Baranyiné Kóczy, Judit

Hungarian

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)

 Könyvszemle          165   RESZEGI KATALIN, Kognitív szemléletű névtudományi vizsgálatok A Magyar Névarchívum Kiadványai 54. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2022. 263 lap  1. RESZEGI KATALIN monográfiája nem csupán két tudományterület, a nagyobb múltra visszatekintő névtudomány és a hozzá képest jóval fiatalabb kognitív nyelvészet eredményeit ötvöző leírás, hanem egyben kísérlet egy olyan névtudományi keretrendszer lefektetésére, amely új, funkcionális-kognitív nyelvészeti alapokra helyezi a névtan már ismert és az újonnan felmerülő kutatási irányait, kérdéseit. Hiszen – ahogyan a szerző is idézi HOFFMANN ISTVÁN lényegi megállapítását – a névadás alapvetően kognitív aktus (1993/2007: 40). E modellnek a célja a neveket a maguk természetes komplexitásában bemutatni, mivel ahogy a szerző fogal-maz, „a kognitív megközelítés gyakorlatilag visszahelyezi a neveket abba a közegbe, amelyben működnek, s így lehetővé teszi, hogy a névhasználatot a maga komplexitásában vizsgáljuk” (10). RESZEGI KATALIN nemcsak azt mutatja be, hogy a kognitív nyelvészeti szemlélet ered-ményesen alkalmazható a névtani vizsgálatokban, hanem arra is rávilágít, hogy ez a nyelv-elméleti keret számos olyan jelenséget foglalhat rendszerbe, amellyel a névtan korábban – más terminológiai keretben – már foglalkozott. Ennélfogva a kognitív szemléletű onomasztika – újító törekvései ellenére – nem éles paradigmaváltásként, hanem részben a hagyományos név-tudomány természetes folytatásaként is értelmezhető. Ennek eredményeképpen az is várható, hogy a nyelvtudományi vizsgálatokban általában kissé periférikus helyzetben lévő tulajdon-nevek is jobban a figyelem előtérbe kerülnek majd. 2. A kötet három nagy részből áll: a rövid bevezető után az első fejezet a kognitív nyelvé-szeti fogalmi keretrendszer irányából vázolja a névtan kérdéseit, vizsgálati területeit. A második rész erre építve a kognitív nyelvészeti szemléletmód által felvetett új kutatási irányokat vizs-gálja. A harmadik nagy fejezet egy szűkebb témára összpontosít, a helynévadás és -használat típusainak kognitív nyelvészeti értelmezésére. A könyvet rövid összegzés, egy tizenhét oldalas angol nyelvű összefoglalás és az irodalomjegyzék zárja. A téma és a megközelítési mód sok-rétűsége miatt itt egy tematikus index is helyet kaphatott volna, ami megkönnyítené a többször előkerülő fogalmak visszakeresését. Az első rész (13–70) a tulajdonneveket érintő kérdéseket a szemantika, a pszicholingvisztika és a neurolingvisztika szemléletének ötvözésével mutatja be. E nagy fejezet négy alfejezetet tar-talmaz: az első a kognitív nyelvészeti modellt mutatja be általánosságban, amelyet a tulajdon-nevek kategorizációjáról és jelentéséről szóló elemzés követ, végül a tulajdonnév–közszó váltás mint nem prototipikus tulajdonnév-használat típusait és problémáit tárgyaló rész zárja az első nagy fejezetet. A témákat „kitágított kognitív leírási keretben”, azaz először pszicholingvisz-tikai, majd kognitív szemantikai keretben helyezi el a szerző, a tulajdonneveknek a nyelvi rendszerben való elhelyezését, elmebeli szerveződését, használatát rendkívül sokrétűen, szá-mos fogalmon keresztül közelítve meg. Ez igen újszerű megközelítési mód, hiszen a kognitív nyelvészeten belül is ritkán párosul a két, módszerében és fókuszában eltérő diszciplína. A nyelvészek körében általános vélemény, hogy a pszicholingvisztika a konceptualizációt első-sorban az elme kognitív funkcióinak működésével magyarázza (ezzel kapcsolatban a szerző is figyelmeztet a neurolingvisztikában a „fizikalizmus és redukcionizmus csapdájá”-ra, 16), és a nyelv mentális rendszerbeli