Egyre kiterjedtebb irodalom foglalkozik a demokratizálódott országoknak autoriter irányba
történő „visszacsúszásával”, amelyben gyakran hivatkoznak a 2010 utáni Magyarországra.
Jelen munka a weberi plebiszciter vezérdemokrácia (PVD) koncepciójának segítsé-
gével próbálja megérteni, leírni és elemezni a 2010 utáni Orbán-rezsimet. Először, Weber
szövegeinek elemzésével megkonstruálja a PVD elméletét. Másodszor, az Orbán-rezsimről
szóló mini esettanulmány segítségével demonstrálja a PVD analitikus erényeit. Az írás
fő tézise, hogy a demokratikus legitimáció és az autoriter uralom a PVD legfőbb jellegzetességét
alkotó kombinációja nem a dolgok patologikus együttállásának alkalmi következménye,
hanem a rezsim endogén jellegzetessége
