Krolopp, Endre

Szappanos, Bálint

Sölétormos, Annamária

Repository of the Academy's Library

Római kori rétegsor malakológiai vizsgálata(Budapest, Rómaifürdõ, Emõd u.)Sölétormos Annamária, Szappanos Bálint & Krolopp EndreAbstract: Malacological investigation of roman strata (Budapest, Rómaifürdõ, Emõd Street)This work is about the results of the malacological investigation of archeological excavation before thebuilding operations. In the ancient floodplain of the Danube the sediments indicate still water environment,which became drier followed by marsh and wet meadow sediments. The dataset suggests that the secondwet period after the drier environment is due to the devastation of the aqueduct, which was channeled thetepid water of the adjacent Roman bath.Key words: quartermalacology, environment reconstructionBudapest egyik, „Római kori örökségének” tekintett Aquincum polgárvárosától É-ra, Római-fürdõ városrész területén az utóbbi években több nagyobb építkezés kezdõdött. Ezek egyikeaz Emõd u. 10. sz. alatti (1. ábra). A talajmunkákat megelõzõ régészeti szondázó ásatás soránfeltárt rétegekben sok apró csigahéjat figyeltek meg.Munkánk célja az volt, hogy részletes malakológiai vizsgálattal rekonstruáljuk azokat akörnyezeti változásokat, amelyek a rétegsor képzõdése során a területen végbementek. Cé-lunk volt továbbá annak vizsgálata is, hogy kimutatható-e a közvetlen közelben lévõ Rómaifürdõ melegforrásainak hatása az egyes rétegek Mollusca-faunáinál.A régészeti ásatás alkalmával mélyített kutatószondák alapján a terepen 6 képzõdménytlehetett elkülöníteni (Hurta, O. et al. 2008, 2. ábra).1. 0–40 cm betonalap.2. 40–100 cm kommunális hulladékot, talajdarabokat , beton- és téglatörmeléket tartal-mazó feltöltés.3. 100–125 cm barnásszürke színû, enyhén meszes, finomhomokos kõzetliszt, rómaikori, rossz megtartású kerámia töredékekkel. Gyengén morzsás talajszerkezetet mu-tat. Szemcsemérete, színe és enyhén morzsás talajszerkezete miatt feltehetõen talajo-sodott ártéri üledék.4. Fekete-sötétszürke kõzetlisztes agyag. A képzõdmény sok apró csigaházat tartalmaz. Ta-lajszerkezetet nem mutat. Felsõ részén pórusaiban rozsdabarna színû gleyfoltok figyelhe-tõk meg. Ez a képzõdmény is tartalmaz római kori leleteket. Szemcsemérete, színe és abenne tömegesen elõforduló csigák által jelzett vízi környezet azt valószínûsíti, hogy aképzõdmény az alacsony ártéren kialakuló pangó vizû „pocsolyákban” halmozódott fel.5. Finomhomokos kõzetliszt, világosszürke/tarka, gyenge talajszerkezettel, bioturbációseredetû fakó foltokkal. Egyéb tulajdonságaiban átmenetet képez a felette és az alattalevõ képzõdmények között.6. Finomhomokos kõzetliszt, világosszürke, gyenge talajszerkezetet mutat, benne 0,5–1,0 cmméretû, szabálytalan alakú mészkonkréciók és gyökerek, gyökérnyomok láthatók.Színe, talajszerkezete és a függõleges gyökérnyomok alapján „magas ártér” pozícióbantalajosodott ártéri üledék lehet (Hurta, O. et al. 2008).21M A L A K O L Ó G I A I  T Á J É K O Z T A T ÓMALACOLOGICAL NEWSLETTER2009 27: 21–2701_Soletormos_retegsor.qxd  2009.11.19.  