Molnár, Ildikó

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)

460zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAADALÉKOK A MAGYARELDÖNTENDŐ KÉRDŐ MONDATINTONÁCIÓJÁHOZMOLNÁR ILDIKÓ1. A magyar kérdőszó nélküli eldőntendő kérdés jellegzetes dallamfor-mája (az utolsó előt ti szótagon emelkedés, az utolsó szótagon esés) meg-ismétlődhet a kérdő mondatban. Ezt az élőbeszédre jellemző sajátosságotmár Csüry Bálint is megfigyelte a Szamosháton. Három típusát jegyezte fela kétcsúcsú hanglejtésnek:a) Az egyszerű mondat egy része a mondat végén áll mint toldódás.b) Az összetett mondat mindkét tagja eldöntendő kérdés.c) Az összetett mondat főmondat a hangsúlyos eldöntendő kérdés, és amondat végén áll mint toldódás. (Csűry Bálint, A szamosháti nyelvjáráshanglejtésformái. MNyTK 22. sz. 1925.)Fónagy-Magdics könyvében is találunk példákat a kétcsúcsú (a szer-zők kétpúpúnak nevezik) hanglejtésre. A szerzők szerint a kérdő dallamfelbukkanhat már az előkészítő részben, és - gyakran kisebb hangközzel-sejteti a mondat végén megjelenő lejtésformát. A kérdő dallam ismétlődésefokozza a mondat feszültségét. A szenvedélyes érvelést kíséri, vagy a tépelő-dést fejezi ki. Visszaadható kétcsúcsú dallamformával az erős meglepetés, ahitetlenség, a bizonytalanság, a gúny, a méltatlankodás, az elgondolkodás,a töprengés, az emlékezetben való kutatás. Érzékeltethet mélyebb hangfek-vésben szomorú legyintést. Kétcsúcsú a dallama a latolgató kérdésnek is.(Fónagy Iván - Magdics Klára: A magyar beszéd dallama. Budapest, 1967.52-3).Boros Rezső is közölt a Nyr-ben ismételt kérdő dallammal elhangzottmondatot a 70-es évek pesti nyelvéből. (Boros Rezső: Beszéddallamok. Nyr.99: 41-6.)2. A mai magyar beszélt nyelvet a kétcsúcsú kérdő hanglejtésformaterjedése jellemzi. Különösen gyakran hallható ez a dallamforma a rádióés a tévé riport jaiban, beszélgetéseiben. 200 - élőbeszédből feljegyzett -kétcsúcsú (töb bcsúcsú) hanglejtéssel elhangzott mondatot vizsgál tam meg,megkíséreltem ezeket a mondatokat rendszerezni és összevetni a korábbanmás szerzők által feljegyzett mondatokkal. Az elemzésre kiválasztott példáknem voltak emocionális jellegű mondatok. ,Gyakori a kétcsúcsú kérdő dallam az egyszerű eldöntendő kérdő mon-datban: "VoltzyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAvetély ársad a tévében ?"ADALÉKOK A MAGYAR ELDÖNTENDÖ KÉRDÖ MONDAT INTONÁCIÓJÁHOZNapjainkban felgyorsult az információ cseréje. A riporter rövid idő alattminél több információt szeretne kapni: "Te ilyen mama kedvencezyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAvoltál min-dig?"Más példák azt mutatják, hogy az élőbeszéd jellegzetessége a jobbra bő-vítés, a hozzátoldó szerkesztés. A riporter gondolkodva kérdez. Hezitációsszünet helyett apránként adagólja a kérdést, úgy ahogy eszébe jut: "Nemis akarod magadat megmutatni valakinek, teljesen?" Miért éppen ez a hétzeneműve? Hogy kicsit ismertté legyen erről az oldalról is?" Ezekben a mon-datokban a hangsúlyos rész (Csüry szavaival a toldódás) a mondat végén-áll.Előfordul olyan mondat is, amelyben az elöl álló hangsúlyos résznekkíván még nagyobb nyomatékot adni a beszélő a már ott megjelenő kérdődallammal: "Nem szeretnéd leszoktatni?" "Fontos neked a népszerűség?"A fenti okok, indítékok erősíthetik is egymást: "Maga részt vett ebbenaz égetésben ?"