Kiss, Jenő

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)

Megnyitóa jászberényi névtani tanácskozáson (199l.X.ll.)A magyar nyelvtudománynak ma már mind tematikailag, minda módszertani megközelitésok és a nyelvészeti ars poeticák te-kintetében igencsak változatos palettáján a névtan nemcsak egyszin, hanem - hogy a metaforát folytassam - annak egyik hatá-rozottan kitűnő, jellegzetes tartománya. Ez nemcsak, illetőlegnem elsősorban annak köszönhető, hogyatulajdonnevek irántiérdeklődés a múlt század eleje óta - mondhatni - lankadatlanulnő nálunk is, hanem elsősorban annak, hogy a századforduló óta- a II. világháborút követő rövidebb időszakot nem tekintve -a tulajdonnevekkel való tudományos foglalkozás magas szinvona-lú volt, olyannyira, hogya két világháború között az európaionomasztika élvonalába tartozott (gondoljunk Gomboez, Melich,Kniezsa, Pais és Szabó T. Attila idevágó ~unkásságára). BenkőLoránd a II. névtani konferencián 1969-ben a névtant - művelé-sének erőssége és hatékonysága miatt - a legjobban haladó hagyo-mányos, tehát régtől művelt hazai nyelvtudományi ágazatnak mi-nősítette (NytudÉrt. 70. sz. 7). ÓVatosan fogalmazva is azt mond-hatom, Benkő Loránd jÓ két évtizeddel ezelőtti megállapítása amára vonatkoztatva is igaz, még akkor is, ha a névtenos kollé-gák kapásból tudnák sorolni e hiányosságokat, a még elvégzendőfeladatokat. Legyen szabad bizonyságul néhány dolgot megemlíte-nem. Rendszeresen sor kerül névtani konferenciák, tanácskozásoktartására (most éppen ~ászberényben). A megyék földrajzinév-gyűj-teményei sorban napvilágot látnak. Több kiadásban is megjelentKiss Lajos nagy szintézise, a Földrajzi nevek etimológiai szótá-ra és Kálmán Béla A nevek világa cimű, népszerű névtani össze-foglalása. Névtani sorozatok jelennek meg - elsősorban az ELTEnévkutató munkaközösségének a jóvoltából s mindenekelőtt HajdúMihály áldozatos ügybuzgalmának köszönhetően (Magyar Személyné-vi Adattár 1974-, Magyar Névtani Dolgozatok 1976-, Névtani Érte-sitő 1979-). A tulajdonnevek gyüjtése olyan nagy számban mozgat-ta meg a lelkes önkéntes gyüjtőket, amely páratlan a hazai tudo-mánytörténetben. A névtan hagyományos területei, a hely- és sze-mélynevek mellett egyre inkább ráirányul a figyelem az ún. e-gyéb tulajdonnevekre, s ez új kérdések sorát veti föl (záró-jelben: a rendszerváltás és gazdasági, szemléleti következmé-nyei fölgyorsitják a névadási "robbanás"-t, amelyről Benkő Lo-ránd az 1980-as veszprémi, tehát Ill. magyar névtudományi kon-ferencián már szólt: MNyTK. 160. sz. 13, s ez újabb kihivást,tehát feladatokat jelent a névtan művelőinek). Úgy látom s ö-römmel mondom, hogy erősödnek a névtan tudományközi kapcsola-tai, s növekszik a tulajdonnevek általános s a névkultúrávalösszefüggő kérdései iránti érdeklődés is.A kivülről szemlélődő számára föltűnő. hogy milyen hatalmasmennyiségű névtani anyag, adatok nagy tömege halmozódott föl.Ez vitathatatlanul igan becses kincs, a további kutatások szem-pontjából különösen. Kiss Lajos szerint "Minden névtani munká-lat alapja a megbizható és minél teljesebb adattár. Hasznavehe-tő névtani elmélet nem is születhetik másként, mint konkrét a-nyaggal való beható foglalkozás során" (NytudÉrt. 