Bachát, László

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)

BACHÁT LÁSZLÓA szinkron vizsgálatú ragadványnév-kutatás mai állásaA magyar ragadványnév-irodalom nagyobbrészt az utóbbihúsz év terméke. Azelőtt is ismerték a ragadványnév fogalmát.A Magyar Nyelvőr megindulásától közölt ragadványneveket csúf-nevek, gyúnynevek vagy éppen ragadványnevek címszó alatt. Eközlemények azonban legtöbbször pusztán csak felsorolások. Anevek eredetéről, funkciójáról, a viselőjükről semmit sem tu-dunk meg a közlésekből. Az első kutatók, akik megpróbálkoztakazzal, hogya puszta felsorolásnál többet adjanak, elvi jelen-tőségű rendszerezést végezzenek, az erdélyi JANKÓ JÁNOS ésKERTÉSZ MANÓ voltak. Az előbbi az 1892-ben kiadott Kalotaszegmagyar népe c. munkájában több száz ragadványnevet sorolt fel,ezeket a névadási indíték alapján csoportosította, elkülönítet-te a megkUlönböztető neveket a gúnynevektől, észrevette alak-tani sajátosságaikat és használati módjukat. KERTÉSZ MANÓ-tA magyar gúnynevekről c. tanulmányában elsősorban a névadásiindíték érdekelte, s négy csoportba sorolta e szerint a ragad-ványneveket /Nyr. XXI, 244./. PAIS DEZSŐ /11Ny. XVIII, 26/ ésMELl CH JÁNOS /MNy. XXXIX, 273/ egy lépésseI továbbmentekKERTÉSZ ~~NÓ-nál, bár a névadási indíték alapján csak két cso-portot állapítanak meg. Továbbléptek azzal a megállapítással:a ragadványnevek egy része melléknévi szófajú, másik része pe-dig főnév, jelkép.A felszabadulás után a ragadványnevek leíró szempontúvizsgálatára nagy hatással LŐRINCZE LAJOS hívta fel a figyel-met j11Nyj. I, 64/. LŐRINCZE is nagy gonddal csoportosítja anévadási ok alapján a több községből gyűjtött névanyagát. Ezta csoportosítást szinte minden kutató valamilyen szempontbólbírálja, de csoportosítása alapjául elfogadja /KOVÁCS LÁSZLÓ,1lfNyj.Ill, 176; PÁKOZDI ENDRE, MNyj. VII, 83; PEHAVIN OLGA,129~rr~yj.IX, 182/. Egy-két csoportot másképpen neveznek meg, anagy területeket felölelő csoportokat másként árnyalják, újalcsoportokat visznek be rendszerUkbe, másokat pedig elhagy-CBA'". H 'nak. Igy all elo az a helyzet, amely jogot ad TOTH KATALIN--nak arra a megállapításra: ahány gy~jtés, annyi rendszerezés/~rnyj. XII, 97/. A legtöbb esetben pedig csak elnevezés-, hatetszik, terminológiazavarról van szó. E vonalnak, amely anévadási ok alapján való rendszerezést látja a feldolgozó leg-főbb feladatának, a csúcspontját TÓTH KATALIN-nak A Karancsvidéki ragadványnévadás kérdéseihez c. tanulmánya jelentette/MNyj. XII,FEDCBA95-107/. A dolgozata középpontjában a rendszere-zés áll, s kimondottan azzal a céllal alkotta meg rendszerét,jóllehet egyikbe-másikba nem tud a gy~jteményéből nevet elhe-lyezni, hogy egys~ges sémát adjon a feldolgozóknak a rendsze-rezésre. "Hasznos lehet, ha a különböző ragadványnév-gy~jte-ményeket azonos szempont szerint próbálják csoportosítani,mert ilyen módon a ragadványnévadás indítékai, területi klilönb-ségére, divatos típusaira kaphatunk adalékokat" -- írja tanul-mányában li.m. 107/. TÓTH KATALIN kiemeli azt rendszere megal-kotásakor, hogy főleg a LŐRINCZE és a KERTÉSZ ~~NÓ által ki-dolgozott rendszert használta fel. Nem hiszem, hogy bárki iselkerUlhetné anyaga feldolgozásakor ezt a rendszert, s aztsem hiszem, hogy esetleges kisebb módosításokkal ne fogadhat-ná el /vö. ÖRDÖG FERENC, Személynév-vizsgálatok Göcsej és He-tés terUletén. 