Összetett mondatokban még gyakrabban tűnik fel ez a dallamforma.Nemcsak a Csűry által feljegyzett típusban (a főmondat hangsúlyos kérdésés a mondat végén áll) hangzik el gyakran, hanem egyéb mondattípusokbanis.Ha az első tagmondat a főmondat, a hátul álló mellékmondatban ismegismételheti a jellegzetes dallamformát a beszélő: "Hazamegy ma is, havalami baja van?"Különösen gyakran kétpúpú a kérdő mondat akkor, amikor a hátul állóalárendelt tagmondat hosszú: "A kerületi ingatlankezelésen múlik, hogy egykerületben mennyi emeletráépítés van?" "Nem fordulhat elő, hogya főlszab-dalt, fölbontott vasúti- sinekből vasutat építettek valahol?" (16, illetve 24szót agból áll az alárendelt tagmondat.) llyenkor úgy véli a beszélő, hogy túlsok idő telt már el a kérdő dallam elhangzása óta, ajánlatos megismételni.Megjelenhet a kérdő dallam kétszer akkor is, ha közbevetés választja ela főmondat ot és a mellékmondatot: "Boldogabb lennél - szerinted - hazongoraművész lennél?"Hasonlóan viselkedik a mondat, ha a főmondat után megszólítás áll:"Jól értem Gábor,. hogy megismerhetetlenek vagyunk egymás számára?"Gyakori a kétszer jelentkező kérdő dallam az enyhe felszólításban:"Hallgassák csak Kulcsár Istvánt! Előfordul akkor is, ha összetett mondatfőmondat a az enyhe felszólítás: "Nézd meg csak, hogy ez mennyi volt?"Néha háromszor is megjelenik a kérdő dallam. Az ilyen mondatok álta-lában összetettek, hátul álló, hangsúlyos toldódással fogalmazott alárendelttagmondattal: "Rögtön érezted, hogy te vagy a király a ligetben is?"UTSRQPONMLKJIHGFEDCBA4 6 1MOLNÁR ILDIKÓBár jól megfigyelhető az egy mondaton belül ismétlődő kérdő dallamú.modatok terjedése, e dallamforma mégsem tekinthető a mai magyar be-szélt nyelv általános, társadalmi érvényű jelenségének. Vannak beszélők,akik szinte mindig kétcsúcsú (tőbbcsúcsú) mondattal kérdeznek, mások be-szédében viszont egyáltalán nem hallható ez a lejtésforma.3. Annak a megállapításához, hogy milyen típusú mondatok, milyenkőzléstartalmak esetében társadalmi érvényű ez a dallamforma és milyentípusú mondatok, milyen kőzléstartalmak esetében egyéni sajátosság, eset-leg modorosság, tőbbféle vizsgálat' szűkséges. A megkőzelítés egyik módjaa számítógépes szintetizálás, Mivel az élőbeszédből rőgzített szöveganyagpontos műszeres vizsgálatra nem alkalmas, csak az időtartamok voltak pon-tosan mérhetők, mesterségesen konstruáltunk átlagos - magyar kérdőszónélküli eldöntendő kérdésre jellemző - frekvenciaértékek alapján egy egy-szerű kétcsúcsú kérdő dallamot. Az akusztikai paraméterek megválasztásá-ban elsősorban Bolla Kálmán mérései adtak támpontot. (Bolla Kálmán: Afonetikus írás problémái. In.: Fejezetek a magyar leíró hangtanból. Szerk.:Bolla Kálmán. Budapest, 1982. 25-52.)A számítógépes szintetizálással előállított dallam (1. példa) két kérdőcsúcsánakzyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAFo-ja 300 és 280 Hz. A 2. példában mindkét csúcs alapfrekven-ciáját megemeltűk 50 Hz-cel, így az első csúcs 350 Hz, a második csúcs330 Hz lett. A 3. példában az 1. (az eredeti) mintához viszonyítva 50 Hz-celesőkkentettük a két csúcs Fo-ját. Az első csúcsé 250 Hz, a másodiké 230 Hzlett. A 4. példában az első csúcs Fo-ját esőkkentettük 50 Hz-cel, a máso-dik csúcs alapfrekvenciája maradt 280 Hz. Ebben a példában tehát az elsőcsúcs 30 Hz-cel kisebb lett, mint a második csúcs. Az 5. példában az elsőcsúcs Fo-ja maradt 300 Hz, a második csúcs alapfrekvenciáját csőkkentettűk50 Hz-cel. Így a két csúcs között 70 Hz lett a különbség. Az időtartamviszo-nyok a frekvenciaértékek megváltoztatása közben változatlanok maradtak.A felvételek az ELTE Fonetikai Tanszékén készültek Radványi Péter kőzre-működésével.A számítógépes szintetizálással előállított dallammintákat 30 egyetemihallgatónak