Demokraciaert Kozpont Kozalapitvany Kulugyi es Kulgazdasagi Intezet
Abstract
A Donald J. Trump megválasztását követő felületes médiakonszenzus szerint az elnök beiktatása után gyökeres fordulatot kellett volna vennie az Egyesült Államok külpolitikájának a következőképpen: a korábbi értékalapú, az egész világért felelősséget vállaló hegemón bezárkózik, és a kampányban megfogalmazott „America First” ígéret jegyében feladja a pozícióit. Ugyanakkor az USA stratégiai érdekei továbbra is változatlanok, miközben Trump elnök – részben tapasztalatlansága és kialakulatlan külpolitikai céljai miatt – kevésbé érdeklődik a diplomácia világa iránt, mint elődei. A Trump-doktrína kialakítását nagyban nehezíti a fehér házi erőcsoportok, elsősorban a Breitbarthoz köthető, nativista Bannon-csoport, valamint a globalista és pragmatista, a Wall Street és az amerikai nagyvállalatok érdekeit képviselő Kushner–Cohn-csoport küzdelme. A Nemzetbiztonsági Tanács munkája a személycserék miatt nehezen indult be, az amerikai külügyminisztérium komoly megszorítások és átszervezések előtt áll. Az egyetlen stabil pontot a külpolitikai ökoszisztémában jelenleg a Pentagon és a fegyveres erők jelentik, azonban még nem látszik pontosan, hogy a visszakapott lehetőségekkel mihez kezdenek majd a katonai tervezők és a James Mattis védelmi miniszter vezette stáb. Rövid távon a Bannon–Cohn-küzdelem kimenetele fogja meghatározni az amerikai nagy stratégiát, alacsonyabb szinteken viszont a katonák által diktált taktikai érdekek érvényesülhetnek
