Szirmai, Péter

Hungarian

Corvinus Research Archive

----------  ------------------  = ■ K ö n y v i s m e r t e t é s e kK Ö N Y V I S M E R T E T É S E K _Lövey Imre Manohar S. NadkarniKULTÚRÁKTALÁLKOZÁSAHVG kiadó, Budapest, 2003Az európai -  és persze az ame­rikai -  orvoslás általában úgy tekint a betegségre, mint valami olyan ellenségre, amely megtámad­ja az egészséges szervezetet, és a gyógyszerek arra valók, hogy a betegséget leküzdjék. Nem vélet­lenül azokban az esetekben sikeres is ez az orvoslás, ahol valóban egy külső ágens, vírus vagy baktérium támadja meg az egészséges szerve­zetet, és a baktérium leküzdésével a szervezet meggyógyulhat.A keleti orvoslás a betegséget a szervezeti egyensúly külső és belső harmóniájának felborulásaként ér­telmezi, és ezért általában nem leküzdeni kívánja a betegséget, ha­nem helyreállítani az egészséges egyensúlyt.E könyvismertető a bevezető sorok ellenére sem orvosi szak­könyvről szól, hanem a magyar szervezéstudományi szakirodalom egy új, unikális alkotásáról, Lövey Imre-M anohar S. Nadkarni: „Az örömteli szervezet -  szervezeti egészség, betegség, öröm és a ve­zetés” címmel megjelent munká­járól. Amint a nevekből is láthatjuk egy magyar és egy indiai szerző jegyzi e kötetet. A közös gondolko­dás azért is vezet igen szokatlan eredményre, mert a két szerző eny- nyire eltérő kultúrkörből érkezett, így legfontosabb jellemzőjük nem egyszerűen a mű alcíméből is leve­zethető orvosi, gyógyászati analó­gia -  ezt más szervezéstudományiI gondolkodók is gyakran vindi- : kálják maguknak, sokan tekintenek j úgy magukra, mint a szervezetek I betegségeinek gyógyítóira - ,  hanem i az, hogy a gyógyszer, pontosabban j gyógymód, amit javasolnak mindig I a szervezet optimális egyensúlyára I való törekvés.Míg egy európai szerző munká- ! ja, ha logikus és jól követhető, i akkor vagy gépezetként írható le, i és a gondolatok egymásba kap- : csolódó fogaskerekei alkotják a mű I szerkezetét (esetleg egy gondolati I láncra'fűzi fel mondanivalóját a I szerző), addig a Lövey-Manohar i szerzőpáros művének szerkezetét I leginkább a keleti lakásdíszekben i ismert felfüggesztések rendszeré - I vei szemléltethetjük. A mű által I képviselt gondolati rendszerben a I szervezet minden betegsége vala- í milyen egyensúly felborulásával j  írható le. Van, amikor két ellentétes I tényező egyensúlyáról beszél- ; hetünk, mint pl. a rövidlátás vagy a I távollátás, vagy az elégtelen kap- í csolat a környezettel, illetve az ag- I resszív viszonyulás a környezet- i hez, de van, amikor három tényező I  egyensúlyát tekintik át a szerzők, ! míg a mű egésze hat, ún. „egész- I ségkritérium” egyensúlyára épül.E hat kritérium: a célok egyen- j súlyban tartása, a szervezethez való j kötődés, az entrópia minimálisra I csökkentése, az elégedett vevők, a j növekedés és fejlődés, valamint a V harmónia a környezettel.