A munkanélküliek viszonylagosan magasabb számát hazánkban a mezőgazdaság adja. A szerzők tanulmányukban a címben feltett kérdésre válaszolandó interjúk és matematikai módszerek segítségével rangsort állítottak fel, amely a megkérdezett csoportok között ugyan szoros megegyezést, a csoportokon belül azonban meglehetősen nagy szórást mutat

Kajári, Karolina

Kocsondi, József

Somogyi, Sándor

Hungarian

Corvinus Research Archive

KAJ ÁRI Karolina-SOMOGYl Sándor-KOCSONDI JózsefA MUNKAHELY MEGTARTÁSÁT MOTIVÁLÓ TÉNYEZŐK HIERARCHIÁJA A MEZŐGAZDASÁGBANA munkanélküliek viszonylagosan magasabb számát hazánkban a mezőgazdaság adja. A szerzők tanulmá­nyukban a címben feltett kérdésre válaszolandó interjúk és matematikai módszerek segítségével rangsort állítottak fel, amely a megkérdezett csoportok között ugyan szoros megegyezést, a csoportokon belül azonban meglehetősen nagy szórást mutat.Közép-Kelet Európa, így Magyarország átalakulása is meg­rázkódtatásokkal jár. Az egyik jelentős probléma abból ered, hogy a központi irányítású tervgazdálkodás évtizedeken ke­resztül a teljes foglalkoztatottság látszatát tartotta fenn. A vál­tozások beindulásának egyik velejárója viszont a „kapun belü­li“ munkanélküliség megszűnése és a tényleges munkanélküli­ség megjelenése, illetve a kínálat növekedése a munkaerőpia­con. Szembetűnő, hogy a munkanélküliség nagyobb mérték­ben jelentkezik falun, mint városon. Magyarország népességé­nek 38 %-a (az aktív keresők 33 %-a) lakik községekben, vi­szont a munkanélküliek 48,8 %-át a községek lakói alkotják. [3,5]A privatizált és az újonnan alakuló vállalkozások ezeket a problémákat nem tudják új munkahelyek létesítésével ellensú­lyozni. Ilyen körülmények között megnövekedett a munkanél­küliek hada, akik elsősorban vidéken teremtenek kínálatot a m unkaerőpiacon. A vidéki m unkaerő-kereslet elsősorban a mezőgazdasági vállalkozások szükségleteitől függ, amelyek az örökölt rossz szervezés vagy a kezdeti nehézségek miatt, de a munkaerőpiaci kínálat miatt is a munkavállalókat viszonylag alacsony anyagi szinten jutalmazzák. Ennek következtében az összetettebb, magasabbrendű motivációs módszerek alkalma­zására nincs is példa. Ennek ellenére megfigyelhető, hogy a munkaerő mobilitása nem jelentős. Az 7. táblázatban a meg­kérdezett dolgozók jelenlegi munkahelyén és jelenlegi beosz­tásában eltöltött ideje látható.Az ismertetett adatok alapján arra következtethetünk, hogy a megkérdezetteknek mintegy 64 %-a több mint hat évet töl­tött el jelenlegi munkahelyén, és mintegy 43 %-a a dolgozók­nak ez idő alatt ugyanabban a beosztásban tevékenykedett. Könnyen belátható, hogy a nyomott elhelyezkedési lehetősé­gek miatt, az alacsony szintű anyagi ju ttatás ellenére is, a munkavállalók többsége ragaszkodik munkahelyéhez.A 2. táblázatban látható adatok a m egkérdezettek eddigi munkahelyeinek számát mutatják. Megfigyelhető, hogy nagy többségük kevés munkahelyet cserélt életében, ami szintén alacsony mobilitást jelent.Empirikus ismereteink alapján tudjuk, hogy a tervgazdál­kodásban adott feltételek mellett is kialakult a motivátorok va­lamilyen fontossági sorrendje, hierarchiája