Hans Killian:

Egy ismeretlen német 

Semmelweis-dráma

Lapszéli jegyzetek Hans 

Killian színdarabjához

Ignazius Philipp Semmelweis: 

14 Bilder aus seinem Leben 

Hans Ferdinand Schulz Verlag, 

Freiburg i. Breisgau, 194

Nemes, Csaba

Repository of the Academy's Library

 2016  ■  157. évfolyam, 33. szám  ■  1334–1336.1334KÖNYVISMERTETÉSHans Killian:Egy ismeretlen német Semmelweis-dráma Lapszéli jegyzetek Hans Killian színdarabjáhozIgnazius Philipp Semmelweis:  14 Bilder aus seinem Leben Hans Ferdinand Schulz Verlag,  Freiburg i. Breisgau, 1940,  67 oldal, 1 ábra„Das Morden muss aufhören, und damit das Morden aufhöre, werde ich Wache hal-ten, und ein jeder, der es wagen wird, ge-fährliche Irrtümer über das Kindbettfieber zu verbreiten, wird an mir einen rührigen Gegner finden. Für mich gibt es kein ande-res Mittel, dem Morden Einhalt zu tun, als die schonungslose Entlarvung meiner Gegner” (Részlet Semmelweis egyik „nyílt leveléből”, idézi Hans Killian: Ignazius Philipp Semmelweis, 1940, 49. oldal).A Semmelweis-emlékév utolsó hónapjában került kezembe egy eddig még sehol sem ismert vagy méltatott dráma egyetlen fel-lelhető példánya. Kurt Wiemers freiburgi professzor jó húsz évvel ezelőtt még látta a színmű kéziratát, de akkor még nem tud-tuk, hogy ez nyomtatásban is megjelent. Gyarapítva a német földön sem kevés iro-dalmi emléket a nagy magyar szülész tragi-kus életpályáráról és munkásságának ellent-mondásos fogadtatásáról.1Hans Killian (1892–1982) freiburgi se-bészprofesszor feljegyzése szerint a 14 kép-ből felépített drámát és színpadra szánt művét 1935. november 9–12-e között írta. Ez a hihetetlenül rövid idő, mintegy négy nap, aligha lehetett elegendő behatóbb előtanulmányokra. Forrásmunkaként is csupán hat művet említ; aktuálisabb életraj-zi kutatásokat nem ismervén, főként Schürer von Waldheim és Győry Tibor műveiből merített.2 Megállapítható, hogy Killian a korábbi, 1900 előtt megjelent, Semmelweis klinikai módszerét átvevő né-met klinikusok (Gustav Veit, Franz L. K. W. Wickel, Otto Spielberg, Albert Sig-mund Gustav Döderlein, Alfred Hegar és Paul Zweifel) munkáit valószínűleg nem ismerte vagy azokat nem tartotta fontos-nak.3Természetesen ilyen átfogó irodalmi ta-nulmányokra főként tudományos közlemé-nyekben van nagyobb igény; egy életmű drámai adaptációjánál fontosabb az író képzelete és megjelenítőereje. A színmű-vek keletkezésének körülményei, a korrajz, az események időrendi sorrendje és a kor-társak szerepe azonban felveti a két drámai mű, Killian Semmelweis-drámájának (1940) és Németh László Az írás ördöge című 1969-ben írott színdarabjának4 ösz-szevetését. Ez az előzetes közlemény ugyanakkor nem foglalkozik a két irodalmi mű stiláris jellegzetességeivel, művészeti és orvostörténeti jelentőségével – ez egy jobb tollú történész és filológus részletesebb ta-nulmányának feladata lenne.Hans Killian és Németh László mind-ketten orvosok;5, 6 Killian előbb patológus, majd sebész, hadtörténész és szépíró;6  Németh iskolaorvos.7 Németh László elő-ször élete alkonyán kezd foglalkozni Sem-melweis életművével, személyiségének pszichológiai elemzésével. Amint maga is írja, „6–7 éve három szigorló orvos már levélben felkért Semmelweis-dráma írá-sára”.8 Nem tudjuk, foglalkoztatta-e őt ko-rábban Semmelweis életének sorsa, amely-nek megírására egy évfordulón az írót az Egészségügyi Dolgozó szerkesztője is fel-kérte.  