Pete, Márton

Tér és Társadalom

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)

Beszámoló a 7e Festival de Géopolitique de Grenoble konferenciáról

Márton Pete

Crossref

Repository of the Academy's Library

Tér és Társadalom 29. évf., 3. szám, 2015 doi:10.17649/TET.29.3.2711TUDOMÁNYOS ÉLET / SCIENTIFIC LIFEBeszámoló a 7e Festival de Géopolitique de GrenoblekonferenciárólReport on the 7e Festival de Géopolitique de GrenoblePETE MÁRTONPETE Márton: PhD-hallgató, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Földtudományi DoktoriIskola, Budapest; petemarton@elte.huMárton PETE: PhD student, Doctoral School of Earth Sciences, Eötvös Loránd University, Budapest;petemarton@elte.hu2015-ben immár hetedik alkalommal rendezték meg a Festival Géopolitique deGrenoble nemzetközi geopolitikai konferenciát, amely 2009-ben indult útjára, saz évek során igen jelentős eseménnyé nőtte ki magát. Az esemény koordiná-ló intézménye a Grenoble École de Management (GEM), központi alakja pedigJean-Marc Huissoud, az intézmény geopolitikai kutatásokkal foglalkozó okta-tója és kutatója. Az esemény szakmai és anyagi hátterét számos francia felső-oktatási és kutatóintézmény tudományos közössége, az akadémiai szektor, amédia és a magánszféra példaértékű együttműködése biztosítja. Az eseménynem véletlenül kapta a fesztivál megnevezést: nem klasszikus értelemben vettkonferenciáról, hanem valódi fesztiválról van szó, amely legalább annyira is-meretterjesztő, mint tudományos jellegű. A minél szélesebb közönség felé tör-ténő nyitást jól jelzi, hogy a rendezvényt városszerte köztéri plakátok hirdet-ték, az előadások pedig bárki számára látogathatók, valamint online követhetőkvoltak, ez utóbbi lehetőséggel az idei évben nagyjából 2900-an éltek a világminden tájáról. Olyan neves előadók emelték az esemény tekintélyét, mintAnne-Laure Amilhat Szary (Université Joseph Fourier – Grenoble 1), a határku-tatásokban nemzetközi szinten meghatározó Association for Borderlands Studiesegyik vezető kutatója, Rony Brauman (Sciences Po Paris), az Orvosok HatárokNélkül nemzetközi humanitárius szervezet egykori vezetője, Michel Foucher(Collège d’Etudes Mondiales), aki számos geopolitikai kötet, többek között amagyarul is megjelent Európa-köztársaság: történelmek és geográfiák között (1999)162 Pete Mártonszerzője és Virginie Mamadouh (Universiteit van Amsterdam), a Geopolitics folyóirattársfőszerkesztője.A fesztivál központi témája évről évre változik, a hagyomány szerint azegyik évben egy általános témakör, a másik évben pedig egy nagytérség vagyvilágrész kerül górcső alá. Az idei esemény tematikája a határok köré összpon-tosult. A geopolitika világszintű aktualitásaihoz igazodóan bizonyos földrajzitérségek, illetve problémakörök ugyanakkor számos előadás visszatérő elemeivoltak a négy nap során. Az előadások igen jelentős része koncentrált a nagy-hatalmi geopolitikákra, elsősorban Oroszország jelenlegi geopolitikai attitűd-jére és ennek térségi politikai földrajzi hatásaira, elsősorban az egyes poszt-szovjet államok, azon túl pedig Európa és az egész világ vonatkozásában. Orosz-ország határai a történelem során igen nagy fluktuációt mutattak, s az OroszFöderáció geopolitikai hatóköre ma sem korlátozódik az orosz államterületre,hanem jelentős befolyást gyakorol a tőle gazdasági és politikai értelembennagymértékben függő szomszéd államok területére is, amelyek egyfajta puffer-zónaként, afféle modern gyepűként veszik körül. E határsáv kialakítása évszá-zados igénye, egyúttal szerves eleme az orosz geostratégiának, megtartásaugyanakkor folyamatos kihívást jelent, s nagyban függ a mindenkori orosz ál-lam gazdasági és katonai erejétől. Ebbe a kontextusba illeszkedtek tehát a té-mával foglalkozó szakemberek előadásai.Az előadások ugyancsak jelentős hányada foglalkozott az illegális beván-dorlás és a határokon átívelő mobilitás világszintű egyenlőtlenségeinek problé-máival. Általános tendencia, hogy egyre több fallal vagy kerítéssel erődítetthatárszakasz található a világon – egyes kutatások szerint ez ma mintegy 38 000kilométert jelent, amely az elmúlt évek dinamikus növekedésének eredménye –, se határok átjárhatósága meglehetősen aszimmetrikussá vált a különböző határ-oldalak irányából. Jellemző, hogy e fallal, szögesdróttal és egyéb fizikai akadá-lyokkal jelzett és modern biztonságtechnológiai berendezésekkel megtámoga-tott erődítések olyan határvonalakon épülnek ki, ahol az egyik határoldaliállam