Szabó T., Ádám

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)

A bibliográfiában három magyar vonatkozású címmel találko-zunk: a 432. szám alatt H. Naumann tudósítását találjuk anyíregyházi névtani kutatásokról, a 751. szám alatt J. Schul-theisnek Ladó János Magyar utónévkönyvéről, a 752. szám alattpedig H. Protzenak a Zala megye Földrajzi Nevei c. kötetrőlírt recenziót.Reméljük, hogy e fontos névtani kiadvány, mely igénytelen,sokszorosított formában jelent csak meg, minél több hazai szak-ember kezébe eljut majd.tiHEGEDUS ATTILANYELVÉSZETI TANUU\vrnYOK 1980. Szerkesztette és az előszót írtaTEISZLER PÁL. Kriterion Könyvkiadó Bukarest /Nyomtatták Kolozs-várott/, 1980. 175 lap.A kötet nyolc szerző hat cikkét tartalmazza. Balogh Dezsőés Teiszler Pál közösen adtak közzé "Mutatvány Marosvásárhelyvidéke tájnyelvi atlaszából" /7--34/ címen értékes tájszóanya-got a Székelyföld és a Mezőség érintlcezési területéről. GálffyMózes IITájszótípusok a marosmagyarói nyelvjárásban"UTSRQPONMLKJIHGFEDCBA/35--50/és Muradin László "Néhány növénynév erdélyi nyelvföldrajza"/119--30/ címú írások szolgáltatnak számunJcra értékes anyagota keleti magyar nyelvjárásterületekről.Névtudományi szempontból három igen jó összefoglalót ol-vashatunk négy szerző: két nyelvész, egy újságírónő és egybiológus toláából. A névtanosok körében a szerzők közül legis-~ertebb B. Gergely Piroska, aki "Szerkezeti, funkcionális éstársadalmi összefüggések a családnevek népi használatában"/51--90/ címen ír öt kalotaszegi magyar település: Gyerőmonos-ONMLKJIHGFEDCBA!2 .! : /1Ianastireni/, Bánffyhunyad /Huedin/, Kispetri /Petrinzel/,Nagykapus /Capusu Mare/ és Bács /Baciu/ családneveinek rendsze-réről. E különböző nagyságú települések családnévanyaga: Gyerő-monostoron 20, Bánffyhunyadon 207, Kispetriben 53, Nagykapuson82, Bácsott 123 családnév-típus. Ezen családnevek jórésze már150a XV. századi személynév-összeírásainkban is előfordulnak: pl.Kovács, ~, ~, Szabó, Varga, ~, ~, Juhász, Máté,SzékelY, Horvát, Rác, Samarjai, ~, Bot, Kis, Farkas, ~vai, Péterfi, Enyedi, Fazakas, Sebestyén, Szíjgyártó lill.Szígyártó/, Ceglédi, Hunyadi, Telegdi, ~, Csáki, Faragó,győr, ~, Kósa, Bíró, Farkas, Diószegi, Péntek, Janká, ~-lágYi, ~, Ábrahám, Balog, ~, Simonti, Ady, ~,Ötvös, ~, Kerekes, Nyilas, Ilyefalvi, Kenderes, Orbán,Sz~cs, Tárkány, Csíki, Gyík, Boncz, ~, ~, Fekete, ~,Gács, Kuti, 80ó, Csoma, ~, Kún, Árpás, ~, ~, Győr-!i, Kendi, Magyar, Magyari, ~, Virág stb., s nem kevés beló-lUk az Árpád-kor magyar névadásában is szerepel. E osaládneve-ket viszont a fenti telepUlések között nem mindenlitt használ-ják. Gyakoriságuk lévszázados megterheltséglik vagy jelenlegielszaporodásukl folytán egy-egy család név el-elveszíti megkli-lönböztető funkcióját, helyébe a ragadványnév ill. a becenévlép. Nem ritkán a családnév és a becenév egyUttesen szolgáljaa népi közösségben a személy megjelölését. Társadalmi ténye-zők és a kUlönböző fokú iskolázottság is kihat a névhasználat-ra. B. Gergely Piroska előbb telepUlésenként elemzi a népinévhasználati szokásokat, majd megfigyeléseit összegezi ésígy szemlélteti a szabályozó tényezőketUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA119. lap :A névállománymegterheltségicsoportokszerkezetetörzsállományés peremréteg\névrendszerbeli \ társadalmikapcsolatok tényezőkragadványnevek /.