Földi, Éva

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)

A BESZÉDDALLAM ÉSZLELÉSE(Egy intonáció-észlelési kísérlet részeredményei)Földi ÉvaEötvös Loránd TudományegyetemFonetikai TanszékAz ELTE Fonetikai Tanszékén folyó, a beszédintonációészlelése c. kutatási téma keretében 1988 óta fonetikaizárthelyi dolgozatok alkalmával teszteljük az 1. éves ma-gyar és idegennyelv-szakos hallgatók beszéddallam észlelé-sét is. A tesztanyag -- amely a szupraszegmentális hang-szerkezet egyik akusztikus alkotóelemének, az alapfrekven-cia (FO) változásain alapuló hanglejtésforma észlelésére,illetve felismerésére irányul -- a következő hangfelvéte-lekből állt: 1. SI jelű (1--22) virtuális hanglejtés-stimu-lus (szintetizált), 2. Ml (1--22) jelű szintetizált magyarhanglejtésforma (szegmentális szerkezet nélkül), 3. El (1--22) jelű magyar dallamminta élő ejtésben (a szegmentális ésa szupraszegmentális szerkezettel együtt) és 4. Il (1--22)jelű intonációs minták imitátoros felvételben (csak az in-tonációs szerkezet hangzott el).A kísérleti alanyoknak az volt a feladatuk, hogy a há-romszori ismétlésben hallott dallam hanglejtésformájátnégyvonalas rendszerben -- a mély, középső és magas hang-fekvési sávnak megfelelően -- ábrázolják. Az SI, Ml és Iltípusú feladatoknál a tesztelőknek azt is meg kellett mon-daniuk, hogy az elhangzott dallammintának milyen jelentés-tartalmat tulajdonítanak, az El típusú, nem neutrális (ér-zelmi töltésű) mondat esetében pedig azt, hogy milyen emo-cionális tartalom fejeződik ki a mondat szupraszegmentális3zerkezetében.A kísérletben 355 hallgató vett részt, 22 csoportban.A csoportok létszáma 7--27 fő között váltakozott.A dolgozatban az El típusú (= dallamminták élő ejtés-ben, a szegmentális szerkezettel együtt) tesztanyag feldol-gozásából nyert eredmények egy részét ismertetem. A teszte-lési eredmények ugyanis több szempontból is értékelhetők(pl. a hangmenet hibátlan ábrázolása/észlelése, az alap-frekvencia-csúcsértékek helyének, nagyságának jelölése adallamformában, a hangfekvés érzékeltetése stb.), így azalábbiakban a következő megoldások értékeléséről lesz szó:1. a hanglejtésforma (hangmenet) ábrázolása,2. az FO-csúcs(ok) (azaz a dallamformát meghatározó FOváltozás töréspontjainak) ábrázolása.A nyelvi korpusz 22 -- 1 kijelentő, 13 kérdő és 9felkiáltó/felszólító típusú -- mondatból állt:1. Azonnal menj haza!2. De nagyra van vele!3. De megnőttél!4. Hű, de ideges lett!5. Milyen nagy bunkó!6. Micsoda szőlő!7. Megőrülök!8. Már nincs lázad?9. Szoktál rádiót hallgatni?10. Láttad-e a tengert?ll. Nem hiányzik senki?12. A fogorvosnál voltál?13. Tüzelőt rendeltél?14. Délután eljössz?15. Van valami elképzelésed?16. Nem is gondoltál rá.17. Szombaton ráérsz?18. És vasárnap?19. Olvastad az újságot?20. Az újságot hová tetted?21. Nem hagynád abba a sírást?22. Megreggeliztél?A fenti mondatok női adatközlő ejtésében hangzottak elháromszori ismétlésben, hangterejdelmük a 110--350 Hz-esalapfrekvencia-sávban mozgott, időtartamuk pedig 760--2040ms között váltakozott. A 22 mondat eredeti dallamsémája akövetkező lapon látható~12J"'..--~-.