Erdélyi, Erzsébet

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)

A népetimológiák az összetett helységneveket éppúgy érintik, mint az egyele-műeket, vagy az annak véltet (pl.zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBANagyesztergár, Raposka).Természetesen a hivatalos névadással keletkezett előtagok már nem esnek anépetimológia tárgykörébe, hiszen kiforrott alak és jelentéssei bíró földrajzi neveklettek részei a névtestnek (pl. Bakony, Balaton). Mindez felvetheti a kérdést, hogya helységnevek esetében megszűnik-e a népetimológiás magyarázat lehetősége.A névanyagunk azt bizonyítja, hogy a "tudós" népetimológia, az írnoki etimológia(KÁLMÁNBÉLA,Nyr. 91 :4) ma is él. A Királyszentisván IV/3. nevéhez fűződő né-pi hagyomány pedig népetimológiáról tanúskodik.Az első világháború előtt Ferenc József ezen a környéken megjelent egy kato-nai gyakorlaton. A falu lakossága barátságosan fogadta őt. Az uralkodónak ismegtetszett a kis falu kedvessége, szép fekvése. Ekkor megváltoztatta a község ne-vét - mely addig Szentistván volt - Királyszentistvánra. [FNESZ: 1909 óta viseli aKirályelőtagot, jelezve ezzel hogy a névadó Szt. István király és nem a vértanúSzt. István.]Csupán a helységnevek népetimológiáját vizsgálva a legmeglepőbb adat aszámtalan, színes folklór anyag. Ezek sokfélesége tartalmilag, műfajilag, stilárisannemcsak csodálatra késztetnek, hanem újra és újra igazolják a földrajzi névgyűjte-mények más tudományágakban való hasznosságát, értékét.VARGAMÁRIAbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAN é p e t im o ló g iá s m a g y a r á z a to k a n a g y k ő r ö s i f ö ld r a j z i n e v e k b e nMinden bizonnyal több száz éves az az igyekezet, amellyel az egyszerű ember pró-bálja megfejteni közvetlen lakóhelyének elhomályosult jelentésű neveit. A határjá-rások tanúsága szerint nem is mindig az érdeklődés motiválja határmegismerő te-vékenységét, hanem esetleg a szükség vagy valami nehezen felejthető élmény(pl. az "emlékezet okáért" történő megcsapatás kiterjedt szokása (BÁRTH 1997:307) A nagykőrösi határneveket is sokan próbálták már szóra bírni, többek közöttNagy Lajos, aki 1933-ban készült tanulmányának ezt a címet adta: Amit a kőrösihatár mesél. Mindenkor jól feladta a leckét a ez a nagy múltú mezőváros, hiszen tu-catnyi a jelentését rejtelmes homályba burkolt név mind a kül-, mind abelterületen.A névfejtési kísérletek a legtöbbször nyelvileg képzetlen, iskolázatlan embe-rektől származtak, így aztán sok népetimológiás magyarázat is született. Már a te-lepülés nevét is félremagyarázták egyesek, hiszen a kőrisfa helyett a körrel hoztákkapcsolatba, azt állítván, hogy azért lett kör-ös ez a város, mert "oly hely, melynekkerülete, hozzátartozó vidéke van."(GALGÓCZY 1896: 2) Az igaz, hogy kedvezőföldrajzi helyzete miatt már a honfoglalás után megtelepedtek itt őseink, és Kőrös-nek - templomos helyként - a tatárjárás után is sikerült talpon maradnia, bekebe-lezve a környék apró falvait. Ezek neve városrész-, utca- vagy határrésznévként él-1 5 5hetett csak tovább:zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAAlpár,ZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAE n c s , Váncsod, Árboz, Esed, Besnyő, Gágány, Hang-ács. Ezekre a nagyrészt személynévi eredetű nevekre aztán a későbbiek