Földi, Ervin

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)

Kárpátalja 1939. évi hivatalos helységneveiÉrdekes és még kevéssé vizsgált színfoltja a magyar hivataloshelységnévadásnak az, ami 1939-ben történt az akkor Magyarországhoz visszakerültkárpátaljai nevek egy részével. MEZŐ ANDRÁS szerint akkor "Nem aközségnévrendezésben megállapított magyar államnyelvi nevek használatát írták elő,hanem a települések automatikusan visszakapták a rendezés előtt viselt neveiket.srqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAEváltoztatásokat nem tárgyalta a törzskönyvbizottság, forrásaink sem szólnak róluk(csupán a Hnt. 1944. közli listájukat), e visszaváltoztatás tehát nem tekinthetőnévadásbeli beavatkozásnak, ezért adattáramban sem szerepeltetem őket,elemzésben sem részesülnek" (HivHn. 281).A ténylegesen bekövetkezett változások egy mintáján végzett vizsgálat alapjánarra a következtetésre jutottam, hogy ami 1939-ben a kárpátaljai helységnevekkeltörtént, az beavatkozás volt a javából. Az tény, hogy a szokatlan eljárás hátterérőlmindeddig nem állnak rendelkezésre adatok, de ezek nem is a névtan, hanem atörténettudomány körébe tartoznak. A mi szempontunkból az a lényeg, hogy ahelységek nem kapták vissza automatikusan a helységnévrendezés elötti nevüket. Haáttekintjük az 1939-ben Kárpátalján hivatalosan megállapított neveket, kiderül, hogyaz "automatikus" megoldás helyett sokkal inkább egy átgondolt vagy legalábbisbizonyos szempontokat érvényesítő eljárásról volt szó.Csupán kiegészítésként: a MEZŐ ANDRÁStóI egyedüliként említetthelységnévtár (Hnt. 1944) előtt a visszacsatolással egyidejűleg a hivatalos lap közöltea kárpátaljai helységnevek teljes anyagát (magyar és a cirill betűs, ún. "magyar-orosz"nyelven is), éspedig a m. kir. belügyminiszternek 14.500. B. M. számú, "A viszszatértkárpátaljai területen a községnevek megállapítása, továbbá a közigazgatásikirendeltségek és a járások területi beosztása" című rendeletében (BudapestiKözlöny 1939).Néhány találomra kiválasztott példal (az 1913. évi vármegyei hovatartozásrövidítései: Be = Bereg, Má = Máramaros, U = Ung, Z = Zemplén):Községnévrendezéselötti név 1913.évi név 1939.évi névAlsó-Hrabonicza(Be) Alsógereben AlsóhrabonicaAlsó-Ribnyicze (U) Alsóhalas AlsóribniceBegendját-Pásztély (U) Alsópásztély BegengyátpásztélyBereg-Halmos (Be) Bereghalmos Skuratóc(Skuratócz 1894. évi magyarosítása)Bereg-Szőllős (Be) Beregszőllős Lohó(Kis-Lohó és Nagy-Lohó 1888. évi egyesítése)Borszucsina Borzfalva BorszucsinalAz adatok forrása: Bereg vármegye községei és egyéb lakott helyei hivatalos neveinekjegyzéke. OKT. 1904; LELKESGYÖRGY, Magyar helységnév-azonosítö szótár. Bp., 1992;MEZŐANDRÁS,A magyar hivatalos helységnévadás.Bp., 1982; TAKÁcsJÓZSEF,Kárpátaljahelynevei.Földrajzi Közl, 70mlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA[1942/4J: 199--205; Ung vármegyeközségeí és egyéb lakott lielyeihivatalos neveinek jegyzéke.OKT. 1905.106Cserejösz (Be)KnyahinyasrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA(U)Herczfalva (Be)Szolocsina (Be)HIuboka (U)Orosz-Hrabócz (Ze)Ó-Sztuzsicza (U)Podhering (Be)Priszlop (Má)Priszlop (Ze)SztrióczTrebusa-Fejérpatak (Má)Turia-PoIena (U)Zuella (Ze)CserházCsillagfalvaHegyrétKirályfiszállásMélyútNagygereblyésPatakófalu •ÓrhegyaljaPere szlöKíspereszlöSzirtesTerebesfejérpatakTurjamezőZeIIőCserejócKnyahinaHercfalvaSzolocsinaKislubokaOroszhrabócÓsztuzsicaPod heringNagypriszlopKispriszlopSztrihócTrebusafejérpatakTurjapolenaZuellaA felsorolt húsz példából láthatóan az 1939. évi nevek megállapítására akövetkezö módszereket alkalmazták:1. a községnévrendezés elötti nevet változtatás nélkül (pl.zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBABorszucsina,Szolocsina, Zuella) vagy csak helyesírási változtatással (pl. Oroszhrabóc) állapítottákmeg;2. a községnévrendezés elötti nevet a könnyebb magyar ejtés érdekében kismértékben megváltoztatták (pl. Knyahina);3. megkülönböztető elemmel kiegészített új nevet adtak (pl. Nagypriszlop);4. a községnévrendezés elötti magyarosítás előzményét állították vissza (pl.Skuralóc) vagy az ilyen előzményekből az azonos alaptagot kiernelték (pl. LoM).Természetesen nem vitatható. hogy a nevek nagyobb része az 1. csoportbaesik, és valószínleg nem csak ebben a mintában, "hanem a teljes névanyagban is.Ennek ellenére jelentős