Fehértói, Katalin

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)

~nmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBATANULMANYOK,CIKKEK,ADATOK zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBABODA - BODOS - BOD.Al'IERMai napig megoszlanak a vélemények a középkori Bo~ - Bud, Bo-da, Buda, Bodó, Bodos, Bodka személynevek eredetével kapcsole-tosan. MELl CH JÁNOS az Árpád-kori Budi, Bu' alakot egynek tekin-tette a Budi-mir, Budi-slav összetett szláv személynevekben lé-vő Budi-val /SzlávJsz. I, 107/. Az EtSz. a Bodó személynevet aBod - Bud alak kiC?sinyítőképzős származékának tartja, ami eset-leg rövidülésseI alakult a hasonló kezdetú névből, pl. a ~~dmé~-ból, Bodmér-ból /EtSz. I, 434/. KNIEZSA ISTVÁN is többször nyi-latkozott a nevek eredetéről. Véleménye szerint a Bod, Boda, frű-da, Bodó személynevek és az ezekből alakult családnevek a szlávBudimir, Budislav személynévből szárm2znak; a nevekben előfordu-lóHGFEDCBAQ már magyar fejlemény /AECO. I,zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA94; r.1agySzlov.9, 17, 18,98/. PAIS DEZSŐ a Budi személynevet először a bó 'gazdag' jelen-tésű közszóval hozta etimológiailag kapcsolatba /MNy. XXIII,507/, majd egy Budi-val kezdődő sz.l.é v személynév-ből magyaz-áz.t a/Ml~y.XLIX, 492/. Az -~ képzővel alakult Dodos, Budus, Badusszemélynevek ví zsgáLa taaH:al:c::ával B. Lé?.DiCZY É~TAa ?-IELICfi-féleszláv ere~etet :ogadja el, de megemlít egy bod - bSd germán tö-YXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAv e t .í s , ~ely s zLrrt án sz:á::.::-:~s~::..j ~he-: ~':.-=:-:)-2~r'-iz'3-tkéIlt /X y t" "J .d É rt ..33. sz. 13, 15, 34, dl/.•zyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAmösi összeírásban található Budi, valamint a Bod és továbbképzettalakjai, a Boda, Bodó, Bodos, Bodka az értelemnélküli, ismeretlen.és megfejthetetlen eredetű személynevek közé tartoznak, és való-c~ínűleg egy ősibb, honfog121ás előtti, magyar névtípus kihaló-'en lévő maradványai /Msn. XVIII, 4; Régi magyar személynéva-tsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA,_ ...>. Bp. 1949. 5; MNy. XLVI, 233; Nyr. LXXIV, 21/.Hasonlóan vélekedik .KÁLMÁN BÉLA is, aki a Bod nevet és tovább-képzett formáit az ismeretlen eredetű Árpád-kori nevek között so-rolja fel. A Buda személynevet viszont az 'ág, oldalág' jelenté-sű török eredetű köznévből ala~~lt Bod - Boda névből származtat-ja /A nevek világa. Bp. 1973. 39, 86, 161; vö. TESz. bot címsza-vát/. Adalékként megemlítem még BAÁN KÁ1~~N összeállítását, mely-ben nemcsak a Bod - Bud, Boda, Bodacs, Bodó, Bodoló, Bodos, hanema Bodmér, Bothmér személynevek is ősi, magyar nevekként vannakfeltüntetve /ési magypr személynevek..Bp. 1944. 29, 31/.Az aradi káptalan 1202-3 körül összeíratta szolgálónépét ésazok kötelezettségeit. Bodol faluban, az udv2rnokok között talá-lunk névszerint megemlítve többek között egy apát négy fiával. Anégy fiútestvér közül háromnak: Boda, Bodos, Bodamer a neve."Villa Bodol ... Nomina vdornicorum hec sunt; ... Agus cum quatuor[filiisj, ex quibus Boda cum tribus filiis, Bodos, Orod, Bodamercum duobus [filiisj ..." ISztp .KritJ. I, 65-6 és LevKözL 1962:216/.A négy fiúval és ot unokáv= L szolg81ó apa neve ~. E név-alak egy másik adatáról legutóbb MEZŐ ANDRÁS - KUBINYI nyomán/A régi magyarok személynevei. Magyar történelmi névtár. Bp.HGFEDCBA1 8 9 1 . 3 5 1 - azt a véleményét fejtette ki, ,hogy az ~ főnév kép-zős származéka, és az elnevezés talán a személy foglalkozásárautal /NÉ. 1980. 4. sz.GFEDCBA13/. Mivel a fenti, Bodol faluban élő, ud-varnok apa esetében az Ágas névadásának nem látom világosan azindítékát, ezért valószínűbbnek tartanám az ~ alaknak az ~-tun - Agoston 1 < lat. Augustinus/ személynévből alakult becézőváltoz8.taként való magyarázatát. Az ~-hoz hasonlóan, kéttagúzárt rövidüléssel alakult forma a Bartal, Sebus, Bened /RÁcz,lTéprNyelvtud. III-IV, 80/. E-o;ytagú zárt rövidüléssel + -~képzővel alakult névnek is felfoghatjuk az ~-t /a női nevekközött hasonló::.Q.2képzős nevek:A,;mch,Agich; B.LHRINCZY,2~ytudirt. 