16:00  Page 211. ábra: A lelõhely elhelyezkedése – Figure1: Location of the localityAz A3 jelzésû árok közel 180 cm-es rétegsorából a malakológai vizsgálatokhoz 4 db, egyen-ként kb. 5 kg tömegû üledékmintát vettünk. A minták feldolgozása a korábban kialakultgyakorlatnak megfelelõen történt. A nedves minták 5-6 napos kiszárítása után került sor aziszapolásra. Az üledékek nagy szervesanyag tartalma miatt szükség volt hidrogén-peroxidalkalmazására is. A szétázott anyagot 0,8 mm lyukméretû szitán mostuk át. Az infralámpaalatt kiszárított maradékból a malakológiai anyagot kiválogattuk, meghatároztuk és értékeltük.Mivel a minták iszapolási maradékaiban igen nagy mennyiségû malakológiai anyagvolt, ezért az eredeti mennyiségeknek csak bizonyos hányadát dolgoztuk fel és értékeltükki. Az egyes iszapolási maradékok gondos keverése, majd szétosztása után is reprezentatívmaradt a minta, és még tartalmazta a kvantitatív vizsgálatokhoz szükséges héj-mennyiséget(100 feletti példányszám). A felülrõl számított elsõ minta iszapolatának 1/16-od mennyisé-gét dolgoztuk fel, a másodikat, mivel ebben nagyon sok héj volt, 1/32-ed részig osztottuk,a harmadiknak szintén 1/16-od részét, míg a negyediknek teljes egészét felhasználtuk. A 4mintából ilyen módon 34 faj 3213 példányát dolgoztuk fel (1. táblázat). A rétegsor két felsõ képzõdménye (2. ábra) antropogén üledéknek bizonyult, ezért azok-ból nem vettünk mintát.1. minta (3. képzõdmény, régészeti jelölése: SE2) 105–125 cmMollusca-faunája (1. táblázat) vízi és szárazföldi fajok együttese. Egyedszámarány tekinte-tében az utóbbiak erõs, közel 90%-os dominanciája figyelhetõ meg.A víziek közül a legnagyobb egyedszámban elõforduló faj (Lymnaea truncatula) sekély,mocsaras állóvizekben él, de nedves, tocsogós réteken is megtalálható. Hasonló az élõhelye2201_Soletormos_retegsor.qxd  2009.11.19.  16:00  Page 22a törpekagylóknak (Pisidium fajok) Ugyanakkor néhány példányban állandó vizet igénylõkopoltyús csigák is elõkerültek (Valvata cristata, Bithynia tentaculata). A szárazföldi csigák közt a fokozottan nedvességigényes, vízparton, víz közelében vagynedves réten élõ fajok egyedszámaránya 78%-ot ér el. Erdõlakó faj nincs a faunában és hi-ányoznak a meleg, száraz környezetre jellemzõ (xerotherm) fajok is.A fentiek alapján az üledékképzõdési környezet alacsony növényzetû, nedves terület le-hetett, amelyet idõnként sekély, elmocsarasodó víz borított. A nagy egyedszám (mintegy 2000 db/kg) azt jelzi, hogy az élõhely az apró csigák szá-mára kedvezõ volt (állandó nedvesség, táplálékot és búvóhelyet adó dús növényzet). Er-re utal az a megfigyelés is, hogy az iszapolási maradékban sok szerves (növényi) törme-lék volt.2. minta (4. képzõdmény, régészeti jelölése: SE3) 125–143 cmA minta faunája (1. táblázat) az elõzõhöz hasonlóan vízi és szárazföldi fajokat egyaránttartalmaz. Itt azonban nagyobb fajszámú vízi fauna található, amelynek a szárazföldiekhezviszonyított egyedszámaránya is valamivel magasabb az elõzõnél (17,2%). Ennél fonto-sabb azonban, hogy a víziek között a kopoltyúval lélegzõk, tehát az állandó vízborítástigénylõk egyedszámaránya 43,6%. Ez, és maga a fauna összetétele arra utal, hogy a terü-leten állandóan, illetve legalább egy-egy hosszabb idõszak alatt sekély, mocsaras állóvízlehetet. A szárazföldi csigafauna jellegében hasonló az elõzõhöz. Itt is a fokozottan nedvesség-igényesek dominálnak, de egyedszámarányuk alacsonyabb (67%). Néhány xerotherm faj iselõfordul (Granaria frumentum, Truncatellina cylindrica, Helicopsis striata), de százalék-arányuk összevontan sem éri el az 1%-ot.A fentiekbõl és a gazdagabb fajszámból arra lehet következtetni, hogy a sekély, mocsa-ras vízzel borított terület közvetlen környezete az elõzõhöz hasonlítva változatosabb élõhelyvolt. Az összegyedszám igen magas, az elõzõnek több, mint kétszerese (mintegy 4350 db/kg),amely itt is a fauna számára optimális körülményeket biztosító környezettel magyarázható.Az iszapolási maradékban levõ nagymennyiségû szerves törmelék is ezt erõsíti meg. 3. minta (5. képzõdmény, régészeti