Juhász, Dezső

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)

Penav1n Olga, Matijevics Lajos, Mirnics ~~lia: Bácstopolya éakörnyéke földrajzi neveinek adattára. Újvidék, 1975. 274 1.A szabadkai Minerva Könyvkiadó gondozásában éa az újvidékiHungarológiai Intézet támogatásával jelent meg a Vajdasághelységeinek földrajzi nevei címmel indított névtudományi so-rozat első kötete. A rendszeres földrajzinév-gy~jtéa megindí-tása és szervezése az újvidéki egyetem Magyar Nyelvi éa Irodal-mi Tanszékének érdeme. Nagy örömmel n~ugtázhatjuk, hogy az or-szágos mozgalommá fejlődött helynévgyJjtés nemcsak nálunk hoz-za évről-évre eredményeit, hanem határainkon túl is éreztetihatását. A Szabó T. Attila irányításával mdködő, nagy hagyomá-nyokkal rendelkező erdélyi iskola példamutató ke~~eményezéaeiután a Szovjetunióban és Jugoszláviában is az egyetemek magyarnyelvi tanszékei vállalták a munka,oroszlánrészét. Ez a nagyerőfeszítéseket és körültekintést igénylő vállalkozás nemcsaka gyajtés tetemes részét végző egyetemi hallgatókat teszi pró-bára, hanem az irányító, szervező tanárokat is. Előrebocsát-hatjuk tehát, hogya 23 község szinkrón élőnye~vi anyagát --mintegy 2450 nevet -- magábafoglaló adattár a magyar és egye-temes nyelvtudomány jelentős eredménye.A szerkesztők gondoltak az érdeklődőkre, a nem sze'<:emee.,.rekre is. Előszavuk 1. pontjában elsősorban hozzájuk fordul~nak. amikor arra a kérdésre adnak választ: "Milyen híranyagotkapunk földrajzi neveinkből, milyen információkat tartalmaz-nak földrajzi neveink?W A névtudomány sajátos helyzet éből fa-kad, hogy anyagát a legkülönbözőbb területeken dolgozó szak-emberek is hasznosíthatják. Különösen a helytörténeti mono-gráfiák építhetik be sokoldalúan a földrajzi nevek szolgáltat-ta adatokat, a gazdasági, művelődési, hadtörténeti, v!zrajzi.néprajzi, mavészettörténeti, topográfiai, közlekedési. tele-püléstörténeti viszonyok bemutatásakor. A településtörténetvizsgálatán belül is pontos képet kaphatunk a Mföldfelszíngeológiai viszonyaira, a növény takaróra, a települési típusra,a határ, a dúlők beosztására. formájára, a táj karakter-válto-zására, a település típusának változására, a határszerkezetekmavelésmódbeli változására,zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA8 termelés struktúr~jára, a népi-nemzetségi, szociális viszonyok módosulására.M Es ugyanilyenbőséggel sorolhatnánk elő a településföldrajz, agrártörténet,néprajz és szociológia, régészet-és mdvelődéstörténet, és nemutolsó sorban a nyelvtudomány különböző területeit, ahol aföldrajzi nevek értékes adalékul szolgálhatnak. Végül p2ész!t-sük ki ezt a sort: a névtudománnyal, amelynek tárgya maga a tu-lajdonnév.A rendszeres gy6jtés gondolata már 1965-ben felvetődött- írják a szerzők - hiszen az időközönként ebből a tárgybólíródott szemináriumi munkák értékes anyagot ígértek. Tudomá-nyos értékBvé akkor váltak ezek a gyajtések, mikor a tanároka helyszínen ellenőrizték és egységes elvek alapján kiegészt~tették őket. Erre annál i~ inkább szükség volt, mivel a köz-ségekben több nemzetiség él, s a kialakult, legtöbbször ket-tős névanyag feltárása felbecsülhetetlen tudományos adatokatszolgáltat. Az adattárat gazdagítja Pesty Frigyes múlt száza-5152di késziratos anyagának szerepeltetése is. Ez ~indenképpen he-lyes, hiszen napjainkban megjelenő szinkrón földrajzi névíadattáraink általános gyakorlatává vált ennek közlése. Megfe-lelő körültetkintéssel és fenntartásokkal valóban alkalmas ar-ra, hogy az élő neveknek némi történeti távlatot adjon. A gyaj-t6k azonban nem elégedtek meg ennyivel, a községek, települé-sek nevére vonatkozó adatokat egészen a legkorábbi forrásokigvisszamenőleg felkutatták. Ezeknek az adatoknak a közlése ve-zeti be az adattár egy-eg~ településének névanyagát. Célulcsupán adattár közlését tuztékki. Egy jól szerkesztett, ala-pos, és filológiailag pontos, megbízható adattár valóban töb-bet ér, mint egy bizonytalan etimológia~ Hasonló meggondolásokalapján szdkszavúan bánnak a nevekhez fJzött megjegyzésekkelis, csupán