Killian azonban már fiatal asszisz-tensként 1922-től foglalkozott bakterioló-giai kutatásokkal a müncheni Robert-Koch-Institut immunológiai laboratóriu-mában.6 Németh László Az írás ördöge után már nem tudott többé írni, Semmel-weis színműve lett a hattyúdala.9 Killian 14 részes színművét 1935-ben írta, de a kézirat öt évig a nyomdában ma-radt, egy évvel a Facies dolorosa. Das  schmerzensreiche Antlitz című albuma megjelenése után (Thieme, Lipcse, 1934). Szépirodalmi, hadtörténeti, sebészeti, aneszteziológiai és önéletrajzi munkákat haláláig (1982) írt6, de a szepszis elleni küzdelem még 1976-ban is foglalkoztat-ta10. Semmelweis halála után 70 évvel, 1935-ben aratta Georg Domagk (1895–1964) első kemoterápiás sikereit a Prontosil nevű azofesték szulfonamid-antiszeptikum-mal.11 Lehetséges, hogy ez a felfedezés is hozzájárult Killian művének keletkezésé-hez.Legfőbb forrásmunkaként Killian és Né-meth is Semmelweis Győry Tibor által ösz-szegyűjtött (és németre fordított) írásait használta.2 Emellett Németh Benedek Ist-ván máig legjobb Semmelweis-életrajzából is meríthetett, amelyhez mérhető munka a német és az európai nyelvű forrásmunkák-nál, Benedek István Semmelweis-kötetétől eltekintve, még mindig hiányzik.12 Killian valamennyi eredeti dokumentumot Schürer von Waldheim művéből kölcsö-nözte.2Nem tudjuk, mennyi ideig tarthatott az eredeti iratok tanulmányozása; a drámák azonban rövid idő alatt megszülettek: Killi-annak ehhez négy napra, Németh László-nak is csak két hétre volt szüksége.9 Terje-delmük ugyanakkor majdnem azonos: 69 és 68 oldal. Németh László négyrészes esszéje8 Az írás ördöge évében (1969) min-denképpen behatóbb előtanulmányokról tanúskodik.A stiláris elemektől eltekintve a legfon-tosabb különbség a két színmű felépíté-sében, tagolásában és az átölelt időszak  terjedelmében keresendő. Killian szinte „szolgai” módon követi az eseményeket, áttekintve a semmelweisi életút és életmű egészét a bécsi 1847-es és 1848-as évektől az orvostudós oberdöblingi haláláig, alig módosítva az életrajz egyes állomásai idő-rendjén. Németh László drámája nem fog-lalkozik a forradalom előtti évekkel, a felfe-dezés körülményeivel, Semmelweis bécsi küzdelmeivel, Skoda, Hebra és Rokitansky szerepével. Killian művében éppen a gyer-mekágyi láz okainak lassú felismerése, Sem-melweis logikus következtetései, érvelése és a három bécsi professzor vitái sikerültek leghitelesebben, és Semmelweis nyilvános előadása a bécsi egyetem auditorium maxi-mumában a legtökéletesebben. Itt érkezik tetőpontra a Semmelweis-dráma a 13 évvel későbbi pesti évek küzdelmei, az indulatos és szenvedélyesen sértő „nyílt levelek” megírása előtt. A két dráma színhelyei 14 képben, két részben (Killian) és négy felvonásban (Né-meth László):KÖNYVISMERTETÉS1. ábra Hans Killian Semmelweisről szóló, 1940-ben kiadott drámájának cím-oldala (A szerző könyvtárából)DOI: 10.1556/650.2016.33M1335ORVOSI HETILAP  2016  ■  157. évfolyam, 33. számKÖNYVISMERTETÉSHans Killian: Ignazius Philipp Semmel-weis:I. rész 1) A bécsi egyetem I. sz. Női Klinika kórterme és Semmelweis első viszálya Klein professzorral, 2) Rokitansky kórbonctani laborató-riuma, 