Vilcsek, Béla

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)

Összefoglalásként megállapíthatjuk, "Jókai gazdag regény-világa a nevek gazdag és leleményes változatosságát mutatja.Minden neve kifejező hangulatot kelt, rokon vagy ellenszenvetébreszt már önmagában is." IKovalovszky: i.m.UTSRQPONMLKJIHGFEDCBA621. NMLKJIHGFEDCBA\ KAPOSI JÓZSEFKISFALUDY KÁROLY KÉT VIGJÁTÉKÁNAK SZEMÉLYNEVEIKisfaludy I<aroly életmavének és tevékenységének megnyug-tató értékelése mindmáig az irodalomtörténet elintézetlen ügyeiközé sorolható. Pedig \laz első magyar színmúíró, akinek komolysikerei voltak, a aki tekintéllyé vált az irodalmi életben,Kisfaludy Károly" ISZERB A.: Magyar irodalomtörténet. Bp., 292.1.Változatos, sok újat hozó, nemcsak irodalmi, de politikaiszempontból is rendkívül jelentős korszak vezéregyénisége volt.Irói. szerkesztői, irodalom- és színházszervezői munkásságá-nak összegzése nem kis feladat. Ez a dolgozat is csak egy apróproblémakör vizsgálatát -- az irodalmi névadás Kisfaludy Ká-roly két legnépszerabb vígjátékában -- tekintheti feladatának.Következtetéseivel hozzá kíván járulni egy majdan -- körülte-kintő elemzés és értékelés eredményeképp -- megszülető teljes-nek és reálisnak mondható Kisfaludy-kép kialakításához.A korlátozott terjedelem négy, a problémakörhöz kapcsoló-dó kérdés feldolgozását teszi lehetővé: 1. Kisfaludy név alko-tásának tudatossága; 2. A drámai hagyományok névalkotása; aszoros értelemben vett beszélő név Kisfaludy két vígjátéká-ban; 3. A szoros értelemben vett komikus név; 4. A névhangu-lat szerepe A kérők és a Csalódások címú vígjátékokban.1. A XVIII. század második és a XIX. század első felében azeurópai társadalmi és gaZdasági változások Magyarországon iskezdik éreztetni hatásukat. Nálunk e megújulás legfőbb jellem-zői: a változtatni akarás, a régivel való szakítás vágya; azelvek, elgondolások és megvalósítási kísérletek sokfélesége;politika és irodalom összefonódása, kölcsönös viszonya.131A változtatáshoz mindenféle eszközt meg kellett ragadni.Minden külföldi "ojtást" hasznosnak kellett ítélni, mert azeurópai fejlődéshez viszonyított alapos lemaradást kellett hir-telen ledolgozni. Hiszen "a XVII. században Franciaországnakmár megvolt a maga Coneille-ja, Racine-ja és IVloliere-je,Angliapedig éppenséggel Shakespeare-rel dicsekedhetett -- a magyardráma néhány XVI. századbeli szerény, eléggé elszigetelt, bárnem érdektelen kísérlet után, még csak fejletlen gyermekkéntdadog az iskolai előadások szűk keretében"UTSRQPONMLKJIHGFEDCBAISZÁSZ ÁROLY: Amagyar dráma tört. Bp., 1939. 51.A XVIII--XIX. század magyar literátorainak és politikusai-nak szeme előtt egy művelt és polgárosodó nemzet képe lebegett.Olyan közösségé, amely boldog, mert fejlett tudományos életevan, s ami ehhez elengedhetetlenül szükséges, felkészült tudó-sai, kiművelt emberfői is vannak, akik magas színvonaIon éserkölcsiséggel írnak.Ebben az időszakban a fordítások, magyaritások és eredetiművek alkotása egyszerre volt irodalmi és politikai tett. Azír6knak a kor eme kihívására kellett választ adniuk. KisfaludyKároly vígjátékai témájukban, cselekményvezetésükben vagy ép-pen névválasztásukban jól tükrözik ezt.Kisfaludy tehát szándékoltan törekedett arra, hogy bemu-tassa a XIXONMLKJIHGFEDCBAo század első harmadának