Keszler, Borbála

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)

Intonációs írásjelek a magyarban a XVII. század kö-zepéig1. A magyar írásjelhasználat jeleit a XVII. század közepéig három típus-ba lehet sorolni. Ezek: 1. a kiegészítő írásjelek, 2. a tulajdonképpeni tagolóírásjelek (bár ezeknek a funkciója ebben az időben még elsősorban intoná-ciós-szünetjelölő funkció volt; igaz, hogy ez gyakran egybeesett a gramma-tikai funkcióval) és 3. az intonációs jelek.Ll. A kiegészítő írásjelek közé tartoztak a bekezdés jelölői. Ezek leg-többször különféle formájú piros fordított nagy P-k voltak, például a Jókai-kódexben (bár itt a jel használata nem következetes), a Müncheni-kódexben,a Vitkovics-kódexben, a Debreczeni-kódex 3. keze által írt részben, a Mis-kolci töredékben, a Guary-kódexben stb. (1., 2. ábra).De jelölték a bekezdést nagyobbra rajzolt (esetleg kijjebb is írt), piros-sal, kékkel vagy néha arannyal színezett kezdőbetűvel vagy iniciáléval(például Anonymus Gesta Hungarorumában, a HB.-ben, a Bécsi-kódexben,az Apor-kódexben, az 1420 körüli Pozsonyi misekönyvben, az 1480 körüliKálmáncsehi domonkos breviáriumban, az 1516-1519-i Jordánszky-kódex-ben, a Czech-kódexben stb.; vö. Anonymus, Gesta Hungarorum; VOLFGYÖRGY1874, XVI.; SZABÓDÉNES 1942, XIV-XVII.; Kódexek a közép-kori Magyarországon lll. tábla; i. m. 122-3 és XV. tábla; uo.141-2 ésXVl1I. tábla; uo. 166 és XXXIII. tábla; N. ABAFFY CSilLA és CSJ\P()J)!CSABA1990, II.), a bekezdés első szavának vagy szavainak pirossal írásávalvagy piros aláhúzásával, esetleg függőleges elválasztó vonallal és aláhúzás-sal, például a Székelyudvarhelyi Kódexben (vö. N. ABAFFYCSILLA 1993,20; 3. ábra).Kiegészítő írásjelnek számít a mondatkezdő nagybetű, gyakran pirossal,néha kékkel vagy arannyal átfestve (például az 1255 és 1261 közötti Ma-gyarországi psalteriumban, Pálóczi György 1435 körüli breviáriumában, aSimor-kódexben, a Nádor-kódexben, a Szent Margit életéről szóló kódex-ben, a Czech-kódexben, a Lázár Zelma-kódex második keze által írt részbenstb.; vö. Kódexek a középkori Magyarországon 97 és VI. tábla; uo. 127 ésXVl1. tábla; VEKERDYLILLA 1988,6; PUSZTAIISTVÁN 1994,8, 19-20; P.BALÁZSJÁNOS 1990, 34; N. ABAfFY CSILLAés CSAPODICSABA 1990, II.;N. Al3AFFYCSILLA 1992, 19 stb. ) vagy függőleges piros vonallal áth úzva(például a HB.-ben, a Guary-kódexben), valamint a szünet jelölő kereszt,m e ly tö b b n y ir e im á k b a n fo rd u l t e lő , p é ld á u l a C z e c h -k ó d e x b e n é s a P e e r -k ó d e x b e n (1 . a lá b b , 4 . á b ra ) .É r d e k e s , k ü lö n le g e s t a g o ló j e l v a n a P e e r - k ó d e x b e n : e g y ~ a la k ú je l ( 5 .á b r a ) . V é g ü l r n á s o d la g o s í r á s j e ln e k s z á m í t a p e r ió d u s z á r ó j e l , m e ly á l t a l á -b a n tö b b p o n t é s k ü lö n f é l e h u l l á m o s v o n a l ( v a g y v o n a la k ) k o m b in á c ió jov o l t . E z ig e n " d iv a to s n a k " tű n t m á r a IX . s z á z a d tó l k e z d v e a z e u r ó p a i k é z -i r a to k b a n , s íg y a m a g y a r o k b a n i s , p é ld á u l a G u a r y - k ó d e x b e n , a C o m id e s -k ó d e x b e n , a D o m o n k o s - k ó d e x b e n , a P é ld á k k ö n y v é b e n , a C z e c h - k ó d e x b e n ,a H o r v á th - k ó d e x b e n , a F e s t e t i c s - k ó d e x b e n , a K r i z a - k ó d e x b e n s tb . ( 6 . é s 7 .: í b r a ) .23• • • .