A recenzált mű: Dr. Czinner Tibor: A magyarországi németek kitelepítése. Die Aussiedlung der Ungarndeutschen. Előszóval ellátta dr. Bárándy Péter, a Magyar Köztársaság és Brigitte Zypries, a Német Szövetségi Köztársaság igazságügy-minisztere. Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Budapest, 2004. 284 p

Kaltenecker, Krisztina

Repository of the Academy's Library

298 könyvek egy témárólakceptált történelmi relativizálás befolyásolja az ellenállás máig hatóproblémájának elemzését. A kérdés itt részben az, hogy miként „kell”viszonyulni az ellenálláshoz, részben pedig az, hogy miként dolgozhatófel a fasiszta örökség napjaink olasz közéletében. A válaszhoz Morgantárgyilagos, egyben „pártos” mûve komoly hozzájárulás.Pankovits JózsefA magyarországi németek kitelepítése*A hazai németek elûzésének két szakasza volt: Magyarország 1946 ja-nuárjától 1947 májusának utolsó napjáig körülbelül 127 ezer fôt telepí-tett ki Németország amerikaiak által megszállt zónájába, majd 1947.augusztus 1-je és 1948 eleje között körülbelül 50 ezret a szovjetek általmegszállt övezetbe. Zinner Tibor e magyar és német nyelvû könyvében(amely angol nyelvû összefoglalót is tartalmaz) döntôen jog- és politika-történeti szempontból mutatja be a magyarországi németek 1945 utánikitelepítését. Azt vizsgálja – szinte kizárólag magyar nyelvû, nyomtatottszakirodalom felhasználásával –, miként arathatott diadalt hazánkbana kollektív felelôsség embertelen elve, és miként jelentkezett jogszabá-lyokban és azok végrehajtásában.A szerzô meggyôzôdése, hogy az 1945. május 14-i értekezleten, ame-lyen a koalíciós pártok vezetôi vettek részt, a kollektív felelôsségre vonástelutasító álláspont jegecesedett ki, mivel ott elvi szintre emelték a tézist:„Magyarországon nincs svábkérdés, csak német fasiszták kérdése van.”Hangsúlyozza, hogy az Ideiglenes Nemzeti Kormány májusi–júniusi–jú-liusi álláspontja, miszerint kitelepítendô 200–250 ezer sváb, azt jelen-tette, hogy a kitelepítést nem faji alapon álló kollektív eljárással, hanema magyar nemzet ellen elkövetett bûnösség és a nemzeti szocializmusmellett való állásfoglalás megtorlásaként szándékoztak végrehajtani.Úgy tûnik, szerinte indokolt volt a korabeli érvelésben a „magyar nem-zetit” a „demokratikus és antifasiszta” szinonimájaként alkalmazni,vagyis nem ismeri fel, hogy a jogalkotók ezzel az azonosítással az „egypolitikai nemzet” doktrináját aktualizálták. Tanulmányában a deklaráltalapelvet (látszatot) sajnos automatikusan politikai gyakorlatnak (tett-* Dr. Czinner Tibor: A magyarországi németek kitelepítése. Die Aussiedlung der Ungarndeutschen. Elôszó-val ellátta dr. Bárándy Péter, a Magyar Köztársaság és Brigitte Zypries, a Német Szövetségi Köztársa-ság igazságügy-minisztere. Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Budapest, 2004. 284 p.299Múltunk, 2006/2. | 298–300.nek) tekinti. Axiómaként kezeli, hogy a megszállt és a Szovjetunió ve-zette Szövetséges Ellenôrzô Bizottság hatáskörébe tartozó ország kabi-netje a németkérdésben sohasem rendelkezett mozgástérrel. A szerzôhagyja, hogy félrevezesse a kormány folyamatos taktikázása, amely akollektív felelôsség elve jogszerûségének a látszatát és a kitelepítés lehetô-leg nemzetközi elrendelését célozta. Ezért nem tudja megokolni, miérttért el a kinyilvánított alapelvtôl a Népgondozó Hivatal felállításárólszóló 3820/1945. M. E. sz. rendelet, amelyet július 1-jén hirdettek ki.Nyíltan megvallja, tanácstalan, miért fogantak az intézkedések 1945nyarán egyre inkább a németség kollektív felelôsségének jegyében, bára rendeletalkotó (szerinte) különbséget kívánt tenni a németek közt…(49.) Nem látja meg, hogy a nemzethûség vizsgálatáról szóló kormányren-delet, amelyben a magyarországi németeket bûnök szerinti kategóriákbaosztották, gumirendelet volt. Nem ismeri fel, hogy a bûnös személyekmeghatározásának és megbüntetésének ezen sémájára azért volt szükség,hogy elfedje a nemzethûség-vizsgálat valódi célját. A magyarországi né-metek bûnkategóriákba való beosztására – hitlerista szervezet 1) veze-tôje, 2) tagja vagy 3) támogatója, 4) a demokráciának nem aktív harco-sa – ugyanis azért volt szükség, hogy elleplezze kollektív elítélésüket.Zinner Tibor az augusztusi potsdami döntésben, hogy a „Lengyelor-szágban, Csehszlovákiában