honi viszonyait, felvonuI-tassa a társadalom jellegzetes típusait, nevetségessé tegyemindazt és mindazokat, ami és akik a társadalmi haladást elma-radottságukkal gátolják. Az írói névadás is ezt a művészi, po-litikai célt szolgálta. A kérők és a Csalódások szereplői ne-veinek megválasztása tehát tudatos művészi szándék eredménye.A névnek önmagában lehet érte~ai, komikai és hangulatieleme. Ez a három elem azonban egyrészt összekapcsolódhat sígy hatásában egymást erősítheti, másrészt darabszinten -- másírói eszközök eredményes használatával -- valamelyik elem ön-magában vett hatása felerősödhet, illetve gyengülhet, vagymás-más elem válhat hangsúlyossá, illetve homályosulhat el.132Ha az eddigi gondolatmenet helyes, akkor beszélő névnekazonban csak azt a nevet tekinthetjük, amelyik ömnagában, köz-szói jelentésénél fogva, értelmi elemének hangsúlyossága okánjellemzi az adott típust. A drámai hagyományok fent említettneveinek jelentős része ilyen szoros értelemben vett beszélőnév.Ilyen megközelítésben A kérők címú komédia Hősvár3 ezre-deséről csak annyit sejthetünk, hogy kiemelkedő tulajdonságok-kal rendelkező, vitéz ember; nevének mindkét értelemmel bírótagja /hős és várj ezt sugallja. Baltafy hasonlóképpen kemény,határozott, elszánt karakter lehet. A Perföldy név a foglalko-zást tudatja velünk, viselője minden bizonnyal földekkel pe-reskedő ügyvéd. Várhalmai Károly vezetékneve csak a darab fo-lyamán derül ki. Az író ezzel a ténnyel is jelezhette, hogyanévnek ebben az esetben inkább asszociatív, mint értelmi ele-mét tartja fontosnak. A legtalálóbb s a karaktert a darab egé-szén végigkísérő beszélő nevet báró Szélházy kapta. A személy-nevekben gyakori -házy utótag itt olyan előtaggal párosul,amely az olvasóban vagy nézőban egészen más összetételt sugall:;szeles' , 'széltoló', 'széllelbélelt', 'szélhámos' stb. Ez azértelmi elem az alak színrelépésével csak erősödik.Báró Kényesi a Csalódások című komédiában, Szélházyhozhasonlóan, az egyetlen áldozat. A darab minden szereplőjeugyanis vagy megtalálja sok-sok csalódás után a maga párját,vagy elnyeri az írói felmentést -- Kényesi kivételével. A Ké-nyesit kísérő maró gúnyt, febnentést nem tűrő írói szándékottükrözi a névadás is. Az alak jellegzetes, ellenszenves tu-lajdonságát kiemelő mellélmévhez kapcsolt -1-. névképző adja aKényesi nevet. A név meghatározza az egész karaktert; az író,a közönség és a többi szereplő viszonyulását -- tulajdonkép-pen kényesi helyét a d~rabban --; tettei, beszéde és a másokáltal róla adott jellemzés ezt az első benyomást csak kiegé-szíti. Azok a jellemzők, melyeket a többi szereplő sorol felKényesivel kapcsolatban -- "mindig érzeleg", "szagos báró","olyan úr, kinek minden tetszik, de leginkább maga" -- a vá-lasztott névbe összefoglalóan sűrűsödnek bele. A darab fOlyamán133Kényesi beszédmódja, öltözete, gesztusai, hanghordozása, tet-tei tulajdonképpen a névadásba belesúrített alapvető tulajdon-ság, értelmi elem kibontását, körülírását jelentik.A darab másik két szoros értelemben vett beszélő neve --Lombai és Mokány -- ezzel szemben csak különböző érzéseket su-gall a néző számára. Mindkét szereplő nevét csak a dráma előre-haladtával, tetteiket, gondolataikat stb. mindjobban megismerveérezzük egyre inkább jellemzőnek. Lombairól