Rácz, Endre

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)

Elnézést kérek mindazoktól, akikkel nem értettem egyet vala-miben. Ellenvéleményeim és ellenjavaslataim mind elvi jellegGek, éssohasem az eredeti áUáspontot képviselők 'személye ellen irányulnak.Sokszor csak a nézetek tisztázása céljából mondok ellent, s abbanbizom, hogy ennek a magyar névtudomány látja majd hasznát, é-scsupán ez voh a szándékom.HAJDÚ MIH.Á.LYNÉVÉSZETI TERMINOLÓGIAI MEGJEGYZÉSEKHAJo6 MIHÁLY cikkét célszerLlnek, javaslata~t megfontoltnaktartom. Ha valahol, akkor éppen a névtudományban van lehetőség r-é.,hogya terminológiát - legalábbis föbb mozzanataiban - egységessétegyük; hiszen az egyes iskolák nem távolodtak el egymástól túlsá-gosan messzire. (A leÍró grammat~ában ilyesmiről, sajnos, szó semlehetne; itt nemcsak minden irányzat, hanem szInte minden egyes ku-t'3.tó kialakította a saját s változó! - ml1szókészletét, s még ugyan-azokon a terminusokon is mást-mást értenek.)RészletesebbenPONMLKJIHGFEDCBAt i '~(?cézönevekkel kapcsolatos mÜszókr61 fejtemki véleményemet~- Összefoglaló mÜszónak a becézőnév formát tartomhelyesnek magam is. A becenév ennek né-'szer~bb. koz.rrye-Ivfb>köz-napibb változata, HAJDÓ MIH.Á.LYértekezé.:oe joggal viseli ezt a d-met: .,Mag:r·ar becézőnevek". Az én TIT-kiadványom viszont, amely anagyközönségnek szól, "Magyar becenevek" dmmel jelent meg. A bel-ső szövegben azonban általában a becézőnév mÜ:;;zóthasználom. Nemtartanám helyesnek,' ha a becenév nem a becézőnév köznyelvi szino-nÍmája maradna,- hanem leloglalnánk az Ocsi, Cica tlpusú kedveskedőnevekre. Ilyen szÜkÍtését a nyelvhasználat úgysem fogadná be, s lép-ten-nyomon összecserélnék a két terminust.Ami az alapné'v rni1szót illeti, ennek szülőanyaságát (vagy apa-ságát?) kénytelen vagyryk vállalni. Még akkor alkottam meg ezt a ter-minust, amikor az 1940-es években a XIV. századi becézőnevekról28s zótó disszertációmat irva szembekerültem a következő problémával:minek nevezzem azt a névalakot, amelyból. a becézőnév származik.Analógiaként a szóalkotás kinálkozott: ahogy itt alapszóról és szár-mazékszóról beszélünk, úgy a becézőnevet származéknévnek tekintvea kiinduló formát alap névnek mondhatnánk. Ezt meg is írtam; későbbnyomtatásban is megjelent: "Alapalaknak, alapnévnek nevezzük vala-mely becézőnévvel kapcsolatban a csonkÍtatlan és semmiféle becé-zési eszközzel nem változtatott névalakot. Az alap név az oklevelek-ben többnyire természetesen latinos formában olvasható." (Nyelv ésIrod. II, 133. jegyz.) Az alapnév így persze a kornak is függvénye:régebben például a Zsuzsanna a Zsuzsához képest alapnév. volt, sez utóbbi bect?zőnév; de ha ma valakit hivatalosan Zsuzsának nevez..nek, akkor ez már alapnév (például a Zsuzsi becézőhöz képest). Amai szinkróniában az alap név tehát egybeesik a hivatalos utónévvel.Azt az idegen nyelvi formát, amelyből a magyar tulajdonnév szárma-zik, semmi esetre sem célszera alap névnek mondani. Furcsa volnapéldául azt állÍta ni, hogy a ~ folyónév alap neve Dunaj. Ám nagyonis elképzelhetőnek tartom, hogy az alap névnek változatai vannak (Pl.Zsuzsanna: Zsuzsánna), ezek tehát alapnév-változatolc.Az egyes becézőnév-tIpusok közismert elnevezései sorából ki-emelném a csonkulást. Ez ugyan egészen friss keletti mtiszó, de oly-annyira szerencsés, hogy máris általános használatú lett. SZABÓ T.ATTILA alkotta meg kit{1nő lelemén~'el (NyirK.X,280), szembeál-l1tva a rövidüléssel, amellyel sokáig váltogatva használtuk. A tőrövi-dÍtéssel (tehát a Jákob:,>Ják tipusú névalkotással) szemben - amelyősibb, a magyar nyelv sajátságaiból fakadó névalakftást jelöl _ a"tőcsoniJtás" mintegMaI a Mária: Ria-féle becézési módnak későbbiPONMLKJIHGFEDCBA~ -----s nem a magyar nyelv törvényszerliségein alapuló eredetére. Perszeazóta ez is valóságos magyar becézéssé vált (pl.: Attlla:7Tila, Ár-pád: > Pádi stb.).Rátérek az Odön: > DÖdi. Kata: >Tata tipusú becézőnevek kérdé-sére. Ezekhez is apai kozom van: magát a csoportot - ha szabadmondanom - én "fedeztem föl" (v.ö.: MészölyEml. 143; NévtVizsg. 147;MNy.LIX·,·475; LXIII, 297). Nevet azonban nem adtam neki. HAJDÚ az"előmássalhangzós" nevek közé sorolja az ide tartozókat. Így azonban- saját rendszerében - elmosódik az a különbség, amely az ikeritéses29nevektől elválasztja őket, bár - mint magam is hangsúlyozom - akét kategória valóban rokon egymással. Találóbbnak vélem ÖRDÖGFERENC mliszavát: ő mássalhangzóismétlő neveknek mondja az ilye-neket (Személyné'(Vizsgálatok Göcsej és Hetés területén. 