Hegedűs, Attila

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)

alakú, vagy románosított formában írt családnevek sokfélesége azt mutatja, hogy nemis egy helyről, hanem többféle vidékről történt a vándorlás. A listán szereplö nevekösszehasonlító elemzése talán arra is választ adhatna, hogy zömükben honnanérkezhettek Onyest új telepesei.mlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAKézd ürügyénJelen írás egy konkrét esetból indul ki, és oda is tér vissza. Valójában azonbanmásról szól: a tipológia alkalmazhatóságának esetleges nehézségeiről.BENKŐLoRÁNDmeggyőző en indokolja (Emlékkönyv Rácz Endre születésénekhetvenedik évfordulójára. Szerk. KOZOCSASÁNDORés LACZKÓKRISZTINA.Bp., 1992.42-5), miért nem lehet azyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAKeszi ö zsnév a Kézd helynév alapja. Hangtörténeti ésmorfológiai bizonyítása alapján nem kétséges: Kézd neve nem a Keszlből származik.Továbbgondolandónak tartom azonban BENKőnek a névtani tipológián alapulóokfejtését, Nézzük szó szerint, mit ír: "Abban a vonatkozásban azonban már komolykétség merülhet föl, hogy Kézdi szék, valamint a kézdi székelyek nevében a megelőző»alapnév« Kézd csak és kizárólag helységnév-e, illetőleg hogy eredetileg helységnévvolt-e valóban, csupán azért, mert itt van ily new helység. Erős meggondolásra utalugyanis több körülmény. Mindenekelőtt az, hogy Kézd helység az azonos new víz(Kézdi-patak) mellett fekszik, s ilyen esetekben - mint ezt jó régen részletesenkifejtettem (MNy. XLIII, 259-63) - rendszerint a víznév szokott elsődleges lenni, az-i képzés »fordított irányú« névtani helyzet csak látszólagos." A többi - eme idézetután következö - "meggondolásra utaló körülmény" igazságvoltát nem vitatva, azidézetnek csupán az utolsó mondatával foglalkozom, mivel úgy ítélem meg, hogyérdemes az alaposabb körüljárásra, már csak azért is, mert BENKŐaz általa említetthelyen egyetlen -i képzés folyóvíznevet sem említ.Kétségkívül igaz az az állítás, hogy azonos new helységnév és víznévviszonyában alapvetöen a víznév az elsódleges. Számos példával igazolhatjuk ezt. Ígya BENKŐáltal idézett Gagy (bár ezt a FNESz. másképp etimologizálja) és Küsmöd(MNy. 43 [1947]: 262) mellett a Nyitra, Zsitva - Zsikva, Tapolca, Hidegviz, Gyöngyös,Hévtz, Raba - Raab 'Győr' stb. mutatják. A Kézdi-patak - Kézd példa azonban nemsorolható ebbea típusba. Csak akkor sorolhatnánk ide, ha a Kézdi-patak-ot csupánKézd-nek neveznék.BENKŐLoRÁND idézett írásából, de még inkább a MNy. 44 [1948]: 98-9.lapokon levő tanulmányából kitűnik: mindig okkal gyanakodhatunk egy eredetivíznév-helynév-shelynév-t-f képzés víznév folyamatra, ha:1. a víznév eredetibb voltát jelentéstani érvek támogatják;2. ha a vizet a névadó helységen felül is ezzel a névvel nevezik;1413. ha a helységnévben azyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBApatak, viz, ér, fó, tó szó megvan;4. ha a víznév analógia ezt segíti.Szárnos olyan helynév van azonban, amelynek eredeti víznév voltát nemigazol hat juk: Delne, Eszte/nek, Csemáton (MNy. 44 [1948]: 99), bár