„Egy szervezet akkor egész- I séges, ha ez a hat fő kritérium ; egyidejűleg és magas színvonalon I  teljesül” — állapítják meg a szerzők, ! hozzátéve, hogy e hat kritérium I egymással is dinamikus kölcsön- I hatásban van.Ha valamiért e dinamikus I egyensúly felborul, a szervezetmegbetegedéséről beszélünk. Számtalan oka és eredete lehet egy- egy betegségnek.A mű legfőbb erénye ez a gon­dolati paradigma, amelyet itt az európai kultúrkörben mozogva, dialektikus megközelítésnek ne­vezhetünk. Ez az erénye elfedi esetleges hiányait, különösképp azokat a hiányokat, melyekről az olvasó érzi úgy, hogy hiányossá­gok. Biztos vagyok abban, hogy ezekről sokat maguk nem is tekin­tenének a mű tényleges fogyaté­kosságának, hiszen éppen nyi­tottsága az az erény, hogy nem végső megoldásokat sugall, hanem válaszlehetőségeket villant fel egy- egy kérdés, probléma megoldására.Jól követhető, szisztematikus módszerrel közelít a könyv az egyes betegségekhez, sorra tárgyal­va mindig az adott betegség tü­neteit, okát és eredetét. Különböző betegségeknek lehetnek igen ha­sonló tünetei, és ugyanazok az okok hol ilyen, hol olyan beteg­ségeket váltanak ki, miként a bioló­giai organizmus esetében is tapasz­talhatjuk ugyanezt. Előfordul, hogy éppen egy betegség leküzdésére tett erőfeszítés mellékhatásaként jelentkezik egy másik betegség, vagy -  ismét hivatkozhatunk az emberi szervezetre -  egy mértékte­lenül nagy dózisban, vagy túlontúl soká szedett, egyébként hatékony gyógyszer maga is betegséget okoz. A tünetek többnyire isme­rősek, az okok sokfélék lehetnek. A szervezeti betegségek ugyanakkor, állítják a szerzők, általában három kiváltó eredőre vezethetők vissza. Az első a genetikai eredet: ez akkor tapasztalható, ha a betegség oka azoknak a kulcsembereknek a jel­lemzőire, személyiségére és meg­győződés-rendszerére vezethetőVEZETÉSTUDOMÁNYXXXV. ÉVE 2004. 1. szám 5 7Könyvismertetésekvissza, akik a szervezetet alkották vagy vezetik. A második a születési eredet, amely a szervezet életre hívása során bekövetkezett trauma, sokk, nehézségek következtében áll elő. A betegségek harmadik ere­dete a környezeti, amikor a szerve­zeten kívüli tényezők, mint a kör­nyező társadalom, annak kulturális normái, a piac, a szabályozórend­szer befolyásolják károsan a szer­vezet struktúráját, kultúráját.Magam e felosztásból hiányo­lom az alkalmazkodási eredet be­mutatását. Beteg szervezetek vizs­gálatakor ugyanis gyakran tapasz­talhatjuk, hogy egy adott betegség mélyen fekvő oka, eredete valami­lyen környezeti ingerre, kihívásra adott inadekvát válasz, amely nem azonos az egyik-itt felsorolt kiváltó eredővel sem. Meglehet a majdani olvasók vagy felhasználók közül mások, saját tapasztalataik alapján másként írnak majd le egy-egy be­tegséget, vagy új betegségeket fe­deznek fel a felsoroltak mellé. Ha így lesz, ez semmit nem von le a Lövey-Manohar szerzőpáros érde­meiből, hiszen Az örömteli szerve­zet című mű iskolateremtő gondo­lati rendszer, és ez az iskolák sorsa.Itt említeném meg még egy hiányérzetemet, mint javaslatot oly esetre, ha azt kérdeznék a szerzők, „Milyen irányban is kellene to­vábbírni a művet?” Szervezői, ta­nácsadói tapasztalataim alapján nagyobb jelentőséget tulajdonítok az időtényezőnek, annak, hogy egy adott betegséggel (vagy terápiájá­val kapcsolatban) milyen korábbi élményei vannak az adott szerve­zetnek, vagy fordítva, milyen mér­tékig tanult meg együtt élni beteg­ségével, vált immár strukturális alkotórészévé, szinte nélkülözhe­tetlenné, mint jó néhány púposnak a púpja.A könyv javarészét szervezeti betegségek leírása teszi ki, mégsem erről szól azonban a mű, hanem a címében