Az intenzív osztályok 2012. évi átalakításának hatása
Magyarországon | Impact of reorganization of the Hungarian system of intensive care units
in 2012
Absztrakt
Bevezetés: Magyarországon 2012-ben átalakításra került az
intenzív osztályok hálózata. Elkülönítették a multidiszciplináris osztályokat az
őrző, megfigyelő jellegű osztályoktól. Célkitűzés: A szerző
elemezte a megmaradó intenzív osztályok egyes mutatóit.
Módszer: Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár
adatbázisában a 2000–2015-ben jelentett adatokat vizsgálta a szerző.
Eredmények: Az átalakításnak köszönhetően 20%-kal csökkent
az intenzív osztályok és 10%-kal az intenzív ágyak száma. Ennek következtében
mind az esetösszetételi mutató, mind a lélegeztetett napok aránya számottevően
emelkedett. Az átalakítás következtében a közvetlenül az intenzív osztályokról
hazaengedett betegek aránya jelentősen csökkent a 2000. évi 12%-ról 3%-ra. A
napi ágykihasználtság az átalakítást követően alapvetően nem változott, és a
továbbiakban is minden naptári napon 80% alatt maradt. A BNO vezető I és J
csoportok mellett a fődiagnózisok között a sine morbo (U9990) diagnózisarány a
változás előtti 0,7%-ról 0,2%-ra csökkent. Ugyanígy a csak tüneteket leíró R
csoport aránya 1,7%-ról 1,1%-ra csökkent. A beavatkozások között a
folyadék-elektrolit zavar és a légzésmonitorozás száma ezzel szemben jelentős,
több mint kétszeres emelkedést mutatott. Következtetések: Az
adatok fényében látható, hogy az átalakítás elérte a célját. Az intenzív
osztályok szakmai munkája jelentősen javult a betegellátás zavartalansága
mellett. A továbbiakban javasolt az egyes osztályok hasonló szempontok alapján
történő elemzése, és az átalakítás következetes továbbvitele. Orv. Hetil., 2016,
157(44), 1757–1761.
|
Abstract
Introduction: In 2012, the Hungarian system of intensive care
units was reorganized. During this process, multidisciplinary units were
separated from observation units. Aim: The author analysed
certain indicators of the remaining intensive care units.
Method: The study was based on reports of National Health
Insurance Fund between 2000 and 2015. Results: After
reorganization the number of the multidisciplinary intensive care units
decreased by 20% and the number of beds decreased by 10%. Due to the
reorganization, both the case-mix index and the days of mechanical ventilation
increased significantly in the multidisciplinary intensive care units. In 2000,
12% of the patients were discharged directly from the intensive care units to
home, but by 2014, this figure decreased to 3%. The bed-occupancy rate of the
intensive care units did not change fundamentally and it was under 80% in each
calendar day. In addition to the ICD leading groups I and J, the rate of “Sine
morbo” (U9990) diagnosis decreased from 0.7% to 0.2%. Similarly, the ratio of R
group which describes only symptoms decreased from 1.7% to 1.1%. In contrast,
between the interventions the number of fluid and electrolyte imbalances and
respiratory monitoring showed more than twofold increase.
Conclusions: These results suggest that the reorganization
was effective. The activity of the intensive care units has improved
significantly, without disturbing patient care. The author suggests further
analysis on the basis of the same criteria for other departments and the
consistent continuation of the reorganization process. Orv. Hetil., 2016,
157(44), 1757–1761