játszottam le. A kísérlettel a következő kérdésekre kerestem aválaszt:a) Hogyan appercipiálják a kísérleti személyek a dallamforma változásait,a hangfekvést, a hangterjedelmet és a hangközöket?b) Milyen a dallamforma és a behelyettesített tartalom kapcsolata, a pro-dukció és a percepció viszony? .462ADALÉKOK A MAGYAR ELDÖNTENDŐ KÉRDŐ MONDAT INTONÁCIÓ JÁHOZA kísérleti személyek feladata az volt, hogy a hallott dallamokat az előreelkészített, három hangfekvést jelző vonalrendszerben ábrázolják a tesztla-pon, helyettesítsenek be az adott hanglejtésformának megfelelő nyelvi tar-talmat, és állapítsák meg, hogy milyen kőzléstartalma lehet a hallott dal-lamnak.Az 1. példában a két kérdő dallamcsúcs akusztikai paraméterei a kő-vétkezők: az első csúcsot 160 msec alatt 104 Hz emelkedés és 220 msec alatt136Hz esés jellemzi, a második csúcs jellemzői: 190 msec alatt 80 Hz emelke-dés és 250 msec alatt 160 Hz esés. A 2. példában a csúcsok nagyobbak, mintaz 1. mintában, a 3. példában pedig kisebbek, mint az eredeti mintában.A csúcsok jellemzői: 54 Hz emelkedés, 86 Hz esés, illetve 30 Hz emelkedés,110 Hz esés. A 4. mintában az első csúcs megegyezett a 3. példa első csú-csával, a 2. csúcs megyegyezett az 1. (eredeti) példa 2. csúcsával, a másodikcsúcs azonos volt a 3. példa második csúcsával.A hangmenetek ábrázolása nagyon jónak mondható. Mind a 30 teszt-lapon értékelhető rajzok voltak. A két dallamcsúcsot mind az 5 példában27 hallgató (90%) vette észre. Mivel egy tesztlapon 5 dallamvonalat raj-zoltak a kísérleti személyek, összesen 150 dallamrajzot értékelhettem. 138ábrázolás (92%) volt megközelítőleg helyes. (Két diáknak mind az 5 ábrázo-lása rossz volt, 1 kísérleti személy 2 helyen nem érzékelt két hanglejtéscsú-csot.) A csúcsfrekvenciák különbségeinek érzékelése már kevésbé jól sikerült.Az 1. és a 4. dallamminta ábrázolása bizonyult egyszerűbb feladatnak. Az1. mondat hanglejtését 22 hallgató (73%) ábrázolta megközelítőleg jól, a 2.és 3. dallamot 15-15 diák (50-50%), a 4. példát 20 meghallgató (67%), az5. mintát 16 (53%). Mivel három tesztlapon csak a dallamgörbéket jelöltéka diákok, további értékelésre csak 27 tesztlap volt alkalmas.Az 1. mintát 19 hallgató (70%) vélte kérdésnek, 8 kísérleti személy(30%) tartotta egyéb (kijelentő, felkiáltó, óhajtó) mondatnak.Ugyancsak 19 személy (70%) minősítette kérdésnek a 2. dallamot.A 3. mintát csak 6 meghallgató (22%) tartotta kérdésnek. 17 diák (63%)minősítette kijelentésnek, 1-1 kísérleti személy vélte felkiáltásnak, felszólí-tásnak, siránkozásnak és meditálásnak.A 4. példát - akárcsak az első két mintát - 19 diák (70%) tartottakérdésnek.Az 5. dallamot 16 kísérleti személy (59%) minősítette kérdő dallamnak,11 diák (41%) vélte kijelentő, felszólító, illetve óhajtó mondatnak.Azokban a példákban, amelyekben mindkét vagy az egyik frekvencia-csúcs viszonylagosan nagy volt, sok kísérleti alany vélt hallani, még a hang-szín és dinamika nélküli dallamminták esetében is, erős emóciót, izgalmiUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA4 6 3MOLNÁR ILDIKÓállapotot. Ez derül ki a behelyettesített nyelvi tartalmakból és a kérés nél-kül adott minősítésekből. Főként a 2. dallammintából véltek kihallani a ki-sérleti személyek erős emocionális tőltést: feszültséget, ingerültséget, tiirel-metlenséget, kétségbeesést, csodálkozást. A vizsgálat ban résztvevők 59%-aminősítette a példát emocionálisnak. Az 1. hanglejtésmintát a diákok 33%-a tartotta türelmetlennek, ingerült nek. Más érzelmeket keltett a 4. dallam.A kísérleti személyek 30%-a