a munkahelyi kötő­déseket illetően. Ezt bizonyítják Loncar [4] kutatásai Jugo­szláviában, amelyeket az ipari és közszolgálati szervezetekben végzett. E munkában csak a motivátorok végső rangsorára vo­natkozó adatok találhatók meg, viszont az értékelések eltéré­seiről a szerző nem számol be.Célszerűnek láttuk az ilyen irányú v izsgálatokat, hogy összehasonlítási alapon teremtsünk a későbbi ilyen jellegű ku­tatásokhoz.1. táblázatA dolgozók munkahelyi és beosztási mobilitásaJ e l e n l e g iEltöltött munkahelyén beosztásábanévek Megkérdezettek Megkérdezettekszáma % száma %0 -2 55 13,25 104 25,063-5 93 22,42 132 31,816-10 118 28,43 95 22,8910 felett 149 35,90 84 20,24ÖSSZESEN: 415 100.00 415 100.0052 - VEZETÉSTUDOMÁNY1995.3. szám2 . táblázatEddigi munkahelyek számaM u n k a h e l y e k  s z á m a G y a k o r i s á g %1 1 2 8 3 0 . 8 4■ 2 - 3 2 2 9 5 5 , 1 84 - 5 5 0 1 2 , 0 55  f e l e t t 8 1 ,9 3Ö s s z e s e n 4 1 5 1 0 0 . 0 0E z z e l  a  m u n k á n k k a l  a z  a  c é l u n k ,  h o g y  b e m u t a s s u k  e z i r á n y ú  k u t a t á s a i n k  e l s ő  l é p é s e i t .A kutatási probléma és hipotézisek megfogalmazásaE l ő s z ö r  a r r a  k í v á n t u n k  v á l a s z t  k a p n i ,  h o g y  a  m u n k a h e l y h e z  k ö t ő d é s t  m i  m o t i v á l j a  a  m e z ő g a z d a s á g i  d o l g o z ó k  e s e t é b e n .  I n t e r j ú  m ó d s z e r r e l  m e g á l l a p í t o t t u k ,  h o g y  a  m ú l t b a n  m i l y e n  m o t i v á t o r o k  h a t o t t a k  a r r a ,  h o g y  a  m u n k a h e l y ü k ö n  m a r a d t a k .M i n t e g y  ö t v e n  k ü l ö n b ö z ő  i s k o l a i  v é g z e t t s é g ű  é s  b e o s z t á s ú ,  n a g y o b b  t a p a s z t a l a t ú ,  m e z ő g a z d a s á g i  d o l g o z ó v a l  v é g z e t t  i n ­t e r j ú  a l a p j á n  k i d o l g o z t u k  a  m o t i v á t o r o k  e g y  l e h e t s é g e s  l i s t á j á t .  A  l i s t á n  c s a k  a z o k a t  a  t é n y e z ő k e t  s z e r e p e l t e t t ü k ,  m e l y e k e t  a  m e g k é r d e z e t t e k  n a g y o b b  r é s z e  a z  e l ő z ő  i d ő s z a k b a n  f o n t o s n a k  t a r t o t t .A b b ó l  a  f e l t e v é s b ő l  i n d u l t u n k  k i ,  h o g y h a  l é t e z e t t  i s  e z e k ­n e k  a  t é n y e z ő k n e k  v a l a m i l y e n  h i e r a r c h i á j a ,  a z  a z  á t m e n e t  o k o z t a  z a v a r o k  h a t á s á r a  m e g b o m l o t t .A  k u t a t á s  p r o b l é m á j á t  ú g y  f o g a l m a z t u k  m e g ,  h o g y  a  j e l e n ­l e g i  á t m e n e t i  p e r i ó d u s b a n  l é t e z i k - e  a  m u n k a h e l y i  m o t i v á t o r o k  k ö z ö t t  á l t a l á n o s a n  e l f o g a d o t t  h i e r a r c h i a  -  f o n t o s s á g i  s o r r e n d  -  a  m e z ő g a z d a s á g i  d o l g o z ó k n á l ?M i n t  á l p r o b l é m á t  f o g a l m a z t u k  m e g  a z t  a  k é r d é s t ,  h o g y  v a n - e  é s  m e k k o r a  a  m o t i v á c i ó h i e r a r c h i á k  k ö z ö t t i  e g y e z é s  a  k ü l ö n b ö z ő  n e m ű ,  b e o s z t á s ú  é s  i s k o l a i  v é g z e t t s é g