folya-mán sok érdekes magyarázatot adott a nép. Alpárt a Galgóczy-monográfia Kis-Alpár formában városrésznévként említi, később már csak egyetlen utcányi di-csőség jutott az egykori 'török daliá'-nak, majd azt is megtagadták tőle a hely-béliek, hiszen közszájon Alpári Gyula utcaként emlegetik, követve a politikaiváltozások divatját. Ez az "alulról jövő kezdeményezés" a hivatalt is megfertőz-te, hiszen az egykori tanácsházán találtam olyan térképet, amely ezt a formátmintegy szentesítette azzal, hogy az út előtagjául nyomtatott' Alpári'ZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA- t valaki ce-ruzával kiegészítette a keresztnévvel. Így "értelmesült" a nép ajkán az ősi,Tiszaalpárra vezető út neve, szinte "ráfejelve" a legtöbbször politikumot hordo-zó hivatalos névadásra (MEZŐ 1982).Hasonló sorsra jutott a besenyő személynévi elemet őrző Gógány dűlőnév is,amely a szorgalmas .Jcörösi embör" szerint onnan kapta a nevét, hogy "egykorguggon ülő kapás növényeket termesztettek benne" (Hajdú László népiskolai ta-nító úr "értelmezését" Réső Ensel Sándor idézte a Nagy-Kőrös círnű újság 1885-ösegyik számában.) A hetven esztendős Illés Laci bácsi szerint meg: .Valamikó vótegy embör, elmulatta a főggyét, oszt aszonta: haj le Gógán a gígán." (saját gyűjtés)Ugyancsak Réső Ensel "magyarázza meg" az Esed dűlőnevet is, imígyen: "Mintkiosztásra esedékes földrész tartja fenn a nevét." Pedig Bártfai Szabó László az"Ecséd" alakváltozattal jelezte, hogy inkább az Ecséd, Ecsed, Öcsöd helynevekédes öccseként hozható rokonságba valamely ősi besenyővel.Ezek után jöhetnek a besenyők! Besnyő nevének magyarázatában Petróczi Sán-dor valószínűleg nem téved, amikor így ír: "A ceglédi határ közvetlen szomszédsá-gában elterülő Besnyő - egykor templomos falu - valószínűleg az Értem és a Kap-pan törzs szálláshelyének keleti szélét jelenthette ... (PETRÓCZI1961: 42)Bártfai Szabótól azt is tudjuk, hogy a letelepedő besenyők elfoglalják a meg-szállás területén fekvő földvárakat, amelyek egyikét besnyőnek, másikát kátánakhívják." (BÁRTFAISZABÓ 1938: 448) A népi emlékezet persze mást mond, mint atudós történész urak. Egy 1749-es határper kapcsán felvett jegyzőkönyvben olvas-ható Fekete András, 53 éves csikós vallomása kapcsán a következő szinte népme-sei hatás ú részlet: " ...azon halmot, mellyet Körösiek Páris halmán ak akarnak ne-vezni, ugy hivattatni soha senkitül sem hallotta, csak éppen valami hat esztendeje,miolta Körösi uraimék magok ugy nevezik, hanem mindenkor, hogy csak Besnyőhalmának lenni mondották, tapasztalta, azon névnek okát pedig egy vén nagy sza-kállas Koldus ennek előtte mint egy húsz esztendővel, onnant mondotta lenni, mi-vel még Törtelyfalu volt, tehát egy jó Besnyő nevő Gazda ember ottan lakván, sokszegény Törtelyi lakost meg segített, melyre való nézve töb Törtelyi Lakosok azonhalom mellett lévő földet nékie engették. hogy szabadon birhassa. " (Pest MegyeiLevéltár Nagykőrös város Zárt Levéltára P/265-6)Ha már Törtelynél tartunk, "álljunk meg egy szóra" Árboznál is, hiszen jó cim-borákról van szó. Ez a két vitéz - kun főemberek -, IV. László gyilkosai voltak atörténészek szerint. A kőrösi nép viszont nem mélyedvén el kellőképpen e stúdiu-mokban, egyszerűen Árbóc-ra keresztelte el a pusztát, talán azért, mert mindig ten-ger volt a