~ •• • • (,/')• • • • • • • •• t'• • ,...., , . . . . , • ~ •• • , . . . . ,• • • • • • ••~•1.2. A m á s o d i k c s o p o r t b a t a r t o z n a k a t u l a j d o n k é p p e n i t a g o l ó í r á s j e l e k .E z e k m a i f o r m á j ú v a g y a z o k h o z h a s o n l ó j e l e k ( k i v é v e a f o r d í t o t t p o n t o s v e s z -s z ő f é l e j e l e t : !, é s a v i r g u l á t ) .1.3. I n t o n á c i ó s j e l e k : a k é r d ő j e l , a f e l k i á l t ó j e l , a z á r ó j e l é s b i z o n y o sm é r t é k i g a t a r t a l o m v á r ó f u n k c i ó j ú j e l e k : a k e t t ő s p o n t é s a n n a k i d e j é n e g y e se s e t e k b e n i l y e n f u n k c i ó t t ö l t h e t e t t b e a p o n t , a v e s s z ő é s a p o n t o s v e s s z ő i s .1.3.1. A z i n t o n á c i ó s j e l e k r é g i k é z i r a t o s n y e 1 v e m l é k e -i n k b e n r i t k á k .M á r a l a t i n n y e l v ű s z ö v e g e m l é k e k b e n , p é l d á u l A n o n y m u s G e s t aH u n g a r o r u m á b a n , a K é p e s K r ó n i k á b a n , D o n a t u s A r s m i n O I j á n a k e g y 1 4 4 5 .é v i k i a d á s á b a n , m e l y V . L á s z l ó k i r á l y t a n k ö n y v e v o l t ( a z u t ó b b i r a v ö . K ó -d e x e k a k ö z é p k o r i M a g y a r o r s z á g o n 1 2 9 é s X IX . t á b l a ) i s e l ő f o r d u l t a k a z o n -b a n k é r d ő j e l e k , m é g p e d i g t i p i k u s K a r o l i n g - k é r d ő j e l e k ( v ö . 8 . á b r a ) .M a g y a r n y e l v ű s z ö v e g b e n a z e l s ő k é r d ő j e l e k a B é c s i - k ó d e x b e n t a l á l h a -t ó k ( 9 . á b r a ) .\) fu '.llI~ nD t1 qú íJ1m r~ nm ann~ .C $ jú ftp :~ o~tn~ 1 ) 4 f fo /tr i!o cű fdU í:í~m g :llm tn m im b iém a ítlé tö ~q tU ltll u ltl9 1~ i~ f~ r 'trg a~05 tc títO l'rj. t0 4 (~tjunwutc~rr nonp1 J~m rf.tm tlte 'lW U 1n llf ilq r f iT lC ~a te ip t/p o tllfvf tm tC Z im la lIC '.f lum Q ltW tn l!. rum m h fu tn tlla ttjln a tl 'tf libtrP u 1 J tln t~ffi,lrW.(['fuablC" fta tcú ttW ab bnn .m ~ u f4P + ltJ J ré .;1 ~ tJn _4 tÜ fV Jj~ ao e ' Im tu lJU S J l ro . '- lU ! ' l~ itlí~ttfir ~tV fc om tJ~ tu tt1 fo q u J ,l1D dtgt.U ltl1T .C O llm un ita tl tu lé 'rnÚ n t!C d llT c'p lltbm n .:~ ~ tn n ta Q u ebébantr m n tfC 11 ftr ,c íh itre lrdltl .I t q ;mobllt I~Uu ro u b , ~uttl$ ' t- llD íl (gJllTlttU íp rD ttt f in erolmGJP1Útm n íllJ ttpm Ú C I( títu tr .