Földi, Zsuzsanna

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)

Az 1939. évi névmegállapítás is jelzi, hogy a század eleji névrendezéssel sokanelégedetlenek voltak. Erre vonatkozóan MEZÖ ANDRÁS is több adatot tett közzé(HivHn.). Az elégedeteIenség is közrejátszhatott abban, hogy négy vármegye (Árva,Fogaras, Hunyad és Liptó) helységnévrendezését a belügyminiszter nem hagyta jóvá.Valószínleg erre utal MEzöANDRÁS, amikor ezzel kapcsolatban "taktikázást" említ.Van ennek a kérdésnek egy elég fontos gyakorlati oldala is.srqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAA térképi és egyébhivatalos használat szempontjából ugyanis felmerül a kérdés: mi az egykori magyarterületekre eső helységek mai helyes neve? Az könnyen megállapítható, hogy az1913. évi helységnévtár nevei változatlan formában nem megfelelőek. A magátólértetődőzyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAcz> c mód sítást nem számítva azonban már nehezen dönthető el, mikorlenne szükség változtatásra. Tovább nehezítik a helyzetet az igazgatási változások. Az1939. évi névmegállapítás megkérdőjelezi a csupán néhány évig hatályban volt,közvetlen magyar előzmények nélküli nevek megtartását. Ennek ellenére ma iseléggé elterjedt gyakorlat az 1913. évi nevek lényegében változatlan használata. Egyilyen felülvizsgálat során jelentős szerepe lehet annak is, ha egy adott településen191O-ben alig vagy egyáltalán nem volt magyar lakosság. A legfontosabb azonban azlenne, hogy egy ilyen rendezés a határainkon túl ma is élő magyar lakosságszempontjainak, érdekeinek, valamint a magyar helységnevek rendszerénekösszehangolásán alapuljon.A jelen vizsgálatban érintett kérdések közvetlen kapcsolatban vannak az 1991.évi ungvári tanácskozás tárgyával (NÉ. 14: 139-40). Az ott megfogalmazotttézisekből az 5. sz. említi a helységnevek három alkalmazási szintjét és ezekelkülönítésének szükségességét. A tőlem feltett kérdések megválaszolása a hivatalosnyelvi szint elkülönítésében nyújthat segítséget, és természetesen nem érinti a másikkettőt: a történeti névformákat vagy a települések önelnevezését.FÖLDI ERVINPONMLKJIHGFEDCBAA h a n g m e n e t é s z l e l é s e a m e r e d e k s é g im u t a t ó - a d a t o k t ü k r é b e nKorábbi közleményeimben (A beszéddallam észlelése: EFF. 3 [1990]: 35-44;A beszéddallam észlelése 1. éves bölcsészhallgatók fonetikai hallásának vizsgálataalapján: Hagyomány és újítás a mai magyar nyelvi kutatásban és oktatásban. Szerk.BALÁZSGÉZA. Bp., 1991. 153-~0) már beszámoltam az ELTE Fonetikai Tanszékénfolyó beszéddallam-észlelési kutatások néhány részeredményéről, most azalábbiakban azt a kísérletet ismertetem, amely a hangmagasság-változás fokánakészlelése és a hanglejtés meredekségimutató-adatai közötti összefüggésekre irányuIt,vagyis, hogy az észlelésre milyen hatással van a különbözö alapfrekvencia-változásoknagysága.108A hanglejtés észlelése tulajdonképpen nem más, mint egy bizonvos idő alattvégbemenő akusztikai jelsor becslése. Ahhoz, hogy az FO-változásokat észlelnitudjuk, a fülnek bizonyos integrációs időre van szüksége. Kb. 50 ms az a küszöbérték,ami alatt a fül nem érzékeli a változásokat, hanem egy statikus állapotot appercipiál,ilyenkor ugyanis túl magas a küszöb, és a percepciós bázisnak nincs elég integrálásiideje a dallamváltozások észlelésére. A hangmenet észlelésének becslése nehézfeladat, mert a frekvencia és az idő kettős változók (1. ROSSI,MARIo et al.,L'intonation. De l'acoustique a la sémantique. Paris, 1981, 54-5).A hangmagasság-változás fokát a meredekségi mutató adja meg, amely az időés a frekvencia függvényében azt fejezi ki, hogy a) mekkora a változás nagysága, azazsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA1 s alatt hány Hz-cel változik a hangmagasság, illetőleg b) 1Hz-es változás hány msalatt megy végbe (erről bővebben 1.BOLLAKÁLMÁN,Szupraszegmentális elemzések:MFF. 7 [1992]: 17-8).Kísérlet és módszer. A kísérlethez 23, 70-180 Hz-es