megfogalmazott kérdés­ről: miként is lehet örömteli egy szervezet. Az egészség a szerzők megközelítésében nem a betegség hiánya, hanem több annál, dina-. mikus egyensúly kölcsönhatásban a környezettel, folytonos változás, s Madách szavaival „az élet célja e küzdés maga”. Az egészséges szer­vezetben örömteli emberek hozhat­nak létre örömteli szervezetet, s ha ez az ihletett pillanat bekövetkezik, maga e szervezet lehet további örömeik forrása. Soha nem állítha­tó, hogy az „örömteli szervezet im­már kész van”, sokkal inkább az, hogy a szervezet és dolgozói „meg­tapasztalták az örömteli lét ihletett pillanatait”, keresik vagy közel jár­nak az örömteli szervezethez, netán az adott szervezet éppígyléte leír­ható az örömteliség kategóriájával.Miként ez a dolgozat egy öröm­teli recenzió.Szirmai PéterStciar GyulaMATEMATIKUSOK ÉS TEREMTETT VILÁGUKVince Kiadó, 2002A mai tudományok nagy hánya­dának terén vak, aki nem képes a matematika eszközeivel látni, és béna, aki nem tudja kezelni a felső matematika eszköztárát. Ma már nagyrészt nem tudjuk megérteni sem az anyag szubatomi szerke­zetének, sem a világegyetem fejlő­déstörténetének korszerű elméle­teit, ha nem tudjuk követni azokmatematikai modelljeit, és az azok­ból levont következtetéseket. Szintúgy a matematika az alapja a legmodernebb pénzügyi termékek tervezésének, és a reájuk épülő pénz- és tőkepiaci ügyletek világá­nak. Ez ma a nem-katonai világ egyik legtitokzatosabb boszor­kánykonyhája, és egyben a világ- gazdaság egyik legrohamosabban fejlődő területe. Az itt létrehozott tudásalapú pénzügyi eszközök, mindenekelőtt a híres-hírhedt de- rivatívák a klasszikus Gólem le­gendát idézik: dollár milliárdokat hozhatnak a gazdájuknak, ha képes uralma alatt tartani őket, de ha el­szabadulnak, el is pusztíthatják. Igen érzékletesen szemléltetette ezt a világ legjelentősebb fedezeti alapjának, a Long-Term Capital Managementnek története, amely hatalmas kezdeti sikertől a holly­woodi katasztrófafilmeket felülmú­ló összeomlásig ívelt, és csak nagy erőfeszítésekkel, továbbá néhány milliárd dollár árán lehetett megakadályozni, hogy ne idézzen elő világméretű pénzügyi kataszt­rófát. A fraktálelemzés is alig ne­gyedszázada került be a tudomá­nyos eszköztárba, és napjainkra már olyan különböző szakterüle­teken alkalmazzák, mint a pszi­chológia, a kémia vagy éppen az űrfelvételek elemzése. Mára a ma­tematika nem is egy csodálatos kü­lön világ, hanem gyakran minden képzeletet felülmúló világok soka­sága. Sajátos ereje, hogy nemcsak arra alkalmas, hogy leképezze a létező világot, és így segítsen azt megismerni, hanem maga is képes új világokat teremteni.Ebben a könyvben tizenhét kiemelkedő matematikus beszél matematikai kutatásairól, a maga matematikai világáról, és ehhez a csodálatos tudományhoz fűződő viszonyáról. Iskolai tanulmányaink során a matematikáról belénk vert ismeretek -  a szerencsés kevesekí,VEZETÉSTUDOMÁNY5 8 XXXV. ÉVF. 2004. 1. SZÁM

Kultúrák találkozása / Lövey Imre, Manohar S. Nadkarni (Könyvismertetés)

http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/4485/1/VT_2004n1p57.pdf

Kultúrák találkozása / Lövey Imre, Manohar S. Nadkarni (Könyvismertetés)

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Corvinus Research Archive