ű  d o l g o z ó k  k ö z ö t t ?H i p o t é z i s ü n k  s z e r i n t  a  m u n k a h e l y i  m o t i v á t o r o k  k ö z ö t t  m e g á l l a p í t h a t ó  v a l a m i l y e n  s o r r e n d ,  d e  a  b i z o n y t a l a n s á g  k ö v e t ­k e z t é b e n  a  v é l e m é n y e k  s z ó r ó d á s a  m a g a s .A z  á l p r o b l é m á v a l  k a p c s o l a t o s  h i p o t é z i s ü n k  a z  v o l t ,  h o g y  e z  a  b i z o n y t a l a n s á g  e g y a r á n t  m e g j e l e n i k  a  d o l g o z ó k  m i n d e n  c s o p o r t j á b a n .A  p r o b l é m a  m e g v i l á g í t á s á n a k  a l a p v á l t o z ó j a k é n t  a  m u n ­k a h e l y i  m o t i v á c i ó s  t é n y e z ő k  r e l a t í v  j e l e n t ő s é g é i  f o g a d t u k  e l ,  a m i  m i a t t  e n n e k  a  v á l t o z ó n a k  a z  e l o s z l á s á t  k e l l e t t  m e g á l l a p í t a ­n i  a  m e g k é r d e z e t t e k  k ö r é b e n .A z  á l p r o b l é m a  m e g v á l a s z o l á s á b a n  e z  a l a p v á l t o z ó t  ( m i n t  f ü g g ő  v á l t o z ó t )  a  k ü l ö n b ö z ő  c s o p o r t j e l l e m z ő k  f ü g g v é n y é b e n  v i z s g á l t u k .MunkamódszerA  s z ü k s é g e s  i d e n t i f i k á c i ó s  k é r d é s e k e t  é s  a z  e l ő z e t e s  i n t e r j ú  f o l y a m á n  m e g h a t á r o z o t t  m u n k a h e l y i  m o t i v á t o r o k a t  k é r d ő í v b e  r e n d e z t ü k ,  a m e l y  a  k ö v e t k e z ő k e t  t a r t a l m a z t a :1 . A  m e g k é r d e z e t t  n e m e2 .  I s k o l a i  v é g z e t t s é g e3. A vállalkozási forma, amellyel munkaviszonyban van4. Beosztás5. Mióta dolgozik jelenlegi munkahelyén és mióta dolgo­zik jelenlegi beosztásában6. Eddigi munkahelyeinek száma7. Havi bruttó fizetése8. A motivátorok következő listáját határoztuk meg:8.1. Szakismeret8.2. Kereseti szint8.3. Szociális biztonság (nyugdíj, egészségi biztosítás)8.4. Tartós-biztos munkahely8.5. Munkahelyi légkör8.6. Munkahelyi időbeosztás8.7. Laza munkafegyelem8.8 A szakmai továbbképzés lehetősége8.9. A nyelvtudás hasznosítása8.10. A munkahely közelsége8.11. Egészséges környezet8.12. Megszokás8.13. A nyugdíjaskor közelsége8.14. EgyébA kérdőívet a megkérdezettek névtelenül töltötték ki. A megkérdezettek száma 600 fő felett volt, az értékelhető adatla­pok száma 415 db. A többi megkérdezett nem adott meg min­den adatot, ezért a kérdőíveket nem tartottuk értékelhetőnek.A kérdőíveket elsődlegesen Quattro táblázatkezelővel dol­goztuk fel, majd pedig a minőségi jellemzők elemzésére szol­gáló statisztikai módszerek [2] segítségével megállapítottuk:1. A motivációs tényezők megkérdezettek által felállított hie rarchiáját.2. Az egyes motivációs tényezők varianciáját.3. A motivátorok hierarchiáját a következő dolgozócsopor­toknál:A) Adminisztratív és egyéb segédszemélyzet;B) Mezőgazdasági szakmunkások;C) Vezető beosztású dolgozók;D) Felső szintű vezetők;E) Általános iskolát, szakmunkásképzőt és középiskolát végzett nők;F) Főiskolát, egyetemet, szakmérnökit végzett nők;G) Általános iskolát, szakmunkásképzőt és középiskolát végzett férfiak;H) Főiskolát, egyetemet, szakmérnökit