Büky, Béla

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)

IRODALMI MŰFAJMEGNEVEZÉSEK MINTÉLETHELYZETEK,SORSHELYZETEKLELKIÁLLAPOTOK JELÖLŐlyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBABÜKY BÉLA1. Anyelvtudomány és a pszichológia kapcsolata a legkülönfélébb szin-teken gazdag anyagot szolgáltat. Újabban a pszicholingvisztikának nevezettdiszeiplína különösen a mondatalkotás, a mondatfelfogás, adott tartalmakravaló emlékezés, bizonyos morfológiai kérdések pszichikus megalapozottsá-gára mutatott rá. Maga a fonetika és a fonológia gazdag anyaggal szolgáltmindig a nyelv pszichikai vonatkozásainak dokumentálásában. A legutóbbiidőben például Vértes O. András írt gazdagon dokumentált dolgozatot azérzelmi elszegényedés fonetikai jelenségeiről, ami egy a MN y- ben három rész-ben publikált dolgoz at (MNy. LXXXII, 11-29,151-62,288-300) kis mérték-ben bővitett változata (NytÉrt. 124.). Mint kettős megjelenésü írásmű -igen helyesen - meglehetősen széles olvasóréteghez jutott el; nem beszélvearról, hogy a témát a szerző még társasági felolvasásként is bemutatta.2. Az előbb említett területek mellett - különösen akkor, ha a tör-. téneti módszerre vagy a nyelvtörténeti adatközlésre gondolunk - kisebbszerep jutott a lexikológiának. A történeti nyelvészet pedig számos ponton,éppen talán leginkább a szókészlet leírása és etimológiai elemzése pontján,kapcsolódhat a pszichológiahoz. Kitűnő észrevételei voltak a témát érintőenpl. T. Lovas Rózsának, Hexendorf Editnek, R. Hutás Magdolnának adottszavak pszichikai vonatkozásairól, hogy csak néhány példát idézzek. Fabri-eius Kovács Ferenc a szláv nyelvekre vonatkozóan nyújtott idevágó közlést.Sajnos azonban egyes szorgalmas személyek munkássága sem szüntethetimeg a megállapítás igazát: e téren még elég hiányosak a történetinyelvészeteredményei. A nevezett téma kutatottságának szegényességét kívánnám azalábbi kis adalékkal enyhíteni.3. A metaforikus kifejezések alkalmazása - úgy tűnik - területenként,és talán koronként is, más-más volumenű. A fonetikai műnyelv gazdag me-taforikus szóanyagát Fónagy Iván (MNytTK. 179.sz.) elemezte. Nem nyel-vészeti alapon, de mégis sok nyelvészeti vonatkozás említésével Győry Jánosannakidején utalt arra, hogy a szerelem térnakőrének szókincsében milyenjelentős mértékben szerepel a középkori katonáskodás, hadviselés szóanyagá-nak metaforikus felhasználása. A példákat gazdagon szaporíthatnánk. Sajátállításunk az, hogy a lelki állapotok, beállítottságok, élethelyzetek stb. meg-nevezésében - egyes metaforikus mezők (pl. a térbeli elhelyezkedésből vett133BÜKY BÉLAkifejezések, színnevek stb.) szerepén túl - meglepően magas az irodalmiműnem- és müfajmegnevezésekből alkotott metafora.4. AdatokZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA4 .1 A műnemek és -formák megnevezései.ltt egyrészt azyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBApróza , ill. a vers, köl- .teszet forma-megnevezésekről, másrészt az epika , dráma, líra műnem-meg-nevezésekrőllehet szó. Az előbbieknekyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAújabb szaknyelvi szinonímái, mint akötött beszéd, kötetlen beszéd, valamint az epika és dráma szinonimái mintaz elbeszélő iroda lom és a színműiroda lom nem kerűlhettek bele adatbemu-tatásunkba, mivel ezeknek nem találtuk idevágó metaforikus használatait.4 .1 .1 A próza és származékai.A szó első adata 'kötetlen folyóbeszéd' jelentéssei 1533-ból származik(vö. TESz.), de átvitt értelmű használata 1809-ben Kazinczy leveleiben márfelbukkan 'hétköznapi, szépítés nélküli valóság' jelentéssei (vö. TESz.). Ittazonban ez az' átvitt értelmű jelentés, még nem közvetlenül a lelkiállapotra.hanem Kazinczy lelkiállapottal telített "óráira" vonatkozik, aki "leg prózábbóráimban" (Kazinczy: Lev. VI, 295) szöveget írja le idevágóan.A 'hétköznapi, szépítés nélküli valóság élménye'. Ez a jelentés 1833-ban fordul elő a próza esetében, mikoris Kovács Pál a lelked prózá ja (NSz.)minősítést írja le. Összetételben ez már valamivel korábban előfordul, mi-vel joggal feltehetjük, hogy a Ponori Thewrewk J. által használt 1830-bólvaló prózaember 'hétköznapi, szépítés nélküli valóságra lelkileg beállítottember'-t jelenti (NSz.).próza i A nevezett