eleinte legfeljebbannyit sejthetünk, hogy bokros teendői vannak. Később megtud-hatjuk, hogy számára "egy okos plánum! oh, az mindent felül-múl", hogy egy szerelmi vagy "gazdaságbeli plánumll kiterveléseés megvalósítása: "új élet, új világ". Tervekből egy egész lomb-koronát szerkeszt, ami azonban csak távolról -- elméletben --tökéletes, az egyes "ágak" -- a szereplők valóságos szándékai-- keresztülhúzzák a "gazda" terveit.Kezdetben Idokányról is csak annyit tudhatunk, hogy felte-hetőleg keménykötésű, tagbaszakadt magyar ember. Később megtud-juk, hogy a magyar nemesnek azt a típusát képviseli, aki fennenhangoztatja, hogy "apám se olvasott, mégis tekintetes úr volt",aki mélységesen megveti a várost és a városból érkezőt, mert"ott az embert az a sok jött-ment suhanc csak úgy komázza: ittegész kis király, ha van valamijetI. De aki mindemellett IInemmegvetendő férfi; kivévén, hogy rossz udvari mestere volt,tiszta arany ti.Fokozatosan kibomló tulajdonságai egyre inkábbtartalommal töltik meg nevét is.A szoros értelemben vett beszélő nevek tehát -- az elem-zett művek alapján -- kétfélék lehetnek:1. A névnek értelmi eleme kerül előtérbe laz érzelmi elemazt erősíti/, s a darabban az író ezt az elemet bontja ki. Adarab a névválasztás igazolása.2. A névnek érzelmi-asszociatív eleme kerül előtérbe lazértelmi elem háttérbe szorul/, s a darabban az író ezt az ele-met tölti meg tartalommal. A darab igazolása a névválasztás.3. A szoros értelemben vett beszélő névnek akár értelmi,akár érzelmi-asszociatív eleméhez bizonyos komikai elem is kap-csolódhat, s az egy komédiában feltétlenül erősíti az előbb134felsorolt elemek hatását. A névnek azonban lehet komikai elemeaz elsődleges, sőt beszélhetünk önmagában elsődlegesen komikusirodalmi névről.Amikor A kérőkben Károly meglepetten ismerteti Perföldylevelét, az abban szereplő teljes név -- IIPerföldy Tóbiás Ja-kab, Juris utrisque: et Philosophiae Doctor és felesküdt ügyész"-- nagyszerű szituációba ágyazottsága, hosszúsága, a magyar ésidegen szavak keveredése miatt komikus hatást kelt. De Margitbemutatkozása is hasonló hatást vált ki az olvasóban vagy né-zőben: "boldogult tekintetes nemes nemzetes és vitézlő Kuko-róczy úrnak több nemes vármegyéknek az elsők közül való tábla-bírájának hátra maradt özvegye". Ebben az esetben a névnek ön-magában -- hangutánzó jellegénél fogva -- is van komikai ereje/Kukoróczy/, e ez az erő caak fokozódik azáltal, hogy a névkimondása a címek felsorolásának egyre hömpölygő, fokozódó da-gályát, emelkedettségét kívánja betetőzni, ugyanakkor annakellenpontjává válik.Öl1ffiagábanhumorforrás az is, amikor Perföldy inasa, Tamásgazdája deákosságát igyekszik utánozni, s megemlíti Princis~-t, akinek "több testvéreknek kell lenni; mert minden unta-lan más-más jön hozzá Iti. Perföldyhez/, kit annak nevez". Anéző azonnal tudja, hogy Tamás kire gondolhat. A principálisszó és a belőle alakított személynév, Princis Pál hangalakjá-nak hasonlóságából fakadó humort Kisfaludy nagyszerűen használ-ja fel egy drámai alak jellemzésére.4. Az eddigi elemzések feltehetőleg bizonyították, hogyegy irodalmi név több szempontból is nevezhető beszélő névnek.A név "beszélhet" a puszta jelentésével, de "beszélhet" a ben-ne rejlő komikai erővel és hangulatával, zeneiségével