P. Szabó, Béla

English

DE Journals (Debrecen University)

 elöljáróban Folyóiratunk eléa kilencvenes évek elején ujváry Gábor egyik kettős könyvismertetését az alábbi szavak-kal kezdte: „Az Egyetemtörténet kutatása rendkívül háttérbe szorult az utóbbi fél évszázad-ban Magyarországon. Míg a nyugat-európai egyetemek mindig is nagy gondot fordítottak intézményük múltjának tudományos igényű feltárására, hajdan élt nevesebb professzoraik életművének megismertetésére és terjesztésére, addig hazánkban az 1940-es évektől a kötele-ző, általában meglehetősen alacsony színvonalú évfordulós megemlékezéseken, valamint az egyetemi »haladó mozgalmak« – jelentőségüket messze meghaladó – bemutatásán-értékelé-sén kívül alig-alig jelent meg valóban szakszerű, eredeti források tanulmányozásán alapuló, adataiban megbízható egyetemtörténeti munka.”természetesen fenti kijelentésekben már megfogalmazásuk idején is volt némi túlzás, de – végigtekintve az elmúlt két évtized hazai felsőoktatás-történeti irodalmán – örömmel érzékelhetjük, hogy a kritika ma már nem állná meg a helyét. Ma is vannak természetesen hiányosságok, terrae incognitae a hazai felsőoktatás történetében, melyek felnövekvő kutató-nemzedékek számára jelentenek még elfoglaltságot, egyetemi és más levéltárainkban feltáratlan források tucat-folyóméterei várnak feltárásra és értékelésre, de bizonyos az, hogy az utóbbi évtizedekben a hazai (kárpát-medencei) tudományos törekvések (újra) megtalálták az összeköttetést a felsőoktatás-történetírás fő vonula-taihoz. ezt mutatják azok a kiadványsorozatok, melyekkel az utóbbi években a hazai egyetemi levéltárak jelentkeztek.elsősorban az egyetemi szaklevéltárak kialakítása volt az a döntő momentum, ami a hazai egyetemtörténeti kutatások „reneszánszához” és megújításához hozzájárultak. „Az egyetemi levéltárak nemcsak az egyetemi forrásanyag őrzőhelyei, hanem egyben az egye-tem- és tudománytörténeti kutatások központjai, illetve koordinálói.” Szakmai körökben közismert tény, hogy a „jelentősebb múlttal bíró egyetemeink közül már csak Debrecen nélkülözi a saját levéltárat. Itt a 2012-ben esedékes centenáriumi megemlékezések nyújtanak jó alkalmat a történeti iratanyag sorsának rendezésére.”~~ ujváry Gábor, Fejezetek az ELTE történetőből, 11-12. kötet, Magyar könyvszemle (99/-), 67. Áttekintésükre vö. kiss Márton, A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség és az egyetemi levéltárak kiadványsoroza-tai, levéltári Szemle (008/), ~~-7. Varga Júlia, Ötven éves az Eötvös Loránd Tudományegyetem levéltára, levéltári Szemle (008/), 7.  Zsidi Vilmos, Molnár lászló, Az egyetemi levéltárak hazai kialakulása, fejlődése, levéltári Szemle (008/), ~~. MMX VOL I nr 1utóbbi kijelentésnek mindkét része reális: valóban nincs elkülönült egyetemi le-véltára az integrált Debreceni egyetemnek, és valóban – mint ahogyan a megelőző rek-tori köszöntőben is olvashattuk – az egyetem vezetése fel kívánja használni az egyetem törvényi alapításának századik évfordulóját arra is, hogy intézményünk az egyetemi Múzeum keretében létrehozza kézirattárát, amelyben elhelyezésre és feldolgozásra ke-rülhetnek az egyetem történetének írásos emlékei is. utóbbi szándék mégsem enyhíti azt a paradoxnak tekinthető helyzetet, hogy fo-lyóiratunk megindításával éppen egy olyan egyetem vállal – hitünk szerint – úttörő szerepet a felsőoktatás-történeti kutatások hazai színpadán, amelynek nincs elkülönült levéltára és kiadványokkal is talán történeti jelentőségénél és aktuális lehetőségeinél kisebb mértékben jelentkezett.6 a válasz benne foglaltatik a dilemmában: talán éppen ezen „adósság” felismerése lehet alap arra, hogy törekvéseink egy ilyen új