végzett férfiak;I) Nők összesen;J) Férfiak összesen;4. Az egyes csoportok által meghatározott rangsorok konkor­danciamutatóit.5. A Spearman-féle rangkorrelációs együtthatókat az összes megkérdezett rangsora (X) és az egyes csoportok között.6. A különböző iskolai végzettségű nők és férfiak által adott rangsorok Spearman-féle rangkorrelációs együtthatóit.A kutatás eredményeiA begyűjtött adatok feldolgozásának eredményeit a 3. táblázat tartalmazza. Az első oszlopban látható a motivátorok kérdőív­ben feltüntetett listája, míg a többi oszlop az előző pontban meghatározott csoportok által elvégzett rangsorolást mutatja. Az utolsó előtti oszlop az összes megkérdezett (X) által elvég-VEZETÉSTUDOMÁNY1995. 3. szám 53zett rangsorolást, az utolsó viszont az egyes motivátorok vari- anciáját mutatja.A 4. táblázat soraiban a csoportok által elvégzett rangsoro­lás konkordanciamutatói, és Spearman-féle együtthatói látha­tók.A csoportonkénti rangsorolás megközelítőleg hasonló ten­denciákat mutat, mint az megállapítható a 3. táblázat oszlopa­inak összehasonlításával. Ez annyit jelent, hogy a beosztás nincs lényeges hatással a motivátorok értékelésére. Míg a cso­portok közötti eltérések lényegtelenek, addig az összes meg­kérdezett között, de az egyes csoportokon belül is kifejezetten nagyok a véleménykülönbségek. Ezt tükrözik a 4. táblázatban bemutatott konkordanciamutatók (W).A Spearman-féle együtthatók kifejezetten magasak, ami szintén azt mutatja, hogy az összes megkérdezett és az egyes csoportok rangsora között nagy a megegyezés.A Spearman-féle rangkorrelációs együttható a rangsorok közötti kapcsolat szorosságának mérésére szolgál, és azt jelen­ti, milyen fokú hasonlóságot, milyen szoros korrelációt mutat az egyes dolgozói csoportok (A -J) rangsorolása az össz- rangsorhoz (X) viszonyítva, valamint az egyes dolgozói cso­portok egymás közötti rangsora.Célszerűnek láttuk az iskolai végzettség és a nemi megoszlás szerinti rangsorolások egymás közötti összevetését is elvégez­ni (5. táblázat).A Spearman-féle együtthatók ebben az esetben is magasak.Az ilyen eredm ények teljesen  egyértelm űen m utatják, hogy a megkérdezettek összességében és az egyes csoportok­ban is hasonlóan magas a motivátorok eltérő értékelése.Mivel azonban az irányzatok hasonlóak, a Spearman-féle együttható mindig magas értékeket mutat.Közism ert, hogy az em berek hajlam osak arra, hogy az ilyen jellegű felmérések esetében a társadalmilag vagy a fel­mérők által elvárt válaszokat adják. Ilyen feltételek mellett va­lószínűleg az értékelések kisebb szóródása jelentkezne. Most azonban átmeneti időszak van, nincsenek kimunkált, széle­sebb körben elfogadott értékítéletek, így nagyobbak a véle­ménykülönbségek, kicsi a konkordanciamutató.Ezeket a nagy véleményeltéréseket próbáljuk Allportra hi­vatkozva [1] is megmagyarázni -  aki szerint a személyiségből e re d ő  é r té k e lé se k  sz é le se b b  sk á lán  m o zo g n a k  és a konkordanciamutatók alacsony értéke nem meglepő. Ezeket az eredményeket elfogadtuk mint az adott gazdasági periódus bizonytalanságát tükröző mutatókat.A munkahelyi motivátorok