is.Minden közszónál, de tulajdon- vagy személynevek esetébenis "két külön oldalt, illetve összetevőt kell megkülönböztetni:egyfelől egy meghatározott hanganyagot, mely sokféleképp dif-ferenciált és különböző módokon rendezett, másfelől a vele"összekapcsolt" értelmet. Ezek minden nyelvi képződménybenszerepelnek, teljesen függetlenül attól, hogy milyen funkcióttölt be a pszichikai individuumok közötti nyelvi érintkezésben135Ilyen velejáró a szóhangulatt vagy konkrét témánk eseté-ben a névhangulat vagy névvarázs.A nevek hangulati eleme szerephez juthat a szoros értelem-ben vett beszélő nevek vagy a komikus nevek esetében is; meg-határozóvá természetesen akkor válikt ha a választott személy-név vagy nemt vagy csak nagyon elhomályosultan tartalmaz értel-mi elemett illetve ha a szerzőnek nem -- komédiánál sem -- el-sődbsges célj a a komikus hatás keltése a név megválasztásánál.Kisfaludy alakjai vezeték- és keresztneveinél szinte kivételnélkül rövidt kéttagú nevet választ. Vezetéknevet a szoros ér-telemben vett beszélő neveknél szerepeltett de ott is a kétszótagból álló névhez kapcsol valamilyen névképzőt /Hősváry,BaltafYt SzélházYt PerföldYt Lombai, Kényesi/.A név hangulat a szoros értelemben vett beszélő neveknélés a komikai neveknél is az azokban rejlő alapvető elem erősí-tését szolgálja. A szerző ezzel is az alak egy-egy jellegzetestulajdonságát kívánja külön hangsúlyozni, a darab szatírikusélét ezzel is növelni. A névalkotás tehát az alapvető íróiszándékot tükrözi.Kisfaludy a szoros értelemben vett beszélő nevek alkalma-zásával a vezetéknevet kapó szereplőket ugyan kiemeli a hétköz-napibb alakok sorából, de ezzel csak egy-egy tulajdonságukat,komikai hatásukat, a darab szatírikus élét növeli. Ez az alap-vető írói szándék meghatározza, hogy sem összetett, bonyolultjellemek szerepeltetésérőlt sem az ezt tükröző nevek alkalma-zásáról Kisfaludy Károlynál nem beszélhetünk.vagy például egy irodalmi műben" /Roman INGARDEN: Az irodalmiműalkotás. Bp., 1977. 43/.S bár e két oldal merev szétválasztása meglehetősen nehéz,azt feltétlenül hangsúlyozni kell, hogy Itateljes jelentéstöbbt mint a fogalom maga, mert a hangteat által felkeltettvagy felkelthető képzetek állománya nem korlátozódik pusztána fogalomra, annak jegyeire. A teljes jelentésnek központimagva a fogalmi tartalom, de rajta kívül ~ülönféle velejárókis benne foglaltatnakIt /DEriIEL.: A beszéd és a nyelv. Bp ,.;1978.102/.136Ezt az egyszerűségre törekvő, nagyon koncentrált karakter-és névalkotást a magán- és mássalhangzók arányából, megválasz-táaából fakadó név hangulat is segíti. A mássalhangzók túlsúlya,halmozása bizonyos darabosságot, nehézkességet sugall, főlega hangalakjában is sokkal egyszerJbb és zeneibb elnevezést vi-selő többi szereplővel való összevetésben. A mássalhangzók túl-súlyát nem véletlenül és csaknem kivétel nélkül az értelmi ele-met is tartalmazó szoros értelemben vett beszélő neveknél fi-gyelhetjük meg. De azokon belül is egyes szereplők nevében ösz-tönösen a süvítő, önmagában elidegenítő hatású spíránsokUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAISzél-házy, Kényesil kerülnek előtérbe, máshol meg a kemény zöngét-len explozívák hatását azonnal letompítják azok zöngés párjai,vagy az ügyesen enyhítő nazálisok és