Szegfü, László

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)

SZEGFÜ LÁSZLÓGondolatok Baja nevének eredete kapcsán /avag~ "interpretati.olatina"/ValamennyiUnk számára közismert, hog~ korban visszafeléhaladva történeti forrásaink jócskán megcsappannak, s az ese-tek tÖbbségében, ha eg~-egy telepUlés korai történetét kíván-juk megrajzolni, ehhez alig áll több a rendelkezésUnkre ahel~ség nevénél, s az abból több-kevesebb szakértelemmel ésfantáziávallevonható merész, tárg~ilagosságra törekvő vagyZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA,sematikus konzekvenciánál. Igy aztán g~akran szerzőként vál-tozó, sót újabb ötlet felmerUlésével esetleg annál is módo-suló, sokszor eg~másnak is ellentmondó adatokkal tarkított,rendkívlil heterogén kép és arra épített történeti koncepciójellemzi nem eg~ teleplilésUnk korai históriáját. A rendelke-zésemre álló rövid időben eg~etlen telepUlés historiográfiá-jából merítve a példákat, szeretném felhívni a fig~elmet né-hán~ jellemzőnek mondható problémára.Ez a telepUlés a hajdan Bodrog vármeg~ei, ma Bács-Kiskunmeg~ei Baja város. Korai története önmagában is rendkívlil za-varos. Első g~anúba fogható, 130B-ból származó, adata az or-szág rangos városai közé sorolja, de 1323-ban kisnemesek lak-ta hel~ség, 1392-ben Nápol~i László mezóvárosként adományozzael és 1406-tól dokumentálhatóan vásáros hel~, ám 1425-ben is-mét több nemes csereberéjét képező possessio, 1472-ben újbólmezőváros a rangja, de néhán~ esztendővel később hatalmaskodónemesek birtoka, majd -- annak ellenére, hogya Dózsa-paraszt-háború talán legnag~obb vérveszteséggel járó csatája, amel~benszámos bajai is részt vett, a közeli Hájszentlőrincen zajlottle és egyesek szerint 25 ezer, mások szerint 32 ezer halottjavolt -- 1517-ben ismét, hiteles kártérítési dokumentumok alap-IIIján 3500--4000-es lélekszámú mezővárosként kerül elénk.[SZEGFÜ: Baja története az Árpád-ház kihalásától Mohácsig.ZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA=Baja város története. szerk. ORTU/rAY GY.--MAJOR M. /n:{omdá-b a n z ']A város históriája tehát írás os források tUkrében a XIV.század elejéig vezethető vissza. Az ezt megelőző idószakraeg:{etlen támpont csupán a neve.A ma általánosan elfogadott álláspont szerint a Baja névtörök eredetű. A szó alapjelentése: 'bika'. A bika a nomádállatten:{észtók körében igen nag:{ tiszteletnek örvendett fé-lelmetes ereje és bátorsága miatt, mel:{ekkel megvédte az állo-mán:{t sokszor még a nag:{obb ragadozók támadásával szemben is.Általában meghatározott számú tehén mellett tartották, íg:{eg:{-eg:{nemzetség, család vag:{ személ:{ bikáinak száma irán:{-adó lehetett állatállomán:{unk nagyságának -- azaz gazdaságuk-ZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA,nak -- meghatározásához. Igyalakulhatott ki a szó 'gazdag'jelentése. A gazdag ember pedig sokkal inkább meg tudja véde-ni vag:{onát /fUggésbe kerUlt vagy fizetett szolgái segítségé-velI, mint a szegény, merészebb hadi vállalkozásba kezdhet, ko-molyabb katonai sikereket érhet el. A XI. századi JUSUF HASHACIBNAK a "Boldogság tudományáról" írott munkájában a "böga"szó jelentése már 'hős,vitéz, vasgyúró, gazdag'. Lehetséges,hogy Mezopotámiából származott át a sztyeppére az isten és abika fogalomkapcsolata, de az sem kizárt, hogy ez attól füg-getleníthető, önálló pusztai alakulat. Mindenesetre a szinténXI. századi MAHMUD AL-KASGARI szótárában már találkozunk az'isten' fogalom "bajat, bajad" szóalakjával. Nyilvánvaló, hogya szó jelentéstartalmának ezek a változatai nem az elsó lejegy-zés korában alakultak ki, hanem sokkal korábban.Más -- de