rangsorai3. táblázatMotivá­torokC s o p o r t o kA B C D E F G H I J I Var.8.1 1 2 1 1 2 1 1 1 1 1 1 10.288.2 7 6 6 3 7 3 7 3 7 6 7 13.768.3 4 5 3 3 6 5 5 4 6 4 4 8.278.4 6 7 4 8 4 4 6 8 3 7 6 10.898.5 2 1 2 2 1 2 2 2 2 2 2 6.668.6 5 4 5 5 5 6 4 5 4 5 5 8.868.7 12 10 12 13 11 11 10 12 11 12 11 11.46OOoo 10 11 8 6 10 7 11 7 10 10 10 9.648.9 13 13 11 10 13 12 13 11 13 13 13 7.228.10 3 3 7 7 3 8 3 6 5 3 3 11.838.11 8 9 9 9 8 9 9 9 8 8 8 8.748.12 9 8 10 11 9 10 8 10 9 9 9 11.458.13 11 12 13 12 12 13 12 13 12 11 12 11.508.14 14 14 14 14 14 14 14 14 14 14 14 8.064. táblázatA konkordanciamutatók és a Spearman-féle korrelációs együtthatók áttekintéseCsoportok Konkordancia mutató (W) Spearman-féle korrelációs együttható X és A -J csoportok közöttA 0.364 0.996B 0.397 0.978C 0.456 0.925D 0.520 0.854E 0.405 0.978F 0.434 0.868G 0.395 0.987H 0.458 0.908I 0.399 0.960J 0.393 0.991Összesmegkérdezett (X) 0.393 -54 VEZETÉSTUDOMÁ N Y1995.3. számA csoport-összehasonlítás eredményei5. táblázatCsoportok Spearman együttható1. F és H csoport 0.9482. E és G csoport 0.9743. E és F csoport 0.8754. G és H csoport 0.868Ö SSZEFO G LA LÓ1. A kutatás célja a munkahelyi motivátorok rangsorának megállapítása volt.2. A ku tatást a m ezőgazdasági dolgozók körében, an­kétmódszerrel folytattuk. A több mint hatszáz beérkezett kér­dőívből 415 volt értékelhető.3. A minőségi jellem zők elemzésére szolgáló statisztikai módszerek segítségével megállapítottuk a motivátorok általá­nos rangsorát, az egyes dolgozócsoportok motivátor rangsorát, valam int a konkordanciam utatókat (W) és a Spearman-féle együtthatókat.4. A megfogalmazott problémával és álproblémával kap­csolatban felállított hipotézisek beigazolódtak. A motivátorok hierarchiája a m unkavállalók különböző csoportjaiban igenhasonló. Ugyanakkor beigazolódott, hogy a vélemények szó­ródása mind a csoportokon belül, mind pedig a teljes mintá­ban igen magas. Ezt szerintünk az átmeneti bizonytalanság okozza.5. A kapott eredmények alapján további kutatások szüksé­gesek, melyeknek feladata az idővel esetleg kialakuló változá­sok megfigyelése és elemzése lesz.Irodalom1. Allport, W. Gordon: A személyiség alakulása. Gondolat, Budapest, 19802. Kerékgyártó Győrgyné-M undruczó György: Statisztikai m ódszerek a gazdasági elem zésben. K özgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 19873. Koltay Jenő: M unkanélküliség és foglalkoztatáspolitika Közép- és Kelet-Európábán. Közgazdasági Szemle, Budapest, 1994/2.4. L o n ca r  mr. D ju ro :  H ije ra rh ija  m o tiv a tő ra  za rád : empirijsko istrazivanje. Naucni skup „M otivisanost za rád u samoupravnom drustvu“ Subotica, 1984. december 13-14.5. Tóth E .-Varga Gy.: A falusi lakosság égető foglalkozási gondjai és a m egoldást célzó a lternatívák . G azdálkodás, 1994/4. pp. 13-25.VEZETÉSTUDOMÁNY1995. 3. szám 55

A munkahely megtartását motiváló tényezők hierarchiája a mezőgazdaságban

http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/5551/1/VT_1995n3p52.pdf

A munkahely megtartását motiváló tényezők hierarchiája a mezőgazdaságban

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Corvinus Research Archive