Wr swr , Vr su r , Vr swr , E r o su r ) neve. Örs a jász vajdanemzetségének a neve is (+?1375: Wr s Gyárfás 3: 495), személynévimegfelelőjét nem ismerjük. A név tal á n [kiemelés tőlem] 'férfi, 'hős' jelen-tésű török szó származéka. Néhány főből álló szervezeti egységet jelentő ő r sszavunk nyelvújítás kori alkotás. Egy Ö r söd hn-ünk - melyet az adattárba nemvettünk be - XIX. sz. közepi mesterséges konstrukció terméke." Az Acta idéziaz Örs (Orsova) helynevek összeállítását, és adja az Örs helynevek térképesábrázolását is. Fontos a szerzők általunk kiemelt "talán" megjegyzése a szóeredeztetésével kapcsolatban, szintén figyelemre méltó, hogy igen sok, kevésbéismert, de lényeges Ö r s elemet tartalmazó helynevet közöl az 59. oldalon (Ö r svá r , Ö r s h egy, Ö r s ló , Ö r s fok, Vr s i mon s , O r sova és mellette G ör gényo r sova ,de O r sova hegy is, Ö r s r óna , stb.). Számunkra fontos az Ö r s hegy, és hogy igensokszor az Ö r s utótag víznevekhez is csatlakozik. Az Acta Historica LV.(Szeged, 1976.) kötetében a honfoglaló kapitány Ö r s eredetéről a következőketolvashatjuk: "Kézai és a XN. századi krónikakompozíció pedig Sajóörös(1319 : EWRES, 1332-1335: Wr s, GY. 1, 797) nevéből a Sajó vidékre helyezetthonfoglaló kapitány Örs figuráját komponálta meg" (18). Történészeink szerintanakronizmus Anonymusnál a kunok, vlachok szerepeltetése, talán épp azérttette Anonymus Örsurat a kunok egyik vezérének, mert a jászokról semmit semtudott, legfeljebb annyit, hogy a kuno kkal együtt szerepelnek, amint előfordulKunfehértó is az örs utótagú helynevek mellett. Az Örs utótagú helyneveinketkörülvevő bizonytalansá.~, az eredeztetés körüli különböző vélemények, s nagymértékben az, hogy az Ors név kisebb-nagyobb mértékben ott bukkan fel, holjászok (alánok) is előfordulnak, késztetett bennünket a kérdés vizsgálatára,kutatására. Ha figyelembe vesszük az újabb véleményeket a magyarországijászok betelepüléséről, akkor felvetődik a helyesbítés kérdése. GYÖRFFYGYÖRGY erről a kérdésről így ír: "Ha felmerül a kérdés, Magyarország me lyvidéke volt az, ahol tömegesen éltek a Jászságba történt telepítés előtt, Pilistágabb környékén kívül a Temes és Al-Duna vidékére gondolhatunk. A (Jász-)Apátit 1391 előtt elnyert jász birtokosok egyikének ragadványneve»Temesvári« (dicto de Themeswar) volt, s aligha véletlen, hogy az 1323-bankiváltságo It jászok egyikének sajátos Mokzun neve jóval délebbre, az Alibunárés Deliblát táján elterülő Makszond helység és kerület (1370: Moxond, 1385:Districtus Moxond) nevével egyezik" (GYÖRFFYGYÖRGY,A magyarság keletielemei. Bp., 1990.315). Az Al-Duna és a Temes közelében ajászokkal kapcso-latban a történeti adatok között egy konkrét hellyel is találkozunk. Szent Lász-lónak a zOr s o v ame Ile t t i győzelméről többen is tudósítanak, pél-dául IOAN FERENT: ,,Az ebben a két harcban ejtett foglyokat a Tisza és aZagyva közé, a »Jazigiának« nevezett helyre telepítették" (A kunok és püspök-ségük. Bp., 1981. 38, 39). Ugyanő itt megmagyarázza, hogy a magyarországiJazigia nevet nem szabad összekeverni Metanasti "Jazigii", vagy "Iassoni"szavával (i. m. 39). GYÖRFFYmár idézett művében az Al-Duna bulgáriai olda-láról történhetett telepítésről ír, amikor említi, hogy Kont Miklós nádor 1365-ben Vidin városban jász harcosokat fogott el, akiket Nagy Lajostól adománybakapott azzal, hogy bárhová telepítheti őket (315).