Szabó, Géza

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)

beházasodás révén. Az első huszonöt vezetéknév már 1800 előtt szerepel Orosházán,esetenként nagyon eltérő gyakorisággal, a sor elején álló nyolc inkább csakhelycserével. (Nyilvánvaló, hogy arqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAm. kerületból történt "merítés" elemzésénekérvénye a város egész lakosságát vizsgálva lényegesen módosulhat.)A vizsgálatunkba vont 986 vezetéknévegyébként 359 családnevet takarösszesen. Ezek közül - nagyobbrészt az Orosházán töltött idő függvényében - alegtöbb mai szemmel már "régi orosházinak" mondható. Az orosháziaktoleranciájára, nyitottságára mutat, hogy a német, szlovák, román származású, demár régen asszimilálódott családok nevét (pl.zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBABrebovszki, Brodszki, Csmela, Devosa,Dimák;nmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBADominko, Görbics, Holecska, Hoffer, Kersmayer, Krizsán, Lichtenstein, Melega,Menezdotf, Mihalecz, Plenter; Supkégel, Szikora, Triznyai, Voska, Zábrák, Zana)egyáltalán nem érzik és korábban sem érezték idegennek. Sőt: már nem egyettipikusan orosházinak tartanak. A leggyakoribb családnevek ugyanakkoregyértelmden érzékeltetik a város soha meg nem gyengült magyar voltát. OrosházaIll. kerületének "mikrovilága" 1928 óta sok tekintetben megváltozott, a lakosságatörzsét jelenté családok is, a "jellegadó" félszáz famíliából azonban ma is szintekivétel nélkül élnek ott az újabb generációkból.S2'ABÓ FERENCLKJIHGFEDCBAÉ rze lm i e lem ek et hordozö fö ld ra jz i n evekNoha egy közösség nyelvi tudatában élő földrajzi nevek sok régiségethordozhatnak, mégis az újabb elemek mennyiségileg is meghatározóak, alighanemtúlsúlyban vannak. Itt elsősorban azokra az elemekre kell gondulnunk, amelyekjórészt a "földrajzi köznevek" kategóriájába sorolandók. A névtannak az élőnyelvikutatásokkal való kapcsolatát a földrajzi köznevek vizsgálata szélesítheti tematikailagés mélyítheti módszertani szempontból.Az emocionális elemeket hordozó földrajzi neveket bízvást sorolhatjuk anévanyag újabb rétegébe. Jól ismert dolog ugyanis, hogy vannak olyan földrajzinevek, ..amelyeknek keletkezését érzelmi, hangulati tényezőkkel magyarázhatjuk.Néhány "beszédes" dűlőnév, határnév a "Vas megye földrajzi nevei" című kötetből:Bárnevolna (gyakori!), Bámevolna-major; Ebédlesá-hegy, Jaj-völgy, Koplalá (gyakori!),Proletár (gyakori!) stb. - Lakott területre utaló nevek: Gatyaszár utca, Gyerevisszautca, Kutyaszorittá, Nikszbrát - Nikszbrát utca, Nincskenyér utca, Tecseráj 'téeszépület,téesziroda', Tetűvár 'egykori cselédházak' stb. - Efféle "értékelő-minősítő" neveketpéldául Zalában, Somogyban, Veszprém megyében is találhatunk. Am mind a névalakjában, mind gyakoriságában kisebb-nagyobb eltérések vannak.Így például Zalában a -Gatyaszár, illetőleg Gatya utca mellett Gatyaláb,Gatyaláb ület is van. Külterületi névként a Bárnevolna, Ebédlesá, Jaj-völgy, Koplalá,281ProletárzyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAmeg an. De ár nem találjuk a megyei gyűjteményes kötetben a Nikszbrát,Nincskenyér. Tecseráj, Tetüvár neveket. - Érdekes, hogy a Bámevolna utcanévkéntjelenik meg, és az ún . .FAKSz-os házak hitelterhére utal, nem pedig határnévként arossz mínőségű szántóra, rétre. Ugyanakkor Somogyban is megvan aNikszbrát - Nikszprát utcanévként. A Proletár gyakori dűlőnévként, de utcanévként ismegjelenik, sőt alakváltozata, a Proli is. De Tecseráj, Tetüvár nincs. - Veszprémmegye Tapolcai járásában van Jajistenem utca is. A névmagyarázat szerint valakineka cipője beleragadt a nagy sárba, és így kiáltott fel: Jaj istenem!LKJIHGFEDCBAItt is megtaláljuk aTetüvár nevet, volt major, illetőleg cselédházak megnevezéseként.A földrajzi nevek gyűjtése, közzététele jóvoltából Dunántúl esetében immárországrésznyi egybefüggő területeken végezhetünk élőnyelvi szempontúvizsgálatokat, s így a dialektológiai módszereket a névtanban újabb irányzatokkibontakoztatására alkalmazhatjuk. Az élő földrajzi nevek ugyanis elsősorban mégisaz élőnyelvettükrözik nyelvföldrajzi-szociolingvisztikai, illetőleg