Gercsák, Gábor

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)

 Névtani Értesítő 37. 2015: 77–81. Magyar tónevek angol fordítása 1. Bevezetés. Örömteli, hogy Magyarországról rendre jelennek meg angolul színvona-las hazai kiadású földtudományi szakkönyvek, tanulmányok és atlaszok (pl. KARÁTSON szerk. 1999, HAAS szerk. 2001, BUDAI–GYALOG szerk. 2009, KOCSIS–SCHWEITZER szerk. 2009). A geográfusok rangos szakmai folyóirata, az 1952-ben indított Földrajzi Értesítő 2009 januárjától (ahogy a kiadó írja: igazodva a nemzetközi szakmai követelményekhez) kizá-rólag angol nyelven, Hungarian Geographical Bulletin néven jelenik meg. Mindez azt is jelzi, a geográfia művelői fontosnak tartják, hogy országunkról első kézből kapjanak ké-pet az érdeklődő külföldi olvasók. 2. Földrajzinév-fordítási következetlenségek. Ezekben a kiadványokban a leírások és a szövegközi ábrák, táblázatok, térképek bőségesen tartalmaznak földrajzi neveket, il-letve azok angol nyelvű változatait. Sajnos a szerzők és fordítók földrajzinév-használata gyakran következetlen: vegyesen találkozhatunk ugyanazon név teljes fordításával (nem egyszer fordításaival), részleges fordításával vagy a magyar alak meghagyásával (pl. Great Cold Hill, Great Hideg Hill, Nagy-Hideg Hill, Nagy-Hideg-hegy). Súlyosbítja a helyzetet, fokozza a zavart, ha egy név angol nyelvű alakja egyazon kiadványon belül is különbözik. Ezáltal a külföldi olvasó nem tudja megbízhatóan azonosítani a neveket egy-egy földrajzi táj vagy képződmény jelölőjeként.  A magyar tárcaközi Földrajzinév-bizottság állást foglal a külföldi földrajzi nevek magyar megfelelőjének hazai használatáról, de a magyar földrajzi nevek idegen nyelvű alkalmazásának kérdése nem tartozik a feladatai közé. Ezért nagyon fontos, hogy az elő-készítés alatt lévő vagy tervezett kiadványok szerkesztői és a közreműködő szakemberek minél előbb az egységes névhasználatra törekedjenek. Különösen sürgeti e megoldást az a tény, hogy már javában tartannak a Magyarország nemzeti atlasza új, magyar–angol kiadásának előkészületei az MTA Földrajztudományi Intézet koordinálásával és az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék mint stratégiai partner közreműködésével.  A nagy presztízsű nemzeti atlasz legutolsó kiadásának (PÉCSI szerk. 1989) angol nyelvű fejezetei számos névhasználati és helyesírási ellentmondást tartalmaztak, ugyanis különösen a tájneveket használták változó alakban a közreműködők (pl. Alföld: Alföld, Great Hungarian Plain, Great Plain; Bükkalja: Bükk foothills, Bükk Foreland; Dunántúli-középhegység: Transdanubian Central Range, Transdanubian Hills, Transdanubian Mid-Mountains; Mecsek: Mecsek, Mecsek mountain, Mecsek Mountains). Mivel a hagyomá-nyosan igen magas szakmai színvonalú, általában csak húsz-harminc évenként összeállí-tott nemzeti atlasz meghatározó forrásértékű kiadvány a külföldiek számára is, sürgető feladat a névegységesítés véglegesítése. Az atlasz több szakember együttműködését igényli, és ez a csoportmunka már önmagában indokolja, hogy minél előbb rögzítsék a magyar földrajzi nevek angol nyelvű megfelelőit (GERCSÁK 2007, 2011). A helyes megoldáshoz akkor közelítünk leginkább, ha ismerjük a magyar és angol földrajzinév-adás elveit és a helyesírást, valamint tekintetbe vesszük a már rögzült (bár esetenként pontatlan) névhasz-nálati gyakorlatot.  