1973. és B. GERGELY PIROSKA, A kalotaszegi ma-gyar ragadványnevek rendszere. 1977/.LŐRINCZE LAJOS említett tanulmányához még vissza kell tér-nUnk. A tanulmány ezt a címet viseli: Szempontok és adatokszemélyneveink újabbkori történetéhez /i.h.l. A szerző nemcsaka névadási indíték alapján való csoportosításhoz ad szemponto-kat, bár ez áll a tanulmány középpontjában. Az egyes csoportokkapcsán világosan elkUlöníti a megkUlönböztető funkciójú neve-ket a gúnynevektől. Rámutat azokra a névkapcsol~~i formákra,amint az egyes csoportokba tartozó neveket a funkciójuk szerintelkUlönítve használják. S már itt kiderUl az, hogya névkapcso-latok és a bennUk szereplő ragadványnevek funkcionális jellege130között összefliggés van. Megmutatja a szerző, az eg~es csopor-tokban mil~en a nevek öröklődési hajlama. A kutat6k legelőbba névkapcsolási formákra fig~elnek fel, de jó tíz évnek kelleltelnie ahhoz, hog~ vizsgálják a nevek funkcióját, örökló-dési hajlamát. Közben pedig KÁLMÁN BÉLA az eg~ik tanulmán~ábanFEDCBAIMN~j. VII, 411 világosan felhívja a fig~elmet arra, hog~ másszempontok is kínálkoznak a nevek csoportosítására.A 60-as évek második felében szinte új korszak kezdődika ragadván~név-szakirodalomban. 1966-ban jelent meg TÓTHI~TALIN-nak már említett tanulmán~a, BALOGH LÁSZLÓ-nak a sza-mosszegi ragadván~nevek rendszere c. dolgozata ININ~j.XII,109-133/, KÁLMÁN BÁLÁ-nak A nevek világa c. kön~ve IBp., 19671és B. GERGELY PIROSKÁ-nak Módszertani észrevételek a személ~-nevek szinkron vizsgálatához c. tanulmán~a /iMN~j. XIV, 31.TÓTH KATALIN a névadási indíték alapján eg~séges és eg~-értelmű csoportokból álló rendszerezési formát teremtett. Adolgozata azonban még eg~ szempontból jelentős: megkezdte aragadván~név fogalmának a tisztázását. "Vélemén~em szerint --írja -- a ragadván~név a legtágabb kategória, összefoglaló--g~űjtő név, s a klilönböző névfajták ennek alcsoportját. Il~enalcsoport a megklilönböztető név." "A második alcsoportba so-rolom a gún~neveket és ami ettől árn~alatilag, hangulati vele-járójában klilönbözik: a dicsérő- vag~ bókneveket." "A harmadikcsoportba a csúfneveket sorolom •••"CBAILm. 961. Megállapítja,nem lehet mereven elválasztani a három alcsoportot, ezek át-alakulhatnak, eg~másba fol~hatnak.BALOGH LÁSZLÓ is elfogadta a ragadván~név műszót fókate-góriának, s az ebbe tartozó neveket funkciójuk szerint nég~alcsoportba osztotta. "A ragadván~név műszót ••• általánosértelemben alkalmazom mindazokra a nevekre, mel~ek a hivata-los nevek mellett vag~ azok heLyeZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAt t állnak" -- írja ILm.1101. A rendszerében részletesen foglalkozik a nevek kapcso-lási formájával, funkciójával, eredetével, örökölhetőségével.