3) Semmelweis klinikai szobája és Mar-kusovszkyval (Marko) folytatott beszélge-tése Kolletschka haláláról, 4) Semmelweis és Klein további vitái, az antiszeptikus klórvizes kézmosás beveze-tése, 5) Ismét Rokitansky kórbonctani inté-zete, 6) A bécsi orvosi fakultás könyvtára és professzori ülése (Hebra, Skoda, Klein, Rokitansky és Semmelweis),  7) Semmelweis tanainak nyilvános vitája az egyetem nagy aulájában (a dráma kulmi-nációs pontja), 8) Semmelweis klinikai szobája, máso-dik beszélgetése Markusovszkyval.   II. rész  9) Semmelweis Hatvani utcai szobája az „Aetiologia” írásának idején és az első „nyílt levelek”, 10) Hazafias esti bankett Semmelweis házában, visszaemlékezés a bécsi  akadémi-ai légió barikádharcaira és a világosi fegy-verletételre,11) Ülés a pesti egyetem igazgatói szo-bájában, ahol Semmelweis elborult tudattal felolvassa a bábaeskü szövegét,12) „Döblinger” professzor szobája a bécsi Idegszanatóriumban,  13) Rokitansky, Hebra és Skoda Sem-melweis betegágyánál az oberdöblingeni elmegyógyintézetben, 14) Rokitansky és Skoda a bécsi patoló-giai intézetben Semmelweis holttestének boncolása után.Németh László: Az írás ördöge1. felvonás: Semmelweis Hatvani utcai szobája, bábanövendékek vizsgáztatása. Markusosvszky sürgeti egy hatrészes tanul-mány összeállítását a gyermekágyi láz okai-ról és megelőzéséről az újonnan alapított Orvosi Hetilap számára,2. felvonás: Semmelweisék lakása a bel-városi Waltier-házban, Csermák búcsúzta-tója, Balassa és Markusovszky vitája a „nyílt levelek” fogadtatásának várható visszhang-járól. Semmelweis rögeszmés magatartásá-nak első jelei, 3. felvonás: Semmelweis otthoni dolgo-zószobája, Semmelweisné és Markusovszky ellenkezése egy újabb, a világ összes szülé-széhez intézendő „nyílt levél” közlése mi-att, 4. felvonás: Az Orvosi Hetilap szerkesz-tősége a Lánchíd térnél, Balassa, Balogh Kálmán, Markusovszky és Semmelweis vi-tái, utalás a „Nyílt levelek” és a „Blick”, Széchenyi és Semmelweis rokon alkati vo-násaira, az igazság megszállottjainak közös végzetére. Killian tehát az életpálya valamennyi fontosabb állomásával foglalkozik, s csak futólag érinti Semmelweis küzdelmeinek, leveleinek fokozódó, kegyetlenül támadó, aggresszív jellegét, barátai lassú elhidegülé-sét, majd szellemének teljes elborulását a bábaeskü felolvasásánál, de nem foglalko-zik behatóbban a nagy kutató patologikus alkati jegyeivel. Németh Lászlót az íróra oly jellemző pszichológiai megközelítéssel azonban éppen ez izgatja:  az „Aetiologia” és a „Nyílt levelek” körüli ellentmondások, tanainak közléséért Markusovszkyval és Balassával folytatott párharcai, Semmelweis lelki alkatának „jóságból, nyájasságból s időnkénti indulatosságból  álló összetett egyéniségére”, amelyben lassan felülkere-kednek a „kveruláns”, monomániás, indu-latos, rögeszmés elemek, felőrölve és  tönk-retéve a lángész életét és családját. Amíg „az ördögök társaságában… a pokolra, a ,beszámíthatatlanok‘ társadalmon kívüli te-lepére nem ér”.4 Ugyanakkor Németh ta-gadja, hogy a „nyílt levelek“ egy pszicho-pata megnyilvánulásai lennének. Killian drámájában hiába keresnénk ezeket a mély-pszichológiai vonásokat. Ehelyett ismétel-ten, színházi előadásban kissé fárasztó rész-letességgel idéz Semmelweis halálozási statisztikáiból, amelyeket