Az elmúlt 20 évben valamennyi fejlett és feltörekvő országban látványosan nőtt a várható élettartam. A címben felvetett kérdésnek ellentmondani látszik a nyugdíjrendszerek esetleges változása, a nyugdíjkorhatár emelése ugyanis csak egy-két országban (pl. Dánia, Hollandia) követi a természetes folyamatokat. 35 OECD ország adatai alapján lineáris faktor modellel megvizsgáltuk a nők és férfiak várható élettartamát születéskor és 65 éves korban, és a kettő közti növekedést, mint élettartam nyereséget összevetettük a tényleges nyugdíjba vonulás értékeivel. Ez a faktor modell statisztikai értelemben jól illeszkedett, de az életmutatókból álló faktor és a nyugdíjfaktor két ortogonális tengelyt képez, azaz a fejlett országokban nem tudunk kapcsolatot kimutatni a magasabb várható élettartam és a nyugdíjkorhatár között. A feltörekvő régió országainál megállapíthatjuk, hogy 5 év várható élet-tartam növekedés indukál 1 év effektív nyugdíjkorhatár emelkedést. Az országok klasztereit vizsgálva szintén azt állapítottuk meg, hogy az élettartam hossza és a nyugdíjba vonulási kor nem feltétlenül mozog együtt