a fentiektől talán nem fUggetlen -- jelentés-fejlődésseI tiszteleti címként találjuk e szót az orkhoniföliratokon, mint a bölcs Tonjukuk jelölőjét, aki "bojla baTa.targan". Ugyanez a "~" Bilge kagán monumentumán, a szudzsaiemlékeken és az ongoni emlékművön is szerepel. További rövidU-lésseI már a tiszteIti címből az eredeti jelentés teljesen el-vész, elhomályosul, így jelentkezhetnek aztán az ilyen nevek:112"baj apa", "baj temUr", "baj bUla". Ez az utóbbi bizon:yítjalegn:yilvánvalóbban, hog:y a "baj" cím és a "buTaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA= bika" névmár teljesen elkUlönlilt jelentéstartalmat hordoz. ~pebHe~-PKCKU~ CAobapb. AeKiK~pa9. 1969. 125, 116, 77, 79.; CodexComanicus. ed. KUUN G. Bp., 1880. 129, 147.; GOMBOCZ, MN:y.ll.435.; MELlCH, MN:y.19, 102.; PAIS, MN:y.18, 94.; VIRÁGH, FE10, 63.; KÁLMÁN: A nevek világa. Bp., 1973. 160.; KISS: Földr.nevek etim. szótára. Bp., 1980. 75.]Már az ezredfordulóról adatolható a mag:yarság g:yakorla-tában e név személ:ynévi használata. Szent István unokaöccseiviselik a Baja és Bon:yha nevet, amel:yek eg:ymással is etimoló-giai kapcsolatban vannak. [Script. rer. Hung. I. 69.; PAIS:A mag:yar ősvallás n:yelvi emlékeiből. Bp~ 1975. 316.]Összegezve: a szó jelentésfejlődésében az ezredfordulóigkimutathat6 az alapjelentés továbbélése, tiszteleti címmé,szakrális fogalom jelölőjévé és személ:ynévvé válása is. A hon-foglaló mag:yarság még -- vag:y már -- valamenn:yi jelentésétismerhette e szónak. Mivel pedig a hel:ynévadás eg:yik legg:ya-koribb hazai válfaja a személ:ynévből képzett hel:ynevek alkal-mazása, ann:yit va16színűsíthetünk tehát, hog:y Baja neve törökeredetű, s minden bizonn:yal személ:ynévból vált hel:ynévvé.[KRISTÓ--MAKK-SZEGFÜ, AHistSzeg. 44. 57-58.]Hog:y ki lehetett a város névad6ja, nem tudjuk. Ezért eg:yeskutatók az avar Baján kagánt, mások a XI. század első felébenélt G:yula-fiak eg:yikét, Baját, megint mások eg:y 1183-ban keltoklevélben említett "Baia de genere Sza16k"-ot fogtak g:yanú-ba. /A Szalók nemzetség birtoklása eg:yébként valószínűsíthetőa város vidékén./ Mivel Baján 602-ben halt meg, a számba vettidőköz igen széles, 1183-ig közel hatszáz, l308-ig vag:y 1323--ig több mint hétszáz esztendő.Természetesen megfelelő fantáziával még tovább bővíthetóez az idő, de ehhez már az ókori auctorok bevonása is szUksé-ges.Legfantasztikusabb ötletnek mindenképp az tűnik, amel:ya város nevét Baiosz-tól /~~s/, Odisszeusz eg:yik kormán:yosá-tóI származtatja. Ezt a hajóst tartják az ókori Baiae itáliaillJfürdőhely /Nápoly mellett/ megalapítójának is, állítólag otttemették el őt. Első pillantásra úgy tűnik, hogya földrajzitávolság miatt semmilyen kapcsolat nem lehet a két helységközött. A görög mitológia azonban kUlönös tréfát űz velUnk.Egyik mondája szerint ugyanis Odisszeusz meg akarván engesztel-ni a Polüphémosz megvakítása miatt reá haragvó Posszeidont,evezővel a vállán olyan népek közé ment a tengeristen kultu-ZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA,szát hirdetni, amelyek nem ismerték azt. Utja során elvetőd-hetett -- egyes monda-variációk szerint -- a Duna forrásvidé-Ikéig is, mint korábban Heraklész. Igya "leleményes ithakaikirály" elméletileg áthaladhatott Baja vidékén, állíthatottott kultuszhelyet Posszeidonnak, s az azt kiszolgáló telepü-lést elnevezhette egykori harcostársáról. Egy mítikus törté-netben semmi sem lehetetlen, olykor még annak kései tovább-fejlesztése sem. Ám sem a régészeti emlékanyag, sem a hite-lesnek tekinthető történeti források nem bátorítják egy eset-leges Közép-Duna völgyi görög kolonializáció feltételezését,így