Kázmér, Miklós

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)

CSALÁDNÉv -M AGYARÁZATOK zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAKÁZMÉRsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAMIKLósA névmagyarázatok helyet kaptak az időközben megjelent "Régi magyar csa-ládnevek szótára" című munkámban - kisebb dokumentációval és a lexikográfiaigyakorlatnak megfelelően szűkszavú megfogalmazásban. A magyarázatok némelyikeegy-egy részletben eltér a szótárban megjelenttől. Elfogadhatóbbaknak az itt közöl-teket tekintem.Církos 1478; AndreaszyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAChyrkos , 1480: Alberto Chyrkos (Okl z.), 1542: Mathi-as Chyrkos (Baranyai Helytörténetírás 1974-75. 65), XVII. sz. vége: Czirkos gergel(EtSz. Cirkos c. a.), 1720: Joannes Cirkos , Gregorius Cirkáss (OL Pest m. 3138. sz.mikrofilm 310, 311), Andreas Cirkos (OL Kecskemét i.m. 327). - A családnév avagylagos etimológiájú nevek közé tartozik (vö. Keszeg, Sebes, Dobai < DoM vagyDoba helynév +wvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA-i képző). Előzménye lehet becézőnév, a Cirják - Cirjék keresztnév(EtSz. Ciriakus c. a.) zárt szótagú megrövidült alakjának -kos becéző képzés formá-ja. (A képző kialakulásáról l. MELlCH: MNyTK. 15. sz. 14; KNIEZSA: MSzlkCsn.35). Kialakulhatott a cirok 'különféle takarmánynövények, így különösen a köles,kukorica, tönköly neveként', ill. 'főleg seprűkészírésre használt gazdasági növény'(TESz.) köznévből. Névtipológiai szempontból mindkét magyarázat kifogástalan. Abecéző képzős alakot a Barkos « Bertalan < Bartalan rövidülése + -kos képző),Ponkos « Pongrác rövidülése + -kos képző), Benkes « Benedek rövidülése + -kesképző), Lőkös « Lőrinc rövidülése + -kös képző) stb. nevek igazolják, a cirok nö-vénynévből alakultakat pedig a nagyon gyakori Árpás-, Büzás-, Lencsés-, Rozsos-félék.Csia. 1591: chya Janos (NytudÉrt. 25. sz. 84), 1599: Ciab (JAKÓ, Bihar m.325). 1602: Czia Demeter, Czia Ferenc (SzékelyOkl. V, 199), 1614: Czya Peter(Nyelvészeti tanulmányok. 1983. Bukarest. 143), 1617: Csya peterne (HáromszékiOklSz. 136), 1658: Csiya Peterne (Genealógiai Füzetek IX, 51). - A családnév acsia 'csintalan, pajzán' (MTsz.) köznévből származtatható. Némileg bizonytalan azetimológia a kronológiai eltérés miatt: a XVI. sz.-i családnévi adattal szemben a táj-szót csak a XIX. sz. végén jegyezték le. Támogatja viszont az egyeztetést az adatokszóföldrajza: a családnevek székelyföldiek vagy legalábbis kelet-magyarországiak, aköznév székely tájszó. Névtipológiai szempontból is megnyugtató a származtatás: aCsintalan, Ledér, Lődör, Pajkos családneveknek hasonló jelentésű köznév az előz-ménye.Duskás. 1567: Franciscus Duskas (Magyar Gazdaságtörténeti Szemle IX, 265),1568: duskas Sara (MNyj. VI, 60), 1570-1576: francisci Duskas (NytudÉrt. 25. sz.115), 1591: Duskas Istwan (Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve VIlI, 108),1614: Andreas Duskas (Urbáriumok. XVI-XVII. sz. 808). - A családnév előzményea duska 'valakinek az üdvözlésére, egészségére üritett pohár; billikom' (TESz.) kőz-79névzyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA-s képzős melIé névi szánnazéka. A duskás 'ebriosus; trunkenbold' jelentésérea NySz. 1575-001 közöl adatot: 'Rezeges, tobzodo, duskas voltam". A származtatáshelyességét a névtipológia is igazolja: a Duskás motivációja azonos a Boros, Bo-rissza, Borzsák, GajdossrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA< gajdos 'kissé ittas, be sípett' (EtSz.), Iható, Tsszabor,Ittas, Ivás, Ivó, Részeg, Részeges, Szomjas családnevekkel.Kajcsa. 