dolga.baZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA1 5 6Így lehetett azyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA"högyekkel" is. Városunk büszkesége, Arany János itt tartózkodá-sa idején többször is tett kirándulást tanártársai szőlejébe. Benkó Imre egy kedvesanekdotában örökítette meg Arany véleményét a nagykőrösi .Jiögy" -ről. "Egy ilyenalkalommal történt, hogy midőn már kiértek a szőlőbe, s a társaság már éppenmegállapodott, Arany elindult s nagyon óvatosan lépkedve tett egy pár lépést előre,mintha hegyoldalra akart volna fölmászni, s midőn valaki megkérdezte, hogy mitcsinál,ZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA» Keresem a högyet - felelte - de nem találom. «" (Közölte Nov ÁKLÁSZLÓ:1986: 16) Nagykőrös, ahol a tengerszint feletti 145 méteres homokbucka a legma-gasabb pont, jó néhány szőlőtermő .Jiöggyel" büszkélkedik: Temetőhögy, Kálmán-högy, Zsíroshögy, Pöcökhögy, Bukrosi középső hogy, de még a 137 méteres Strá-zsadombot is szívesebben mondják Trázsahögy-nek talán abban bízva, hogy ilyentitulustói magasabbnak látszik. Ezeknek a homokbuckáknak nem sok közük van a"kunhalmok"-hoz, talán több van az ősi szőlőtermelő hegyekhez, ahonnan az elsőtelepesek a szőlővesszőket hozták, legalábbis Galántai Fekete Béla erre a követ-keztetésre jutott. (GALÁNTAI 1927: 124) Egy-egy ilyen halomnak gyakran többmegnevezése is volt. A Tatártemetés, Ráctemetés, Hajdútemetés és Oláh-hányásegyetlen halom nevei, attól függően, hogy kiket vertek ott agyon és földeltek elbenne. A határperekben hol így, hogy úgy szerepelnek.De mit bánta a kőrösi embör mindezt, ha valamelyik Bánomban volt egy kisbirtoka! A nagykőrösi határ mindig is gazdag volt bánomokban, hiszen volt ittBántősi bánom, Pálfái bánom, Pöcöki bánom, Külső bánom, Belső bánom. Az utó-tagként szereplő földrajzi közszó talán éppúgy jelentéshasadással keletkezett, mintJászapátin a nyilas (HORVÁTHNÉKISPÉTERZSUZSANNA 1995: 469). KIS LAJOSFöldrajzi nevek etimológiai szótárában csak arra találunk példát, amikor a Bánomvagy egytagú földrajzi név, vagy előtagja egy kételemű formációnak. A nyelvész-magyarázat szerint egy latin birtoklástörténeti szó az alapja annak a csaknem száz'bánom '-nak, amely szerte az országban előfordul, az egykori török hódoltság te-rületén talán gyakrabban, mint másutt. A nép azonban mindenholleegyszerűsíti aszó etimonját arra a kézenfekvő magyarázatra, hogy a tulajdonos megbánta, hogyilyen gyatra, homokos területre szőlőt vagy gyümö\csöst telepített. Nagykőrösi ku-riózum Balla Antall828-as térképén ez a névalak: ,,Balla bánja", amelyrőlGalgóczy a következőket állapítja meg: "a pótharaszti Ballabán-i / köznévenHalesz / szőlők." Azt már mondanunk sem kell, hogy a Halesz megint csak jól jötta kőrösieknek (is), akárcsak a Gondóta, hiszen könnyű volt megmagyarázni a ke-vés eredménnyel kecsegtető munka kéttényezős kimenetelét: ha lesz, lesz, - már-mint termés, illetve .Ebgondóta, / A fene gondóta, hogy ennyi széna lösz rajta."Ilyesféle mondattöredékből önállósult földrajzi név máshol is található (vö.INCZEFIGÉZA 1970: 45-6) A Ballabán alak különben még 1932-ben is felkerültegy térképre, de azt már nem állíthatjuk bizonyossággal, hogy az 1827-ben BallaKárolynak 32 évre árendába adott terület tovább is őrizte volna a család nevét.Különben