Ő az első kutató, aki megvizsgálta a ragadván~nevek szófaját,alaktani jellegzetességeit. Sajnos, nem ott fol~tatta, aholPAIS és MELl CH abbahag~ta, ui. a nevek szófaját és alaktaniZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA1 3 1jellemzőit nem hozta összefüggésbe a funkciójukkal.TÓTH KATALIN és BALOGH LÁSZLÓ tanulmányának az a nagy jelen-tősége, hogy az I. Névtudományi Konferencia után, amelynekhatására felélénkült a földrajzinév- és személynév-kutatás,újra ráirányították a figyelmet a ragadványnevekre, és meg-lehetősen gazdag gyűjtő és feldolgozó munkának lettek az el-indítói. Jelentősek voltak azért is, mert több elméleti ésmódszertani kérdést is felvetettek a ragadványnevek fajtái-nak elhatárolásában, rendszerezésében. Megszűnt ezután a ra-gadványnevek, gúnynevek, megkülönböztető nevek keverése. Mamár a szakirodalom nem fogadja el azt a felfogást, amely csaka megkülönböztető nevek egy csoportját tartja ragadványnév-nek. Az Értelmező Szótárban található meghatározás példáulkiemeli a ragadványneveknek többn~ire tréfás vagy gúnyos jel-legét, a legfőbb jellemzőjüknek mégis azt tekinti, hogy azZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA,eredeti, a hivatalos névvel együtt használatosak. Igy elevekirekeszti a ragadványnevek köréből az egyelemű, a hivatalosnevek hel~ett használt neveket, jóllehet minden gyűjtő többelemű nevet közölt, s közülük több nem is gúnynév, hanem meg-különböztető név. Afu már a szakirodalom a ragadványneveketabban az értelemben használja, ahogy TÓTH és BALOGH megfogal-mazták /vö. J. SOLTÉSZ KATALIN, A tulajdonnév funkciója ésjelentése. Bp., 1979/.KÁLMÁN BÉLA említett művében felhívja a figyelmet az is-kolai, a katonai és a munkahelyi ragadványnevekre. Fontosnaktartja a neveknek szófaj szerinti csoportosítását, hiszen alegtöbbször ezek elárulják már a nevek funkcióját.Igen jelentős B. GERGELY PIROSKÁ-nak a dolgozata. A szer-ző kifogásolta azt, hogya személynevek vizsgálatában "nemritkán a névadás úgynevezett hatóerői, a névválasztás társa-dalmi, lélektani stb. indítékai sokkal behatóbb elemzésbenrészesülnek, mint maga a névállomány". "Ez a vizsgálat lénye-gében nem nyelvi, hanem pszichológiai szempontokon alapul".Ilyen szempontú rendszerezés szinte csak a ragadványneveknéljogosult. Nem tartja azonban igazoltnak azt, hogya ragadvány-nevekkel foglalkozó tanulmányok a legnagyobb gondot a nevek-132nek a névadási ok alapján való rendszerezésére, vizsgálatárafordítják. Azt ajánlja, hogyaszemélyneveket a funkció, anyelvi alkat és a jelentés oldaláról vizsgálják a kutatók.FEDCBAli.ZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAm ,CBA41B. GERGELY PIROSKA észrevételében nagyon sok igazságvolt. ÖRDÖG FERmJC is igazat ad a szerzőnek azzal a megszorí-tással, hogy "ezeknek a szempontoknak azonban nem a korábbiakhelyett, hanem nagyrészt a korábbiak mellett kell helyt ad-nunk" IÖRDÖG, im. 155/. A ragadványnév-kutatók a 60-as évekvégén és a 70-es évek elején törekedtek arra, hogy e kívánal-mak szerint dolgozzanak.PAPP JÓZSEF IMNyj. XVIII, 1051, MIZSER LAJOS IMNyj. XVIII,, , I ,121/, FEHERTOI KATALIN INrNyj. 