hát ezt a kedves históriát vissza kell utalnunk a mesék,mítoszok világába. Hasonlóképp aligha lehet névátvitellelmaga Baiae helység a névadó, mert egyáltalán nem valószínű,hogya rómaiak fUrdőkultuszukat éppen itt, a Barbaricum hatá-rán fejlesztették volna az itáliaihoz fogható jelentőségűvé.Lehetne ugyan későbbi is e névátvétel, hiszen -- pl. Gauthierde Chatillon tanúsága szerint -- a középkorban sem ment fele-désbe a híres Udülőtelep neve, csakhogye korszakban a legke-vésbé sem lehetne vidékUnket szórakozási központnak, jelesfUrdőhelynek tekinteni.Más -- ugyancsak latin forrásokra építő -- feltevés sze-rint az Itáliában vereséget szenvedett boiok, a kelták egyiknéptörzse vándorolt a Dunához, ott megtelepedett, s így név-adójává vált a városnak is. A boiok által megszállt terUlet-nek azonban Pozsony vidékén volt a központja, fennhatóságuka Kis-Alföld re , Észak-Dunántúlra és talán északon Dácia hatá-ráig terjedt ki. Baja vidéke pedig ettól a körzettóI messzeesik.114Ide so~olhatók azok az elképzelések is, amelyek sze~inta Ba,ia név vagy aZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAn é p v á n d o z - L á a k o z - b ő L adatolható v u .L g á r - L aZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAt Ln"öböl, sinus" jelentésű "baia" szó~a, vagy annak valamelynyugati nyelvben meglévő alakváltozatára /01. baia, f~. baie,sp. bahia, ném. ~, holl. Baai -- valamennyi 'szűk bejá~atúkis ötöl' jelentésű/ vezethető vissza. E nevek szó~ódása vi-lágsze~te igen nagy, de hazánkból biztosan egyetlen esetbensem adatolhatók. Ugyancsak nem lehet a vá~os elnevezés énekalapja a ~ománlakta te~Uletek helyneveiben elófo~duló "valya= völgy" név, amely tájnyelvi változatban 'bányát' is jelent-het, ugyanis Baja környékén sohasem laktak ~ománok, vidéketeljesen sík, sem számottevő völgy, sem bánya nincs és nem isvolt soha a közelében.Akik ~ómai eredetűnek ta~tják a vá~ost, azok közUl néhányaz egyko~i Poetovio helységet hozza kapcsolatba a Baja melletti~égi Pető helységgel. /TerUlete ma má~ Bajáéba olvadt./ Ezazonban fatális tévedés, ugyanis a szóban forgó római városhajdan Felső-Pannóniában -- Nagy Konstantin óta No~icumban --volt; azonos a mai Pettauval.Volt olyan hipotézis is, amely szerint Baja a római Alti-nummal azonos. Ez azonban kettős tévedésen alapszik: egyrésztösszezavarja a Gallia Transpadanában levő Altinumot az Alsó--Pannóniában találhatóval, más~észt ez utóbbit a Duna balpart-jára helyezi. Ugyancsak többen felvetették, hogya városNagy Ká~oly alapítása, frank végvár volt és azonos F~ancavil-lával. A nevezett helység azonban számos megbízható történetiforrás szerint a Szerémségbe, ide is csak a XI. század köze-pétől lokalizálható és így semmi köze sem lehet a bodrogiBajához. [Minderre KISSNÉ--SZEGFÜ: Baja az Árpád-korban. =ORTUTAY--MAJOR: i.m.l/Természetesen az elóadásomban megbontottam a histo~iog-~áfia idő~endjét a tematikus csoportosítás kedvéért. Azt ishozzá kell tennem, hogy semmiféle elmarasztaló szándék nemvezetett a hajdani sze~zók feltevéseinek bemutatásában, hiszenazok, akik ezeket az elképzeléseket egykor papírra vetették,a legjobb tudásuk szerint kívánták egészséges lokálpatriotiz-mustóI vezé~elve szűkebb hazájuk, szeretett vá~osuk múltjátfelderíteni./115Ennyi is elég talán annak megállapítására, hogy az ilyenés hasonló feltevések legalább három -- alaptípusnak is tekint-hető -- hibára vezethetők vissza:FEDCBAII A helytelen etimologizálás és annak következményeiIP1. a sp. bahia és az argentínai Bahia Grande vagy a holl.