33. sz. 16, 23/. A harmadik fiú Orod neve lehet úgy-4nevezett kezdetleges név, és egyaránt származt~tható az úr, orr,tsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAQEY főnevekből /vö. F~~Sz. Arad cimszavát/, de a személy kaphat-ta Arad város nevét is. Az ilyesfajta elnevezési formára jó pél-da a'z 1211-évi Neugrad személynév /PRT. X, 515/.A negyedik fiú Bodamer neve azonos a szláv Budimir-ral. Az el-ső és második fiú nevét, a Boda-t és Bodos-t'a Bodamer becézőváltozatának tartom. Közismert ugyanis, hogy egy családon belül,névadáskor szívesen használták fel az alapnevet és becéző válto-zatait az apa-fiú, testvérek stb. megkülönböztetésére. E névadá-si forma XIV. századi gyakorlatáról hasznos összeállítást készí-tett F.ÁCZ ENDRE "A becéző nevek megkülönböztető szerepéről" cím-mel /Nyelv és Irodalom, 1956. 133-9/. Az itt felsorolt testvéreknevei: Abraha:u - Abich, Abych - Abraham, lYlykou- Nicolaus, Miske- Nicolaus, j\~or- lYia.uricius,Paus - PauluszyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA/i. m , 134/. R..~CZvizsgálata szerint "nem lehet mindig eldönteni, hogy valóban azidősebb testvér viseli-e az alspnevet s az ifjabb a bec~z5 fo=-PONMLKJIHGFEDCBA:nát; ugyanisnmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAennek f:Jrdítottja is lehets2ges", de ha "az ~d5sebbt estvér neve már eleve becéző a.Lakú, akkc r ... a ::iatz.lz.'Jot'est-vért megkülö~böztetés végett az alz.pnévr-ek egy másik becéző szár-mazékával nevezik el" li. ill. 135/. Al.ta.lában az :átszik logikll.s-nak, hogy a testvérek felsorolását születési sorrend szerint je-gyezzék fel. Tehát az á L taLunk vizsgált csa.Lád bari a legid.5sebbés a második szülött fiú kapta az alapnévnek, a Bodamer-nek kétkülönböző becéző származékát, a Bod2-t és a Bodos-t, és az utol-sónak említett, vagyis valószínűleg a legkisebb fiút nevezték elaz alapnévvel, a Bodsmer-ral.A személynevek alapalakjaival és azok becéző változataivalvaló csa.Ládori belüli megkülönböztetés a XIII. században is gya-kori volt. A nagy szolgálénépi összeírásokban is, különösen az1211-évi tihanyiban - melyben a családi kapcsolatok és a leszár-mazás könnyen nyomon követhető - megfigyelhetó ez a névRdásigyakorlat. A VR.-ban, az ar2di és 2Z Albeus-féle összeirások-ban szintén meglehetősen világosak a =okoni összefüggések. Adömösi összeírás egymás u t ;n sorjázó :r_e"'~-eit:=-v í se crrt c s= k ~j-vetkeztetni le~et az a;a - fiú, testvéri s~b. vis~c~y~a.GFEDCBA~Z a-lábbie.kban felsorJlck az összeí~ások'c.51 néhiny efféle cs~::";:::'::'névcsoportot:Dömösi összeírás /1138/1329/: Ccus -NMLKJIHGFEDCBAC :: : , -='_~cia- 5u:::tlsC'\-Aradi összeírás /1202-3/, testvérek: Peter Te-tsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA~.Tihanyi összeírás /1211/, testvérek: Beneduc - Bene, Bitka -Bitula, Demus - Demeh, Janus - Johannes, Joan - Johannes,Johannes - Joanca, Johannes - Joan, Luca - Luxa - Lucas, Mic-hael - Micha /Mi~, Mortun - Mortunus; Quinus - Quina, Cho-~ - Choma, Micus- Michodemus - Micola stb.; apa-fiú, uno-katestvéri, nagybácsi-unokaöccs kapcsolat~ Ananian /Anian/ -Anta - Ananias - Ontus, Both - Botus, Helieh - Ilies, Jac -Jacobus, .Micus - Michoulous, Micou - Michael, Mociud - Monci-ud, Paul - Pousa, Sicula - Svke /Sike/.VR. Salamon - Sol, Chema - Chemza.Albeus-féle összeírás /1237-40 k./, testvérek: Povka - Pous,Paul - Paxa - Pousa, Pousa - Paul.Az összeállítás nem teljes, mert egyrészt csak a címben fel-tÜlltetett és vizsgálat tárgyát képező Bodos - Boda - Bodamernévkapcsolat etimológiai összetartozásának igazolására kívántamXII-XIII. századi analógiát felmutatni, másrészt csupán az alap-alakkal egészen biztosan egy eredetű becéző neveke~ illetőlegnévp8xokat soroltam fel. Bizonyára számos összefüggést lehetnemég szélesebb körű, főleg szláv lés német, valamint török/ ere-detű nevek tüzetesebb vizsgálatával kideríteni. Közismert, hogyaz Árpád-korban szláv eredetű személynevek tömege volt haszná-latban, de nemcsak az uralkodó osztály, a birtokos nemesség kö-rében /vö. KÁLMÁN, i. m. 32/, hanem a szolgáló népek között is.A dömösi összeírásban, pl. Helemba falu népe s~inte kivétel nél-kül szláv eredetű nevet visel/l. r1Ny.1936. 