1482: MartinowvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAKaycza (ZichyOkm. XI, 318), 1569 k.: Kajchia Barabas(SzékelyOkl. II, 276), 1578: loannes Kayczia (Veress Endre, Báthory István ... udvariszámadáskönyvének ... adaléka 58), Petrus Kaiczya (i.m. 60), 1595: Blasius Kaichia(DEMÉNY - PATAKI, SzékelyOkl. Új sorozat II, 190), 1602: Kaiczia Márton. Kai-czia András, Kaiczia Imre (SzékelyOkl. V, 217; OklSz.), 1608: Kayaza andras(ErdSzT. II, 1054), 1609: Kaychya Jmre (i.m. IV, 183), 1613: Benedictus Kaycza(í.m. Ill, 341), 1614: Kajtsa Imre (GenFüz. XI, 49), Kayczya Balas (Nyelvészeti ta-nulmányok 1983. Bukarest. 153), 1617: Kayc:?JlaMarton (ErdSzT. Ill, 23), KajcziaBalas (i.m. Ill, 1131), 1625: Kayeze pal (í.m. Ill, 187), 1626: Kayczja Matthe(NyIrK. VIlI, 87), 1632: Kayczya Mihali (ErdSzT. 1, 235), 1645: Kaiczya Máté (Szé-kelyOkl. VI, 176), Kajczia István "nyomorú béna" (í.m. VI, 179), 1658: Kajtsa Ist-ván (GenFüz. IX, 22), Kaycsa Gergely (GenFüz. IX, 49), 1699: Johannis Kaitsa (OLMarosszék 8645. sz. mikrofilm 32), 1700: Kajcsa Andras (OL Felső-Fehér m. i.m.17), 1713: Kajcsa Istva(n) (OL Csíkszék 8652. sz. mikrofilm 44). - Az OklSz. az1602-i három adatot 'varus, valgus, vatius; krummbeinig' jelentéssei [ j-ben, tehátsaját értelmezésként kőzli, bár a szócikk végén utal a MTsz.-ra. A mintegy 300 évesidőrendi eltérés miatt (az adattáramban közölt nevekben ez még jóval több) bizony-talan az etímológia, az adatok szóföldrajza azonban igazolja ZOLNAI magyarázatá-nak helyességét. A MTsz. kajcsa 'görbe lábú' adatai háromszékiek, a felsorolt csa-ládnevek székelyföldi ek vagy (egy-két adat kivételével) legalábbis erdélyiek. Támo-gatja az etimológiát az 1645-ben lejegyzett név: Kajczia István "nyomorú béna". -Egy másik lehetőség a Kajcsa családnév magyarázatára a -csa becéző képzővel ala-kultak, tehát a Barcsa, Borcsa « Bara I bás - Bor I bás + -csa), Jancsa « Ján Ios + -csai, Marcsa « Már I ton + -csai nevek közé való besorolása. Alaktani szer-kezete megengedné, hogy a Kaján (a Kain változata) vagy a Kajetán keresztnévmegrövidülésévei kialakult -csa képzés származékának tekintsük. Mindkét személy-név a régiségben ritkán fordul elő, s így becéző alakjával is aligha számolhatunk.Kölönte. Az 1993-i budapesti telefonkönyvben a családnévre egy adat van:Kölönte Zoltán, a Ri-ben is ritkán fordul elő. 1602: Keölönte Simon (SzékelyOkl. V,180), 1691: Kölönte István (Genealógiai Füzetek IX, 77), 1794: Kölönte József(NAGY IVÁN, Magyarország családai VI, 437). - A családnév előzménye a kölönte'hegyi patakokban élő, apró hal; kopoltyújának fedőjén erős tüske van (Cottus go-bio)' (ÉrtSz.) köznév, ennek első adata 1577-001: ,,krr/~nte: piscis capitosus" (TESz.).Névtipológiai szempontból a származtatás kifogástalan: halnevekből - -s képző nél-kül is - gyakran alakultak ki családnevek: Csik, Csuka, Harcsa, Kárász, Keszeg,Kűsz, Máma, Potyka, Pozsár. Sőreg, Süllő, Tok, Viza.80Nevelös. Az 1993-i budapesti telefonkönyvben két adat vanzyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA(Ne elős Géza,Nevelős Ilona), a XVI-XVIII. századi forrásokban több példát találtam. 1525: Mar-tini MewelSsch,srqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAvsz, 3: Newelhsch , 1540: Lucas Mewelews , vsz. 3: Newelews,wvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA1546:Joannes Neueihs. Andreas Nevelbs, 1550: Andreas Newelews (MNy. XIII, 256),1570: Neueleos (ILA, Gömör m. III, 331), 1610: Nevelős György (IVÁNYI, Gönczszabadalmas mezőváros története 105), 1629: Nevelős Miklós (TörtTár. 