kezdeménye-zés, egy „országos nyitottságú” elektronikus egyetemtörténeti folyóirat megalapítása felé terelték a kezdeményezőket. De melyek is voltak az elhatározás legfontosabb motívumai?pro primo – egyetemünk polgárai, s a szakmai közvélemény számára nyilvánvaló, hogy a centenáriumi előkészületek egyik fontos részét kell képezze, az egyetem száz éves tör-ténetének modern feldolgozása. elsődlegesen ezen munkálatok előkészítéséhez kíván a folyóirat színvonalas fórumot biztosítani és az egyetemünk történetével kapcsolatos kutatásokat ezáltal is támogatni. az elmúlt száz év történetének sokszínűsége csak szé-les bázisú kutató munkával tárható fel, nem lehet pusztán néhány kutató – bár elszánt – munkájára várni. pro secundo – az egyetem történetének feltárása során támogatni kívánja az egyetem (és más felsőoktatási intézmények és kutatóhelyek) oktatóinak és kutatóinak inter-diszciplináris együttműködését, a társadalom- és természettudományok képviselőinek együttmunkálkodását, aláhúzva, hogy az egyetemi gondolat mögött az oktatás és a tudomány történetileg kialakult, sok tekintetben összenőtt szociális és kulturális rend-szere áll, mely gondolatnak a Debreceni egyetem is kiemelkedő részese Magyarorszá-gon és európában. Fontos célkitűzésünk továbbá egyetemünk hallgatóinak és fiatal oktatóinak olyan megjelenési lehetőséget biztosítani, ami legmagasabb tudományos igényeknek is megfelel és ezzel támogatni őket tudományos előmenetelükben.  a Debreceni egyetem Szenátusának 9/009 (Vi. ~~.) határozata6  a debreceni felsőoktatási intézmények történetével kapcsolatos irodalom válogatott bibliográfiájáról képet kapha-tunk a Debrecen története, 7. kötet: Debrecen helytörténeti irodalma – válogatott bibliográfia, szerk. Bényei Miklós, Debrecen, 00 megfelelő fejezeteiből.  elöljáróban pro tertio – ugyanakkor a folyóirat nem kívánja a Debreceni egyetem történetét el-szigetelten vizsgálni, hanem a magyarországi, kárpát-medencei és európai oktatás- és tudománytörténeti összefüggések megjelenítésének is fórumot kíván biztosítani kor-szakhatárok nélkül. ezzel azt a küldetést is magára kívánja vállalni, hogy egy olyan interdiszciplináris kutatási terület eredményeinek adjon periodikus megjelenési lehető-séget, amely hazánkban eddig még nem rendelkezett önálló tudományos folyóirattal, annak ellenére, hogy valamennyi diszciplína oktatás- és tudománytörténetének vannak rendkívül fontos eredményei az utóbbi évtizedekben. remélhetőleg az eljövendő hazai egyetemtörténeti kutatások egyik kikristályosodási pontjává válhat a folyóirat a követ-kező években. pro quarto – előbbiek tükrében szerény lehetőségeinket fel kívánjuk kínálni minden magyarországi és határon túli, magyar és nem magyar anyanyelvű kutatónak, aki a tágabb értelemben vett felsőoktatás-történet területén tanulmányokat, rövidebb kom-mentált forrásokat, adattárakat kíván a szakértő és „laikus” közvélemény elé tárni. Sze-retnénk, ha folyóiratunkat mind időbeni, mind térbeni, mind módszertani nyitottság jellemezné a hazai felsőoktatás-történeti kutatások legtekintélyesebb „aktorainak” szak-mai felügyelete alatt.a kezdő folyóiratok elkerülhetetlen sajátossága szerint az első számot egy szűkebb szer-zői kör tanulmányai és forrásközlései képezik, melyek csekély kivétellel az elmúlt száz év debreceni egyeteméről adnak mozaik-képet. reméljük, hogy már a következő szám írásai mind tematikájukban, mind szerzőikben túlmutatnak majd a „maradandóság városának” határain. a szerkesztők

Folyóiratunk elé

https://ojs.lib.unideb.hu/gerundium/article/download/1503/1609

Folyóiratunk elé

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

DE Journals (Debrecen University)