Gercsák Gábor  78 Jelen írás a sokféle magyar földrajzinév-típus közül csak egy viszonylag kis, de ösz-szetett részével, a tónevek angol nyelvű fordításának és helyesírásának a kérdéseivel fog-lalkozik, és azok közül is csak azokkal a névformákkal, amelyek egytagúak, vagy az utó-tagjuk a tó szó.  3. A magyar tónevek helyesírása. A Földrajzi nevek helyesírási szótára függelék-ben felsorolja a gyakoribb földrajzi közneveket. Ebben kb. 250-féle magyar vízrajzi köz-név olvasható, és ebből 15 szó tavat vagy tóféle képződményt jelöl (pl. halastó, malomtó, sóstó, tengerszem, víztároló, víztározó). Elég a szótár példatárába belelapozni, és azonnal feltűnik, hogy a tulajdonnévi és köznévi elemek esetenként nagyon bonyolult szerkeze-teket alkotnak. A magyar nyelvben a tónevek helyesírását a sokféleség jellemzi. Egy biz-tos pont van: a névben a tó és minden rokon értelmű szava mindig kisbetűs földrajzi köznévi utótag, és sosem előzi meg az előtagot. Az utótag kapcsolása többnyire kötőjeles.  Írásuk szerint három főbb csoport van. 1. Egytagú neveinkhez (Balaton, Fertő, Tengerszem) nem kapcsoljuk a tó tagot kötő-jellel, mert ezek önmagukban is ismertek.  2. Kötőjeles szerkezetben az előtag (megkülönböztető tag) lehet tulajdonnév (Baláta-tó, Naplás-tó, Tisza-tó) vagy közszó (Édenkert-tó, Feneketlen-tó, Remete-tó). A megkülön-böztető tag utalhat többek közt helyzetre, anyagra, alakra, méretre (Belső-tó, Homokos-tó, Kerek-tó), közeli település(rész)re (Garancsi-tó, Hámori-tó, Városligeti-tó). A megkülön-böztető tag -i végződése nem feltétlenül egy közeli települést jelölő névhez kapcsolódó toldalék: a Szűcsi-tó névben például a szóvégi -i nem melléknévképző, hanem birtoklást fejez ki: ’szűcsök lakóhelye’). A tónév tartalmazhat még személynevet (Erkel-tó, Herman Ottó-tó, Szent Anna-tó), bővülhet előtaggal (Kun-Fehér-tó, Nagy-Sás-tó), és létrejöhet -i képzős kétrészes helynévi előtag és a tó utótag szerkezetéből (Éger-völgyi-tó, Oláh-réti-tó). 3. Néhány sajátos szerkezetben nem alkalmazunk kötőjelet, például jelölt birtokos jelzős neveknél (Barátok tava, Hősök tava), vagy ha különírt földrajzi név bővül utótag-gal (Hét holdas tó, Vörös kereszt tó). 4. Az angol tónevek helyesírása és a névrészek sorrendje. Az angol névadási gya-korlat is változatos, de az angol nyelv a magyarnál jóval egyszerűbb, kevésbé szabályo-zott helyesírási elvhez szokott: a földrajzi nevekben alig alkalmaz kötőjelet, a kis- és nagykötőjel különbségét – a nyelvészeket leszámítva – lényegében nem ismerik, illetve a földrajzi nevek minden tagját nagy kezdőbetűvel írják. A tónevekről az alábbi megállapí-tások tehetők. Angol nyelven egytagú tónév nincs, vagyis a Lake vagy valamely szinonimája min-dig kiegészíti a nevet (térképeken helyhiány miatt azonban ezt elhagyhatják). (A magyar nyelvben is csak néhány hazai tónak van egytagú neve.) Az általánosan használt Lake szó állhat a megkülönböztető tag előtt vagy után, de ebben nincs szabályszerűség. A név-adás is változatos. A névformában jelentkezhet például településnév: Aberdeen Lake, Lake Vancouver; köznév: Buffalo Lake, Lake Disappointment; helyzetre utaló megjelölés: East Lake, Lake Superior; személynév: Roosevelt Lake, Princess Mary Lake, Lake Albert, Lake Saint John; népnév: Apache Lake, Lake Huron; összetett előtag: Great Slave Lake.  