Zelliger, Erzsébet

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)

20,26%), 414-et (32,02%) jövevényszónak tekint. A fennmaradó 470 szó (36,35%)nincs ugyan ellátva etimológiai vonatkozású megjegyzéssel, de ezeket PAASONENnemtartja egytől egyig ismeretlen eredetűnek, egy részük például (69 szó = 5,34%) -morfonológiai felépítésüknél, ilIetve más címszavakra való utalásuknál fogva - belsőkeletkezésűnek számítható. Ha mindehhez még azt is figyelembe vesszük, hogy akresztomátia szerzője a szóbokrosítás elvét követi, s így szójegyzéke a tőszavakhozsorolt származékszavakkal és összetételekkel együtt voltaképpen kétezernél is többönálló lexémából áll, akkor glosszáriumában a belső szóalkotással létrejött mordvinszavak százalékos aránya a 40%-ot is elérheti. A kis erza-mordvin etimológiai szótár902 címszava közül CIGANKlNés MOSZJN593 szót (65,74%dcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA!) számít ősi elemnek, 158-at (17,51%) köIcsönszónak, a további 151 szót (16,74%) pedig belső keletkezésűszónak. Az idegen eredetű szókészlet túlnyomó többsége mindkét etimológiaijegyzékben orosz (333 = 27,75%, ilIetve 74 = 8,20%) és török (66 = 5,10%, illetve 61= 6,76%) jövevényszó. A két művel kapcsolatos számadatokat megvizsgálva -többek között - feltűnő még: 1. az erza etimológiai szótár szerzöi a mordvinalapszókincsnek közel a kétharmadát ősi elemként magyarázzák, de 2. szófejtőszótárukban egyetlen ismeretlen eredetű szóról sem tesznek említést; 3. PAASONENiráni réteget nem jelöl meg munkájában (az EESI.-ban 19 ilyen elemről Van szó =2,11%); 4. CIGANKJNés MOSZJNszótára tekintett el van a belső szóalkotással ésszóteremtéssei keletkezett mordvin szóanyag elkülönítésére (120 szó = 13,30%,illetőleg 31 szó = 3,44%).A fenti széfejté munkák, valamint az uráIi etimológiai szótár mordvinanyagának az ősi mordvin szókészletre vonatkozó számarányai (vö. ZAIcz:UráIisztikai tanulmányok 2: 397 kk.) alapján, rendkívül óvatos becsléssel, a régebbi (a20. századnál korábbról is adatolható) mordvin szókészlet körülbelül egyenlőarányban, közel 30-30%-ban tartalmazhat ősi eredetű - az uráIi, finnugor, finn-. permi, finn-volgai korból származó - szóelemeket, különféle - iráni, balti, török,orosz stb. - jövevényszavakat, valamint belső keletkezésű - képzett, összetett,hangutánzó-hangfesté stb. - szavakat. A mordvin alapszókincs fennmaradó legalábblO%-ának az eredete ismeretlennek tekintendő.ZAICZGÁBORRQPONMLKJIHGFEDCBA" E lh u n y ta k - valahol Oroszországban"(E g y s z o m o r ú l i s t a e g y n ém e ly n é v t a n i t a n u ls á g a )Az idézett címen ("Elhunytak - valahol Oroszországban") az Új Magyarországc. napilap 1992. március 25-től kezdődően 87 részben adta közre azt a névsort;"amely a háború alatt és után hadifogolyként, a GUlAG börtöneiben, valamint a328kényszermunkatáborokban elhunyt magyarok fellelhető adatait tartalmazza" (Új Mo.edcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA2n2 : 9 ).A névsorban található adatokkal kapcsolatban a közreadók a következőketlátták fontosnak közölni: "A beérkezett nevek és születési helyek, esetleg lakcímekmagyarra fordítása, rekonstruálása nagyon nehéz