és Magyarországon maradt német lakosság-nak vagy annak egy részének Németországba történô áttelepítésére intéz-kedéseket kell foganatosítani”, nem csupán német-, hanem magyarellenesélt is lát, mivel a német nemzetiségek, népcsoportok elûzésével megte-remtôdtek a feltételek a felvidéki magyarság eltávolításához is, végsôsoron ahhoz, hogy Benes álma megvalósuljon, s Csehszlovákia tiszta„csehszlovák nemzetállammá” váljon. A Magyar Országos Levéltár vo-natkozó iratanyagára hivatkozva úgy véli, augusztus 9-én Vorosilovmarsall, a SZEB elnöke Szviridov altábornagy útján (a benesi sugalma-zásokat, eltúlzott igényeket támogató sztálini vonalnak megfelelôen, azangolszász szövetségesek háta mögött) ultimátumszerûen követelte 450ezer magyarországi német kitelepítését a magyar miniszterelnöktôl.A négy nappal késôbbi kormányülés felszólalóit idézve leszögezi, hogyszerinte a svábkérdés dilemmájában azok a miniszterek, akik ragasz-kodtak a németség csupán tömeges kitelepítéséhez (például GyöngyösiJános), elutasították a kollektív felelôsségre vonást, ellentétben a kite-lepítés nyílt teljeskörûsége mellett érvelôkkel (például Erdei Ferenccel).Tanulmányának leggyöngébb része ez. Nem értem, miért véli a hazainémetek látszatkategorizáláson alapuló tömeges elûzésének szándékáthumánusnak. Miért nem várja el a magyar kormánytól, hogy feladatának300 könyvek egy témáróltartsa a személyes felelôsség egzakt meghatározását és ennek alapján azegyénre szabott büntetést? Zinner Tibor hangsúlyozza, hogy Erdei Ferencbelügyminiszter augusztus 22-én, a Szviridovval folytatott megbeszéléseután a minisztertársait rútul félrevezette, amikor azt sugallta, a svábok-nak Magyarországról és a magyaroknak Szlovákiából való kitelepítéseközött nem fenyeget a junktimba hozás. Szerinte a magyar kormánynakutasításként kellett felfognia azt a keretszámot, amelyet a NémetországiSzövetséges Ellenôrzô Tanács 1945. november 20-án megadott, vagyisazt, amely 500 000 fô kitelepítését tette lehetôvé Magyarországról Né-metország Amerika által megszállt területére. Ezért december 22-én aminisztertanácson Gyöngyösi külügyminiszter hiába hivatkozott az USAjúnius 12-i memorandumára, mert a magyar kabinetnek külsô nyomásra,a potsdami ítélôbírók igényének, a világháborúban gyôztesek és a SZETállásfoglalásának engedelmeskedve módosítania kellett eddigi állás-pontját. Azt írja, a Nagy Ferenc-kormány 12 330/1945. M. E. sz. kite-lepítési alaprendeletében, amely a magyarországi németek teljes vagyo-nának kártalanítás nélküli, állami elkobzásáról és e személyek teljeskörûkitelepítésérôl szólt, a három nagyhatalom állásfoglalásának a Szov-jetunió által magyarázott és utasításként végrehajtásra továbbadott in-tézkedése, parancsa fejezôdött ki. Zinner Tibor hangsúlyozza, a magyarkabinet intézkedését külsô kényszer szülte, hiszen úgymond nem magyarpolitikus ötölte ki a 200 ezer „fasiszta sváb” helyett a félmillió elûzendônémetre vonatkozó állásfoglalást, Berlinben nem a magyar illetékesek,hanem a gyôztes nagyhatalmak üléseztek (83.). Vagyis hagyja, hogy aPotsdam-legenda megtévessze – mivel a világhálón hozzáférhetô foráso-kat és a nemzetközi szakirodalmat figyelmen kívül hagyja. A szerzôvelellentétben úgy vélem, 1945-ben a kormánypártok közötti és a kormány-pártokon belüli vitákat valójában éppen az okozta, hogy a magyar kor-mánynak igenis mozgástere nyílt a németkérdésben: dönthetett volnaúgy is, hogy nem kezdeményezi a második világháború gyôztes nagyha-talmainál a kitelepítést, mint ahogy késôbb volt választási lehetôsége anémetek teljeskörû vagy csupán részleges kitelepítésének elrendelésébenis. A kormány december végi álláspontja – szögezi le a szerzô helyesen– elválaszthatatlan a kisebbségi problémák sztálinista megoldásának, alakosságcserének vagy a kitelepítésnek az erôltetésétôl. A CsehszlovákKöztársaságban élô magyarok és a Magyarországon élô németek sorsa1945 november–decemberétôl elválaszthatatlanul összekapcsolódott,immár nem csupán elvi szinten. Jogfosztás jogfosztást szült…Kaltenecker Krisztina

A magyarországi németek kitelepítése (könyvismertető)

http://real.mtak.hu/139199/1/Kalteneckerk.pdf

A magyarországi németek kitelepítése (könyvismertető)

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Repository of the Academy's Library