$ tttlp ·tttam ln f im ttl> .,8 . áb ra . A G es ta H ung a ro rum , a K ép e s ' K ró n ik a é s az A rs m in o rk é rd ő je le i.9. ábra. A Bécsi-kódex 274. lapjaK é s ő b b i n y e lv e m lé k e in k k ö z ü l v a n k é r d ő je l p é ld á u l a G u a r y - k ó d e x b e n ,a K ö n y v e c s é b e n , a V i tk o v ic s - k ó d e x b e n , a M is k o lc i tö r e d é k b e n , a N a g y -s z o m b a t i k ó d e x b e n , a z É r d y - k ó d e x b e n , a T ih a n y i - k ó d e x b e n , a K a z in c z y -k ó d e x b e n , a D e b r e c z e n i - k ó d e x b e n s tb . A G u a r y - k ó d e x b e n a k é r d ő je l f o rm á -ja K a r o l in g - t íp u s ú : { ' ( 1 0 . á b r a ) . A k é r d ő je l a z É r d y - k ó d e x b e n J f o rm á jú( l l . á b r a ) , S z a m o s k ö z y I s tv á n tö r t é n e t í r ó k é z i r a tá b a n p e d ig " : " a la k ú ( v ö . E.ABAFFY 1 9 9 1 , 2 3 ) , d e a le g g y a k o r ib b f o rm á ja a p o n t f ű lö t t e lh e ly e z k e d ő ,jo b b r a d ő lő , b a l r a n y i to t t f é lk ö r ( ? ) v o l t ( 1 2 . á b r a ) .N a g y o n é r d e k e s a N á d o r - k ó d e x k é r d ő je lh a s z n á la ta , u g y a n i s i t t n e m ak é r d é s u tá n , h a n e m a k é r d é s e lő t t t e t t é k k i a k é r d ő je le t ( 1 3 . á b r a ) . V a la m ih a s o n ló v a n m a a s p a n y o l n y e lv b e n i s , a h o l a k é r d é s e lő t t é s u tá n i s m e g ta -l á lh a tó a je l , a k é r d é s e lő t t a z o n b a n f e j j e l l e f e lé f o r d í tv a , p é ld á u l : "i Quiéhas hecho estos dias?" 'M i t c s in á l t á l e z e k b e n a n a p o k b a n ? ' ( v ö . M A R T INA L O N S O 1 9 8 2 , 5 , 9 5 ) .A k ö z b e v e té s je l e a X V I . s z á z a d tó l k e z d v e a z á r ó je l , o ly k o r a d u p la z á -r ó je l . A S z é k e ly u d v a r h e ly i k ó d e x b e n k e t tő s f e k e te - p i r o s z á r ó je l é s a lá h ú z á s( v ö .E . ABAFFY 1 9 9 1 ,2 0 ; 1 4 . á b r a ) .Felkiáltójel a XVII. század közepéig kéziratban tudomásom szerint nemfordult elő. MOLNÁRJÓZSEF-SIMONGYÖRGYI(1976, 53) a KT. betűhív át-írásában felvesz ugyan felkiáltójelet is a kézirat ferde felkiáltójelhez hasonlójelei alapján. Ezek azonban nem felkiáltójelek, hanem a Karoling-írásreformidején bevezetett vesszős pontok ( !),melyek a IX. századtól kezdve a rövi-debb szünet jelölésére szolgáltak.PUSZTAIISTVÁN(1988/1., 22) úgy véli, hogya Winkler-kódex latin li-tániai részében (21/13, 14) is van felkiáltójel. Ez a feltevés sem tűnik azon-ban valószínűnek, mivel ebben a korban Európában még nemigen használ-tak felkiáltójelet, s egyébként is a PUSZTAIáltal említett (a 21. oldal 13. és14. sorában található) "felkiáltójelek" formája teljesen megegyezik a 359.oldal (23. sor) kérdőjelének a formájával. (A kérdésről 1. bővebben anyomtatott nyelvemlékeknél !)1.3.2. Any o mta tot t mag y a r művek intonációs jelei máregységesebb képet mutatnak, bár itt is vannak eltérések nyomdánként, sőt anyomdákon belül korszakonként is.Változó volt például a kérdőjel formája: a monyorókeréki nyomdábanpont fölött hullámos vonal ("7 ), Peechi Lvkach munkájában (SZENTÁGOSTON DOCTORNAC, ELMELKEDÓ: MAGAN BESZELLÓ: esnaponkent valo imad rágit: az kere rztyen attyafiaknac epilletire, magyarrafordeta, PEECHI LVKACH. Nagyl30mbat, 1541) pont fölött balra nyitotttompaszög (--1), a bécsi, a krakkói, a kassai, a debreceni, a bártfai, nagy-szombati, kolozsvári stb. nyomdák egyes korszakaiban pont fölött induló,jobbra hajló hullámos vonal ( r ) ; a kolozsvári, a grazi és a pozsonyi nyom-da egyes korszakaiban pont fölött balra nyitott, kicsit nyomott félkör ( ? ); abécsi, kolozsvári, debreceni, bártfai, magyaróvári, pápai, grázi, pozsonyi,oppenheimi, krakkói nyomdákban egy időben jobbra dőlő, mai hoz hasonlókérdőjel (?); de már a XVL század közepén megjelent a mai kérdőjel is.