__k_e_r_e~~,z~t~-__é_s b=e=c=e=n==e=v=e=k==~__~~~~ -,~ NÉVHA8ZNÁLATFunkció-- -,- -- -ONMLKJIHGFEDCBA- - ,- Imegőrzés csökkenés veszítés151A tanulmán~hoz csatolt táblázatok Gyerőmonostor, Bánff~-hu~ad, Kispetri, Nag~kapus és Bács minden eg~es hivatalosanlejeg~zett mag~ar családnevét, ezek megterheltségét a hivata-los és a népi névhasználatban, a nevet viselő családok számát,a szemé~ek számát pedig nemzedékek szerint feltUntetik. Többszáz jelenleg is élő, illetőleg kiha lóban levő kalotaszegi ma-g~ar családnevet elemez íg~ B. Gergel~ Piroska.A következő tanulmá~t a Dolgozó Nó c. fol~óirat belsőmunkatársa, Kovács Nemerené József Magda írta. Ujságír6 tol-lából ritkán olvashatunk il~en alapos, jól átgondolt n~elvé-szeti tanulmán~t. Címe: nHavasalja mai családneveiről" /91--118/. He felUtjUk a Földrajzi nevek etimológiai szótárát, nemtaláljuk benne Havasalja nevét, pedig e terUleten 21 mag~arfalu, 5173 székel~ család /20266 lélek/ van ma is az egykoriUdvarhel~, ma Hargita megye Székelyudvarhel~ városától északraeső terUletén /e név nem tévesztendő össze a Havasalföld táj-névvel, amelyet jóval nag~obb, többségében román lakosságú te-rUlet megjelölésére használnak, s amel~et megtalálunk a FNESz-ben/. József Magda minaen eg~es havasalji telepUlésen ö8szeg~dj-tötte a névan~agot. Ezek: Bethlenfalva /Beclean/, Fancsal/Fincel/, Fenyéd /Bradesti/, HomoródfUrdó /Baile Homorod/,Iv6 /Izvoare/, Kadicsfalva /Cadiseni/, Kápolnásfalu /Capilni-tal, KUkUllőkeményfalva /Tirnovita/, KUkUllómező /Poiana.Tirnaveni/, Máréfalva /Satu Mare/, Oroszheg~ /Dealu/, Sikasz6/Sic8sau/, Szenteg~házasfalu /Vlahita/, Szentkirály /Sincrai/,Szenttamás /Tamasu/, Tibód /Tibod/, Üknyéd /Valea Rotunda/,Ülke /Ulcani/, Varság /Varsag/, Zetelaka /Zetea/ és Zetevár-alja /Sub Cetate/.Az igen jól átgondolt, módszertanilag is példaadó tanul-má~ a hivatalos és a népi névadás közötti kUlönbségeket ki-tdnően érzékelteti: a bece- és ragadván~nevek szerepét. A másnévelemmel nem társuló és a más névelemekkel társuló két-,három-, négyelemd névkombinációkat is elemzi J6zsef Magda, skitér o~an, a g~ermekek azonosítására használt körlilírásrais, mint pl. a Both Tamás Mihál~ G~urinitt val6 !rma. Klilönértéke a tanulmánynak, hogy két részletes térképet /melyen az152egyes helységek valamint az ezekben előforduló három leggyako-ribb családnév van/ é8 két táblázatot is közöl: 1. Havasaljacsaládneveinek betűrendes táblázatát falvankénti és osaládon-kénti megterheltségük feltüntetésével 2. A népi névrendszer-ben funkcióval rendelkező családnevek összesítő táblázatát. Ahavasalji családnevek is jórészt az Árpád-kor névanyagáigvisszavezethetők. Igy pl. Ács, Balogh, Bartók, Beke , Bögözi,Csapó, ~, Fehér, Fekete, Földi, ~, Halász, Szente,Szitás, Szőke, Teleki, Ábrahám, Bende, Benő, ~, Erdélyi,Györfi, Hadnagy, Hegyi, Köllő, Lakatos, Dakó, Kovács, ~,~, Gálfi, Magyari, ~, Kolozsi, Szőcs, Simó, Bodó, Both,~, Szász, Tófalvi, Kőszegi, Zsidó.A cikkhez osatlakozó gazdag nemzetközi szakirodalom /ma-gyar, román, német és franoia munkák/ arról tanúskodnak, hogya szerző szellemileg túllép sz~ebb hazája határain, ismeriés használja a legfontosabb forrásmunkákat. Ez meg is látszika dolgozaton, mely mindannyiunk számára módszertanilag is kö-vetendő példa. Csupán egyért neheztelek egykori évtársamra:lehet, hogy "agyam kerekei lassan forognak", de jó húsz per-cembe