a névélettan számára lényeges utalásokra szorítkoz-nak, A falu helyzetének, rövid történetének, lakosainak bemu-t8tása fontos az adott névstruktúra történeti és nemzetiségi-nyelvi kialakulásának szempontjáb61. Végül falucsúfo16, vagymás népi magyarázat zárja le a falura vonatkozó ismertetést.Ezután a község földrajzi neveinek a tárgyalása követke-zik. A külterületet és a belterületet nem választották külön,ez valóban nehezítette volna mind a közlést, mind az adattárhasználhatóságát, hiszen egy község anyagán belül két beta-rendes sort kellett volna felállítani, illetve a kutatónak egynév keresésekor megnézni. Mindezek a nehézségek abból adódnak,hogy az adattár berendezésének elvéül a betarendet választot-ták, abból a meggondolásból kiindulva, hogy Hez a rendszer fe-leslegessé teszi a névmutatót." Sajnos ez csak részben igaz,mert az összetett nevek egyes tagjainak visszakeresése lehe-tetlen, de még ha egy név visszakereshető 1s az első bet~jealapján, az adattár anyagában keresve 23 község névsorábankell utánanézni,Sajnálattal és önkritikusan teszik szóvá a szerzők a ne-veket lokalizáló térképek hiányát, noha saját bevallásuk sze-rint is jelentős erőt fektettek be ezek pontos összeállításá-ra. A közölt két térképvázlat a bácstopolyai kommuna helysé-geit és a kommuna helyét mutatják be a Vajdaságban.Vannak azonban olyan szempontok is, amelyek érvényrejut-tatásában többet nyújt ez az adattár a hasonló jellegfi hazaikiadványoknál, Ilyen például a nevek hol? honnan? hová? kér-désekre felelő helyhatározóragos alakjainak feltüntetése. Aközségek nevénél eddig is elengedhetetlen követelmény volt ahelyhatározóragos és -i képzös származék megadása. Csak azigényesebb. részletezőbb gyÖjtések tÖzték ki eddig célul, hogya többi, főleg egytagú nevek helyhatározóragos alakjait is fel.gydjtsék, Ez a kiegészítés tehát növeli a közölt névanyag tu-dományos értékét. Ugyanakkor néhány megvitatásra vár6 kérdéstis fölvet, Az adattárat lapozgat va számos híd utótagú névveltalálkozunk. Toldalékolásukban azonban teljesen esetlegesenváltakozik a -nálo -tóI, -hoz ragozási sor az -on, -ról, -rasorral. Az elsőre találhatunk példát Pacsér: Iskola híd /188/.Bajsa: Alvégi na~yhíd /55/, Kis-híd /62/; a másodikra pedigPobeda birtok: H1d /214/, Bácstopolya: Kis Lajos hídja /401.Bajsa: Kúlai hídzyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA/1/ /64/ esetében. Mi lehet ennek az oka?Megbizunk az adatgy~jtők leikiismeretességében, hogy valóbanígy hallott~k és igy jegyezték le ezeket az adatokat. Azt hi-szem, a v~laszhoz akkor kerülünk közelebb, ha a földrajzi névtájékozód~sban betöltött szerepéből indulunk ki. A földrajzinév jelölhet valamit 1. közvetlenül -- ez a sz~kebb jelölésifunkció, ebbe csak a név által megjelölt denotátum tartozik:2. közvetetten -- ez a tágabb jelölési funkció, itt a névveljelölt tárgy /alakulat, stb./ viszonyítási pontként szerepelegy másik hely m~gnevezésére.Az 1. jelölési funkció esetén adenotátumra való szor1tkozás miatt -ban, -ben, vagy -n, -on,-en, -ön ragokkal láthatjuk el a neveket, a 2. esetében -nál,-nél raggal, mellett /stb./ névutóval, esetleg valamilyen kö-rül!rásos alakkal élünk. Vannak olyan denotátumok, amelyek ön-magukban is jelölhetnek földrajzi névként szereplő helyet,ugyanakkor nagyon gyakran használjuk őket a tájékozódás folya-matábarrviszonyítási pontként. Ezek többnyire matárgyak, vagylétesítmények, amelyek a helyzettől függően mindkét előbb vá-zolt funkciónak eleget tehetnek, következésképpen mindkét hely-zethez kapcsolód6 ragokkal /névutókkal/ elláthatjuk őket. Visz-szatérve a példánkhoz: a híd ut6tagú földrajzi nevek esetébenaz adatközlők által adott-nIdon és hídnál válaszok egyaránth~lyesek. Az ingadozások abból eredhetnek. hogy az adatközlőkülönbözőképpen alkalmazta a jelszituáci6t. Ugyanebből a hely-zetből ered az, hogy például Bajsán a Gulyáskút /59/ esetébenGulyáskúton alakkal, az Engler-féle kút /58/ esetében pedigEngler-féle kútnál alakkal válaszoltak az adatközlők. Minden-ki számára