kommunikatívoldalról. Nyilvánvaló, hogy a szóban forgó kutatási ágak közötti együttműködéstbővítenünk kell. Számos olyan kérdés van, amelynek kutatása, tisztázása csak az élőnévanyag sokrétű elemzésétől, vizsgálatától várható. Nem hagyható figyelmen kivül,hogy az úgynevezett földrajzi köznevek sok olyan szókészleti elemet hordoznak,amely iránt a dialektológiának is érdeklódnie kell. Áro az eddigi gyakorlatból úgytűnik, hogy a kutatásra bevonható anyagot szinte kizárólag a névtani gyűjtésekrólremélhetjük. A szóban forgó névanyag emberi-társadalmi vonatkozásaira akutatásoknak fokozottabb figyelmet kell fordítaniuk. Nem csupán a névadás,névalkotás, névteremtés, hanem a "névhordozás", a névterjesztés kérdése is integránsrésze e komplex kutatási témának.A földrajzi köznevek a területi nyelvváltozatok lexikai elemei (is) egyben, ígynem kell különösebben bizonygatnom, hogy a dialektológiai szernléletű élőnyelvikutatások feladata is az idevágó kérdések vizsgálata. Sajnos, azt kell mondanunk,hogy nyelvjárástanunknak a nyelvföldrajzi szókészlettan nem a legerősebb oldala. Azelkövetkezendő lexikográfiai munkálatokban nagyobb figyelmet kell fordítanunk azidevágó szókészleti anyagra.Az érzelmi elemeket hordozó nevek között előfordulnak tagolt mondatformájúak is: Bárnevolna,nmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAJajisten m, Nincskenyér stb. Ezek a nevek nem lexikológiaielemek, s így nem tartozhatnak a területi változatok szókészletébe, ugyanakkorfunkcionálisan, a szerniotika felől nézve szoros kapcsolatban vannak az érzelmielemeket hordozó "földrajzi köznevekkel". Áro az érzelmi elemeket hordozó, köznévieredetű földrajzi neveket, mint például,Béka utca, Békavár «békavár), Kányavár(-ckánya 'varjú'rqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA+ vár), Pityervár= t <pityer 'búbos pacsirta' + vár), Szúnyogvár«szúnyogvár), a nyelvi humor teremtette.: Ezek a nevek ugyanúgy "értékelnek,minősítenek", mint a már fent említettek.Az emocionális elemeket hordozó nevekben a névadásnak egy egészen sajátosformájával találkozunk, a meglepő, meghökkentő megnevezésseI. Különösen a lakotthelyek (falurészek, utcanevek) esetében tapasztalható ez a törekvés. A névanyagnakez a rétege többségében meglehetősen új és . erős mozgást tükröz. Aszociolingvisztikai rétegzettséget igen hasznos lenne itt egy kissé alaposabban282vizsgálnunk, hiszen nyelvhasználatuk, . pozíciójuk szerint jelentős különbségeksejthetók kommunikatív funkciójuk, szociális érvényűségük körül.Az emocionális elemeket hordozó nevek - különösen abelterületiek -gyakran nincsenek egyedül, "riválisaik" vannak, pontosabban gyakran ok tekinthetők"riválisoknak" egy vagy több korábbi név alapján. A névalak előfordulása, gyakorisága- például megyénként - az elnevezés megoldásának helyzetére, pozíciójára is utal.Így például 'az alkalmanként vizes, vízállásos, sáros lakott rész' neveként szereplőzyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBABékavár, Békaváros, Szúnyogvár típusú nevek a Veszprém megyei Tapolcai, Ajkaijárás élőnév-anyagában nem fordulnak elő, ugyanakkor Dunántúl nyugati, délnyugatirégióiban - főleg a Békavár - gyakori megnevezésnek tekinthető, amint az alábbitáblázatos összeállítás mutatja:a névalak előfordulásának helye ÖsszesenVas Zala Somogy Baranya TolnaBékavár 13 12 21 2 3 54 (78,26%)Békaváros 1 - 4 6 4 15 (21,73%)SzúnyogvárrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA- - 2 1 - 3 (4,34%)Osszesen: 14 12 27 9 7 69 (100 %)A -vár, -város utótagú nevek a megye, illetőleg a régió kontextusábankétségtelenül nyelvföldrajziságot/nyelvföldrajzi mozgást tükröznek. Feltehető, hogyszociolingvisztikai tényezők működését kell látnunk abban, hogy a Békavár névalakesetében Vas, Zala és Somogy szorosabb egységet alkot. - Vasban a Békavárosnyilván újabb jelenség, és dél-dunántúli kapcsolatokra utal. - Egyébként a Kányavárelőfordulási adatai is a Békavár formával kapcsolatban mondott nyelvföldrajzi (ésszociolingvisztikai) összefüggeseket valószínűsítik: Vas: 5, Zala: 6, Somogy: 5,Baranya: 2, Tolna: !poA megyei földrajzi neves köteteknek köszönhetően az érzelmi elemekethordozó