telt,YXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAamig kibogoztam József Magda minden egyes rövidí-tését: BihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA= ecenév, R = ragadványnév, K = keresztnév, Cs =családnév. Azért is Ugyelnünk kell a betűrövidítésekre, mertezek egyetlen szótárban sincsenek meg, 8 igya nyelvünk irántérdeklődő külföldiek számára lefordíthatatlanná válik munkánk.A nyelvész Péntek János és a biológus Szabó Attila /ko-rábban Szabó T. E. Attila/ e kötetben lévő közös tanulmányatrArégi növényvilág és változásai a kalotaszegi földrajzi ne-vek tükrében" /131--172/ címú írás. Módszertani kérdésekkelkezdődik. majd a Növényzet -- növénynevek -- földrajzi nevek,általános növényföldrajzi fogalmak következnek Bzótárszerúrendszerbe foglaltan: ~, bokor, cseplesz, ~, fa, erdő,?garda, ?gyakor, kerek, liget, malató, sűrű, szálas. Ezután atermészetes növény takaró: pl. az áfonya, fenyő, hanga, mohos,a lombhullató erdők: az akác, alma/fal, berkenye, bükk, ~resznle, ~, éger, fűz, gyertyán, glökér, haraszt, hárs,jávor, jegenle, kőris~ kőrös, körte, levél, ~, ~,153muzsaly, nyár, ~, száldob, ~, tölgy, vadkörte, zsugrászcímszavak alatt találhat6k. Minden egyes névnél megtaláljuk afafajta pontos azonosítását. Az erdőirtással, ennek növényze-téveI, a bokrokkal és erdei maradvány-növényekkel, a gyeppel,gyepgazdálkodással, a nedves rétekkel és vízi növényekkel, va-lamint a gyömnövényekkel a fentiekhez hason16an szótárszerűenkUlön-kUlön foglalkoznak a szerzők. A termesztett növényekenbelUl a gabonafélék és kapáskultúrák, valamint a gylimölcsker-tészet és a szőlőtermesztés alfejezetekben tárgyalja péntekJános és Szabó Attila akalotaszegi növény takarót. Több igenhasznos, évszázadokra felbontott ökológiai vonatkozású, vala-mint névtani összegzés teszi igen értékessé számunkra e mun-kát, s mintegy rávilágít arra, hogyanévtannak -- fŐleg, haátlépi a szűkreszabott nyelvész-határokat -- a környezetvéde-lem számára is van hasznos, gondolatra és munkára serkentőmondaniva16ja.A ttNyelvészeti tanulmányok 1980" j6l megszerkesztett,mindannyiunk számára követendő, módszertanilag jól átgondoltcikkek gyűjteménye. Nemzetközi mércével is bárhol, a világbármely sarkában megállja a helyét.SZABÓ T. ÁDÁMLÉVAI BÉLA: JÓZSA TÖRTÉNETE A FÖLDRAJZI NEVEK TÜKRÉBEN.Debrecen, 1981. 59 p.A Hajdú-Bihar megyei helytörténeti kutatás az utóbbi kétévtizedben kUlönösen fellendUlt és a korszerú, alapos helység-monográfiák egész sorát hozta létre.l A feldolgozások mindegyi-ke nagyjából azonos munkaközö~ségekben készült. Ennek ellenéremindegyik más és más lett. A feldolgozás okra rányomta bélye-gét a szerkesztő egyénisége, érdeklődése, saját munkaterUlete.A monográfia fogalmát is másként és másként értelmezték. Álta-lában nem is így határozták meg a munkát, nem is nevezték így,j61lehet az igény minden esetben monografikus volt. Tekintve,154

Nyelvészeti tanulmányok1980. Szerkesztette és az előszót írta Teiszler Pál. Kriterion Könyvkiadó Bukarest /Nyomtatták Kolozsvárott/, 1980. 175 lap.

https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/11039/N%c3%a9vtani%20%c3%89rtes%c3%adt%c5%91%2010%20-%2085%2023.pdf?sequence=1&isAllowed=y

Nyelvészeti tanulmányok1980. Szerkesztette és az előszót írta Teiszler Pál. Kriterion Könyvkiadó Bukarest /Nyomtatták Kolozsvárott/, 1980. 175 lap.

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)