a fönt említett 1828-as térképen ilyen érdekes, egyedi neveket is talá-lunk, mint például Kapitány Halma, Kálmán Dombja, Sebestyén Vakitoja, KalocsaBajossa, Sütő Berke, Ambrus Halma, BallaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAB é r c z e i , usánna Ligetje, BeretvásVendége, Kálmándy Futója, Thenke Tére, Szűcs Halma, Molnár Halma, KárolyHalma. A Balla család névadó fantáziájáról árulkodnak a következők is: Illants,baZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA1 5 7N e m e n j,zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAVakmerő, Kárdomb, Szemrontó, Megál}, Szárnyaló, Reppenő, Vitorlás,Széllapda.zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAA futó homok is megszelídült ezektől a költői nevektől.A népi fantázia időnként egész történeteket költött bizonyos helynevek köré,ilyen pl. a Sajtos és a Basafa regéje, a Sirató mondája pedig még Tompa Mihálytis megihlette. De van olyan határrésznév is Nagykőrösön, amely féltékenyen őrzititkát, nevének eredetét az emberek meg sem kísérelték megmagyarázni, ilyen pl.az Ereklyés vagy aHomolytája.A kőrösiek azonban nemcsak a gyenge minőségű, silány talajú területeket"beszéltették meg", hanem a kiváló minőségű földeket is. Ilyen a Fekete és a Zsí-ros (ez utóbbi legtermékenyebb része az Aranyág). Bár közismert volt a város kétősi nemesi famíliájának - ahonnan nem ritkán fő- és másodbírák is kikerültek- családneve, a névadás indítékaként mégsem fogadták el ezeket az emberek.A Zsíroshoz például az alábbi kis anekdotát kanyarították magyarázatul: "Valahaegy gazda el akarta adni itteni szántóföldjét. A vevő vonakodott. Azt hajtogatta,hogy szőlőnek gyenge föld ez, ha ide akarnak telepíteni, előbb jól meg kéne ezt aföldet zsírozni. Akkor aztán meg is venné. A gazda erre megmérgesedett. Minden-ki szeme láttára kötélre kötött egyoldal szalonnát, s addig húzogatta széltében-hosszában a földjén, míg a kötélről le nem kopott. Ekkor a tanúk előtt odahívta avevőt, mondván: meg van már a föld zsírozva. EI is kelt az nyomban, és máig isgazdag gyümölcsterméssel fizet (Lejegyezte Kádár András 1970).baZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAI r o d a lo m - é s r ö v id í t é s j e g y z é kBÁRTFAI SZABÓ LÁSZLÓ 1938. Pest megye történetének okleveles emlékei1002-1588-ig. Bp. 636BÁRTH JÁNOS 1995. A helynevek továbbélésének titkai. In: Az V. magyarnévtudományi konferencia előadásai. Miskolc. 1995. (Szerk.: B. Gergely Piroskaés Hajdú Mihály). Budapest-Miskolc 1997. A Magyar Nyelvtudományi TársaságKiadványai 209. szám. 1. kötet, 306-13.GALÁNTAlFEKETEBÉLA 1927. Nagykőrös. Magyar Városok Monográfiája. II. Bp.GALGÓCZYKÁROLY 1896. Nagy-Kőrös monographiája. Bp.HORVÁTHNÉKISPÉTER ZSUZSANNA 1995. Földrajzi nevek Jászapáti szántó-földneveiben. In: Az V. magyar névtudományi konferencia előadásai. Miskolc.1995. (Szerk.: B. GERGELYPIROSKAÉSHAJDÚMIHÁLY). Budapest-Miskolc 1997.A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 209. szám. II. kötet, 466-70.INCZEFIGÉZA 1970. Földrajzi nevek névtudományi vizsgálata (Makó környé-kének földrajzi nevei alapján). Akadémiai Kiadó. Budapest.KÁDÁR ANDRÁS 1970. Határrészek, régi dűlőnevek leírása. Nagykőrös. Kéz-irat. CKM 851-71.KISS LAJOS 1988. Földrajzi nevek etimológiai szótára. 