róluk elnevezett -iképzés víz létezik. E székelyföldi helységek mellé még szárnos magyarországit istalálunk. Ha példának okáért kinyitjuk a Cserhát turistatérképét (KartográfiaiVállalat. Bp., 1985/86); a következőt találjuk: a térképen 45 névvel jelölt folyóvíztalálható, ebbőlsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAft helynév+ i+patak (ág) formát 17 mutatja (Legéndi-patak, Penci-ág,Rádi-patak, Alsopetényi-patak; Pusztaszántoi-patak; Bánki-patak, Szécsénkei-patak;Hollókói-patak stb.), és itt is megállapíthatjuk, hogy Legénd, Penc, Rád, Alsópeténystb. eredetileg nem víznév. Ez a szám a térkép névanyagának 38%-a, vagyis alegerősebb típus itt avíznevek között. Meglepé ez a nagy szám, és önként vetődik fela kérdés: mennyire élő nevek ezek? Nincs-e eme kisvizek esetében lényegi különbséga térképek tartalmazta írásbeli és a valóságban használatos népi nevek között?Két korpuszt vizsgáltam meg ez ügyben. Az egyik aNyárádmente víznevei(BENKŐLoRÁNDjANyárádmente földrajzinevei.Bp., 1947; Adattár. Debrecen, 1950).Bevonását indokolja, hogy ez garantáltan a népi neveket tartalmazza, és az írás elejénemlitett Kézd-hez is - a számomra elérhető éli biztos forrásként kezelhető anyagokközül - a legközelebb fekszik. Az idézett területen BENKŐ 122 folyóvíznevetregisztrált. A 122,ból mindössze 10 képviseli a helynév+ i+patak típust (Teremipatak- LőrincfaIván, Küsteremipatak - Fintaházán,mlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAVajájipatak - Nyárádszentbenedeken,Harackerekipatak - Nyárádszentbenedeken, (:sibajipatak .: Nyárádkarácsonyban,Szentháromságipatak '- ezt az adattárban nem találtam, Nyomátipatak -Nyárádszentlászlón, Tompajipatak - Nyárádgálfalván, Sárdipatak= Székely tompán,Jobbágyfa/vipatak - Nyárádszeredán). A Nyárádmentén ez a típus az összes folyóvíz-elnevezésnek csupán 8%-a! Lényegesen kisebb tehát, mint a Cserhát turistatérképén.Megjegyzésre méltó: mind a 9 esetben a vízfolyás alsóbb szakaszán nevezik így afolyóvizeket. A lényeg tehát az elnevezésben az - miként ezt BENKŐ LoRÁNDszakszemináriumán más nevek kapcsán gyakran hangoztatta -, hogy honnan jön azadott víz. Sajnos BENKŐadattárából nem derül ki, hogy pl. a Sárdipatak-oi Sárdonhogyan nevezik. Ezt már csak azért .is érdemes lenne tudni, mert azt a vízfolyást,amely több ágból eredve keresztülfolyik Sárdon is, Székely tompán is, majd aNyárádba ömlik, Székelytompán Sárdlpatak-nzs; Nyárádgálfalván pedigTompajipatak-nak nevezik. De mi a népi neve Sárdon? A Magyarországtávolságmutató térképe (1: 75.000)' (Kereskedelemügyi m. kir. Ministerium, Bp.,1893-1911) 284. szelvénye szerint ugyanis: Borsás p[atak].Másik korpuszként megvizsgáltam Tolna megye vízneveit. Itt két anyagotvetettem össze: a Magyarország Földrajzinév-tára 2. Tolna megye (KartográfiaiVállalat. Bp., 1979) kötetét és a Tol'na megye'földrajzi nevei (Szerk, ÖRDÖGFERENCésVÉGH JÓZSEF.Bp., 1981) kötetet. E két közel ~gy időben készült névtár segitségévelreméltem elkülöníteni egymástól a hivatalos ésa népi neveket. A FNT 2-bőlkigyújtöttem minden olyan