reprezentációját kísérleti módszerrel vizsgálja, míg a kognitív szemantika célja lexikográfiai és diskurzuselemzési módszerrel feltárni a jelentést a maga 166 Könyvszemle    összetett viszonyrendszerében. Újabban egyre markánsabban megjelenik az az érv, hogy a je-lentést nagymértékben az emberen kívüli, környezeti, szociokulturális tényezők formálják. Azonban ahogyan RESZEGI KATALIN is meggyőzően bemutatja a tulajdonnevek kapcsán, az etnográfiai szempontok bevonása a pszicholingvisztikai vizsgálatokba olyan értékes eredménye-ket hozhat, amelyek a szemantika számára is jól hasznosíthatók. Ebbe az irányba mutat például napjainkban a – névtan számára is potenciálisan új irányt rejtő – kulturális idegtudomány (pl. HAN et al. 2013, MAALEJ 2023), amely az észlelés és a megismerés kulturális különbségeit az alapvető pszichológiai folyamatok és az idegi struktúra különbségeinek tulajdonítja; ezeket pedig olyan kulturális-kontextuális hatások alakítják, mint a kulturális tapasztalatok és visel-kedési gyakorlatok rendszeres behatása. A tulajdonnevek jelentésének és használatának kognitív nyelvészeti rendszerezése kapcsán olyan szempontokat tárgyal a szerző, mint a tulajdonnévi kategória belső szerveződésének nyelvi-kulturális különbségei, a prototipikalitás jelentés- és alaktani kérdései, a szociokulturális tényezők hatása (pl. a gyakoriság és az elsajátítás területén), az egyéni és a kulturális megha-tározottság, a tulajdonnév viszonya a főnévi sémához, a tulajdonnevek jelentésmátrixa, a kü-lönböző névfajták fogalmi-szemantikai elkülönülése, a köznév–tulajdonnév kontinuumelvű felfogása vagy a típus előhívása (itt hivatkozni lehetne HELTAINÉ NAGY ERZSÉBET 2010-es cikkére). További szempont lehet még a kognitív referenciapont-szerkezet (vö. LANGACKER 1993), amely a személynevek értelmezéséhez adhat támpontot, például az asszonynevek vagy a családnév–keresztnév konstrukciók kapcsán (l. pl. BARANYINÉ KÓCZY 2020, 2021). A szerző kitér identitásbeli, kulturális, társas, szituációs funkciókra is. Mindezeket a névmodell terminus fogja össze, amely a nevekről való általános tudást jelenti. Ez az elnevezés azért is szerencsés, mert jól kapcsolható a kognitív nyelvészetben elterjedt kognitív modell, illetve kulturális mo-dell terminusokhoz.  A második nagy fejezet (71–128) két olyan témát mutat be, amelyek a nevek funkcionális-kognitív szemléletéből adódóan vetődnek föl új vizsgálati területként. Az első téma a tulajdon-nevek elsajátításának mechanizmusa gyermekkorban, amelyet a személynevek és helynevek elsajátításán keresztül szemléltet a szerző, jelentős mértékben a saját kutatásaira alapozva. A második, jóval terjedelmesebb alfejezet a térészlelésből származó téri reprezentációk és a helynevek viszonyát elemzi. Itt először a térben való tájékozódás alapvetéseiről, majd a téri modellt meghatározó elemekről és vizsgálati szempontrendszerről, végül a nyelvi relativiz-musról olvashatunk a helynevekkel összefüggésben. A szerző részletekbe menően, a pszicholó-giától az antropológiáig számos diszciplína eredményeire támaszkodva mutatja be a helynevek szerepét a téri orientációban, szerepüket a kulturális közösségekben, a névadás gyakorlatát, va-lamint a helynevek mentális reprezentációjának és a névhasználatnak a viszonyát. Érdekes szempont SZILÁGYI N. SÁNDOR (1996) modellje alapján a helyneveknek az értékítéletekkel való összefüggésbe hozása. A nyelvi relativizmus olyan fontos kérdéskör, amely már az első fejezetben felmerül az olvasóban, így korábban is érdekes lenne megemlíteni. Hiszen izgalmas megállapítás, hogy „a kognitív térkép mindenkori szerveződése meghatározza a térről való nyelv-használatot, a területről való beszédet, s ennek részeként a helynévalkotást és a