A Brit-szigeteken nagyon elterjedt kelta Loch és Lough szavak mindig a név előtt vannak; a gyakori Water szabályosan a nevet követi, azzal többnyire egybeírva, ugyan-akkor vonatkozhat vízfolyásra is.  Magyar tónevek angol fordítása  79 A magyar olvasó számára szokatlan, hogy az angol név leírt térképi alakja önmagá-ban nem mutatja, hogy településről vagy tóról van szó. A Lake Placid név (Egyesült Ál-lamok, New York) egy tó és egyben egy közeli városka neve is; a Lake River város- (Kanada) és folyónév is (Ausztrália); a Lake Havasu egy tó (Egyesült Államok, Arizona), de a Havasu Lake város (Egyesült Államok, Kalifornia). Ezeket az alakulatokat a magyar atlaszok névmutatója a térképi alakjuk szerint szerepelteti, de az azonosíthatóság érdeké-ben a nem városnév után kiegészítésként közlik, hogy az adott név például tó. A nemzet-közi gyakorlatban a nevek besorolásának rendjét nem a térképen olvasható alak szabja meg, hanem a tulajdonnévi, azaz a megkülönböztető tag kezdőbetűje a meghatározó. A fent említett nevek esetében a névmutatókban felcserélik a név elemeit, a tagokat pedig vesz-szővel választják el, hogy egyértelmű legyen, melyik a megkülönböztető tag (specific term): például a Lake Placid nevű tó nevét Placid, Lake formában a P betű alatt sorolják fel, míg a város a listában az L betűvel kezdődőknél lesz.  5. Az angol tónevek típusainak vizsgálata. Több mint 500 tó angol nevének szerkeze-tét vizsgáltam meg, alapvetően az ILEC (International Lake Environment Committee Foundation) összeállítása alapján,1 mely az ENSZ környezetvédelmi programja részeként jött létre. Az eredeti anyag 700-nál is több tónevet tartalmaz angolul a világ 73 országából, de az elemzésnél ezekből csakis azokat vettem figyelembe, amelyekben a Lake földrajzi köznév (generic term) szerepel (1. táblázat).  A nevek területi csoportosítása után meglepő képet kapunk. A statisztikai kimutatás szerint a dominánsan angol anyanyelvű lakosság által benépesített területeken a tónevek több mint kétharmada a megkülönböztető tag + Lake szerkezetet követi (bár Ausztrália tökéletes kivételével). A Brit-szigetek ugyan bővelkednek tavakban, de azok neve több-nyire még kelta eredetű, vagy a -water utótagot kapták. Ez magyarázza, hogy nagyon kevés a Lake szóval kiegészített tónevük. A nem angol anyanyelvű országok területén fekvő tavak megnevezésére döntően (94%) a Lake + megkülönböztető tag szerkezet ter-jedt el az angol nyelvű irodalomban. Mindebből következik, hogy az angol nyelven ol-vasók számára a magyarországi tavak nevét is a Lake + megkülönböztető tag szerkezet szerint ajánlatos írnunk; de nem mindegyiket. 1. táblázat: Angol nyelvű tómegnevezések típusainak összehasonlítása Terület Lake + megkülönböztető tag Megkülönböztető tag + Lake Összesen Ausztrália 8 0 8 Brit-szigetek 2 4 6 Egyesült Államok 13 54 67 Kanada 44 92 136 Egyéb angol anyanyelvű 5 1 6 Összes angol anyanyelvű 72 151 223 Összes nem angol anyanyelvű 284 19 303 Összes angol névalak 356 170 526                                                  1 World Lake Database. http://wldb.ilec.or.jp/LakeNameSearch.asp?IndexChar=U. (2015. 