Érdekes azonban, hogy még a XVI-XVII. században is előfordult, hogy egyművön belül változó volt a kérdőjel formája: például egyenes és jobbra,esetleg balra dőlő; vagy mai formájú és félkörhöz hasonló, vagy jobbra dőlőés pont fölött jobbra felfelé hajló hullámos vonal ( r) stb. Például Szent Pálapostol Debrecenben (16ü3-ban) kiadott levelében (Az Szent Pal apostol le-vele, mellyet írt az Romabeli Keresztyeneknek, Magyar predikatiokrarendeltetet, es az Szent iras szerint meg magyaraztatot) a címekben pontfölött jobbra felfelé hajló hullámos vonal, a szövegben pont fölött balranyitott félkör; Baranyai Decsi János Bártfán (1 598-ban) megjelentAdagiorvmában a latin kérdések végén jobbra dőlő mai kérdőjel, a magyarkérdő mondatok végén pedig jobbra hajló hullámos vonal (/). SylvesterJános ~j testamen:u~,~ban is (pjs~ge;, ) 5~ 1),. kül?nösen az első részben,Igen valtozatos a kerdoJel formap: . , ., ; , . , :, ...A kérdőjelet ebben az időben nem csupán mondatzáró helyzetben hasz-nálták, például: É r t e d - é ? avagy még-is nyilvábban való értelmet kívánsz?(Pathai István: Az sacramentumokrol K8z8nségessen: Es kiváltképpen azUr vatsorajárol való k8nyvetske. Gyulafehérvár, 1643, 32), s gyakran kitet-ték (fokhatározói funkciójú) kérdő névmással bevezetett felkiáltó mondatokután is, például: ...m e n i fJ e r h i t t a l V r a m e n g e m h o zza d , d e e n fü l e m e t b ed u g h ta m ? (Pázmány Péter: Imadsagos keonyv. Graz, 1606); O á tk o zo rh é u o l ko d a s , m e ly i g e n m e g g y a k8 r e z t e l ! (M ih a ly k o János: Hét praedicátio,az Isten fiainak 8r8k eletekr81. Bártfa, 1612, 150).S ami még érdekesebb, hogy ritkábban ugyan, de a kérdőjel nemcsak am i ly e n , m ic s o d a formájú fokhatározószókkal bevezetett felkiáltó mondatok-ban, hanem egyéb felkiáltó, sőt felszólító mondatokban is előfordulhatott.Például: M o n d g y p é ld á t - i s e r r e n e k e m ld b 8 l k 6 n n y e b b e n m e g e r t s e m e zm o n d á s id n a k ig a z é r t e lm é t ? (Pathai István i.m. 42); B izo n y i t s m e g e z m o n -d á s o d a t ? (i. m. 135). Egyébként több külföldi szerző említi, hogy a régi eu-rópai írásjelhasználatban is volt arra példa, hogy érzelmet és indulatot ~ife-jező mondatok végére kérdőjelet tettek (vö. pl. OUY 1987, 184). Erre annális inkább szükség lehetett, mivel a felkiáltójel igen későn, csupán a XVI.században jelent meg az európai írásjelhasználatban.Nálunk eddig a legkorábbi példát felkiáltójelre Molnár Albert 1604-benNürnbergben megjelent szótárában (DICTIONARIVM QUADRILINGVELATINO-UNGARICO-GRAECO-GERMANICUM) és Draskovith JanosAz feiedelmek oraianak masodik keonyve című 1610-ben Grazban megj e-lent munkájában találtam. Az utóbbiban a felkiáltójel hol ferde jobbra dőlő,hol