Németh László szépírói ösztönétől vezettetve következete-sen kerül a dráma színpadi bemutatójára és fogadtatására gondolva, és tapintatból le-mond a Semmelweis-dráma utolsó színhe-lyéről a bécsi elmegyógyintézetben.Ha Semmelweis még két évig él, megél-te volna a skót Joseph Lister antiszeptikus eljárásának sikerét, amellyel másodszor si-került a műtéti halálozás és a sebfertőzés leküzdése.13 Németh László színdarabja bemutatóra készült; Killian Semmelweis-drámája eddig nem került a közönség elé. Tárgyilagosabb, statisztikákkal terhelt és Az írás ördögénél erőtlenebb dialógusai a darabot nem a lai-kus nagyközönség, hanem sokkal inkább orvostanhallgatók értékelhetnék, így az al-kalmasabb lenne az Egyetemi Színpad elő-adására.(Killian színművének fotokopizált válto-zata megtalálható a Semmelweis Orvostör-téneti Múzeum, Könyvtár és Levéltár ol-vasótermében, az eredeti pedig a szerző überlingeni könyvtárában.)Jegyzetek1 Többek között W. von Brunn (1922), H. O. Kleine (1930), G. Sticker, Stephan v. Tö-rök (1944), T. Uller (1943), L. Schönbauer (1946, 1956), T. Antoine (1946), E. Podach (1947) és K. Burger (1959) Semmelweis éle-tével és munkásságával foglalkozó tanulmá-nyait; bővebben lásd a bécsi Medizinische Universität bibliográfiáját: http://ub.meduni-wien.ac.at/BG/personen/Semmelweis_%20Ignaz%20Philipp_SW_CM.pdf Semmelweis életéről Németországban két film is készült: Semmelweis – Retter der Mütter. DEFA, 1950 (Rendező: Georg von Klaren) és Ignaz Phi-lipp Semmelweis – Arzt der Frauen, 1987 (Rendező: Michael Verhoeven). A Deutsche Bundespost 1956-ban emlékbélyeget adott ki Semmelweis arcképével (I. Ph. Semmelweis – Helfer der Menschheit).2 Schürer von Waldheim: Ignaz Philipp Semmelweis. Sein Leben und Wirken. Hartleben‘s Verlag, Berlin, 1905; Tiberius von Győry, Hrsg.: Semmelweis, Ignaz Philipp: Gesammelte Werke. Gustav Fischer Verlag, Jena, 1905 (hű hasonmás kiadása: Sändig, Wiesbaden, 1967, 604 o.).3 Alfred Hegar: Ignaz Philipp Semmelweis. Sein Leben und seine Lehre. Zugleich ein Bei-trag zur Lehre der fieberhaften Wundkrankhe-iten. Freiburg–Tübingen, 1882, p. 52. (újabb kiadásai: németül: 1900, 1923  és angolul: I. Ph. Semmelweis. Let Me Print, 2010; Ulan Press, 2012). Bővebben lásd Gortvay György, Zoltán Imre: Semmelweis Ignác (1818–1865) tanításának érvényesülése külföldön. Digitali-zált változata: http://mek.oszk.hu/05400/ 05427/pdf/Semmelweis_tanitasakulfoldon.pdf. 4 Lásd Németh László négyrészes tanulmá-nyát: Semmelweis: A Semmelweis-probléma, Semmelweis drámakör, Az írás ördöge és Nyi-2. ábra Semmelweis emlékműve a bécs-gersthofi Frauenklinik bejárata előtt (Peter Guggerel alkotása)2016  ■  157. évfolyam, 33. szám ORVOSI HETILAP1336KÖNYVISMERTETÉSlatkozat Az írás ördögéről (Németh László munkái: Utolsó kitekintés. Magvető és Szép-irodalmi  Könyvkiadó, Budapest, 1980, 705–715. o.),  Az írás ördöge c. drámát pedig  Né-meth László munkái: Kísérleti dramaturgia c. II. kötetében, 442–516. oldal, Magvető és Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1981.5  Sipka Sándor: Az „0rvos” szerepe Németh László életében. (In: Vallomások Németh Lász-lóról c. kötetben. Mezőszilas, 1980. Buda-pest, Helio-Biblos, 2002.)6 Lásd Hans Killian: Lebenslauf (1941): http://homepages.uni-tuebingen.de/gerd.simon/2killian41.pdf