03. 05.) Gercsák Gábor  80 6. Javasolt fordítási megoldások. A hazai gyakorlat értékelése azt mutatja, hogy a magyar fordítók vagy az angolul író magyar szakemberek eltérően értelmezik a névnek, illetve alkotóelemeinek a fordíthatóságát. Nem egységes, hogy hová helyezik az egytagú magyar tóneveknél a Lake kiegészítést, de ez a következetlenség még igazából nem lé-nyeges. Sokkal több a hibalehetőség, ha nem ismerjük az angol névadási gyakorlatot, ha szigorúan tükrözni akarjuk a magyar név grammatikai felépítését és a névben rejlő sok-féle információtartalmat. Ebből adódóan tóneveink különböző alakban találhatók a szak-munkákban; például a Belső-tó: Belső Lake, Inner Lake, Lake Belső, Lake Interior; a Hámori-tó: Foundry Lake, Hámor Lake, Lake Hámor, Lake Hámori, lake Hámori. A kiadvány céljától függően alapvetően három fordítási lehetőségünk van, és ezeket a megoldásokat egy kiadványon (műfajon) belül nem szabad vegyesen használnunk.  1. Nem fordítunk semmilyen tónevet angolra, vagyis szövegben is megmarad a teljes eredeti magyar alak (Velencei-tó, Vörös-tó). Ezt a megoldást kizárólag névtani szakmun-kákban, névgyűjteményekben, állami topográfiai térképek névanyagának részletes is-mertetésekor alkalmazzuk. Ilyenkor azonban elvárás, hogy szómagyarázatot mellékel-jünk az anyaghoz, így könnyítve az értelmezést.  2. Fordítjuk az ún. beszélő vagy sajátos értelmű neveket (Öreg-tó helyett Old Lake, Feneketlen-tó helyett Bottomless Lake). Ez a megoldás a mesékben, szépirodalmi alkotá-sokban, reklámanyagokban, idegenforgalmi kiadványokban indokolt.  3. Csak a földrajzi köznevet fordítjuk, a megkülönböztető tagot nem, és figyelembe vesszük az angol nyelvi szerkezetet: a Lake általában megelőzi a megkülönböztető tagot (2. táblázat). Ezt a gyakorlatot igyekeznek követni – sokszor nem eléggé következetesen – a földtudományi szakirodalomban és az igényes ismeretterjesztő kiadványokban. Ennek a megoldásnak nagy előnye, hogy a nevek változatlan írású megkülönböztető tagja lehetővé teszi, hogy a földrajzi objektumok a névmutatókban és még a magyar nyelvű térképeken is könnyen azonosíthatók legyenek, a köznévi utótag fordítása pedig segíti az értelmezést. Az eredeti tulajdonnévi elem/összetevő tehát minden esetben változatlan marad, de az -i képzővel kapott nevet visszaállítjuk. (Ugyanakkor néhány érdekes esetben, például a Mályi-tó névben az -i nem egy tulajdonnévhez kapcsolódó melléknévképző, hiszen nincs Mály nevű település a közelben.) Az újabb köznévi utótaggal bővült névnél is visszaállítjuk az alapalakot, a teljes személynevet tartalmazó nevekben pedig következetesen megtartjuk a sajátos magyar szórendet. Tapasztalatom szerint az utóbbi két névtípus esetében az angol nyelvű olvasónak sokkal természetesebbnek hangzik, ha a Lake a kifejezés végén áll. Ugyancsak ezt a szórendet javasolják azokra a bonyolultabb magyar nevekre, amelyek va-lamilyen jelzős, névutós szerkezetet képeznek, vagy különírt szavakból állnak. 