feladatot jelent, sok esetben egy-egy adat helyreállítása napokat, sőt heteket is igénybe vehet. A családi nevek is igengyakran hibásan szerepelnek a névsorban, sőt olykor az adatok is hiányosak; sokesetben nincs feltüntetve a születési hely vagy év, az egykori lakhely vagy az elhunytkatona rangja ... Ahol az egyes adat helyett csillagot talál az olvasó, az az adat hiányátjelenti" (uo.).Egy statisztika szerint, amely az Új Magyarország 1992. október l-jeiszámában jelent meg, az első ötven közlernényben 20.416 személy neve és adataiszerepeltek. Ennek alapján átlagosan egy közlemény 408,32 nevet, a megjelent 87részlet (az utolsó az átlagos terjedelem felét teszi ki csupán) kerekítve 35.320személyre vonatkozóan ad tájékoztatást.A továbbiakban a teljes listáról azokkal foglalkozom, akik azyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAHajdúcsaládnevet viselték. A rájuk vonatkozó adatok az újság 1992. június 6-i, 13-i, az 1993.január 9-i és 13-i számaiban találhatók, összesen 82 személyt jelentenek. A 82 Hajdúcsaládnév a teljes névanyagnak csupán 0,2%-a, a névegyüttes tanulmányozása mégisigen érdekes tanulságokkal szolgál.A 82 személy 28 keresztnéven "osztozott", azaz 1-1 keresztnevet átlagosan(kis kerekítésseI) 3 személy viselt. A leggyakoribb keresztnév a János: 12-szer fordulelő, ez 14,63%; utána következik a József és a Lajos 8-8 előfordulással (mindkettö9,76%), majd a Mihály 7 adata 8,54%. 4-4 személy viselte az István és a Károly nevet(mindegyik 4,88%), 3-3 Béla, Ferenc, György, Lászlo, Péter és Sándor szerepel azanyagban (3,67% ). Az András, Gábor, Illés, Imre, és a Pál keresztnév 2-2 alkalommalkapcsolódik a Hajdú családnévhez, ez egyenként 2,44%. Csupán egy-egy személyneve volt Antal, Árpád, Balázs, Bálint, Bence, Géza, Gottlieb, Gyula, Ignác, Kálmán ésVince; ez külön-külön 1,22%.dcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAA nevek hangrendi sajátosságai is érdekes tanulságokkal szolgálnak. A mélyhangrendű Hajdú családnévhez ritkábban kapcsolódnak a magas hangrendű .keresztnevek: 7 név 15 előfordulása tartozik ide, azaz egy-egy ilyen nevet átlagosankét személy mondhatott magáénak, amely lényegesen alacsonyabb, mint a korábbankimutatott 3 személy: 1 név arány. Leggyakoribbnak a mély hangrendű keresztneveklátszanak: 13 nevet 41 személy viselt. A kettő között helyezkedik el a vegyeshangrendű keresztnevek csoportja 8 név 26 előfordulásával.A vegyes h a n g re n d ű keresztnevek további bontása érdekes módon ellentétestendenciát tükröz. A mély hangrendű családnévhez 5 olyan kereszt név kapcsolódik,amelyben az első szótag magánhangzója magas, 15 személy viselt ilyen nevet. Az elsőszótagban mély magánhangzót 3 név tartalmaz, és 10 személynek volt ilyenszerkezetű a neve.A Hajdú családnevűek közül 31-nek a születési (esetleg lakó- )helye ismeretlen(37,8%). A fennmaradó 51 személy (62,2%) születési helyéről a következőket lehettudni: 7 személy (13,73%) esetében csak a megye ismert: ketten Pest megyéből329(3,92%), egy-egy pedig (1,95-1,95%) Borsod, Jász-Nagykun-Szolnok, Máramaros,Maros-Torda, valamint Szabolcs megyéből valók. A pontosan megadott 44 születési(illetőleg