1909. 195),1640: Nevelős Ferencz (IVÁNYI i.m. 109), 1720: Joannis Nevelős (OL Abaúj m.3131. sz. mikrofilm 32), Georgius Nevelös (i.m. 130). NAGY IVÁN családlexikona(VIlI, 142) é. n. zempléni család neveként említi. - A név köznévi előzménye kétség-telenül a nevel ige folyamatos melléknévi igenevének -s képzős származéka, a néva-dás indítéka, a motiváció kevésbé világos. Névtipológiai elemzéssei azonban erre istalálunk magyarázatot. Az Égető, Kötő, Törő, Vágó családnevek rövidüléssel ala-kultak ki: előzményük a Borégető, Szénégető; Bordakötő, Gombkötő, Hálókötő,Házkötő, Kaskötő, Süvegkötő, Szitakötő, Tőrkötő; Borstörő, Csertörő, Fagg)IÚtörő,Kásatörő, Kőtörő, Portörő, Sótörő; Favágó, Kővágó, Nádvágó, Sóvágó. Ezeknekjelentős részére csak történeti adatokkal találkozunk, a mai névanyagban jobbáracsak a redukált változat él. Ebbe a névtípusba tartozik a Nevelős családnév is: ko-rábbi alakja nyilván az 1696-i Jacobus Semeweleos (OkISz.) vagy az 1720-i JosephiSemevelős (OL Abaúj m. 3131. sz. mikrofilm 15). Ezek köznévi előzményére nincsszótározott adat, de ZOLNAI - nyilván az 1513-i Johanne Semewelew névvel ösz-szevetve - 'cerevisiae coctor; bierbrauer'-nek értelmezi. A Semevelő 'sörfőző' jelen-tését a nevel ige 'érlel' (TESz.) jelentése igazolja: a sörkészítés egyik részműveletétjelölhette. A Sernevelő-böl alakult ki a mai Nevelő család név (erre korai, XIV-XVII. századi adatot nem találtam), a Semevelős- ból pedig a Nevelős. Az -s képző-nek nincs funkciója, a nagyon gyakori Asztalos, Fazekas, Lakatos, Üveges stb.foglalkozásnevek analógiás hatására járulhatott a történeti adatként többször előke-rülő Semevelő- höz, akár a másodIagos Nevelő- höz is.Süvöltös. Ritka családnév, az 1993-i budapesti telefonkönyvben egy adatot(Süvöltős Tamás), a korai történeti névanyagban is mindössze hármat találtam:1568: Matthie Syweltheos (MNy. XXVI, 329), 1692: Sűvőtűs Janos (lAKÓ, Biharmegye 81), 1714: Johannes Süvőtős (SCHRAM, Magyarországi boszorkányperek 1,63). A név alaktani szerkezetében kétségkívül a süvölt ige -ő képzős igenevének -sképzós származéka, jelentéstani magyarázatára két lehetőség kínálkozik. Az egyikaz, hogya süvölt ige 'sivít, visít' jelentésében (TESz. 2. jel.), ill. ennek -o + -s kép-zős alakjában vált családnévvé. Ezt a származtatást támogatná a beszédmódra utalócsalád nevek számos adata, elsősorban a Dörgő < dörgő 'kiabáló, ordító, üvöltő'(TESz.) és a Sivá < sivá 'plangens, vociferans' (NySz.). Mindkettőnek a R.-ben van-s képzős alakja: Dörgős, Stvás (SZABÓ ISTVÁN, Ugocsa m. 513; OkISz.). Előzmé-nye lehetett a családnévnek a süvöltő "hangszer" nevének -s képzős származéka. Aköznév régi adatai: fistula: siuelte; tybia Latine: ... chontboly chena[lt] Sywe[lthóJ(RMGlossz.); ,.A hangra szolgáló tsinálmány az orgona, trombita, síp, sáv5ttyti, du-da" (NySz.). Az ÉrtSz. tájszóként 'madár csalogatására használt metsző hangú síp'81jelentésben közli. A névtípológía ezt a származtatást is támogatja, vö.zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBACimbalmos,Citerás, Dudás,wvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAF rulyás, Hegedüs, Lantos. Sipos stb. Közhely, hogy ugyanazoncsaládnévnek gyakran különböző jelentésű köznév az előzménye (Sebes, Keszeg), aSüvöltős esetében is ezzel számolhatunk.82

Családnév-magyarázatok

https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/10262/MNYTK%20-%20200.sz%c3%a1m%2010.pdf?sequence=1&isAllowed=y

Családnév-magyarázatok

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)