és Hans Killian a Wiki-pedia Lexikonban: http://de.wikipedia.org/wiki/Hans_Killian7 Szállási Árpád: Németh László: Az iskola-orvos. (In: Vallomások Németh Lászlóról c. kö-tetben. Mezőszilas, 1980. Budapest, Helio-Biblos, 2002.)8 A levelet három orvostanhallgató írta 1963-ban Sajkódra (Répay Gabriella, Répay Mária és a jelen tanulmány szerzője (lásd:  Németh László négy Semmelweis-tanulmá-nyát: az Utolsó kitekintés című, a Magvető és a Szépirodalmi Kiadónál 1980-ban megjelent kötetében (705–713. o.). Dr. Lakatos István Németh László betegsége és halála c. 1989-ben írott értekezésének II. részét az Új  Forrás 21. évfolyamának áprilisi számában, 74–91. o.) és Hans Killian: Lebenslauf c. 1941-ben írott ön-életrajzát (http://homepages-uni-tuebingen.de/gerd.simon/2killian41.pdf). Amikor nem sokkal később Lendvay Fe-renc, a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója darabot kért tőle, Németh László ezt a Sem-melweis-drámát nyújtotta be előadásra. A hódmezővásárhelyi főpróba után a szegedi bemutatón, 1970. február 7-én a szerző  még megjelent, de a darab átdolgozására már nem maradt energiája és ideje. 9 Dr. Lakatos István: Németh László beteg-sége és halála. II. rész. Új Forrás, 1989. április. 21. évf. 76–91. o.10 Hans Killian: Über aller Nacht ist Licht: Der Kampf gegen die Sepsis (Kindler, Mün-chen, 1976).11 Gerhard Domagk, in: Nemes Csaba: A medicina kultúrtörténete, II. kötet, 8. fejezet, 88–90. o. (VisualPrint, Hatvan–Budapest, 2009. o.); lásd még: Gerhard Domagk: Ein Beitrag zur Chemotherapie der bakteriellen In-fektionen. In: Deutsche Medizinische Wo-chenschrift 61, 1935, 250.12 Benedek István: Semmelweis és kora. Gondolat Kiadó, Budapest, 1967, 1980;  Benedek, I.: Ignaz Philipp Semmelweis 1818–1865. Böhlau, Wien, 1985.13 Joseph Lister: On the Antiseptic Principle in the Practice of Surgery. Lancet, 1867, 2, 353–356.Nemes Csaba dr.e-mail: csaba@nemes.deM E G H Í V ÓXVI. ROMHÁNYI ORVOSTALÁLKOZÓ Lelkigyakorlat (manreza) orvosoknak2016. szeptember 3. – Szár, Római katolikus templomModerátor: Szelényi Zoltán egyetemi tanár, emeritus professzorProgram: 9.00 Szentmise10.00 Üdvözlések Moharos Péter polgármester Prof. Dr. Kellermayer Miklós: A génszabályozás és a gyermeknevelés Szerencsés Károly történész: Nemzeti traumák: vészjelek a XX. századból 10.30 Beer Miklós váci megyéspüspök: Az értelmiség magatartási és életviteli példája az ifjúság felé11.00 Fekete Károly református püspök: Az ember, mint spirituális lény         11.30 Hegedüs Endre és Hegedüs Katica zongoraművészek: Élet a zongorában 14.00  Kovács Bálint egyetemi tanár: Tobit vaksága és gyógyulása: a Bibliában,  a képzőművészetben és a zeneirodalomban14.30 Szántó Imre ny. gyermekorvos: Az élet transzcendenciája  15.00 Guseo András ny. főorvos: A békacombtól a gondolat teremtő erejéig 1959–2016.15.30 Prof. Dr. Temesvári I. Péter: Olcsóbb medicina? – Romhányi Professzor szeme rajtunk ...Részvételi szándék jelzését 2016. augusztus 20-ig várjuk az alábbi elérhetőségeken:Koltayné Bartha Magda 06-70/350-2062 telefonszámán naponta 14–16 óra közöttvagy a baratikor.saar@gmail.com e-mail-címen.

Miscellanea. Könyvismertetés

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Repository of the Academy's Library