jelentések ('hétköznapi, szépítés nélküli valóságottükröző'; 'hétköznapi, szépítés nélküli valóság élményét mutató') közül el-sőként a próza i melléknév jelenik meg ilyenekkel. A másodikként említett,számunkra elsődleges jelentés tíinik fel kronológiaílag elsőként: 1833 "a pol-gári fűggetlenség próza i körei" megfogalmazásban (Széchenyi tollából), ittugyanis ezek a "körök" lélekben mutatják ezt a prózaiságot. Azok az adatok,amelyek egy táj, egy vidék, egy irányzat prózaiságára utalnak, kronológiai-lag csak későbbiek: 1843 "próza i irányú korunk (NSz.). Bizonyos idő eltelté-vel néplélektani példák is feltűnnek: 1800 próza i fa j (NSz.). A fenti adatoktöbbnyire pejoratív értelműek, néha azonban melioratív jellegű használat iselőfordul: 1870 "Az értelemhez szóló előadás szabad menetű ... tehát próza i(uo.).próza ikus Az 1840- ben konkrét jelentés sei feltűnő melléknévi szárma-zék (proza icus író) adatot jóval megelőzve elsőként a helyre, szituációravonatkozó minősítés tűník fel, tehát éppen ellenkező módon kronológiailag,mint ahogy ezt a próza i származék esetében láttuk: 1812 "mikor prosa icusvilágban vagyunk" (írja Kazinczy egy Szemere Pálhoz írt levélben; Kazinczylevelezés V, 308). Meglepő azonban, hogy az NSz. szóanyaga olyan adatot1 3 4\zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAIRODALMI MÜFAJMEGNEVEZÉSEK. ..nem is tartalmaz, ami kifejezett en lelkiállapotra vonatkozna azyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAproza ikusesetében, ilyesmi tehát, hogy *próza ikus lélek, *próza ikus felfogás nem ta-lálható.próza iság E származék 1833-ból adatolható konkrét jelentésű feltű-nése után elsőként a szituáció, a helyzet hangulati töltése vonatkozásábanhasználatos: 1845/1911 "földi próza iság" minősítést alkalmazza Endrődi J.Petőfi napjairól írva, egy évvel későbbi dátummal "vizivárosi próza iság" -rólolvashatunk adatokat az NSz.-ben. A bennünket legközvetlenebbül érintőjelentés: 'hétköznapi, szépítés nélküli valóság élménye; ezt tartalmazó lel-kiállapot', megszemélyesítésként, népre vonatkoztatva, Petőfinél fordul előelőször: 1847/1956 ,,[az angol nép] a megtestesült ... ős próza iság" írjaa költő. (NSz.) Később tűnik csak fel e szó az egyén lelkiállapot ára utalóhasználattal: 1877 "férjem a megtestesült próza iság és önzés volt" (uo.).E jelentéskörhöz tartoznak a prozódia , prozodikus szavak is, ámde e sza-vak esetében csak irodalmi, műnem-megnevezési használattal találkoztunk,pszichikai metaforikus jelentésekkel nem.A próza mint forma ellentéte - mint közismert - a vers. De sem e szó,sem e szó származékai esetében, az imént említett két szakszó esetéhez ha-sonlóan, témánkat, a pszichikus élménykört illető jelentéseket nem találunk.Hasonló szerepű azonban a költői forma megnevezés.ZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA4 .1 .2 A költő szó származékai és a költészet4 .1 .2 .1 A költői forma , a költészet elavult szinonímája a költőbeszéd (vö.1818: NSz.). Ennek pszichikai vonatkozású használatát nem leltük.4.1.2.2 költői Jóllehet a költő 'versszerző' értelemben 1643-ban már meg-van (vö. TESz költ 2 , a költői származék, legalalábbis átvitt értelemben,csak 1814-ben tűnik fel: ekkor olvashatunk "költői nagyítás"-ról, ami 'költőilelkiségből fakadó' túlzásra utal (NS~.). Egyéb szókapcsolatok is szép szám-mal keletkeztek a költői melléknévvel. Ezek kőzőtt a költői egyrészt a 'költőimesterségből fakadó; költőre jellemző' jelentésben áll. Ez a jelentés nem tar-tozik témánkba. Egyes nyelvészek néha ide sorolnak olyan szókapcsolatokatis, melyek nem feltétlenül ide tartoznak; a Petőfi-Szótár például a "költőidüh" szókapcsolatot sorolja ide (Petőfi-Szótár II. ), pedig itt az előtagnak'emelkedett lelkiségből fakadó' stb. jelentése is lehet, tehát a jelentés nemegyértelmű.4 .1 .2 .2 .1 Átvitt és immár teljesen idevágó az 1835-ben aNagyszótárbanolvasható "költői lélek" kifejezés, ahol az 'érzelmekben és fantázia-élmé-nyekben gazdag' jelentés szerepel, ugyanide tartozik az 1874-ben EötvösJózsefrőlleírt szövegrész, amiből megtudjuk, hogy ő "költői benyomása it"a sétálások alatt gyüjtötte, érzékelte (NSz.), valószínűleg ide vonható az1876-ból származó "költői suga lla t" kifejezés is.1 3 5BÜKY