helynévhasználatot” (93), és rögtön felmerül a kérdés, hogy vajon ugyanígy a helynév milyen mértékben befolyá-solja a téri mentális modellt. A nyelvi relativizmus kérdéseinek kapcsán a szerző arra jut: kü-lönbséget kell tenni modern és tradicionális társadalmak névhasználati szokásai között. Ehhez a témához kapcsolható lenne a már említett kulturális idegtudomány alapvető kérdése is: a földrajzi környezet befolyásolja-e a téri észlelést, és amennyiben igen, az milyen hatással van a helynévhasználatra. Többek között az egybefüggő területet tagoltnak észlelő inuitok  Könyvszemle          167  esete (103) vagy egyéb etnofiziográfiai vizsgálatok arra utalnak, hogy az ilyen irányú vizsgá-latok is érdekes eredményeket hozhatnak. A harmadik fejezet (129–208) a tulajdonnevek egy csoportjának, a helyneveknek a kogni-tív szemantikai tipológiáját tartalmazza. Az itt tárgyalt műveletek (metonímia, metafora, jelentéshasadás, névformáns) közül kettő, a metonímia és a metafora a kognitív nyelvészet központi fogalmai, míg a jelentéshasadás és a névformánssal való névalkotás hagyományos terminusok. A szerző az elsőként bemutatott kategóriát, a metonimikus névadást véli az egyik legmeghatározóbbnak, amelynek számos sémája van: HELY A HELY HELYETT, SZEMÉLY A HELY HELYETT, NÖVÉNY A HELY HELYETT és ÁLLAT A HELY HELYETT. A metaforikus névadás kap-csán RESZEGI arra mutat rá, hogy a metaforikus névadás jóval kevésbé elterjedt, mint a meto-nimikus. Ennek oka a metaforikus eredetű nevek motiváltságában rejlik, azaz hogy bizonyos helyek/tárgyak esetében nem létezik olyan tulajdonság (és egyben azt kifejező melléknév), amely pontosan megragadná az adott hely valamely jellemzőjét, így ilyenkor az adott hely inspirálta asszociáció kap szerepet a névadásban. A leggyakrabban használt metaforikus for-rástartományok a HÁZTARTÁSI ESZKÖZÖK, BERENDEZÉSI TÁRGYAK, RUHADARABOK, ÁLLATOK és TESTRÉSZNEVEK. Az ezt követő alfejezet a jelentéshasadás által keletkezett helynevek ke-letkezésének körülményeit és folyamatát mutatja be. Végül a grammatikai meghatározottságú névalkotás fajtáit ismerhetjük meg a kognitív szemléletű nyelvtan funkcionális fogalmi kere-tére építve; ennek két típusa a morfológiai és a lexikális helynévformánssal való névalkotás, amelyek kompozitumszerkezetté válásuk folyamatában ragadhatók meg.  3. RESZEGI KATALIN a tulajdonnevek kognitív szemléletű modelljét átgondolt, jól felépített struktúrában, kiterjedt fogalmi rendszerét fokozatosan bevezetve mutatja be, mindezt gördü-lékeny és olvasmányos stílusban. A szerző rendkívül impozáns módon, számos tudományte-rület hazai és nemzetközi szakirodalmának feldolgozásával, valamint saját sokrétű kutatásaira támaszkodva helyezi új megvilágításba a névtan már ismert és a jövőben kutatásra javasolt területeit. A kötet kimagasló érdeme, hogy a nyelvi tevékenységet igyekszik a maga komplexi-tásában, minél teljesebb összefüggésrendszerében bemutatni, feltárni minden lehetséges körül-ményt és külső-belső tényezőt, amely a tulajdonnevek használatával kapcsolatba hozható. Megállapításai a sokféle és sokszor egymásnak ellentmondó kutatási eredmények közepette is eligazítanak, árnyaltak, és kerülik a leegyszerűsítést. Éppen a téma összetettsége miatt azonban az olvasó számára nagy segítséget jelentenének a nagyobb tartalmi egységek elején és végén szisztematikusan elhelyezett rövid kérdésfelvetések és összefoglalások, az értelmezést talán még jobban segítő (és a tartalmat/tárgyalt fogalmakat is jobban reprezentáló) címek, további tagolások. Ezek azonban egyáltalán nem vonnak le e munka tudományos értékéből, amely egy újabb terület, a kognitív névtudomány fogalmi rendszerének és modelljének lefektetése. Hivatkozott irodalom BARANYINÉ KÓCZY