világos. hogya válaszok egyaránt helyesek. csakmás szituációb6l fakadnak. Az első esetben ugyanilyen jogoslett voln~ a Gulyáskútnál. a másodiknál az Engler-féle kútonalak is, lrjuk ki mind a kettőt? Hiszen teljesen jogos lenne.sőt így kapnánk igaz képet. Vagy hagyjuk el ez esetben a ra-gos alakokat? Tudományosan talán még mindig korrektebb megol-dás. mint az egyik lehetséges változat följegyzése. Mindene-setre ezek megvitatásra és tisztázásra váró kérdések. amelyeka sorozat további köteteit is érintik.Még aragos alakoknál maradva néhány formai egyszerüsí-tés is alkalmazható lenne. Ha egy földrajzi név hol? kérdésreadott alakja -- mondjuk például a Felvég esetében -- Felvégen,akkor biztos. hogya honnan? kérdésre adott válasz: FelvégrőI.a hová? kérdésre Felvégre lesz a válasz. Ezért én például aFelvég. Felvégen, Felvégről, Felvégre szócikket így egyszer~-síteném: Felvég. -en, Ami annyit jelent. hogya név ragozásisora az előbbi módon. szabályosan alakul, /Tehát a hol? kér-désre adott alak eligazít bennünket a többi ragos alakban is./Amennyiben a szabályost61 eltérő ragozású névvel van dolgunk.természetesen föl kell tüntetni minden alakot., Penavin Olga már azyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAII, Névtudományi Konferencián /Nytud.Ert. 70, 93-99/ érdekes tanulmányban adott ízelítőt a környékföldrajzi neveiből. Példaanyagában a bácstopolyai kommunahelységei közül Bácstopolya. Moravica és Pacsér szerepel,Visszakeresve ezeket a neveket az Adattárban nagyrészüket meg-találtam. a következők kivételével: Moravica: Nyugati főső-düllők. Téglavögy. Sütős födek: Bácstopolya: Halastó. Gyöp-szél. Könyök UCC8.53;:JUHÁSZDEZSŐA helyesírást illetően 8 címszavakban azakadémiait, anépi adatoknál pedig a Somogy megyei kötet gyakorlatát követ-ték. Az általam szúrópr6baszer~en megvizsgált községek anyagá-ban szinte maradéktalanul sikerOlt ezt megvalós!tani. Ba~kiSokolac nevei közt a Futballpálya népi ejtésmódját Futbalpályaváltozatban adták meg. a valósz!naleg helyes Fudbalpája helyett,a c!msz6ként gyakran előfordu16 Fö utcát /29. 38/ és Nagy ut-sát /43, 90/ pedig következetesen egybe!rták. A sajtóhibák kö-zül csupán az értelemzavarót említem meg. A 21. lapon Bácsto-polya és környéke rövid jellemzése cím~ fejezetben: a kommuná-ban "••• egy négyzetméterre 75 lakos jut ••," ehelyett a helyesadat nyilván: egy négyzetkilométerre 75 lakos jut.A kötet végére érve a példás részletességgel és pontos-sággal összeállított földrajzi köznevek kis értelmező szótáráttalálhat juk. Sójnos legtöbb hazai földrajzi névi adattárunk-- még a most megjelenők is -- nélkülözik ezt a fontos fejeze-tet. Minden vidék, tájegység helynevei közt szerepelnek sajá-tos köznevek. Oe a helyi jellegzet~sségeken túl nagyon fontos,hogy áttekinthető legyen a vidéken használt nevek közszókin-csének teljes keresztmetszete is. Ez a kis szótár jelen eset-ben a lakosság nyelvi sokszín~ségének és egymásra hatásánakújabb példáját adja. Belső tagol6dása a következő: A./ Magyarköznevek magyaroknál, B./ Nem magyar, már bealakult vagy a be-alakulás fokán levő köznevek a magyaroknál. C./ Köznevek a másnemzetiség~eknél. Ezen belül kettéválasztva állnak az alapszó-ként és a meghatároz6 fogalomként használt szavak.Végül az adatközlők, gyajtők és ellenőrzők név80rát és afelhasznált irodalmat közlik.A könyv szép kiállítású, ízléses formában került a szak-emberek kezébe, tudományos anyaga felbecsOlhetetlen értékekkelgazdagította a tudományt. Dicséret illeti a gydjtőket, szer-kesztőket és a kiadót egyaránt. Várjuk a további köteteketlzyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA54

Penavin Olga: Matijevics Lajos, Mirnics Júlia: Bácstopolya éa környéke földrajzi neveinek adattára

https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/10752/N%c3%a9vtani%20%c3%89rtes%c3%adt%c5%91%201%20-%2079%2009.pdf?sequence=1&isAllowed=y

Penavin Olga: Matijevics Lajos, Mirnics Júlia: Bácstopolya éa környéke földrajzi neveinek adattára

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)