nemzeti össztermékét tekintve jóval kedvezőbb helyzetű a szomszédjá-nál. A falat vagy kerítést is e tehetősebb szomszéd építi, általában nemzet- ésközbiztonsági okokra hivatkozva, ugyanakkor ugyanezen ország lakói számáraa határ viszonylag könnyen átjárható, míg a másik oldal lakói számára sokszorátjárhatatlan. E folyamat, illetve a vele párhuzamosan felálló adminisztratívakadályok (pl. vízumkényszer) eredménye, hogy egyes országok személyi, illet-ve úti okmányai nagyobb mozgásszabadságot biztosítanak, mint másoké, ami – egytaláló megfogalmazás szerint – valamiféle „business class” és „low cost” állam-polgárságok kialakulásához vezet. Az illegális bevándorlás kérdése az utóbbiévekben Magyarországon is egyre inkább megkerülhetetlen témává vált, ekérdéskör kezelése ugyanakkor – a konferencián megismert tapasztalatok alap-ján – nem választható el a világszintű egyenlőtlenségek problematikájától.Ugyancsak a témában elhangzott előadások tanulsága, hogy ha egy országban apolitikai diskurzusba bekerül az illegális bevándorlás problémája, ott igen ha-Beszámoló a 7e Festival de Géopolitique de Grenoble konferenciáról 163mar sor kerül a határok fizikai megerősítésére, ez pedig intő jel lehet olyan,nagytérségi szempontból szegélyhelyzetű országok számára, mint Magyarország.A fesztiválon jellemző, a fentiekben bemutatott tematikai és léptékbeli főso-dor mellett kisebb számban ugyan, de felbukkantak olyan előadások is, amelyekszűkebb térségek helyi, illetve regionális problematikáira, sajátos térségi helyze-teire koncentráltak. Ezek közül két olyan előadás érdemel említést, amelyek kü-lönös relevanciával és aktualitással bírnak a kelet-közép-európai térség számára.Jaroslaw Janczak (Adam Mickiewicz Egyetem, Poznań, illetve Viadrina Eu-rópai Egyetem, Frankfurt an der Oder), alapvetően politikatudományokkal fog-lalkozó kutató előadása az európai határ menti ikervárosokról szólt, így a kétKomáromot, illetve az Esztergom–Párkány kapcsolatot is bemutatta. Kutatásaalapvetően arra koncentrált, hogyan értelmezik ezen ikervárosok lakói a határt,a határ túloldalán fekvő másik várost/városrészt, illetve a kettős városmagotkörülvevő határon átnyúló régiót, és mindez hogyan jelenik meg a határhozkötődő köztéri performatív alkotások (pl. határkövek, határt jelölő táblák, ha-tárnyitást jelképező emlékművek stb.) térszemléletében és szimbolikájában.Eredményei azt mutatják, hogy míg Európa nyugati felében inkább az egyete-mes európai jelképek dominálnak (pl. Zeusz mint bika elrabolja Európát), kele-tebbre inkább a – vélt vagy valós – közös történelem alakjai, illetve elemeijelennek meg. Ezzel együtt Európa keleti felében az összetartozás érzése is erő-sebb, a határvárosokban élők nem tekintik külföldnek a szomszéd várost, amelysokszor mindennapi térhasználatukban is jelentős szerepet játszik.Ivana Venier (Università IUAV di Venezia) alapvetően területi tervezési irá-nyultságú kutatása a határon átnyúlómindennapi gyakorlatokra koncentrált Hor-vátország határai mentén, többek között Isztriában és Vukovár térségében.Vizsgálata arra irányult, hogyan lehetne a határon átnyúló spontán interakciók,mozgások és ezek jellemző térhasználatának tapasztalataira támaszkodni a közös-ségi tervezés során. Az Európai Unióhoz nemrég csatlakozott Horvátország számárakétségtelenül komoly jelentőséggel bír a kérdés, amelynek megválaszolása fontostámpontot adhat a többek között az európai területi együttműködés keretébenrendelkezésre álló források hatékony becsatornázásához. Mindemellett, mint arraaz előadás rámutatott, nem tekinthetünk el attól a történelmi konfliktusokkal ter-helt helyzettől sem, amely a Horvátország és szomszédjai közötti kapcsolatokat jel-lemzi. Még ha a közeljövőben az előrehaladó európai integráció le is bontja a külsőtérben található fizikai akadályokat, az egyes társadalmak, népcsoportok közöttikapcsolatrendszer belső teremég jó ideig határokkal szabdalt maradhat.Összességében elmondható, hogy a fesztivál a határokhoz kapcsolódó poli-tikai földrajzi problémák igen széles skáláját tárta fel, s így igen komplex,ugyanakkor izgalmas és tanulságokban bővelkedő rendezvénnyé sikerült vál-nia. Már szervezés alatt áll a jövő évi, nyolcadik esemény, amelynek tematikusközéppontjában Afrika áll majd. Noha a kontinens jellemzően nincs a hazai tu-dományos érdeklődés homlokterében, a geopolitikai és posztkolonialista ér-deklődésű kutatók számára mindenképpen érdekes és fontos esemény lehet.