BÉLAEgy további idevágó adat azt igazolja, hogy főnévként is állhat a szóilyen(féle) jelentésben: 1880-ból datálódik a következő költői rész: "Mit isszülhetne az élet ...zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAköltöit? Az élet költőietlen koros" (uo.).4.1.2.2.2 Egy újabb átvitt jelentés akkor keletkezik, ha a költői szó a 'ma-gasszintű esztétikai érzéket tükröző' jelentésben áll. Nem vagyunk abbanteljesen biztosak, hogy az imént idézett adatot nem vonhatjuk-e ide vagyide is esetleg. A "költői szellem" kifejezésben, mivel a "szellem" szó nemannyira az érzelmek és a fantázia-élmények területe, inkább már ez a so-ron levő jelentés szerepel (1845/1951: NSz.). Ez a jelentés tűnik fel azonbannagyrészt a később tárgyalandó költőiség fönévben is.4.1.2.2.3 Végül egy eléggé jól elkülöníthető jelentés az 'ábrándos, álomvi-lágban élő' jelentésárnyalat. Ez kűlőnős en akkor tartozik témakörünkbe, hapszichikai fogalmat jelentő főnév minősítéseként szerepel. A legjobb példaazonban a jelentésre Petőfi Koros Hölgyéből (1843) idézhető, ahol a szó-ban forgó szó határozóraggal ellátva jelentkezik: "egy húsz éves szerelmesköltőileg bámulná a hölgy ablakfüggönyeit (Petőfi Ősszes művei - a továb-biakban PŐM - VI, 32). Elképzelhetőnek tartom, hogy a következő gúnyostartalmú szövegben is e jelentés pejoratív jellegű formája rejlik: 1868 "a sör-házból jövén ... hazatért költői állapotban" (NSz.)4.1.2.3 költőiség, költőiesség Az imént idézetteknél jóval! később jelentke-zik a költőiség, ill. költőiesség szó, de ezeknek is a jelentésköre kissé egy-síkú: 'magasröptűség'-et, 'minden szépért való lelkesedés'-t, 'ábrándosság,a valóságtól való elszakadottság'-ot, valamint 'érzelemben, képzeletben valógazdagság'-ot jelent; az irodalomtörténeti jelentés: 'a költészet követelmé-nyeinek való megfelelés' (1800) jelentés mellett. Az imént említettek kőzőttharmadikként említett 'érzelemben, képzeletben való gazdagság' az ami leg-közelebb áll kitüzött témánkhoz. Erre példa Petőfi "Első szerelem" c. költe-ményének (1844) következő része: "A híi emlékezet. Meghozza ... szivembeElső szerelmemet ... e prózai világban Nincs más költőiség" (PŐM 1: 105).4.1.2.4. A költészet később tűnik fel (1830), de pszichés vonatkozása mégennél is jóval későbbi. "Az a lány csupa költészet, csupa ábránd ... " írjaGárdonyi 1907-ben (NSz.). Itt a jelentés 'lelkiekhez való vonzódás'. Azt,amit a francia így fejez ki: c 'est de la poésie 'ez csak mese', erre jelentésa-datot a költészet-tel kapcsolatban nem találtam.5. Az eddigiekből azt a következtetést vonhatjuk le, hogya metafo-rák igen gazdag' tárházára lelünk az irodalmi műnem-, míifaj- és műfor-mamegnevezésekből alkotott és a pszichikai jelenségekre, ill. a szituáció-,ill. sorshelyzetekre vonatkozó jelentések elkülöníthető rétegében. Hasonlógazdagság korábban az állat nevekkel kapcsolatban jelentkezett, de ezek el-sősorban a jellemre, karakterre vonatkozó metaforákhoz kapcsolódtak, és136IRODALMI MÜFAJMEGNEVEZÉSEK ...a szó-, ill. jelentésalkotás jóval primitívebb, népiesebb formáját képviselik.Érdekes tény, hogy azyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBApróza és a költészet szembenállás poláris tagjai inkábbindividuálpszichológiai, személyiséglélektani vonatkozásokat jelölnek, míg aműnem- és müfajmegnevezések és származékaik (epika , dráma, dramatizá l,líra , regény stb.) inkább a helyzetre, a szociálpszichológiailag valamilyenmódon érdekes környezetre utalnak jelentésükkel, metaforikus használatuk-kal. Ez utóbbiak kronológiailag késöbb tünnek fel az előbbieknél, így pl. adrámai szó 'nem szerencsés' jelentése csak 1908-ból adatolható (NSz.) és adramatizá l csak a XX. századból idézhető 'valamiből túl nagy ügyet csinál'jelentésben. Ez utóbbiak bemutatására azonban majd más helyen kerítünksort.ZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA1 3 7

Irodalmi műfajmegnevezések mint élethelyzetek, sorshelyzetek lelkiállapotok jelölői

https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/9753/Benk%c5%91%20Eml%c3%a9kk%c3%b6nyv%2017.pdf?sequence=1&isAllowed=y

Irodalmi műfajmegnevezések mint élethelyzetek, sorshelyzetek lelkiállapotok jelölői

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)