92) oAz ikerÍtés mliszót magam legszívesebben MELICH .JÁNOs ere-deti értelmezésében használnámj ő ismert alapvető értekezésében azikerÚés produktumainak mondja a Panna, ~ tfpusú neveket (MNyTK. 15.sz.12). Arra később TOLNAI mutatott rá (MNy.XXIII,172).hogy itt tulajdonkéwen az ikerftésből való kiválásr6l van s zö, A mff-szót azonban ilyenné bonyo.J.Ítanifölösleges dolog, hiszen az Anna--Panna, Andi-Bandi-féle nevek tényleges becézőként allg-aJig funkci-onálnak. Kár lenne tehát csak ezekre lefoglalni a könnyedébb ikerf-téses becéző mliszót, s a puszta, de gyakori ~, Bandi neveketaz ikerÜésből kivált becézőnév körmönfont terminusával illetni.Újabb csoportra térve át: a Fefe tÍpusú neveket - mint az elő-ző cikk is emlÍti - hangcsoport.-kettőztetőnek mondom (MNy. LXIII,296-7). A HAJDÚ javasolta szótagismétlő mdszóval kapcsolatban azaz aggályom van, hogy ezek a becézők sokszor nem szótagot ismé-telnek (pl. Luj-za: Lufu; nem. pedig LUjluj). Egyébként erre a bökke-nőre rmga HAJDÚ is rámutat.A gazdát cserélt becézőnevek elnevezés ismét csak tölem szár-mazik. mint erre ismert cikkében ORDOG FERENC is utal (NytudÉrt.70.sz. 167). Magam azonban ezt a kifejezést egyáltalán nem a mffszóigényével alkottam meg. A következőket Írtam róla: "egy-egy becéző-név könnyen ~~gazdát cserél<' , azaz szívesen csatlakozik egy olyanmásik névhez,- amelynek hangzása - főleg a név elején - hason.J.Ítaz alapnevééhez" (MNyj.XII, 91). A gazdát cserél· szintagma itt tehátidézőjelben szerepel,- utalva ezzel az inkább játékos, mint komolyanveendő megnevezésre. ÖRDÖG FERENC is csak kedves a!lúziókénthasználja, ~ bizonyára ő sem tekinti mt(szónak.A ragadványnevek között a leghagyobb terminológiai z(irzavara belső keletkezésti és a külső keletkezésa csoport elnevezésében.eÍkülönÍtésében mutatkozik. Az előbbi mtiszót LŐRINCZE LAJOS ve-PONMLKJIHGFEDCBAz e tt-e be (MNyj~I.·68)~ az ut6bbit ennek mintájára MARKÓ IMRE LEHELalkotta meg (Nyr. LXXIX,113-24). A létrejött s minduntalan érzékel-hető káosznak az a forrása, hogya kutatók összekeverik a néva.dás30indfték~t, 'alapját a névörökléssel, és belső keletkezésanek mondjákaz öröklődő külső keletkezésl1 ragadványneveket is.- Ezt legvilágosab-ban POSGAY lLDIKÓ mutatta ki (NytudDolg. 12.sz. 35-6).Még egyszer hangsúlyozom, hogy HAJDÚ MIHÁLY cikkét gon-dos és hasznos munkának tartom, s ha a későbbi vitának bizonyáragazdag tapasztalatait is érvényesiteni tudja végső megformálásában,az a magyar névtudomány számára nem kis haszonnal járhat.RÁCZ ENDREHOZZÁSZÓLÁS A NÉVTUDOMÁNYMŰSZAVAIPONMLKJIHGFEDCBAd M a CIKKHEZElőre kell bocsátanom azt, hogya hozzászólásom elkészftésekornem tanulmányoztam a szakirodalmat, Igy azt Irorn le, amí! a m({szava-kon én értek, s amit magam is Ír'ásaimban fölhasználok.1. Földrajzi nevek. A földrajzi név számomra a legtágabb kate-gorae., sebbe belefoglalok mindent,- amit BÁRCZI GÉZA A magyarszókincs eredete címU.egyetemi tankönyvében belefoglalt. A helynévs zót azonos értékU szinon1májának tartom,- de tükörszó volta míe.ttldegenkedem tőle (német Ortsnamen).A többfajta földrajzi név közül itt csak a település nevek, illelyea helységnevek kerülnek elő. Bár a helységnévtárak már a cÍmükbenis a helységnevek mellett döntenek, én a településnév hÍve vagyok.A helységnév föltételezi a város, a község önáU&ágát, tehát az úgy-nevezett külterületi lakott helyek nem tartozhatnak bele. A település-név jóval többet tartalmaz, a tanyanevek is beleférnek.A földrajzinév-gy{fjteményekben a legtöbb gy(ijtő külön tárgyaljaa belterület és külön a határ neveit (MEZŐ ANDRÁS, A' baktalóránt-házi járás földrajzi nevei. Nyiregyháza, 1967.). A belterület nevei kö-zött föl kell sorolni véleményem szerint -, minden olyan nevet,amely a községben, a városban az eligazodást társadalmi érvénnyelszolgálja. Tehát e célra a nevet a község vagy a város lakói gyak-ran használják. Ha a háznév vagy a középület neve ilyen, nem egy-31

Névészeti terminológiai megjegyzések

https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/10634/N%c3%a9vtani%20%c3%89rtes%c3%adt%c5%91%202%20-%2079%2005.pdf?sequence=1&isAllowed=y

Névészeti terminológiai megjegyzések

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)