JUDIT 2020. Asszonynév, család és identitás összefüggései a XXI. század elején. In: FÓRIS ÁGOTA – BÖLCSKEI ANDREA – HELTAI JÁNOS IMRE szerk., Nyelv, kultúra, identitás Alkalmazott nyelvészeti kutatások a 21. századi információs térben IV. Szociolingvisztika, névtan, nyelvtörténet. Akadémiai Kiadó, Budapest. https://mersz.hu/dokumentum/m715nyki4sznny__41/ – https://mersz.hu/hi-vatkozas/m715nyki4sznny_46/#m715nyki4sznny_46. https://doi.org/10.1556/9789634545385   168 Könyvszemle    BARANYINÉ KÓCZY, JUDIT 2021. Correspondences between Hungarian women’s marital names and the traditional family schema. In: WOLF, HANS GEORG – LATIĆ, DENISA – FINZEL, ANNA eds., Cultural-Linguistic Explorations into Spirituality, Emotionality, and Society. John Benjamins,  Amsterdam–Philadelphia. 151–184. HAN, SHIHUI – NORTHOFF, GEORG – VOGELEY, KAI – WEXLER, BRUCE E. – KITAYAMA, SHINOBU – VAR-NUM, MICHAEL E. W. 2013. A cultural neuroscience approach to the biosocial nature of the human brain. Annual Review of Psychology 64: 335–359. HELTAINÉ NAGY ERZSÉBET 2010. A tulajdonnév jelentése és stilisztikája kognitív megközelítésben – a sinkai személynevekben. Magyar Nyelvőr 134: 283–297. LANGACKER, RONALD W. 1993. Reference-point constructions. Cognitive Linguistics 4: 1–38. https://doi.org/10.1515/cogl.1993.4.1.1 MAALEJ, ZOUHEIR 2023. Fruits and plants, grains and seeds, birds, precious metals, and substances, or the conceptualization of colors in Tunisian Arabic. Cognitive Linguistic Studies 10: 270–293. SZILÁGYI N. SÁNDOR 1996. Hogyan teremtsünk világot? Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár. BARANYINÉ KÓCZY JUDIT ORCID: https://orcid.org/0000-0002-6685-7133 Pannon Egyetem Humántudományi Kar  Namenforschung im Spannungsfeld zwischen Wissenschaft und Öffent-lichkeit. Beiträge zum Symposion Namenforschung (Linz, 4–6. Oktober 2018) [Névkutatás a tudomány és a nyilvánosság ütközőzónájában. Egy névtani szimpózium előadásai (Linz, 2018. október 4–6.)] Szerkesztők: PETER ERNST – STEPHAN GAISBAUER – ALBRECHT GREULE – KARL HOHENSINNER. Regensburger Studien zur Namenforschung 12. Edition Vulpes, Regensburg, 2022. 523 lap 1. Az azonos című szimpózium előadásainak írott változatát tartalmazó, német nyelvű kö-tetben a szerkesztők előszavát (9–11) követően hat tematikus egységben (névkutatás az inter-neten, névkutatás és ezotéria, népnevek és helynevek, személynevek, bionimák, egyebek) 25 tanulmány olvasható, köztük több magyar szerző írása is. 2. Az internet és a névkutatás témakörébe tartozó tanulmányok első darabja, ALBRECHT GREULE írása arra keresi a választ, hogy az átfogó, tudományosan megalapozott névtani mű-veket miként lehetne közelebb hozni az érdeklődő nagyközönséghez (15–27). A szerző – néhány valós, elrettentő példa után – egy lehetséges Wikipédia-szócikken mutatja be, hogyan lehetne a tudományos eredményeket közérthető (rövidítésektől mentes) formában közzétenni. Meglátása szerint a cél eléréséhez mindenképp szükség van a számítógépes nyelvészek és a tudománykommunikáció szakembereinek közreműködésére is. WOLFGANG JANKA az interneten fellelhető bajor névfejtések alapján mutat rá azok problé-máira (hibás első adatolások, kevéssé valószínű vagy teljesen hibás értelmezések, keltamánia, bizonyos – pejoratív konnotációjú – állatnevek kerülése), majd egy mintabejegyzésen keresz-tül mutatja be, hogy egy 2018 óta futó projektben hogyan dolgozzák fel Schwaben (Svábföld) 

Reszegi Katalin: Kognitív szemléletű névtudományi vizsgálatok

https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/10831/109190/1/15732-Article%20Text-64844-1-10-20240502.pdf

Reszegi Katalin: Kognitív szemléletű névtudományi vizsgálatok

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)