135; vö. KNIEZSA,SztIstván-Eml. II, 406/. Árpád-kori szláv eredetű személyneve-ink gyakoriságára utal a nagyszámú, szláv személynévből alakulthelynév is. Ha csak az általam említett példán~l és névnél mara-dok és csupán a FNESz.-t lapozom át, akkor is feltÜnik a Budi-mir, Budislav neveknek és becéző változatainak a helynevekbenferillIDaradtsokasága: Bugyi, Bodmér, Budmér, Bogyiszló, Bogyoszló,Boda, Bod, Buda, Bodak, Bunnya, Bodolya, 30doló, Botyka, ButykazyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA/1. FNESz. /.Az alábbiakban a szolgáló népek összeírásaiban és a VR.-banelőforduló szláv Budimir-nak megfelelő alapalakok és azok a be-HGFEDCBAc é ző vá Lt ozatok láthatók, melyek nag:J vaLó az í nűs éggeI egy Bud-előtagú szlávalapnévből származnak.1138/1329 1202 1211PONMLKJIHGFEDCBAVR. 1237-40BudmerButhmerBodamerBodomer /Bodmer/BudiBudBod /Both/BodBududBudaBodazyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBABudu sBodusBodosBodesBudisaBudusovBudevBodouBodoy /Budoy/BodolBud í.u sBudetiBodonBodunBudonBodorBudurBodurBodur /Budur/BudarBudlutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA111152 113118226111311111111·11117111111111Feltúnő, hog.- az alapnévnél a kü.lönf é.Leké rpen alakult becézőformák lényegesen na~yobb sZ2~ban fordulnak elő. Ez is összevig7azzal a ténnyel, hogy az Árpád-korban a becézés rendkívül gya-kori.jelenség volt /vö. pl. BENKŐ, Régi magyar személynévadás5/. Annak elbírálását azonban, hogy mely becéző formák alakul-tak ki a magyarban, és melyek az eredeti, a "készen átvett" szlávbzyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAec'éz ő alakok, nem vállaIhatom.Az elmondottak és az 1202. évi aradi összeírásban találhatóBoda, Bodos, Bodamer nevű testvérek neveinek bemutatása és ér-telmezése alapján úgy vélem, hogy a Boda és a Bodos neveknek aBodamertsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA/<: szláv Budimir/ személynévből való magyarázatát el-fogadhatjuk.FEHÉRTÓI K~TALINA SZErvIÉLYNEVEKÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATÁNAKLEHETÓSÉGEI A ~~GYAR NÉVTANBAN1. A névtan kutatójának mindig használnia kell az egybevetés,az összehasonlítás módszerét, ha meg akarja állapítaniNMLKJIHGFEDCBAe ~ J név-tani jelenség általánosabb v8gy egyedibb, sajátosabb jellegét.A különböző nyelvek /földrajzi és műveltségi körzetek/ névrend-szereinek vagy akár csak bizonyos sajátságainak összehasonlítá-sa mellett nem lebecsülendő szerepe van az egyazon nyelven be-lüli egybevetésnek is, hiszen a nyelv vízszintes és függőleges·tagolódása a nevekre, köztük a személynevekre is érvényes. EgyfÖldrajzi/nyelvjárási egység személyneveinek Vizsgálója sajátkutatási területének a jellegzetességeivel is akkor jöhet iga-zán tisztába, ha más, lehetőleg tőle távoleső vagy eltérő jelle-gű egységgel hasonlítja a·sajátját össze, hiszen az összehason-lítás folytán a kérdéses terület sajátságai sokkal inkább ki-tűnnek, mint egy zárt, csak ör~agára szorítkozó leírásbál. Azis bizonyos, hogy minél sokrétűbb, tagoltabb és változatosabbegy névtani jelenség, illetve jelenségcsoport, annál kevésbékínálkozik összehasonlításr~ és a feldolgozások - részben ért-Set5 - nagyobb eltérései ezt még csak fokozzák. Er~ek ellenéreigen ~ívánatos és szUkséges volna a magyarragadványnevek ör-7e~1e~esen gazdagodá szakirodaImában ennek a sze~pontn2k foko-zo~~~b~ érvényt szerezni.8

Boda - Bodos - Bodamer

https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/10834/N%c3%a9vtani%20%c3%89rtes%c3%adt%c5%91%206%20-%2081%2001.pdf?sequence=1&isAllowed=y

Boda - Bodos - Bodamer

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)