1-11.Bp.MEZÖ ANDRÁS 1982. A magyar hivatalos helységnévadás. Nyelvészeti Tanul-mányok 22.Nov ÁKLÁSZLÓ 1986. A három város. Gondolat. Bp.PETRÓCZISÁNDOR 1965. Pest megye újjátelepülése 1711-1760. Bp. Pest me-gye Múltjábóll. 95-154.1 5 8ERDÉLYIERZSÉBETPETRÓCZÍSÁNDOR 1961. Cegléd település- és népességtörténete. Bp. CeglédiFüzetek 11. sz.Térképek: Pest Megyei Levéltár nagykőrösi osztálya. XV. 9. Nagykőrösi várositérképek. Levéltári gyűjtemény.baZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAE g y e s r o m á n e r e d e tű fö ld r a j z i n e v e k o s z tá ly o z á s á n a kp r o b lém á i1 .1 . Egy helynév, esetleg egy helység vagy táj egység, vagy éppen egy egésznyelvterület földrajzi neveinek osztályozását többféle szempontból, többféle krité-rium alapján végezhetjük el.A helynév-irodalomban kétféle osztályozási szempont az uralkodó. Az egyik aföldrajzi nevek jelentéstani, jelentésük szerinti osztályozása, a másik a helynevekalaktani, a nyelvi formák szerinti csoportosítása.1 .2 . A földrajzi nevek jelentésük szerinti osztályozását a nyelvészeken kívül atörténészek, geográfusok és etnográfusok is művelik, kutatván azok jelenkori vagyéppen történeti jelentését. Ez az osztályozási módszer etimológiai kutatásokat is igé-nyel, főként olyan földrajzi nevek esetében, amelyeknek jelentése az idők folyamánelhalványult, eltűnt. Ilyenkor a földrajzi nevek jelentéstani kutatása és osztályozásakapcsolódik azok eredetük szerinti osztályozásukkal és etimológiai kutatásukkal.1 .3 . A földrajzi nevek alaktani rendszerezését elsősorban a nyelvészek művelik,ám e módszer alkalmazását a történeti kutatások terén sem lehet elvetni. Ilyen jel-legű a történeti tudományok számára például aZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA- d képzővel ellátott magyar földraj-zi nevek csoportba sorol ása, azok térképre vetítése és kronologizálása az egészmagyar nyelvterületen vagy annak egy részén. Ugyancsak ilyen jellegű kutatás atörténeti kutatások számára a bár jelentéstanilag ismeretlen, de azonos vagy ha-sonló képzőkkel ellátott hely- vagy víznevek csoportba sorolása, mivel ezek egymeghatározott földterületen valamilyen nép vagy népcsoport régmúltban lévő je-lenlétére utalnak. Ez az osztályozási módszer különösen fontos az olyan földrajzi ne-vek tanulmányozására, rokonítására, amelyeknek az értelmük, jelentésük ismeretlen.2 . Létezik a földrajzi neveknek egy harmadik osztályozási szempontja is, amelyigen fontos és hasznos, bár a szakirodalomban még nem foglalta el teljesen az őtmegillető helyet. Ez az osztályozás főleg a magyar nyelvterületnek napjainkbanvegyes lakosságú, periferikus területein, mint például Erdélyben, igen fontos éshasznos mind a nyelvészet, mind a történeti kutatások területén. Ennek az osztá-lyozásnak alapvető problémája annak a megállapítása, hogy melyik nép, népcso-port hozta létre a kutatott földrajzi neveket, vagyis melyik nép vagy népcsoportvolt a névadó. Ezzel egyidőben meg kell határozni a tanulmányozott helynevek1 5 9

Népetimológiás magyarázatok a nagykőrösi földrajzi nevekben

https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/11244/N%c3%a9vtani%20%c3%89rtes%c3%adt%c5%91%2021%20-%2099%2029.pdf?sequence=1&isAllowed=y

Népetimológiás magyarázatok a nagykőrösi földrajzi nevekben

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)