minősítette kárörvendőnek, felelősségre vonó-nak, elkeseredettnek. Az 5. példából a diákok 7%-a vélt kihallani érzelmitöbbletet. A 3. dallamminta meghallgatásakor senki sem jelzett emocionálistöltést.4. A kísérlet azt mutatja, hogy a vizsgálati személyek akkor minősítikkérdőnek a kétcsúcsú dallamformát, ha a dallamcsúcsok frekvenciaértékei300 Hz kőrűl vannak, függetlenül attól, hogy az első vagy a második frekven-ciacsúcs magasabb-e 30 Hz-cel. Azonos mértékben (70%) tartják a diákokkérdésnek az első, a második és a negyedik példát. Ha kisebbek a dallam-csúcsokzyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAFo értékei, már kevesebben (59%) érzik a mondatot kérdésnek, hamég kisebbek a csúcsok Fo értékei, még kevesebben (22%) tartják kérdőneka dallammintát.Ha magasabbak a frekvenciacsúcs-értékek, több diák véli úgy, hogy ér-zelmi többlete van a mondatnak. Különösen azoknak a dallammintáknaktulajdonítottak sokan emóciót, amelyekben a második dallamcsúcs Fo-javiszonylag magas. Összevágnak ezek a megfigyelések Gósy Mária vizsgá-lati eredményeivel: a magas frekvenciájú, valamint a meredeken szökő ésmeredek esésű dallamcsúccsal rendelkező hanglejtésformák a percepcióbanexpresszív benyomást keltenek. (Gósy Mária: Akusztikai paraméterek ésnyelvi funkció a beszéddallam és a nyomaték percepciójában. MFF 4. 1979.119-34.)1. példavutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAT EiMlP~]1 : {ji H ,,/S;WVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAHAHGTERJ.: ~80 HZHiI'iII'iIGSL.: e DiB:Hi."'.Iö>!;Gii<üZ : GC;";464ADALÉKOK A MAGYAR ELDÖNTENDÖ KÉRDÖ MONDAT INTONÁCIÓ JÁHOZ2. példaWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAHAIMGSZERKEZETvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA-50~~==~~==~~==~~==~~==~~==~~==~T : e 1.00 3~ seeF :UTSRQPONMLKJIHGFEDCBA2 3 !1 ; .:t2u l.SiS 250TEI'1PO: (il H/SHAMGTERJ.: 239 HZT•...~I :8ifl(l .l...:!.50 .!.3~O .!.S:f''Ü1.64 .1.::4 Zl!t) 33:0RQPONMLKJIHGFEDCBAk vHAN6SZ. 0 DBHIFl~<G,K(]!Z: 66 /~3. példaSZUPRASZEGME~TALIS HA i'iG SZE il: n< lE 7!ETT : Ü jj~ 3;.~ ~-::~ koB 9JG!tJ liOO i.25iiI i.GtjÜF : 23:6 .:1~) .i.516zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA2'50(} 1.64 1.54 zeo 230 L.::.'"'OTiE: ll'U' 'ci : e H ./S: Hflli~!G:SZ . e DBHANGTERJ.: ~30 HZ HAMGKOZ: 52 %4 6 5HAil'tGSZERKEZETzyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAMOLNÁR ILDIKÓ4. példa--~ SZUPRASZEGMEMTALIS HAMGSZERKEZET~~Gí-r!--~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ __~vutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA...."""= I """c.~~~~-~----~-~--------------~-~-~--,~-------------------------~1.5B-llr-----~_-_-~__/ -_-'_---_-~~·_-=~~-·~·--_-_---_~~_. <_\~\~--------------------~'.--156-ci==~~~~==~======~c=====~==~==~===r===r===c==j. ,1, ,T : ![jI i:Bl[~ 3:..:.jO :s-€l]t 7:2:'2l! :!:!~-:~]! iiiJSD .i.:3SÜ .:1!Sü-::,F : 235 JLS-O 1.86 2'.50 .1.64- JL54 2:BO Z~]I i2'!]1TEMPű: (]I H/SH~MGTERJ.: 1.66 HZHiA1~GSZ • ![JI ~)OBH!AsMIGKOZ : S7:;':5. példaT: o. 1.8:0 3~ 500 726 seo .u.ro i350 i6üOF: Z-~ JLSi) 1.:96 see 1.64-zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAi> ~ 2!Je 2"'.::.6RQPONMLKJIHGFEDCBA.1 .2 '0TEMPO : o H/S HANGSZ. CI DiBHAMIGTE:RJ. : 1.3!1)1 HZ H:AI,"fIGKOZ : 60 :.-::466

Adalékok a magyar eldöntendő kérdő mondat intonációjához

https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/9877/Benk%c5%91%20Eml%c3%a9kk%c3%b6nyv%2079.pdf?sequence=1&isAllowed=y

Adalékok a magyar eldöntendő kérdő mondat intonációjához

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)