jelölése: SE5) 143–160 cmA mindössze 6 fajból és 12 példányból álló vízi fauna (1. táblázat) az összpéldányszámnakmindössze 1,8%-át adja.A szárazföldi fajok közt itt is a fokozottan nedvességigényesek dominálnak. Ugyanak-kor a meleg-száraz környezetet igénylõk is 6%-os értéket érnek el (az elõzõ mintákban ez0, illetve 0,8% volt). A nedves réten, vagy hasonló biotópban élõk mellett szárazabb, bok-ros területen élõ faj (Cepaea vindobonensis) is elõfordul.Fentiek alapján feltételezhetõ, hogy a környezet ugyan nedves, de idõnként kiszáradóvolt, vízborítás nélkül. A néhány példányos vízi fauna magyarázata az lehet, hogy a rétegnem válik el élesen a felette és alatta lévõnél, amelyekben viszont jelentõs vízi fauna van.4. minta (6. képzõdmény, régészeti jelölése: SE7) l60–175cmA faunában (1. táblázat) a vízi fajok egyedszámaránya az elsõ két mintáéhoz hasonló. A ko-poltyús fajok 55%-os aránya jelzi, hogy állandó vízborítású lehetett a közvetlen környezet.A fauna összképébõl sekély állóvízre, esetleg lassan folyó vízre, holtágra lehet következtetni.2301_Soletormos_retegsor.qxd  2009.11.19.  16:00  Page 231. minta 2.  minta 3. minta 4. mintadb % db % db % db %  Pisidium sp. indet. 14 – 16 13,7 – – 6 3,1  Valvata cristata 4 – 17 14,5 1 – 68 34,9  Bithynia tentaculata 3  – 18 15,4 töred.  – 33 16,9  Lymnaea palustris 3  – 5 4,3 – – 4 2,1Lymnaea truncatula 62  – 27 23,1 1  – 11 5,6  Lymnaea peregra peregra – – – – – – 3 1,5Planorbis planorbis 6 – 27 23,1 4  – 59 30,3Anisus spirorbis – – 4 3,4 5  – 9 4,6Bathyomphalus contortus – – 1 0,8 – – – –Segmentina nitida – – 2 1,7 – – 1 0,5  Gyraulus crista – – – – 1  – 1 0,5Összesen 92  – 117 100 12  – 195 100Carychium minimum 60 10,1 27 4,8 – – 14 1,4Succinea oblonga 293 49,6 232 41,2 309 48,2 280 27,9Oxyloma elegans 20 3,4 4 0,7 – – – –Cochlicopa lubrica 7 1,2 8 1,4 15 2,3 22 2,2  Granaria frumentum – – 2 0,4 22 3,4 170 17Vertigo pygmaea 27 4,6 19 3,4 38 5,9 27 2,7Vertigo antivertigo 16 2,7 67 11,9 5 0,8 28 2,8Vertigo angustior 27 4,6 26 4,6 7 1,1 7 0,7Vertigo moulinsiana – – 5 0,9 – – – –Truncatellina cylindrica – – 1 0,2 4 0,6 10 1  Pupilla muscorum 2 0,3 15 2,7 82 12,8 91 9,1  Vallonia pulchella – – 8 1,4 – – 20 2  Vallonia enniensis 73 12,3 105 18,7 130 20,3 174 17,4Vallonia costata – – 18 3,2 7 1,1 59 5,9  Chondrula tridens – – – – 8 1,3 42 4,2  Nesovitrea hammonis – – 1 0,2 – – – –Zonitoides nitidus 12 2 8 1,4 4 0,6 8 0,8  Vitraea crystallina – – – – – – 2 0,2  Euconulus fulvus 1 0,2 4 0,7 – – – –Limacidae indet. 4 0,7 2 0,4 – – 11 1,1  Helicopsis striata – – 1 0,2 6 0,9 29 2,9  Monacha cartusiana 4 0,7 1 0,2 4 0,6 5 0,5  Perforatella rubiginosa 45 7,6 9 1,6 – – – –  Cepaea vindobonensis – – – – töred. – 3 0,3  Összesen 591 100,0 563 100,2 641 99,9 1002 100,1Vízi fajok 92 13,5 117 17,2 12 1,8 195 16,3Szárazföldi fajok 591 86,5 563 82,8 641 98,2 1002 83,7Összesen 683 100 680 100 653 100 1197 1001. táblázat: Az Emõd u. 10. lelõhely mintáinak Mollusca-faunájaTable 1: The Mollusc fauna of the samples of the Emõd Street 10. locality2401_Soletormos_retegsor.qxd  2009.11.19.  