Örs helynevünk és személynevünk alán, jász eredeztetése problémamenteslenne, hisz GYÁRFÁs 3. kötetében a Philistinusok (azaz Jászok) Örs nemét ésennek vajdáját említi egy 1357-i oklevél alapján. Sajnos ezt az okleveletGYÖRFFYújkori hamisítvány nak tekinti, mivel az oklevelet csak 1701-i átirat-ból ismerjük, s mint ő mondja: "így, amíg eredetije elő nem kerül, nem foglal-kozhatunk vele" (60). Mint láttuk, KRISTÓ GYULA is megkérdőjelezi az okle-velet, de talán okkal gondoljuk, hogy nem lehet véletlen mindez: az Örs-Örsovaösszekapcsolódás, hogy Örs falu közelében Somogyban van Oszlár is; hogy éppÖrs lett a jászok vajdája a kétes hitű oklevélben. Kezünkre játszottak továbbá azújabb "véletlenek": Oszétiában járva tudomásunkra jutott, hogy a Kaukázusbanvan ugyancsak Örs-hegy, mint nálunk, van Örs-folyó, Örs-falu. Mindez atovábbi kutatásra ösztönzött. Kint jártunkkor sikerült megszereznünk CAGAJEVAÉszak-Oszétia toponímiája c. könyvét (A. )J;3. IJ;araeBa, TonoHHMIDIceBepHoHOCeTHH.qaCTh I. OTBeCTBeHHhIHpe.n;aKTOpM. H. I1caeB. Op,Z:Ol<OJIHI<H,Z:J:3e,1971.),sikerült konzultálnunk M. 1. Iszajev oszét professzorral. Nem lévén iranistanagy szükség volt erre a konzultációra. M. 1. Iszajev fólvázolta az általafeltételezett etimológiát, véleménye szerint a magyar örs szó kapcsolatban leheta mai oszét u r s , o r s 'fehér' melléknévvel, amely az alán a w o r s , w o r s , kora alána u r u s a 'fehér', avesztalóiráni a u r u s a , szarmata törzsi név Ao r s a i - r a megyvissza. S mit mond az oszét toponímia: A. Dz. Cagajeva könyvében arrólolvashatunk, hogy az oszétoknál a helynévjelölésben szívesen alkalmazzák aszíneket: "qaCTb TOnOHHMOBHaIllHX CB1I3amI c TepMHHaMHQBeTOrOBOnpH3HaKa, BcrpeqalOTClIyp c 6em,IH, c a y , qepmIH, 6 yp )l(eJIThIH,c yp x KpacmIH,yp c xo x ! =6enall ropa, Yp C iJ O M =6errall Bo,n:a,peKa H cerreHHe".Tehát az oszéthelynevek bizonysága szerint a Kaukázusban van Ö r s - h e g y , Ö r s - v íz , azaz fe h é rh e g y ,fe h é r v íz , vagy fo lyó , fe h é r k ie m e lke d é s , illetőleg: S a u d o n 'fekete víz' stb.CAGAJEVA idézett könyvében megjegyzi, hogy már KLAPROTészrevette, hogymíg a grúzok a Kazbeket M kin va r i - n a k nevezik, az oszétoknál ez u r s h o h 'fehérhegy'. Hogy eltanulhatták-e őseink az alánoktóI a helynevek színnel való jelö-lését, egyértelmű igennel felelhetünk, hisz HARMATTAJÁNOS vizsgálatai is eztigazolják: "a Kodyma, mind a Ingul és Ingulec nevű folyók vidékén a IX. szá-zad elején még alán lakosságra találtak a délnyugat felé húzódó ősmagyar tör-zsek. Ezt a következtetést valóban igazolják is a Dnyeper és a Bug vidékéntalálható alán eredetű helynevek. Ilyenek többek között K ié ka s (+Kücük As)'Kis Alán': a Dnyeper baloldali mellékfolyója, As falu, J a s s ka falu, stb."(HARMATTAJÁNos, Tanulmányok a magyarság honfoglalás előtti történetéből.MNyTK. 172. sz. Budapest, 1985. 42). CZEGLÉDYKÁROLY közlése alapjánidézi HARMATTAJÁNos a Kaukázusból az általunk is említett oszét S a u d o n - taz alánok lakta területekről, amely ugyan bolgár-török közvetítéssel S a w r a nlett, a továbbiakban ugyanitt HARMATTA a következőket írja: "Nagyvalószínűséggel feltehetjük tehát, hogy a Bug és a Dnyeszter között, a Kodymaés a Savranka folyók mentén jelentős alán etnikum élt, s ha a Kodyma menténterült el Lebedias szálláshelye, akkor ott lehetőség volt az alánokkal való nyelviérintkezésre is" (i. h.).Egyébként Ö r s nevünk értelmezésében történészeinknél újabb variációbukkant fel, újabban az Ö r s nevet a kabarokkal hozzák kapcsolatba, lásdGYŐRFFYGYÖRGY idézett művében a kabar kérdést (90). Itt a következőketolvashatjuk: "a Varsány és Oszlár alán volta kézenfekvő, ami viszont az Örsetnikurnát illeti, ez nem világos, mert az egyetlen fogódzópont, a jászok Örsnemének vaj dáj át említő oklevélmásolat újkori hamisítványának tartható.Ilyenformán nagy valószínűséggel sorolható a 7, ill. 8 magyar törzsnév mellémint kabar törzsnév a Berény, Örs és Varsány ill. Oszlár". Kabar eredetűnekmondja ERDÉLYI ISTVÁN A magyar honfoglalás és előzményei c. könyvében(Bp., 1986.44-5) az Aba nemzettség mellett a Bors és az Örsúr nemzetséget is.PÁLÓCZIHORVÁTHANDRÁs (Besenyők, kunok, jászok. 