62. 462/, HAJDU MIHALY lELTENyelvtud. Dolg. 6. sz.l, ÖRDÖG FERENC Il'v1Nyj.65. 184/,BACHÁT LÁSZLÓ és PELLE BÉLÁNÉ előadása a II.ZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAN é v tu d o m á n y í .Konferencián, BACHÁT LÁSZLÓ-nak IMHy. 67. 439/, BERÉNYI ZS.ÁGNE8-nek INytud.Ért. 83. sz. 981, GUTTMANN MIKLÓS-nak lNyr.97. 551 és MIZSER LAJOS-nak IKyr. 95. 401 a diákság ragadvány-neveiról írt cikkei a terminológia kérdéseit, a különbözőcsoportosítások szempontj~it, ezeknek a nevek funkciój ávalvaló összefüggését, a nevek morfológiai szerkezetét, össze-függését a név funkciójával és expresszivitásával világosab-bá tették, egyszerűsítették.KÁLMÁN BÉLA A nevek világában felhívta a figyelmet adiákság, a katonaság körében és a munkahelyeken élő ragadvány-nevekre. A 60-as évek végén és a 70-es évek elején több olyantanulmány jelent meg, amely a diákság, a fiatalság ragadvány-neveivel foglalkozik. Ehhez szükség volt azonban a ragadvány-név fogalmának és az alcsoportjainak a tisztázásához. EztTÓTH KATALIN, BALOGH LÁSZLÓ és KÁThlÁN BÉLA az idézett munkák-ban elvégezték. BACHÁT LÁSZLÓ INyíregyházi T.F. Tud. Közl. 6.1011 és BERb~I ZS. ÁGNES li.m.1 pedig kijelölték a diákokközött használatos elnevezések he"lyét a ragadványnevek között.Addig a szakirodalom jórészt falusi ragadványnevekkel foglal-kozott, egy másik szociológiai réteg neveivel. Már ott kitűntaz, hogy nemcsak az azonos nevűek megkülönböztetését szolgál-133ják a nevek, hanem a falu gún~olódó, csúfolódó hajlamát isezekben éli ki. A diákság körében ritkán hozott létre a meg-kUlönböztetés szUkségessége ragadván~nevet, inkább a csúfoló-dó és bókoló hajlam. A névadási indítékok ug~anazok az iskolá-ban is, mint a faluban, az eg~es csoportok megterhelése azon-ban más és más. Falun szívesen neveznek meg valamil~en tulaj-donságot melléknévvel, a diákság inkább főnevet használ, ol~andolog, tárg~, élőlén~ vag~ személ~ nevét, amel~ hasonló tulaj-donsággal rendelkezik. Pl. Bodrogolasziban eg~ Pásztor nevűember a fatelepen lakik, a Telepi nevet viseli, a leánya azon-ban az iskolában a Forgács nevet kapta.Sajnos, kevés g~űjtésUnk van a katonaságt61 /MIZSERLAJOS: MN~. 69. 69/, a hivatalokból, az lizemekből, az intéz-ményekből /BACHÁT LÁSZLÓ szerk.: Az an~anyelv az ember életé-ben. Bp., 1977. 89-98/, a kevés feljeg~zett név azonban aztmutatja, hog~ a nevek az iskolai ragadván~nevekhez állnak kö-zel.Ragadványnév-irodalmunkat ezekben az években a pezsgőg~űjtő- és feldolgozó munka jellemzi. Ekkor írják az egyete-meken és a főiskolákon a legtöbb ragadván~neves szakdolgoza-tot, Az Országos Tudomán~os Diákköri Konferenciákon is nagyszámmal szere~nek dolgozatok e témakörből, az Önkéntes Nép-rajz- és N~elvjárásg~űjtők Pál~ázatára is szép számmal érkez-nek ilyen munkák.A 70-es években témánk szempontjából a csúcspontot háromnag~ munka jelenti: ÖRDÖG FERENC, Személ~név-vizsgálatok Gö-csej és Hetés terliletén /1973/, B. GERGELY PIROSKA, A kalota-szegi mag~ar ragadván~nevek rendszere /1977/ és J. SOLTÉSZKATALIN, A tulajdonnév funkciója és jelentése /1979/.