egyenes állású. Példák Molnár Albert szótárának latin-magyar részéből:E h e u , Interj. H a yh a y ! ; E j a , Adv. H o zzá ! N o j J a . ; E h e m , Interject. H i r t e l e nc zu d a lk o zo n a k j J a v a ! ; d e O h , Interjectio. O h e n s ze r e lm e m . A magyar-latinrészben: E h e ! V a h ! ; J a y j a y ! A h u , E h e u !A felkiáltójel eleinte kizárólag érzelmet és indulatot kifejező mondatokvégén, azaz felkiáltás után fordult elő, különösen Ó, óh indulatszót tartalma-zó mondatokban; megszólítás és felszólítás után soha, például: O m e gb 6 c z6 lh e t e t l e n 6 r 6 m ! (Kürti István: Az elo Istenhez valo aieitatosimadsagokat magaban foglalo k8nyveczke. Kassa, 1611); O, b a lg a t a g n e m -ze t ! (Groff Zrini Miklos: Adriai tengernek syrenaia. Bécs, 1651, 37). Fel-szólító mondatban előforduló felkiáltójelre az első példát Szenczi MolnárAlbert Postilla Scultetica címLí munkájában (Oppenheim, 1617) találtam:8 r fi l l y t e S io n n a c l e á n y a , o r v e n d e zz J e r u s a l e m n e c l e a n y a ! (1. m. Il.)A közbevetés jele ~ nyomtatványokban egyöntettíen a kerek zárójel, deelvétve előfordult már a XVII. században szögletes zárójel is, például: L á -t o d é h o g y a z S z . J á n o s m e g j e l e n t i , h o g ' v i z á l t a l [ m e l y a ' k e r e s z t ( é g n e kS á c r a m e n t o m a J é s v é r e á l t a l , ( m e l y a z U r v a t s o r á j a ) j f j u e l (Pathai Istváni. m. 307).2. Mint e rövid összefoglalásból is kiderül, az intonációs írásjelek hasz-nálata nem volt általános a XVII. század közepéig (különösen feltűnő az etípusú írásjelek hiánya a kéziratos emlékek egy részében, így például a ma-'gánlevelekben). S ahol használtak is valamiféle intonációs jelet, ott is csakalkalomszerűen, rendszertelenül.E munka nem tátja fel az intonációs írásjelhasználat minden problémá-ját, de tájékoztatást ad az adott korra vonatkozóan, és eligazítást nyújt a to-vábbi kutatásokhoz.IrodalomN. ABAFFYCSILLA és CSAPODICSABA 1990 = Czech-kódex. 1513. Régi magyar kó-dexek 4. szám. A bevezetést írta N. ABAFFYCSILLAés CSAPODICSABA.Magyar Nyelvtu-dományi Társaság, Budapest, 1990.N. ABAFFYCSILLA 1992 = Lázár Zelma-kódex. XVI. század első negyede. A beveze-tést és a jegyzeteket írta N. ABAFFY CSILLA. Régi magyar kódexek 14. szám. MagyarNyelvtudományi Társaság, Budapest, 1992.N. ABAFFY CSILLA 1993 = Székelyudvarhelyi Kódex. 1526-1828. Közzétette és ajegyzeteket írta N. ABAFFYCSILLA. Régi magyar kódexek 15. szám. Magyar Nyelvtudo-mányi Társaság, Budapest, 1993.E. ABAFFYERZSÉBET1991 = A betűhív kiadás filológiai-nyelvi kérdéseirőL In: Ma-gyar nyelvű kortársi feljegyzések Erdély múltjáróL Szamosközy István történetíró kézira-ta. XVII. század eleje. A magyar nyelvtörténet forrásai 2. Magyar Nyelvtudományi Társa-ság, Budapest, 1991.ALONSO,MARTIN, Ciencia del lenguaje y arto del Estilo. 1., II. (Duodecima edicion,cuarta reimpesión) Aguilar, Madrid, 1982.P. BALÁZS JÁNOS 1990 = Szent Margit élete. 