1989. 32) viszont ígyír: ,,A besenyő szállások sorát magyar falvak szakították meg, a helynevek isvegyes népességről tanúskodnak. A besenyő falvak egy része a birtokos kip-csak-török típusú személynevét őrizte meg (Töbörcsök, Alap, Cece, Vajta,Taba, Kajdacs stb.), másik jelentős csoportja viszont besenyő birtokba kerüléseelőtt létesült korai telepítésű magyar helység lehetett (Örs, Káld, Szered, stb.)."Történészeink véleményét a törzsi helynevek értelmezéséről BARTHA ANTALszav a iv a l fog la lh a t ju k ö ssze : "k ab a r v agy onogu r gyöke rű , hon fog la lá sko rih e lyn ev e t c sak fe ltev és-sze rű en leh e t k im u ta tn i a K árp á t-m edencéb en . M ég aza lánok asz , o sz n ev ének az em lék e is e lev en ebben é l a fö ld ra jz i n ev ekben , azE sz lá r, O sz lá r tago t ho rdo zó e ln ev ezések az a lán ság em lék e it ő rz ik " (A m agya rhona lap ítá s . B p ., 1 987 . 63 , 78 ). B A RT IIA sz in te szem rehányás t te sz B obaIm rén ek , hogy k ife l e jti a z a lánoka t, h o lo tt a m agya r e red e tm onda a lán ő sanyá -k a t ta rt n y ilv án .Ú gy é rezzük , hogy a hang tö rtén e t é s a h e ly es írá s-tö rtén e t sem szó l é rv e inke llen . B Á RCZ I G ÉZA (TA . 84 ) így ír: ,,A z ö hang csak az Á rpádok ko ráb an fe j-lő dö tt ü-böl, ese tleg e -bő l" ; to v ábbá : "a ko ra i ü-k később ré sz t v eszn ek a ny íl-tabb á vá lá sb an , s ö-ben á llapodnak m eg : köves, töve, jövényes, Törek, Örs[k iem e lé s tő lem ], ölyves, körtvély". A z ö és ü hangok je lö lé sé t ld . K N 1E zsA ,H írT ö rt. 2 0 .Örs nevünk e tim o lóg iá ja teh á t az a lán , já sz , o szé t ürs 'feh é r ' m e llékn évbő lkönnyebben m agya rázh a tó , m in t a tö rök ir, er-ből, nem beszé lv e a tip o lóg iá ró l,h isz az a lán , já sz , o szé t urs 'feh é r ', m in t v ízn év , h e lyn év az o szé t to pon ím iáb anig en e lte rjed t. T e rm észe te sen vé lem ényünk a sok b izony ta lan ság m e lle tt c sakm unkah ipo téz is k ív án lenn i, m e ly tov ább i ku ta tá sra , b izony ítá sra szo ru l.P es ty F rigy es k éz ira to s H e ly ségnév tá rán ak B ereg és U gocsa m egye i any a -g á t m ik ro film rő l e lo lv as tam , s m ost rend ezem sa jtó a lá . A be reg i any ag e légg éh iányo s , m iv e l sok he ly ség nem kü ld te v issza a k é rdő ív ek e t. T ovábbá : n em am eg szoko tt 1 864 -e s év sze rep e l itt, h an em az 1865 -ö s . A kaszony i já rá sb an 38község anyagá t k ap ta k ézh ez P es ty . K érdő ív én ek 6 . pon tja íg y hangz ik : "M itleh e t tu dn i kö z tudom ásbó l, h agyom ánybó l, íro tt v agy nyom ta to tt em lék ekbő l an év e red e té rő l, é rte lm érő l, m ind egy ik nye lvű he lyn év re n ézv e?" E z t v iz sg á ltamm eg a kaszony i já rá s te rü ie tén , s ez t te szem m ost kö zzé . T e rm észe te sen vannakfé lreo lv asá sok is , íg y p l. C som onya anyagában ez t o lv ash a tju k : ,,A nép e red e -té rő l kö z tudom ásbó l anny it leh e t tu dn i, h ogy azok m ind m agya rok és re fo rm á-tu sok " (e lv ég re a n év és a n ép szav ak hanga lak ilag köze l á lln ak egym áshoz ).N agygu ta jegy ző je b e ism eri: ,,A név e red e té rő l sem m i tudom ásom n in cs" .T öbb ségükben azonban adnak m agya ráza to t. E z a já rá s v egyes lako sságú : m a-gya r é s ru sz in (köve tk eze te sen o ro sz -n ak írják őke t) . Íg y egy -egy he ly ségnév rek é tfé le m agya ráza t is v an (leh e t) .

Újabb adatok és vélemény az Örs-utótagú helynevek eredeztetéséhez, értelmezésének kérdéséhez

https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/11315/14.pdf?sequence=1&isAllowed=y

Újabb adatok és vélemény az Örs-utótagú helynevek eredeztetéséhez, értelmezésének kérdéséhez

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)