nevekből tekintélyes gyűjteményern van. Az adatok azt mutatják, hogy aszóban forgó nevek általában pejoratív hangulatúak. Ha lakott helyre utalnak, anévadásban gyakran az érintett embercsoportok/közösségek negatív értelműmegkülönböztetése, elkülönítése is ott lappang.A településrészek negatív tartalmú szociális megkülönböztetése, minősítéseigen széles körű. Ennek taglalásába itt most nem mehetek bele. Az idevágó névanyagstrukturált egésznek tekinthető, amelynek a 'vizes, sáros; mély fekvésű utca,településrész' csupán egyetlen, fogalmilag is jól körülhatárolható területe. Másrészt avizsgált régióban a -vár (ritkábban: -város) utótag formailag is sajátos földrajzinév-alakulat, amelyben a névadás egy újabban működő, földrajzilag is megragadhatósiabályára mutatunk rá. Az efféle sajátos névalakban a megnevezés, megjelölésemocionális igényeinek megvalósulása ragad ható meg.A szóban forgó nevek föltétlenül újabb keletűek, régiókhoz kötődnek, - Delegalább ennyire fontos kérdés a névadó közösség, illetőleg anévhordozó társadalmi283csoportok, rétegek kutatása. Hiszen az élő nevek vizsgálata számunkra előírja a nevetalkotó, hordozó és használó ember kutatását is. - A már felgyűjtött hatalmasnévanyagnak nyelvföldrajzi-szociolingvisztikai információkkal, újabb adatokkal valókiegészítése nélkülözhetetlenül fontos lenne. Ez a munkálat tovább ősztönözné afelgyűjtött és közzétett névanyagnak élőnyelvi feldolgozását. Másfelől éppen ezen aponton kapcsolódhatna össze az eddiginél mélyebben az élő földrajzi nevek kutatásaa területi változatok élőnyelvi vizsgálatával.Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az úgynevezett földrajzi köznevek sokesetben olyan szókészleti elemek, amelyek - sajnos - mind a mai napig elkerülték anyelvjárásgyűjtők figyelmét. Így valójában hiába keressük az olyan táji szókészletielemeket, mint példáulzyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAbékarikatá, békás, békavár, szúnyogos, szúnyogvár, koplaló'nyár derekán gyér, hitvány legelő', csorda járás, kutyaszotttá stb.Terjedelmi korlátok miatt nincs lehetőségem a címül Írt témát gazdagabbnyelvi anyaggal, egyéb összefüggés figyelembevételével tárgyalni. De talán afentiekből is kiviláglik, hogy a nyelvföldrajzi-szociolingvisztikai szempontokérvényesítésévei az élőnév-kutatásnak bátran ki kell lépnie hagyományos kereteiközül, érdeklődési körét a névalkotókra, a névhasználókra, sőt a névközvetítókre is kikell terjesztenie.Az élő névanyag csoportnyelvi összetevői, földrajzi vonatkozásainélkülözhetelenül fontos információkat rejtenek. Erősíteni kell tehát a névtan és azélőnyelvi kutatások kapcsolatait a társadalmi gyűjtés szintjén is. Hogy félreértés neessék, a névtani kötetek gyűjtőire, a munkálatok szervezőire, közzétevőire magam ishálás szívvel gondolok. Áro a gyűjtést, feltárást - a lehetőségek szerint - állandó vagymeg-megújuló folyamatnak kell tekintenünk.LKJIHGFEDCBAF ö ld ra jz i n evekbó l k e le tk eze tt család nevek az Ő rségb en -Az Őrség semmilyen tekintetben sem egyértelmű táj egység. Terjedelmét,határát is másként vonták meg az egyes kutatók. Ma ismertek például a TörténelmiÓrség, a Belső-Őrség és a Külsö-Őrség fogalmak. Az "őrségi tartományról"fönnmaradt első dicalis consriptio 1548-ból az alábbi községeket sorolja föl:Németújvár tartozéka, Pankasz, Szaknyér, Felsőrákos, Ispánk, Óriszentpéter,Szalafő, Hodos, Kapornak, Bükkalja, Szomoróc, Órmihályfa, Dávídháza, Se nye háza,Bajánháza. Kápolnásfalu és Szatta (DÖMÖTÖRSÁNDOR,Őrség. Gondolat Kiadó, Bp.,1960. 9). Ez a dokumentum vált a Történelmi Őrség - mint fogalom - alapjává.NEMES-NÉPIZAKÁLGYÖRGY1818-ban kelt, ismert leírásában is nagyjából ezeket arqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA•Az Őrség családnevei című.nagyobb lélegzetű tanulmányból. Jelen közlemény folytatása a NÉ.16. számában.284

Érzelmi elemeket hordozó földrajzi nevek

https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/10575/N%c3%a9vtani%20%c3%89rtes%c3%adt%c5%91%2015%20-%2093%2085.pdf?sequence=1&isAllowed=y

Érzelmi elemeket hordozó földrajzi nevek

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)