az egyéb típusú változás is.Az 1939. évi kárpátaljai névmegállapítás elsősorban azért érdekes, mert -nem említve a háttérben valószínűleg meghúzódó politikai szándékokat - aszázadunk elején végzett községnévrendezés hivatalos felülbírálatának mínősül,hiszen nyilvánvaló ellentétben volt a két világháború közötti hazai névhasználattal.Az akkori viszonyokra nem a Kárpátalján követett eljárás jellemző, hanem sokkalinkább pl. a Földrajzi Társaság 1940. évi szabálya, mely szerint "Egész-Magyarországnak tőlünk elszakított területén az 1913. évi hivatalos helységnévtárelnevezéseit használjuk" (Földrajzi Közl. 68 [1940]: 7). Ezért is érthető, hogy azemlített 1940. évi szabályok tulajdonképpeni kidolgozója, TAKÁcsJÓZSEF, 1942-benrosszallását fejezte a megállapított kárpátaljai helységnevekkel kapcsolatban: "Alegtöbb községnek megszűnt a jó magyar neve és helyette valamilyen különös nyelvenmegfogalmazott elnevezések léptek életbe. Ez a nyelv nem magyar, de nem is rutén.Sőt, a kettő keverékének sem tekinthető, ha például Órhegyalja község (rutén nevén:Podhorjáni) mai "magyar" nevét vizsgáljuk, amelyet a rendezés a sózott halraemlékeztető, költőietlen "Podhering" alakban parancsolt rá a latorcamenti falura" (i.m.201).107Az 1939. évi névmegállapítás is jelzi, hogy a század eleji névrendezéssel sokanelégedetlenek voltak. Erre vonatkozóan MEZÖ ANDRÁS is több adatot tett közzé(HivHn.). Az elégedeteIenség is közrejátszhatott abban, hogy négy vármegye (Árva,Fogaras, Hunyad és Liptó) helységnévrendezését a belügyminiszter nem hagyta jóvá.Valószínleg erre utal MEzöANDRÁS, amikor ezzel kapcsolatban "taktikázást" említ.Van ennek a kérdésnek egy elég fontos gyakorlati oldala is.srqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAA térképi és egyébhivatalos használat szempontjából ugyanis felmerül a kérdés: mi az egykori magyarterületekre eső helységek mai helyes neve? Az könnyen megállapítható, hogy az1913. évi helységnévtár nevei változatlan formában nem megfelelőek. A magátólértetődőzyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAcz> c mód sítást nem számítva azonban már nehezen dönthető el, mikorlenne szükség változtatásra. Tovább nehezítik a helyzetet az igazgatási változások. Az1939. évi névmegállapítás megkérdőjelezi a csupán néhány évig hatályban volt,közvetlen magyar előzmények nélküli nevek megtartását. Ennek ellenére ma iseléggé elterjedt gyakorlat az 1913. évi nevek lényegében változatlan használata. Egyilyen felülvizsgálat során jelentős szerepe lehet annak is, ha egy adott településen191O-ben alig vagy egyáltalán nem volt magyar lakosság. A legfontosabb azonban azlenne, hogy egy ilyen rendezés a határainkon túl ma is élő magyar lakosságszempontjainak, érdekeinek, valamint a magyar helységnevek rendszerénekösszehangolásán alapuljon.A jelen vizsgálatban érintett kérdések közvetlen kapcsolatban vannak az 1991.évi ungvári tanácskozás tárgyával (NÉ. 14: 139-40). Az ott megfogalmazotttézisekből az 5. sz. említi a helységnevek három alkalmazási szintjét és ezekelkülönítésének szükségességét. A tőlem feltett kérdések megválaszolása a hivatalosnyelvi szint elkülönítésében nyújthat segítséget, és természetesen nem érinti a másikkettőt: a történeti névformákat vagy a települések önelnevezését.FÖLDI ERVINPONMLKJIHGFEDCBAA h a n g m e n e t é s z l e l é s e a m e r e d e k s é g im u t a t ó - a d a t o k t ü k r é b e nKorábbi közleményeimben (A beszéddallam észlelése: EFF. 3 [1990]: 35-44;A beszéddallam észlelése 1. éves bölcsészhallgatók fonetikai hallásának vizsgálataalapján: Hagyomány és újítás a mai magyar nyelvi kutatásban és oktatásban. Szerk.BALÁZSGÉZA. Bp., 1991. 153-~0) már beszámoltam az ELTE Fonetikai Tanszékénfolyó beszéddallam-észlelési kutatások néhány részeredményéről, most azalábbiakban azt a kísérletet ismertetem, amely a hangmagasság-változás fokánakészlelése és a hanglejtés meredekségimutató-adatai közötti összefüggésekre irányuIt,vagyis, hogy az észlelésre milyen hatással van a különbözö alapfrekvencia-változásoknagysága.108

Kárpátalja 1939. évi hivatalos helységnevei

https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/10382/N%c3%a9vtani%20%c3%89rtes%c3%adt%c5%91%2015%20-%2093%2029.pdf?sequence=1&isAllowed=y

Kárpátalja 1939. évi hivatalos helységnevei

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)