lakó- )helyből (86,27%) csupán néhány olyan van, amely többzyxwvutsrqponmlkjihgfedcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBAHajdúcsaládnevű személyt gyászolhat: Budapestről 3, Orosházáról, Karcagról,Mezőkövesdről és Zemplénagárdról2-2 ilyen adatunk van.A megyék szerinti összesítés szerint a legtöbben, 7 fő Pest megyéből, majd 6-6fő Borsod és Szolnok megyéból való. 3-3 Hajdú családnevű személy szerepel a listánBékés, Csongrád, Szabolcs és Zemplén megyéból, 2-2 Bihar, Hajdú és Tolnamegyéból.Az is kiderül a listából, hogy a dunántúli megyék közül csak Tolnából(Felsőíreg és Dunaszentgyörgy), Baranyából (Egyházasharaszti) és Fejérból (Adony)tartalmaz adatokat. Bár a "listára kerülésnek" a hátterében csupán szomorú véletlenáll (mindazok, akikről ez az adat ismert, hadifoglyok voltak), azt aligha lehet teljesena véletlen számlájára írni, hogy a Hajdú nevet viselők közül azok, akiknek a születési(illetőleg lakó- )helyük a legnyugatabbra esik, a Dunántúl keleti megyéibólszármaztak.Szomorú történelmi tény, de még a névtudomány számára sem hagyhatófigyelmen kívül az a negatív tudnivaló az ilyen névlajstromokkal kapcsolatban, amit aközléssorozat záró beszélgetése során Menczer Gusztáv mondott: "...hozzávetőleghétszázezer embert ejtettek foglyul és vittek ki az országból a szovjetek. Zsukovmarsall 1945 végén hétszázötvenezer magyar hadifogoly elhelyezésére készült, sakkor hétszázezer volt a számuk. Egy kutató közlése szerint vasúti vagonokbanmintegy hatszáznegyvenezer embert hurcoltak el. Végső : soron körülbelülötszáz-ötszázötven ezer had i fog oly ról, hatvan-nyolcvanezer kén y sze r-m u n k á s ról és ötvenezernél több, szovjet bíróságok által edcbaZYXWVUTSRQPONMLKJIHGFEDCBA1 í tél t személyróllehet szó. Utóbbiak közül csupán háromezerötszázan tudtak élve hazajönni. ASzovjetunió Legfelsőbb Bírósága újra tárgyalta az ügyeket, és 99 százalékukatrehabilitálta ... Hozzávetőleg kétszáz-kétszázötvenezer magyar pusztult el úgy -sebesülten, éhezve, lerongyolódva -, hogy nem tudták számba venni őket" (Új Mo.3/25: 12).A vizsgálatban szereplö Hajdú családnevű személyek az alábbi településekbólszármaztak (a településnév melletti számok megmutatják, hogy településenként hányadat van):Adony 1, Balmazújváros 1, Berekbőszörmény 1, Budapest 3, Csongrád 1,Dunaszentgyörgy 1, Egerfarrnos 1, Egyházasharaszti 1, Felsőireg 1, Gyoma 1,Heves 1, Hajdúszovát 1, Hódmezóvásárhely 1, Karcag 2, Kiskunmajsa 1,Kisújszállás 1, Mezócsát 1, Mezöhegyes 1, Mezőkövesd 2, Mezőnyárád 1,Mezősas 1, Mezőtúr 1, Nagykáta 1, Nyírábrány 1, Orosháza 2, Patóháza 1,Pusztaföldvár 1, Szeged 1, Szegvár1, Tápióbicske 1, Tiszaladány 1, Tiszatarján1, Tolcsva 1, Túrkeve 1, Újpest 1, Úri 1, Vasad 1, Zemplénagárd 2.Megyék (a csak megyenévvellokalizálható adatok): Borsod 1, Jász-Nagykun-SzoJnok 1, Máramaros 1, Maros-Torda" 1, Pest 1, Szabolcs 1.ZELLlGER ERZSÉBET330

"Elhunytak - valahol Oroszországban"

https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/10614/N%c3%a9vtani%20%c3%89rtes%c3%adt%c5%91%2015%20-%2093%20101.pdf?sequence=1&isAllowed=y

"Elhunytak - valahol Oroszországban"

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)