16:00  Page 24A szárazföldi csigafaunában a nedvességigényes csigafajok egyedszámaránya itt 50%alatti, ugyanakkor a meleg-száraz környezetre jellemzõké 25%. Ebbõl arra lehet következ-tetni, hogy a területen nedves és száraz élõhelyek egyaránt elõfordultak. A vizet környezõterület a korábbiakhoz viszonyítva növényzetben kevésbé gazdag lehetett. Ez okozhatta,hogy a vizsgált minták közül itt a legalacsonyabb az összegyedszám (mintegy 240 db/kg). Az anyagból a Theodoxus transversalis fajnak 1 példánya, továbbá a Theodoxus danu-bialis-nak 1 db töredéke is elõkerült. Mindkét csiga folyóvízi, esetünkben dunai faj. Vagy aközeli Duna árterérõl kerültek ide, vagy ez a réteg olyan Duna-ártéri üledék, amelynek fel-színén késõbb állóvíz és a környezõ nedvesebb, illetve szárazabb területek alakultak ki.Keletkezési sorrendben vizsgálva a rétegsort, a Mollusca-fauna és a geo-pedológiai vizsgá-lat (Hurta, O. et al. 2008) adatai alapján az üledékképzõdési környezetet és annak változá-sait a következõkben tudjuk rekonstruálni:A vizsgált rétegsor legalsó rétege ártéri képzõdmény, amelynek felszínén állóvíz és ned-vesebb, illetve szárazabb területek alakultak ki. Ezt vízborítás nélküli, nedves, de idõnkéntkiszáradó környezet követte. Késõbb sekély, pangó vízzel borított, mocsaras terület jött lét-re. A legfelsõ réteg hasonló környezeti körülmények között keletkezett, de a vízborítás nemvolt folyamatos.A fenti környezetváltozások okaira és azok idejére vonatkozó feltételezéseinket az aláb-biakban foglaljuk össze:A rétegsor alsó szakaszában régészeti lelet nem volt. Így az a római megtelepedés elõt-ti idõben keletkezhetett. Olyan ártéri képzõdményrõl lehet szó, amelynek felszínén állóvízalakult ki, környékén azonban szárazabb területek is voltak. Ez az idõszak már a Dunánaka területrõl való visszahúzódásával függ össze, mivel a távolabbi környék építkezései, de aRómai fürdõ közelében lemélyített kutak és aknák a kõzetlisztes rétegek alatt sok helyendunakavicsot tártak fel (Szilvássy, A. 1961). Az alsó réteg feletti, hasonló jellegû üledék malakofaunája az ártér további szárazodását ésa vízborítás megszünését jelzi. Itt sem voltak még régészeti leletek. Meggondolandó azonban,hogy több adat mutat a római kor idõsebb szakaszának a korábbinál melegebb és szárazabb ég-hajlatára (Grynaeus, A. 2004). Feltételezhetõ, hogy ez idõben egybeesik az 5. képzõdmény(3. sz. malakológiai minta anyaga) keletkezésével. Ez esetben az ártér szárazabbá válása biztosí-totta a környéken a római megtelepedés lehetõségét. Egy másik magyarázatra késõbb térünk ki.A rétegsor felsõ részének sötét színû, szerves anyagban gazdag két rétege (2. és 1. sz.malakológiai minták anyaga) a terület elmocsarasodását jelzi. Ez azzal magyarázható, hogya folyó vízszintje a korábbi idõszakhoz képest emelkedett és ezzel összefüggésben a talaj-víz szintje is magasabb lett. Meggondolandó azonban egy másik lehetséges ok is.A közelben (mintegy 100 m távolságra) vannak a Római fürdõ langyosvízû forrásai.Mindkét felsõ malakológiai minta iszapolási maradékában, különösen a 2. számúéban jelen-tõs mennyiségû mésztufa törmeléket és növényi maradvány köré lerakódott mészkiválást ta-láltunk. Ez arra mutat, hogy hogy a langyos források vize részt vett az elmocsarasodó terü-let kialakulásában. Felszín közeli mésztufás rétegekrõl számolnak be a környék létesítmé-nyeivel kapcsolatban is (Szilvássy, A. 1961). Ugyanakkor tudjuk, hogy a rómaiak a Rómaifürdõ forrásait foglalták, vizüket összegyûjtötték és vízvezetékkel („aquaeductus”) Aquin-cumba vezették (Póczy, K. 1980.). Ez a vízvezeték a római uralom megszûntekor, de vélhe-tõen már annak utolsó szakaszában tönkrement. Így a langyos források vize ismét szétfolyt2501_Soletormos_retegsor.qxd  2009.11.19.  