~~1. A dallamforma (hangmenet) ábrázolása-- Az élő ejtésben elhangzott mondatoknak szökő--eső--ereszkedő, szökő--eső--lebegő, szökő--eső--lebegő--ereszke-dő, lebegő--emelekdő--ereszkedő, tremoló-féle, ereszkedő--emelkedő--ereszkedő (--emelkedő), emelkedő--lebegő--eresz-kedő--emelkedő--(szökő--eső)--ereszkedő, emelkedő--ereszke-dő--emelkedő hangmenetük volt, egy vagy két kiugró FO--csúccsal. Az alap frekvencia csúcsértékei 210--350 Hz közöttfordultak elő. A 22 mondat dallamának észlelési eredményeitaz 1. táblázatban foglaltam össze.10 táblázata minta jó megoldás tesztelők létszámasorszáma fő % csoportonként10 4 31 14 (-1)2. 4 19 213. 1 la la4. 5 42 125. 9 47,4 196. 5 28 187. 2 25 88. 5 71 ,4 79. 3 16 19la. 4 36,4 IIll. 4 19 2112. 4 17,4 2313. 6 46,2 14 (-1)14. 1815. 6 30 1816. 4 33,3 13 (-1)17. 4 19,2 2118. 3 17 1819. 8 80 la20. 7 41,2 17210 17 63 2722. 3 19 16összesen: 108 30,4% 355A 22 dallamforma helyes ábrázolása fő/csoport és%-os megoszlásbanA 355 kísérleti alany közül hárman (= 0,84%) -- atáblázatban (-l)-gyel jelöltem őket -- nem adtak értékelhe-tő megoldást, azaz nem ábrázolták a hallott dallam hangme-netét, és volt olyan csoport (a 14.), ahol egyetlen helyeshangmenet-ábrázolás sem fordult elő. A 21 csoportban 10--SO%-ban észlelték hibátlanul a hanglejtésformát.A leggyengébb eredményt a 3. minta -- ereszkedő--kissészökő--kissé eső--ereszkedő hangmenet -- észlelésénél ta-pasztaltam. A 160 ms alatti 65 Hz-es (215--150 Hz) ereszke-dést csupán 30%-ban észlelték a teszte lők, 30%-ban szökő--esőnek, 40%-ban pedig lebegőnek érezték a hangmenet indítá-sát, ugyanakkor a minta 2. felében a 80 ms alatti 25 Hz-es(160--185 Hz) emelkedést a csoport 40%-a jelezte.A legnagyobb (80) százalékban a 19. mintadallamformá-ját -- kissé emelkedő--Iebegő--emelkedő ereszkedő forma --észlelték, a kísérleti alanyok csupán 20%-a ábrázolt szö-kő--eső hangmenetet.Az átlagos 30,4% hangmenet-felismerés meglehetősengyenge eredménynek tekinthető. A legtöbb téves ábrázolást alebegés és az enyhe emelkedés vagy ereszkedés esetében fi-gyeltem meg -- rendszerint lebegés helyett emelkedést,ereszkedést (és fordítva) jelöltek a tesztelők. Azt is meg-figyeltem, hogyahangmenet végének észlelése eredményesebbvolt, mint a kezdetének.A kísérleti alanyoknak a dallam hangfekvését is figye-lembe kellet venniük az észlelt hangmenet ábrázolásakor, sez meglehetősen jól sikerült. A legtöbb jó megoldást amindhárom (mély, középső, felső) és a két (középső, felsővagy alsó, középső) hangmagassági sávra kiterjedő hanglej-tésformáknál tapasztaltam.A tesztelők elég gyenge hanglejtésforma-észlelésénekegyik oka lehet az, hogya beszédintonációra, annak helyeshasználatára, funkciój ára nem figyelnek tudatosan, mondhat-nánk ösztönösen használják -- ebből adódóan a feladat iskissé szokatlan volt számukra. (Az is valószínű, hogy job-ban figyeltek az elhangzott mondat -- a szegmentális szer-kezettel kifejezett -- tartalmának megértésére, s ezutánpróbálták a hanglejtést "megfejteni".)2. Az alapfrekvenciacsúcsok észlelése-- A tesztanyag feldolgozása során azt is megnéztem, ho-gyan észlelték a kísérleti alanyok a dallamformát meghatá-rozó FO-változás töréspontjait, azaz a dallamcsúcsokat. A22 minta az alapfrekvenciacsúcsok alapján a következő cso-portokba sorolható:1. 