ÖRDÖG FERENC és B. GERGELY PIROSKA munkájukban egy-eg~n~elvjárási-néprajzi eg~ség személ~névan~agának következetesszinkron vizsgálatát végzik el. ÖRDÖG FERENC munkájában, ahogya címe is elárulja, kevesebb hel~et kapnak a ragadványnevek,hiszen a családnevekkel, a keresztnevekkel és a becéző nevek-kel is foglalkozik. J. SOLTÉSZ KATALIN a tulajdonnevek mindencsoportját tárg~alja, már csak néhán~ oldalt tud a ragadván~-nevekre fordítani. A funkció és jelentés szempontjából perszeenn~iis elégségesnek látszik.1J4Mindhárom munka felhasználja terminológiájában, rendsze-rézésében azokat az eredmén~eket, amel~eket a 60-as években atanulmán~írók tisztáztak, de sok elméleti és módszertani kér-désben új utakat vágnak, újat adnak.ÖRDÖG FERENC munkájának elméleti és módszertani alapjaitmár az idézett cikkéből megismertUk /MN~. 65. 184-9/. Az írás-beli neveket elválasztja a szóbeliektőL "A szóbeli nevek sze-repe a megszólítás és a megnevezés, ezért két csoportjuk van:a beszédhel~zetben alkalmazott szólítónevek és a névviselőtávollétében használt említónevek." /TEMESI MIHÁLY, A mag~arn~elvtudomán~. Gondolat, 1980. 243/. Az említ6nevek a ragad-ván~nevek. A ragadván~nevek azonban nemcsak az említőnévi sze-repbenés nemcsak a szóbeliségben funkcionálhatnak. ÖRDÖG ra-gadván~név-meghatározásából pontosan kitűnik ez: ".•• ragad-ván~névnek nevezem mindazokat a nem an~akön~vezett vag~ név-szerű szókat, a/ amel~ek a hivatalos iratokon mint megkUlön-böztető szerepű nevek szerepelnek; b/ amel~ek a szóbeli név-rendszerben működnek akár mint közömbös hangulatú ragadván~-nevek, akár mint expresszív hangulatú, elismerést, kedveske-dést kifejező bóknevek, illetőleg csúfolódó hangulatú gún~ne-vek" /i.m. 154/.A felosztása középpontjában a névadási indíték áll. Eg~--eg~ alcsoport kapcsán foglalkozik a n~elvi eszközökkel, afőcsoportok végén pedig a kUlönböző n~elvi eszközökkel létre-hozott nevek hangulatával, a kapcsolás módjával, öröklődővoltával.Pl. a testi tulajdonságra utaló nevek eg~ik alcsoport jaa testi fog~atékosságra, testi hibára, betegségre, valamel~testrész rendellenes vag~ feltűnő voltára utal. A n~elvi esz-közök: a/ a tulajdonság megnevezése /pl. SUket Marcsa/; b/ me-tafora /Háj Ferkó/; c/ hangulatfestő, hangutánzó szó /TutuBéla/.A testi tulajdonságra \.rtalónevek alcsoportjai után azegész csoportról megtudjuk a következőket: a nevek hangulatátmaga a jelentéstartalom idézi elő. Sokszor közömbös hangulatúszók ezek, s ezért önmagukban nem is tudják ellátni az azono-l.35sítást, két- háromelemű szerkezetekben jelennek meg, s csakkevés az eg~edlil álló. Ha metafora a név, akkor nag~obb rész-ben gún~os, kisebb részben kedveskedő hangulatú. Ezek nag~-részt önmagukban állnak. A hangulatfestők, a hangutánzók két-eleműek: RK vag~ RV típusúak. Ezek