16:00  Page 25a területen, egészen az újkorig. Hogy a Római fürdõ környéke a 30-as évekig mocsaras te-rület és nedves rét volt, azt a korabeli fotók is igazolják (Pénzes, O. 1942.). Ezeket az ada-tokat figyelembe véve a két felsõ réteg képzõdése összefüggésbe hozható a római vízveze-ték meglétével, illetve megszûnésével és a fürdõnek az újkorban történt kialakításával.A legfelsõ réteg feltételezhetõen már az újkori fürdõ kialakítás után keletkezett, amikor a te-rület – részben ennek következtében – kezdte elveszteni korábbi mocsaras jellegét. A réteg-ben talált római régészeti leletek rossz megtartási állapota azt is jelentheti, hogy másodla-gosan kerültek ide. Ezzel függhet össze az az adat, hogy újkori leletek is elõkerültek innen(szóbeli közlés). A réteg alatti, csigákban gazdag és ugyancsak római leleteket tartalmazó,kevésbé mésztufás üledék késõ római kori lehet, amikor a vízvezeték pusztulása már elkez-dõdött. Viszont a forrásvizeket elvezetõ aquaeductus meglétét jelezheti az alatta levõ, 5. sz.képzõdmény (3. sz. malakológiai minta), amelynek faunájában a víziek egyedszámarányaigen kicsi. Ennek korát így szintén a római idõszakra (annak korábbi szakaszába) tehetjük,bár régészeti leletek innen nem kerültek elõ. Ez a terület azonban már Aquincum falain kí-vül esett, így lehetséges, hogy a polgárváros és az azt ellátó vízvezeték ekkor már állt. 2. ábra: Az Emõd utca 10. ásatás rétegoszlopa – 2. figure. Stratigraphic column of theEmõd Street 10. excavation (Hurta, O. et al. 2008)2601_Soletormos_retegsor.qxd  2009.11.19.  16:00  Page 26Feltételezéseinket egyelõre bizonyítani nem tudjuk. Mivel azonban a környéken továb-bi építkezések és így régészeti ásatások is várhatók, meg van a remény arra, hogy újabb, bi-zonyító adatokhoz juthatunk. Úgy gondoljuk, hogy munkánk elõsegítheti a rómaiak aquin-cumi megtelepedésére és ottlétére vonatkozó ismereteink gyarapodását.Az Emõd utcai rétegsor vizsgálata malakológiai szempontból két eredményt hozott.Egyrészt megismertük azt a gazdag faunát, amely a jelenlegi kultúrterületen egykor élt.Másrészt egy malakológiai érdekességgel is szolgált. A 2. sz. mintából elõkerült a Vertigomoulinsiana, a mocsaras területek lecsapolása miatt ma már egyre ritkább faj. A tulajdon-képpeni érdekesség az, hogy az itteni példányok egy részénél a szájadék boltozatán nem aszokásos egy (Krolopp, E. – Sümegi, P. 1992.), hanem két fog található. Hogy ilyen popu-láció másutt is elõfordul-e, azt a késõbbi vizsgálatok tisztázhatják.IrodalomGrynaeus, A. (2004): A magyarországi dendrokronológiai kutatás eredményei és új kérdései.– Monumenta Historica Budapestinensia, 13: 87–102.Hurta, O. et al. (2008): Az Emõd utca 10. sz. alatti (Óbuda, Rómaipart) régészeti ásatás geo-pedológiai vizsgálata. – Kéziratos jelentés,  Budapest, p. 1–14.Krolopp, E. & Sümegi, P. (1992): A magyarországi pleisztocén képzõdmények Vertigo fa-jai és meghatározásuk. – Malakológiai Tájékoztató, 11: 27–36.Pénzes, A. (1942): Budapest élõvilága. – Természettudományi Társulat, Budapest, p. 1–236.Póczy, K. (1980): Közmûvek a római kori Magyarországon. – Mûszaki Kiadó, Budapest, p.1–154.Szilvássy, A. (1961): Rómaifürdõ langyos forrásainak 50 éves története. – Hidrológiai Tá-jékoztató, 1961. 1: 30–32.SÖLÉTORMOS AnnamáriaSiófok, Ribiszke u. 24.H-8600E-mail: solesz @ yahoo.comSZAPPANOS BálintSiófok, Alkotmány u. 19/A.H-8600E-mail: szappanosbalint @ gmail.comKROLOPP EndreMagyar Állami Földtani IntézetBudapest, Stefánia út 14.H-11432701_Soletormos_retegsor.qxd  2009.11.19.  16:00  Page 2701_Soletormos_retegsor.qxd  2009.11.19.  16:00  Page 28

Római kori rétegsor malakológiai vizsgálata (Budapest, Rómaifürdő, Emőd u.)

http://real.mtak.hu/140591/1/21_27_Soletormos.pdf

Római kori rétegsor malakológiai vizsgálata (Budapest, Rómaifürdő, Emőd u.)

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Repository of the Academy's Library