1 csúcsú hangmenet:a) az FO-csúcs a hangmenet elején van,b) az FO-csúcs nem a hangmenet elején jelenik meg,2. 2 csúcsú hangmenet:a) az FO-maximum mellett még egy erősebb csúcs lépfel,b) a 2 FO-csúcs azonos (225 Hz) frekvenciaértékű.A 22 mintából 13-ban FO-csúccsal indult a hangmenet.6 mondat esetében az alapfrekvencia-maximum mellett még egynagyobb frekvenciaértékű töréspont is fellépett. 8 mintahangmenetében a mondat második részében jelent meg az FO-csúcs, és 1 olyan minta volt, amelyben két, azonos frekven-ciaértékű töréspont fordult elő.A hangmenet elején fellépő alapfrekvenciacsúcs észle-lési eredményeit a 2. táblázat tartalmazza, amelyet A és Brészekre osztottam. Az A-csoportba tartozó mondatok (7 db)hangmenetében csak egy nagyobb FO-csúcs szerepel, míg a B-ben a mondateleji FO-maximum mellett még egy erősebb tö-réspont is megjelenik (6 minta).A dallam elején megjelenő FO-maximumok helyes észlelé-se a 13 minta esetében a kísérleti alanyok 67%-ának sike-rűlt. A táblázatból az is kiderűl, hogy az A-csoporthoztartozó mondatok hangmenetében levő csúcsok észlelési ered-ménye jobb (79,3%), mint aB-be soroltaké (50,5%), amelyek-ben az FO-maximum mellett ;ég egy nagyobb frekvenciájú tö-réspont szerepelt. Az A-s mintákban az észlelési eredmény78,7--100% között mozgott, a B-seké pedig csak 38,1--75%-osvolt. A tesztelők tehát jobba~ érzékelték az FO-csúcsot, hanem szerepelt még egy nagyobb frekvenciaértékű töréspont ahangmenetben. Ellenkező esetben a kísérleti alanyok 33%-a(A-csoport 20,7%, B-csoport = 49,5%) FO-maximumot azutóbbi helyén észlelte, illetve ábrázolta.2. táblázata minta jó megoldás tesztelők létszámasorszáma fő % csoportonkéntA. l. II 78,7 142. 18 85,7 214. 12 100 125. 15 79 196. 12 66,6 187. 8 100 810. II 100 IIB. 9. 10 52,6 19ll. 9 43 2112. 12 52,2 2315. 10 55,5 1916. 9 75 1217. 8 38,1 21A: 7 96 79,3% 121B: 6 49 50,5% 97A--B: 13 145 67% 218A mondat elején fellépő FO-csúcs észlelése %-osés fő/csoport megoszlásbanA 22 minta közül 8 hangmenetében nem a dallam elejénjelentkezett az alapfrekvenciacsúcs, 7-ben nem szerepeltmég egy erősebb töréspont, csupán a 14. mondatban fordultelő a 245 Hz-es FO-csúcson kívül a hangmenet elején na-gyobb, 235 Hz-es frekvenciaértékű töréspont. A nem a hang-lejtés elején fellépő FO-csúcsot a kísérleti alanyok 40--lOO%-ban, átlagosan 80%-ban észlelték jól. A leggyengébberedmény a 3. minta -- ereszkedő--emelkedő--ereszkedő volta hangmenete -- esetében figyelhető meg. A tesztelők csupán30%-a ábrázolta a hangmenetet indító ereszkedést, 30%-banszökő--esőnek, 40%-ban lebegőnek érezték a dallamindítást.A 19. minta hangmenetében -- lebegő--emelkedő--eresz-kedő forma -- volt 100%-os a nem mondateleji alapfrekven-ciacsúcs észlelése. Itt a hanglejtésforma észlelési eredmé-nye is kiemelkedő -- a kísérleti alanyok 80%-a ábrázoltajól a dallamsémát.A nem a hangmenet elején fellépő alapfrekvenciacsúcsészlelési eredményeit a 3. táblázat foglalja magában.a minta jó megoldás tesztelők létszámasorszáma fő % csoportonként3. 4 40 108. 5 71,4 714. 15 83,3 1818. 17 94,4 1819. 10 100 1020. 9 53 1721. 24 88,8 2722. 