folyóvíz nevét, amely biztosan a közelében levőhelységnév -i képzés alakját hordozza. Majd megnéztem e "folyóvizek népi nevét is amegyei helynévgyújteményben mind az adott helységben, mind azokon a helyeken,142amelyeket az adott víz érint. Adattárarnban az első helyen a helység neve áll, eztköveti a FNT 2-béli hivatalos név, majd a megyei földrajzinév-gyűjtemény (TMFN)adta népi név/nevek következnek.Grábóc -zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAGráboci-patak: -mlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAFűzes-árok - [Mezőcsényben: MalomárokiAparhant - Aparhanti-patak - Malomárok - [Majson: Patak]Kisvejke - Kisvejkei-patak - Blró-vógyi-patak - [Nagyvejkén: Patak, Kisdorogon:Hidas-patak: Völgységi-patak]Váralja - Váraljai-árok - a TMFN itt nem ismeri - [Nagymányokon:Malomárok]Majos - Majosi-árok - Hanti-patakVárong - Várongi-árok - Körtvéjesi-patak - [Nakon: Kis-árok]Kisszékely - Kisszékelyi-árok - Nagy-árok - [Sárszentlőrincen: Kender-vágyi-ériFürged - Fürgedi-patak - Farkas-házi-árok : Farkas-házi-folyá - [Tamásiban:Fűrgedi-ároksDiósberény - Diásberényi-árok - Ráka-hegyi-árok - [Kalaznón: Berényi-árokűGyönk - Gyönki-tJrok - Asó-fórás-vógyGyulaj - Gyulaji-árok - a TMFN nem ismeriGyöre - Izmény=Gyorei-vízfolyás - a TMFN nem ismeriGyörköny - Györköny-Bikácsi-vlzfolyás - Rina - [Bikácson:Anger-patak]Mórágy - Márágyi-patak - a TMFN nem ismeriMucsi - Mucsi-Hidas-patak - Anna-árok - [Tabód: Mucsi-patak, Kisdorog:Hidas-patak: Völgységi-patak] ,Murga - Murgai-viz - PatakNagyszékely - Nagyszékelyi-árok - VizékroveZávod - Závodi-patak - Hidas-patakZomba - Zombai-árok - a TMFN nem ismeri.A 19 vízfolyásnak csupán három helyen van a keresett típusnak megfelő népineve (Fűrgedi-árok; Berényi-árok, Mucsi-patak). Összegzésként megállapítható tehát,hogy1. az -i képzés pataknév valódi népi névként csak kismértékben jellemző ahivatalos névadásban betöltött jelentős szerepévei ellentétben;2. a helynév+i képzés hivatalos nevet (Grábóci-patak) azon a helyen, amelyrőla nevet kapta (GrtJbóc), seh osrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA1 se em l í tik nép i n é v kén t. hárompélda, mely szerint a víz folyásának alsóbb szakaszán a hivatalos névhez közel állónévvel jelölik a vízfolyást, ismét azt mutatja, hogy a lényeg az elnevezésben az -akárcsak aNyárádmentén - hogy honnan jön a víz.Visszatérve most már a kiinduláshoz, vagyis a Kézdi-patak-hoz. Jó lenne tudni,BENKŐhonnan veszi az adatot: népi név II Kézdi-patak vagy hivatalos elnevezés-e.Tisztázni kellene továbbá, hogy hol h .í v j á k így a kérdéses folyóvizet. Etisztázatlan kérdésekkel függenek össze ugyanis a következők:. Szászkézden felül a vizet Disznó-patak-nak ismeri a Székelyföld 1:200.000-estérképe (M 170/1941. L. M. Kir. Honvéd TérképészetiIntézet, Bp.). A már idézettMagyarország távolságmutató térképe 296. szelvényén Szászkézd alatt is és felett is aSau-p szerepel. Az 1: 200.000-es léptékű katonai térkép (K. u. K.. 143Militárgeographisches Institut, 1894) csak Szászkezd fölött nevezi