hangmagassági sávbanrealizálódó hanglejtésstimulust állítottam elő IBM AT számítógéppel. Ahangmenetekben - a 23. minta kivételével - nem fordultak elő töréspontok, vagyis aváltozás egyirányú (emelkedő, szökö, ereszkedő, eső). A minták időtartama 500 ms,átlagos hangközük 64% volt, meredekségi mutatójuk pedig 10-220 Hz/s, illetve4,5-100 ms/Hz között mozgott (1. táblázat). Az 500 ms megfelel egy természetesbeszédszakasz tartamának, tehát már jól érzékelhetők az alatta végbemenőhangmagasság-változások. Az intenzitásértékeket nem változtattam, minden esetben30 és 35 dB-t adtam meg. A 23 hanglejtésstimulus közül 12 emelkedő, szökő, 11 pedigereszkedő, eső irányú volt. A hangmenet mindig a hangterjedelem minimum- (70Hz), illetve maximum értékéről (180 Hz) indult, s az egymást követő mintákhangmagasságát 10 Hz-cel emeltem, illetve csökkentettem (70-80, 70-90 ... 70-180,illetve 180-170, 180-160 ... 180-70 Hz stb.), a változások így +/- 10-110 Hz közöttiértékeket vettek fel (1. ábra). Az ereszkedő/eső irányú hangmenetmintákhangközértékei 6-61 %, az emelkedő/szökő mintáké pedig 12,5-61 % között voltak.Hz1801701601501401301201101009080701091. ábra: A 23 hanglejtésstimulus változataiElhangzási Minta Meredekségi mutatósorrend Hz/s ms/Hz1. 7D-80Hz 20 50,02. 18D-170Hz 20 50,03. 7D-150Hz 160 6,34. 18D-80Hz 200 5,05. 18D-160Hz 40 25,06. 7D-140Hz 140 7,17. 180-110 Hz 140 7,18. 70-100Hz 60 16,79. 18D-150Hz 60 16,710.zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA7D-180 Hz 220 4,511. 180-130 Hz 100 10,012. 70-90Hz 40 25,013. 18D-140Hz 80 12,514. 7D-ll0 Hz 80. 12,515. 180-100Hz 160 6,316. 7D-120Hz 100 10,017. 18D-90Hz 180 5,618. 70-160 Hz 180 5,619. 180-120Hz 120 8,320. 70-170 Hz 200 5,021. 180-70Hz 220 4,522. 7D-130Hz 120 8,323. 7D-75-80Hz 20 50,01. táblázat: A 23 hanglejtésstimulus meredekségímutatö-adataísrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAA tesztelésen 21 fő (egyetemi, főiskolai hallgatók és oktatók) vett részt. Akísérleti alanyoknak az volt a feladatuk, hogy ábrázolják a háromszori ismétlésbenelhangzott hanglejtésmintákat, és írják le, milyen fokúnak (ereszkedő vagy eső,emelkedő vagy szökó) hallották a hangmagasság-változást.A hangmenet ábrázolásaA tesztelők nagy többsége jól érzékelte a hangmagasság-változás irányát. Atesztelők teljesítménye 43-100% között szóródott, a 21 kísérleti alany helyes"hangmenet-felismerése a következöképpen sikerült: 100% - 3 fő, 96% - 3 fő, 91% -2 fő, 87% - 4 fő, 83% - 1 fő, 78% - 3 fő, 74% - 2 fő, 61% - 1 fő, 57% - 1 fő, 43% -lfő.A hangmagasság-változás fokának minősítéseA tesztelők ereszkedének, esőnek, emelkedének, szökőnek, lebegőnek ésváltozónak (egyébnek, 1 kísérleti alany) minősítették a hangmenetmintákat. Ahangmagasság-változás fokának észlelési eredményeit a 2. táblázat foglalja össze.110Minta A hanftmagasság-változás fokának minösítése (0/12Emelkedo Szökő Ereszkedő Eső Lebegő gyéb1. 70-180 Hz 71 24 52. 180-170 Hz 14 39 14 333. 70-150Hz 29 62 94. 180-80 Hz 5 24 62 5 55. 180-160 Hz 5 5 43 48 14 56. 70-140 Hz 38 48 9 57. 180-110Hz 33 67 5 58. 70-100Hz 71 19 5 59. 180-150 Hz 5 43 43 910. 70-180 Hz 52 38 5 511. 180-130 Hz 62 3812. 70-90Hz 62 14 2413. 180-140 Hz 9 48 38 514. 70-110 Hz 38 48 5 5 515. 180-100 Hz 19 8116. 70-120Hz 67 24 917. ·180- 90 Hz 5 14 71 918. 70-160 Hz 33 67. 19. 180-120 Hz 71 2920. 70-170 Hz 43 43 5 5 521. 180-70 Hz 14 81 522. 70-130 Hz 76 14 5 523. 70-75-80 Hz 29 14 5 572. táblázat: A hanglejtésstimulusok minősítése o/o-osmegoszlásbanA fenti adatok a következőket tükrözik:1. A kísérleti alanyok többsége - 39-71 %-ban (ereszkedő forma) és 43-76%-ban (emelkedő forma) - 60 Hz-es alapfrekvencia-változásig (70-130 és 180-120 Hz-ig) ere szk e d őnek, illetve eme I ked őnek minősítették a hangmeneteket,melyeknek meredekségi mutatójuk 20-120 Hz/s, illetve 50-8,3 ms/Hz közöttingadozott.2. A 70 Hz-es FO-emelkedésnél- ez a 110 Hz-es hangterjedelem 64%-át tesziki -, illetve -csökkenésnél (70-140 és 180-110) egyértelműnek mondható változáskövetkezett a minősítésekben, ugyanis a teszte lők nagyobb %-a szö k őnek, illetőlegesőnek észlelte a hangmenetet, szökő formának 43-71 %-uk, esőnek pedig 48-81 %-uk érezte a változást. Ezeknek a mintáknak a meredekségi mutatójuk Hz/s-os adatajóval nagyobb, rns/Hz-es adatuk pedig kisebb volt, mint a 60 Hz-ig változók esetében:140-220 Hz/s, ill. 7,1-4,5 ms/Hz közötti értékekkel fordultak elő (1. 