2. táblázat: Magyar tónevek típusai és angol nyelvű fordításuk Név szerkezete Magyar név Angol név Egytagú tónév Fertő Lake Fertő Helynév + tó utótag Baláta-tó Lake Baláta -i képzős egyrészes helynév + tó utótag Hámori-tó Lake Hámor Közszó + tó utótag Fehér-tó Lake Fehér -i képzős kétrészes helynév + tó utótag Éger-völgyi-tó Éger-völgy Lake Személynév + tó utótag Herman Ottó-tó Herman Ottó Lake Jelölt vízrajzi köznévi utótagú név Barátok tava Barátok Lake Magyar tónevek angol fordítása  81 Elvi kérdés, hogy az idegen nyelvű szövegben is ragaszkodnunk kell a magyar karak-terekhez. A diakritikus jeleket nem szabad elhagynunk vagy egyszerűsítenünk arra gon-dolva, hogy a külföldi úgysem tudja ezeket kiejteni. Részben kiadói-szerkesztői feladat, hogy az írásunkhoz mellékelt térképen, ábrákon, földtani metszeteken, táblázatokban stb. egységesen ugyanaz a megfontoltan megállapított névalak szerepeljen.  A fogalmazásban természetesen arra is kell ügyelni, hogy az angol névelőhasználat a földrajzi nevek előtt más, mint a magyarban. Hivatkozott irodalom BUDAI TAMÁS – GYALOG LÁSZLÓ szerk. 2009. Magyarország földtani atlasza országjáróknak. Geological Map of Hungary for Tourists. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. GERCSÁK GÁBOR 2007. Magyar tájnevek angol fordítása. In: FÓRIS ÁGOTA – TÓTH SZERGEJ szerk., Ezerarcú lexikon. Terminologia et Corpora – Supplementum 2. Berzsenyi Dániel Főiskola, Szombathely. 100–110.  GERCSÁK, GÁBOR 2011. English exonyms of geographical names of Hungary. In: JORDAN, PETER – BERGMANN, HUBERT – BURGESS, CAROLINE – CHEETHAM, CATHERINE eds., Trends in Exonym Use. Proceedings of the 10th UNGEGN Working Group on Exonyms Meeting, Tainach, 28–30 April 2010. Verlag Dr. Kovač, Hamburg. 261–268. HAAS JÁNOS szerk. 2001. Geology of Hungary. Eötvös University Press, Budapest. KARÁTSON DÁVID szerk. 1999. Pannon Encyclopaedia. Magyarország földje. The land that is Hungary. Kertek 2000 Kiadó – Arcanum Adatbázis Kft., Budapest. KOCSIS KÁROLY – SCHWEITZER FERENC szerk. 2009. Hungary in Maps. Geographical Research Institute of the Hungarian Academy of Sciences, Budapest. PÉCSI MÁRTON szerk. 1989. Magyarország nemzeti atlasza. National Atlas of Hungary. Kartográ-fiai Vállalat, Budapest. GERCSÁK GÁBOR Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar GÁBOR GERCSÁK, English translations of Hungarian lake names  Recently prestigious local publishing houses have been publishing a growing number of geographical descriptions of Hungary in English. While these publications are of outstanding design, the authors do not use the names of geographical objects in Hungary in a standardized manner. As a result, the foreign reader may find distinct variants of the same name within the same book. This can encumber the interpretation of information, and the identification of certain geographical features on maps. The author examines the peculiarities of naming lakes in Hungarian and in English while exploring the spelling rules behind the name forms in both languages. The author then compares several examples taken from Hungary with the names of lakes in English-speaking countries. Finally, the author proposes that the English standardized equivalents of the Hungarian names for lakes should be used more consistently. 

Magyar tónevek angol fordítása

https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/31327/N%c3%8937_77-81_Gercsak.pdf?sequence=1&isAllowed=y

Magyar tónevek angol fordítása

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)