laterálisok. IBaltaf~,~ombai, Perföldy/. A mássalhangzók túlsúlyának idegenszerűsé-get sugalló árnyalat ára jó példa Szélházy inasának, Vilhem-nek a neve.A keresztnevek alkotásánál Kisfaludy a rövidség mellettelőszeretettel alkalmaz za a CVCVC képletet. Vagyis kedveli amagánhangzó-mássalhangzó váltakoztatást, s a nevet rendszerintmássalhangzóval zárja. Az igazán jellegzetes és főleg női tí-pusoknál azonban inkább a nyitott formát használja lMáli, ~'~' ~/. Ezeknél a neveknél a mássalhangzók a névhangulatszempontjából vagy közömbösek, vagy feltúnően és következetesenlágyak , hiszen azokról a szereplőkről van szó, akik a néző ro-konszenvétől kísérve harcolnak a fenyegető apai nplánum" be-teljesülése ellen. Ezt segíti a magánhangzók elrendezése is.~ nevének két vidámságot, játékosságot, felszabadult élet-revalóságot tükröző i-je nagyon jól összhangban van azzal afigurával, aki A kérők-ben a legnehezebb helyzetből is kivágjamagát, akit nem hat meg sem a szerelmesek durcássága, semBaltafy látszólagos eltökéltsége vagy, akit a Csalódások-ban úgy ism,:;rüllkmeg, mint aki "nem elragadó szépség ugyan,de kellemes".137V IL C S E K zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBABÉLAE névalkotási mód tónusában szelídebb, visszafogottabbárnyalatának képviselője: ~. Nevében ugyanúgy két egyformaillabiális, palatális magánhangzó szerepel, de mivel ez a kétmagánhangzó nyíltabb, ezzel bizonyos szelídséget, visszahúzó-dottságot sejtet. Ennek újabb fokozatát jelenti Károly neve,akinek "magánhangzói" már egyértelmllen komolyságot, irodal-miasságot sugallnak. Teljes nevének hangulata -- VárhalmaiKároly -- ezt az érzést csak erősíti a dobogó, romantikusanhömpölygő, borongós hangulatot árasztó legalsó nyelvállásúveláris magánhangzókkal. Nem csoda, ha az ilyen nevet viselőirodalmi alak romantikus lelkesültséggel rajong szerelmeséért,a "nemesebb érzeményért", az antik szépségért, egy szép köl-teményért, de aki ugyanakkor "hazáját kívánja előbb megismerni",mielőtt a külföldért lelkesedne.FOlytathatnánk még a sort, hiszen csaknem minden névrőlvalamilyen hangulati benyomás elmondható. Érzéseinket igazol-hatnánk még a veláris és palatális magánhangzók vegyülésébőlfakadó különleges jellemfestési eszköz, a nevek lejtésének, ahangok zeneiségének, az ún. kemény és lágy, sima és érdes más-salhangzók, vagy a sötét és világos magánhangzók szerepénekelemzésével. De talán az eddigiek is szemléletesen bizonyít-ják, hogy a választott nevekben rejlő és azokból sugárzó han-gulat egyrészt erősítheti, érzékletesebbé teheti a névből fa-kadó értelmi elemet, másrészt helyettesítheti azt. Az irodal-mi név által sugallt képzetkeltő, hangulatfestő erő szinténa figurával kapcsolatos valamilyen viszonyulásra készteti anézőt, az olvasót. E képzetnek, hangulatnak az igazolása, ki-bontása a darab folyamán alkalmazott nagyon sok és jól megvá-lasztott írói eszköz használatával jöhet létre. Az irodalminévadás mindenképpen része az alkotás folyamatának.138

Kisfaludy Károly két vígjátékának személynevei

https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/11031/N%c3%a9vtani%20%c3%89rtes%c3%adt%c5%91%2010%20-%2085%2019.pdf?sequence=1&isAllowed=y

Kisfaludy Károly két vígjátékának személynevei

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)