meg, emígyen:zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBASaumlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBB. A Nagy-Szebeni kataszteri kerület 1: 144.000-es térképe (kéziratos térkép, azOSzK. Térképtárának leltárkönyve alapján kb. 1880-ban készült) Szászkézd és atorkolat között Keysder p-ként, Szászkézd és Zoltán helység között Zoltaner p-ként, atovábbi részeken, Szászbuda alatt és felett Saubach-ként ismeri a pataknak ezt azágát (a többi ágat sem nevezi sehol kézdi-nek ez a térkép). Az 1863-ban készültGeneral-karte des Grossfürstenthums Síebenbürgen Kei (sd [Szászkézd) alatt Kei (sdp megjelölést ad (Szászkézd felett semmilyen nevet nem ad rá). Van azonban egyforrás, amely a Kaissder Bach, Kézder Bach neveket használja, mégpedig végig a teljesvölgyre vonatkoztatva Szászbuda irányában (IGNAZ UNK, Siebenbürgensgeographisch-, topographisch-, statístisch-, ... Lexikon. Wien, 1839. 2: 189). Továbbitörténeti adataim nincsenek (OR1VAYnem ismeri), a térképek és LENKadatai alapjánviszont nem tudunk egyértelműerr állást foglalni afelől, hogy mi a vízfolyás valódi népineve ma, és mi lehetett a régiségben Szászkézd alatt és felett. így viszontelbizonytalanodik a Kézd (patak) ..• Kézd (helység) ..• Kézdi-patak feltételezettfejlődési sor kezdete is.HEGEDÚSATI1l.AA Göbölyhajtó út-t61 a Déli autópályá-igMint Orosházán élő embernek, ahol Hajdú Mihály tanár úr is született,engedtessék meg nekem egy kis személyesebb hangú bevezeté. Amikor megtud tam,hogy Hajdú Mihály kollégánk, barátunk ez évben tölti be 60. életévét,elgondolkodtam, milyen kis kutatási eredménnyel, tanulmánnyal tudnék tisztelegni,nem önmagában a kora, hanem főleg szakmai tudása előtt.Először arra gondoltam, tüzetesebben megvizsgálom, hátha kiderülne, hogy aBékés megyében közismert, hosszú vízfolyást, amely az Ős-Maros egyik ága, a Hajdű-eret róla nevezték el. Dehát ezt az ötletet el kellett vetnem, mivel a Hajdű-ér : Hajdú-völgy elnevezésekkel már a XIX. század legelején találkozhatunk. 1826-ban példáulegy orosházi lakos: "... Szénásról Szentetornyai határ úton menvén a Hajdú völgyig elvesztette a fejszéjét ..." (Orosházi közhirdetések könyve a Békés megyeiLevéltárban). Sajnos, ezek alapján kizárt, hogy az eret, völgyet őróla nevezték volnael. Az azonban nem kizárt, hogy a névadásban közrejátszhatott a Tanár Úrcsalád neve. Hiszen az 1884-es katonai térképen is ott van az a Hajda-tanya, amelynekföldterülete valóban nem messze esett (vagy mellette volt) a Hajdú-ér-től. Ez a tanyaés a körülötte levő szántó, legelő pedig már évtizedekkel azelőtt is, tudomásomszerint, a Hajdu-család (a Tanár Úr őseinek) a tulajdonát képezte. Hozzá kell mégtennem, hogy a Hajdú-tanya vonaláig ezt a bizonyos eret a katonai térkép Csorvás-ér-ként rögzíti, a tanyától kezdve viszont nyugat felé haladva, az Árpád-halom-ig.. 144

Kézd ürügyén

https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/10392/N%c3%a9vtani%20%c3%89rtes%c3%adt%c5%91%2015%20-%2093%2039.pdf?sequence=1&isAllowed=y

Kézd ürügyén

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)