1. táblázat).3. Korábbi kísérleti tapasztalatokat is (1. FÖLDI, i. m.) igazolnak azeredmények: a hangmagasság-emelkedés észlelése jobban sikerült, mint azereszkedésé, ugyanakkor az eső formát nagyobb %-ban ismerték fel a tesztelők. minta szökő menetűt.4. A viszonylag kicsi, 10-20 Hz-es alapfrekvencia-változást (növekedést vagycsökkenést) is jól észlelte és minősítette - emelkedőnek vagy ereszkedőnek - atesztelők többsége. A 23. mintát viszont, amelyben egy 5 Hz-es töréspont is szerepelt111az emelkedő hangmenetben, csupán 29%-ban érezték emelkedének, és 57%-banlebegő nek minősítették a hanglejtésforrnát.5. A hangmenet-felismerést az előforduló alapfrekvencia-csúcsok helye ésnagysága mellett az FO-változás foka is nagymértékben befolyásolja. Ezt támasztjákalá a hanglejtésminták meredekségimutató-adatai is.srqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAFÖLDI ÉVAA mátraalji nyelvjárás főbb hangtaní és alaktani sajátosságairól1. Ha Vámosgyörknél vagy Kál-Kápolnánál északra fordul az utazó,hamarosan Heves megye egyik legszebb vidékére, a Mátra aljára érkezik. így nevezikazt a tájat, ahol a hegyvonulat lassan, fokozatosan beleolvad az Alföld síkjába. AMátraalj nagyjából a Budapest-Miskolc vasútvonalig terjed. Nyugat felől a Zagyva,keletről pedig a Tama határolja. Ez a vidék nemcsak néprajzi, hanem nyelvjárásiszempontból is Magyarország egyik legérdekesebb része.A szakirodalom szerint a régió az északnyugati vagy palócnyelvjárásterületen belül - a Zagyva- Tarna- Tisza vidéki nyelvjárástípushoz tartozik(1. IMRESAMU,A mai magyar nyelvjárások rendszere. Bp., 1971. 359). Az is tény, hogya középpalócság déli határa - ha nem is vonalszerúen - közvetlenül a Mátra hegységfölött húzódik (vö. BALASSAJÓZSEF,A magyar nyelvjárások. Bp., 1891. 75; KÁLMÁNBÉLA, Nyelvjárásaink. Bp., 1966. 80; IMRE SAMUi. m. 349 stb.). BERZE NAGY JÁNosemlíti, hogy az itt korábban eléggé elszigetelt életet élő palócság féltőn vigyázotthagyományaira, különös en nyelvére, amelyen a régi zománcból nem egy helyencsillog még valami (BERZE NAGYJÁNos, A Heves megyei nyelvjárás. Bp., 1905. 3).Kutatópontjaim a következők voltak: Gyöngyös, a Mátra vidékének legnagyobb,legforgalmasabb települése; Gyöngyöspüspöki (a falut 1922-ben közigazgatásilag is avároshoz csatolták, nevét ma már csak utca őrzi); Gyöngyössolymos, mivel csaknemegybeépült Gyöngyössel, régóta város környéki községnek számít; végülGyöngyöspata, amely maga is alig 10 kilométeres körzeten belül helyezkedik el.Valamennyi község Árpád-kori település. Az adatközlés szempontjából számításbavehető őslakosok többsége föld- és szőlőrnűveléssel, fakiterrneléssel és bányászattaIfoglalkozik.Dolgozatomban - a terjedelem szabta keretek között - a mátraalji nyelvjáráshang- és alaktani jelenségeit kívánom összegezni. Ha itt nem is adhatok teljesrendszert, a bemutatás talán több lesz, mint puszta vázlat. A vizsgált nyelvjárásanyanyelvjárásom. A nyelvjárási jelenségekre először 1953-ban, tehát éppen 40esztendeje figyeltem fel ezen a nyelvterületen.2. A mátraalji palóc népcsoport etnikai vonásai közül legfigyelemreméltóbb anyelvjárása. Már bevezetésképpen megállapíthatjuk, hogy a mátrai falvak lakóinak112

A hangmenet észlelése a meredekségimutató-adatok tükrében

https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/10383/N%c3%a9vtani%20%c3%89rtes%c3%adt%c5%91%2015%20-%2093%2030.pdf?sequence=1&isAllowed=y

A hangmenet észlelése a meredekségimutató-adatok tükrében

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)