1510. A bevezetést írta P. BALÁZSJÁNOS.Budapest, 1990.Képes Krónika. (Hasonmáskiadás.) Helikon, Békéscsaba, 1987.Kódexek a középkori Magyarországon. Kiállítás az Országos Széchenyi Könyvtár-ban. Interpress Kiadó és Nyomda Vállalat. Budapest, 1985.MOLNÁRJÓZSEF-SIMONGYÖRGYI,Magyar nyelvemlékek. Tankönyvkiadó, Budapest,'1976.OUY, GILBERT, Orthographe et ponctuation dans les manuscrits autographes deshumanistes franyais des XIV· siecIes. In: Lessico Intellettuale Europeo XLI [1987], 167-206.PUSZTAIISTVÁN 198811. = Winkler-kódex 1506. Codices Hungarici IX. Bevezetésselés jegyzetekkel ellátva közzéteszi PUSZTAIISTVÁN.Codices Hungarici IX. Akadémiai Ki-adó, Budapest, 1988.PUSZTAIISTVÁN 198812. = Weszprémi-kódex. XVI. század első negyede. Régi ma-gyar kódexek 8. szám. A bevezetést és a jegyzeteket írta Pusztai István. Budapest, 1988.PUSZTAI ISTVÁN 1944 = Bűnnek Zsoldja. A Lélek és a Test vitája. Legendák. Nádor-kódex 1508. Közzéteszi és a jegyzeteket írta PUSZTAI ISTVÁN. Magyar NyelvtudományiTársaság, Budapest, 1994.SZABÓ DÉNES 1942 = Apor-kódex. Codices Hungarici II. Bevezetéssel ellátta és ha-sonmásban közzéteszi SZABÓ DÉNES. Gróf Teleki Pál Tudományos Intézet, Kolozsvár,1942.SZAI3Ó DÉNES 1844 = Guary-kódex. Codices Hungarici Ill. Bevezetéssel ellátva ha-sonmásban közzéteszi SZABÓ DÉNES. MTA., Budapest, 1944.VEKERDY LILLA 1988 = Simor-k6dex. XVI. század eleje. Régi magyar kódexek 6.·szám. A bevezetést és a jegyzeteket írta VEKERDY LILLA. Magyar Nyelvtudományi Társa-ság, Budapest, 1988.VOLF GYÖRGY 1874 = Régi magyar codexek. Bécsi codex. - Müncheni codex.Nyelvemléktár 1. Közzéteszi VOLF GYÖRGY Az M.T. Akadémia Könyvtárosi hivatala,Budapest, 1874Hangzás- és hanglejtésvizsgálatok bölcsészekkörébenA nyelvek és különösképpen az anyanyelv tanulmányozása és tanításasorán erősödött fel a beszédkutatás, a hangzás, a zeneiség, az élő elemekfelőli megközelités. Az érdeklődés mellett ennek az iránynak a fej lődésétszolgálták a műszaki és élettani-neurológiai tudományok eredményei is. Atechnikai eszközök segítségével sok olyan jelenség vált megfoghatóvá, lát-hatóvá, hallhatóvá, amelyekről korábban csak sejtéseink, megérzéseink le-hettek, ugyanakkor éppen ezek az ún. audio-vizuális eszközök és egyéb mű-szerek az ember megfelelő szaktudása és bölcsessége, előrelátása nélkül óri-ási károkat is okozhatnak.A nyelvészeket mindig is foglalkoztatták a hangzás, a hangképzés, ahangok hatásának, stilisztikájának, rendszerének kérdései. Zlinszky Aladár,Zolnai Béla, Bárczi Géza, Benkő László, Fábián Pál, Fónagy Iván,Szathmári István, Wacha Imre, Gáldi László, Montágh Imre, Martinkó And-rás kötetekre menő szakirodalmat nyújtottak a téma iránt érdeklődőknek.Természetszerűleg magasszintíÍ kísérletek és kutatások folytak az MTA ku-tatóintézeteiben és az ország különböző egyetemi intézeteiben, amelyek anemzetközi kutatásokba is bekapcsolódtak (MTA Nyelvtudományi Intézete,lrodalomtudományi Intézete, BME, orvostudományi egyetemek).

Intonációs írásjelek a magyarban a XVII. század közepéig

https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/10332/34.pdf?sequence=3&isAllowed=y

Intonációs írásjelek a magyarban a XVII. század közepéig

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)