14 87,5 168 98 80% 123A nem mondateleji FO-csúcs észlelése %-os ésfő/csoport megoszlásbanA 22 minta közül egynek (13.) a hangmenetében fordultelő. két, azonos frekvenciájú (225 Hz-es) FO-csúcs, amelyetcsak 8%-ban észleltek a kísérleti alanyok. (Ebben a cso-portban 14 tesztelő volt, közülük 1 nem ábrázolta a hangme-netet.) Két erősebb töréspontot 69%-ban észleltek, és 54%-ban a másodikat érezték FO-maximumnak, 34%-ban pedig egyFO-csúcsos hangmenetet ábrázoltak, a töréspontot a hanglej-tésforma második felében jelezve. (A minta emelkedő--eső--lebegő--kissé szökő--eső--ereszkedő volt.)A beszéddallam a hanglejtés meredekségi mutatójával isjellemezhető, amely az idő és a frekvencia függvényébenkiszámított változás nagyságát jelenti ez lehet az 1 s-raeső fiekvenciaváltozás vagy az 1 Hz-nyi változáshoz szüksé-ges időtartam. (A hanglejtés meredekségi mutatójáról bőveb-pen ld. Bolla 1982, 38.)A 22 minta dallamcsúcsainak meredekségi mutatójaazaz az 1 s-ra eső frekvenciaváltozás nagysága -- 43,8--250Hz/s között váltakozott, s azt tapasztaltam, hogy minél na-gyobb értéket vett fel a hangmenet meredekségi mutatója,annál jobban észlelték a kísérleti alanyok az FO-változást.A fenti részeredmények azt mutatják, hogya beszéddal-lam appercipiálásában jelentős szerepe van a frekvenciavál-tozás mértékének -- a kisebb időtartam alatt végbemenő FO-emelkedést vagy -esést jobban érzékelték a kísérleti ala-nyok. A hangmenet észlelését befolyásoló tényezők közöttmegemlíthetjük az alapfrekvenciacsúcsok nagyságát, mennyi-ségét és helyét a hangmenetben, az intenzitásviszonyokat,valamint a tesztelők fonetikai hallását.A dolgozatban csak a teljes tesztanyag egy részénekfeldolgozásából kapott eredményeket ismertettem. Ahhoz,hogy. a beszéddallam észleléséről, a különböző megoldásokokairól helytálló megállapítások szülessenek, a teljesanyag több szempontú elemzése szükséges.A fonetika oktatására is levonhatók következtetések afenti vizsgálatokból. A spontán kifejlődött nyelvi hallás,benne a beszéddallam észlelése is, tudatos fejlesztést,iskolázást igényel. E vonatkozásban hallgatóink felkészü-letleneknek tekinthetők, az egyetemet megelőző tanulmányaiksorán ebből vajmi keveset kaptak. A fonetika oktatásában afentiek miatt sokkal nagyobb figyelmet és időt kell fordí-tani az intonációs ismeretek elsajátíttatására és a képes-ségek fejlesztésére.BOLLA Kálmán: A nyelvészeti fonetika szakágazatai. NyK 78.1976, 292--9.BOLLA Kálmán: A fonetikus írás problémái. In: Fejezetek aleíró magyar hangtanból. Szerk. BaLLA Kálmán. Budapest,1982, 25--52.ELEKFI László: Vizsgálatok a hanglejtés megfigyelésénekmódjaihoz. NytudÉrt 34. Budapest 1962.DI CRISTü, A.--ROSSI, M.: Modeles de perception et de pro-duction de la parole. In: L'intonation. De l'acoustiquea la sémantique. Szerk. ROSSI, M. et al. Paris, 1981, 17--64.HOUSE, D.: Sentence prosody and syntax in speech perceptionWorking Papers 28. Lund University, Dept. of Linguistics1985, 91--107.PAUKA Károly: A beszéd megértése. In: Fejezetek a magyarleíró hangtanból. Szerk. BOLLA Kálmán. Budapest, 1982,175--232.

A beszéddallam észlelése

https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/10621/06.pdf?sequence=1&isAllowed=y

A beszéddallam észlelése

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)