70. sz. 17).Reméljük, hogy gyűjtő és feldolgozó tevékenység kivánatos köl-csönösségét további megszülető szintézisek - történetiek és le-irók - már a közeljövőben erősiteni fogják. Joggal várja a tudo-mányos közvélemény a nagy gyűjtések, az adatok mielőbbi s továb-bi megszólaltatását, elemzések sorozatát, s az alkalmazott név-tan terülstének bővülését.A mostani tanácskozás a Zalaegerszegen 1986-ban rendezett ne-gyedik s a föltehetőleg néhány (hat?) év múlva rendezendő ötödikkonferencia közötti teret tölti ki. Hogy ez a tudományos ülés-szak létrejöhetett, azért mindenek előtt a tanácskozásnak ott-hont adó Jászberényi Tanitóképző Főiskolát illeti valamennyiünkköszönete. Köszönettel tartozunk továbbá az NTA Debreceni Akadé-miai Bizottsága nyelvtudományi munkabizottságának és a MagyarNyelvtudományi Társaság névtani szakosztályának. Kérem, engedjékmeg, hogy a Magyar Nyelvtudományi Társaság vezetősége nevében kü-lön is köszöntsem a tanácskozás valamennyi résztvevőjét. Monda-nom sem kell, hogy a Magyar Nyelvtudományi Társaság, amelynekvalamennyi kimagasló névtanos nyelvészünk korábban is aktiv tag-ja volt, többen - Gombocztól Kniezsáig - vezető tisztséget isviseltek, ma is szivügyének tekinti a névtant.A program ismeretében nagy várakozással tekintünk a tanács-kozás elé. Márcsak azért is, mert a témák a névtani kérdésekszéles skáláját felölelik. Abban a reményben kivánok tanulságosegyüttlétet, hogy várakozásunkban egyikünk sem csalódik. Követ-kezzék tehát az érdemi munka, a tanácskozást ezennel megnyitom.Kiss JenllTervezet a magyar tulajdonnevek történeténekkorszakolásáraA magyar tulajdonnevek hazai és határainkon kivüli haszná-lsta - mint ahogyan ez minden nyelv tulajdonneveinek esetébenigy van - igen változatoa, soksz1nG képet mutat. Ha egybe akar-juk vetni alaposabban a névhasználat idllbeli és területi elté-réseit, elllször azt kell eldöntenünk, hogy milyen időszakokat'külön1tsünk el a vizsgál et céljára. Szükségesnek látszik teháta magyar névtörténet korszakhatárainak megállapitása, a magyaronomatológiai kronológia részletes kidolgozása. Mindeddig ugyan-is a magyar nyelv történetének idllszakhatárait vette át néhánykivételtIIIeltekintve a névtani kutatás is, jóllehet voltak k1-sérletek az önelvO vizsgálatok megindulásakor új korszakhatárokkijelölésére. Melich János például elkülön1tette a honfoglaláskorát a következll idllszaktÓl (A honfoglaláskori Magyarország.Bp., 1925.). Az Árpádok korát a névtudomány sok jeles kutatója~ombocz Zoltán, Györffy György, Kristó Gyula, Fehértói Katalinstb.) önálló onomatológiai idllszaknak takinti, mig Berrár Jolánezt az idllszakot 1400-ig terjesztette ki (Nllineveink l400-igMNyTK. 80. sz. Bp., 1952.). BenkllLoránd (A régi magyar személy-névadás. Bp. 1949.) kisebb egységekre bontotta ezt az időszakot,s szempontjai elsősorban társadalomtörténetiek voltak ebben. Így·korai feudalizmus· korának nevezi a XI-XII. századot, ·a feuda-lizmus teljes kibontakozásának" e XIII-XIV. századot. és a "ké-sllifeudalizmus· korának XV-XVI-XVII-XVIII. századot. Erre aszázadonkénti korszakfölosztásra utal Fehértói Katalin könyvci-me, A XIV. századi magyar megkülönböztetll nevek (NytudÉrt. 68.

Megnyitó

https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/10983/01.pdf?sequence=1&isAllowed=y

Megnyitó

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)