öröklődőek.Nég~ évvel később látott napvilágot B. GERGELY PIROSKAmunkája. A vizsgált n~elvjárási-néprajzi tájeg~séget nég~alapeg~ségre bontja. Először az eg~ségek ragadván~név-állomá-n~át mutatja be: mil~en az elterjedtsége a nag~családos, acsaládi és eg~éni ragadván~neveknek, eg~-eg~ eg~ségre, mel~eka legjellemzőbbek. Ezután eg~ségenként vizsgálja a névhaszná-lati sajátosságokat. A legg~akoribb típus az RB és az RK tí-pus. A névélettani sajátságok közlil a keletkezési körlilmén~e-ket, a nevek változásait, a nemzedéki és a társadalmi rétegrev~ló utalásukat és az öröklődési kérdéseiket vizsgálja. Jelen-tős hel~et kap ebben a munkában is a névadási indítékok vizs-gálata. A nevek n~elvi alkatának elemzésében megmutatja a szó-készlettani, a hangtani, alaktani és mondattani jellemzőket,továbbá az expresszivitás n~elvi eszközeit. Véglil a n~elvieredet szerint vizsgálja meg a ragadván~neveket.Bármil~en szempontból is foglalkozik a névan~agával, aszempont elvi kérdéseit is tárg~alja, s itt nag~on sok újelgondolást ad. És bármil~en szempontból is vizsgálódik, min-dig kapcsolatot teremt más szempontokkal, tehát a rendszertakarja bemutatni. "A névé.LLománvZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAt összefliggő rendszernek te-kintve, benne nem az eg~es nevek vizsgálatára esik a főhang-súl~, hanem a névállomán~ belső szerkezetét, összetevőit, va-lamint a megterheltségi, funkcionális, n~elvi megformáltságszerinti stb. névtípusok arán~át vizsgálja" /TEIv'IESIi.m. 246/.J. SOLTÉSZ KATALIN említett munkájában a ragadván~nevekfunkcióját vizsgálva Kiegészítő nevek cím alatt tárg~alja amegklilönböztető neveket. Főleg családnevek mellett találunkil~eneket, és a falusi ragadván~nevek nag~ része tartozik beide. Hel~ettesítő nevek cím alatt tárg~alja J. SOLTÉSZ KATA-LIN a családnév hel~ett álló, a családnevet pótló ragadván~-neveket és az önálló, eg~elemű neveket, amel~ek a teljes hiva-talos nevet hel~ettesítik.136Az a nagy pezsgés, amely a ragadványnévi szakirodalmata 60-as évek végén és a 70-es évek elején jellemezte, ellany-hult. Azoknak a követelményeknek, amelyeket ÖRDÖG FERENC,B. GERGELY PIROSKA nagy munkáikban, kisebb tanulmányaikban tá-masztanak, csak komoly gyűjtő, a szakirodalmat alaposan isme-rő feldolgozó munkával lehet eleget tenni. Megszűntek az egy--egy község névrendszerét bemutató tanulmányok, inkább csakadatgyűjtések, felsorolások jelennek meg a Magyar Nyelvjárá-sokban, az Önkéntes Néprajz- és Nyelvjárásgyűjtők Pályázatain,a Névtani t:rtesítőben, s jórészt a Magyar Személynévi Adattá-rakban is. Egy-egy község névanyagának felgyűjtése, rendszer-ben szemlélése, rendszerként való feldolgozása már csak a jobbszakdolgozatokban olvasható.137

A szinkron vizsgálatú ragadványnév-kutatás mai állása

https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/10210/MNYTK%20-%20170.sz%c3%a1m%2014.pdf?sequence=1&isAllowed=y

A szinkron vizsgálatú ragadványnév-kutatás mai állása

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)