~ és a hasonló nevű bormeoi folyótorkolat kapcsolatba ho-zása a várossal.1CBA21 Személynévi eredet feltéte~zése esetén a névhasználathelytelen leszűkítése egyetlen személyre, majd ennek abszolu-tizálása a történeti koncepció kidolgozásában. IIlyen voltpl. Baján kagán vagy Gyula fia Baja kiemel t sze:reyeltetése. IEz a gyakorlat sajnos ma nagyon is általános a történettudo-mányban; elegendő csupán a fejedelmi nemzetség tagjainak noma-dizálásáról, a ducatus X. századi problematikájáról, az állam-alapító harcok lehetséges lefolyásáról stb. közzétett elgon-dolásokra, helytörténeti munkákra és régészeti interpretáci-ókra hivatkoznunk.31 Helytelen lokalizálásból eredő hibák. IIlyen pl. ese-tUnkben Altinum, Petovio, Francavilla említése.1Hogyan kUszöbölhető ki ezek a hibák? Hogyan szoríthatókmederbe az ilyen elképzelések? Véleményem szerint a megfelelőszakmai felkészítés mellett leghatásosabb ellenszereik a mindnagyobb teljességre törekvő adattárak, amelyekből kielemezhe-tők a kUlönféle helynévtípusok, megállapítható a névadásbantUkröződó szemlélet, statisztikusan is felmérhetó egy-egyhely- vagy személynév gyakorisága, időbeli és földrajzi elter-jedtsége stb.Az utóbbi időben és nem utolsó sorban a jelenlévők áldo-zatkész gyűjtő-, szervezŐ és kiadói munkája révén örvendete-sen megszaporodtak a kUlönféle névtárak, adattárak.A magam részéről annyit tennék ehhez: szándékomban álltkUlön kiemelni ebben az előadásban a latin eredetű nevekkelkapcsolatos vagy az egykori római helységek ellokalizálásábóladód6 prOblémákat. Ezt előadásom alcíme "interpretatio lati-na" vagy talán helyesebben "interpretatio latinae" is jelzi,s az előadásból is kiérződhetett egy ilyen súlypontozás.116Ezeknek a kérdéseknek a megoldásához ol~an adattárra lenneszükség, amel~ből azonnal visszakereshető eg~-eg~ településhajdani latin elnevezése vag~ elnevezései.Sajnos GRAESSE Orbis Letinusa [Braunschweig, é.n.}, amel~amaga nemében kiváló munka, a latin neveket veszi sorra, s csaka lokalizációban adja meg mai megfelelőiket, íg~ az adott cél-ra igen nehézkesen, g~akorlatilag az egész corpus átlapozásá-val használható csupán. Amikor a szocialista országok akadémi-ái elhatározták, hog~ kiadják "A koraközépkori európai népekenciklopédiá"-ját, mi itt Szegeden -- főképp a történeti kar-tográfia szempontjából -- szükségét éreztük eg~ il~en adattárösszeállításának. Hamarosan kiderült azonban, hog~ a számítás-ba vehető területnek megfelelő szelekció több munkát igén~el-CBArne, mint a teljes körű g~űjtés. Ig~ aztán ez a vállalkozástúlnőtt az eredeti terv keretein. Sikerült eg~ kicsi, de se-rén~ munkaközösséggel közel 52 000 nevet céduláznunk. Termé-szetesen il~en menn~iség közzétételekor csak a legszűkebb,szótárszerű adatközlésre szorítkozhatunk: mai név, földrajzilokalizálás, eg~kori latin elnevezések sora /pL Pécs, Magyar-ország, Baran~a m. -- Sopianae, Quinque Basilicae, QuinqueEcclesiae, Quinque templa etc./. Jelenleg az abc-be rendezésfol~ik. Reméljük, az első betűk alá rendelhető anyag legké-sőbb a jövő esztendőben nyomdába kerülhet.ZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA, -Ugy gondolom, ezen a fórumon a munkálatok megemlítése,bejelentése nem rosszízű dicsekvésként hat, hiszen INCZEFIGÉZA emlékének akkor adózunk a legnagyobb tisztelettel, hamunkánkkal is bizo~yítjuk, hogy nem vagyunk méltatlanok szel-lemi örökségére.117

Gondolatok Baja nevének eredete kapcsán / avagy "interpretatio latina"/

https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/10208/MNYTK%20-%20170.sz%c3%a1m%2012.pdf?sequence=1&isAllowed=y

Gondolatok Baja nevének eredete kapcsán / avagy "interpretatio latina"/

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)