K. Németh, András

Repository of the Academy's Library

HOL FEKÜDT A KÖZÉPKORI  NYERGES FALU? 31K. NÉMETH ANDRÁSHol feküdt a középkori Nyerges falu?1Széljegyzetek egy elpusztult középkori falu helyének meghatározásáhozEngedtessék meg, hogy mondandómat rendhagyó módon e rövid írás előzményeivel kezdjem. Amikor Kriston Vizi József megkere-sett , hogy a dombóvári múzeum ünnepi tanulmánykötetéhez cik-kel járuljak hozzá, magától értetődőnek látszott , hogy Dombóvár kiterjedt határának vagy a tágabb környék elpusztult középkori templomaira vonatkozó adatgyűjtésemet adjam közre, hiszen ezzel a témával régóta foglalkozom. Időközben ezen az ötleten – szeren-csére – túlhaladt az idő: a 2010-ben megjelent városi monográfi ában közöltem a Dombóvár külterületén fekvő középkori – részben egy-házas – falvak történeti és régészeti adatait,2 nemrég pedig megje-lent a középkori Tolna megye templomait bemutató monográfi a is.3A témát végül egy a templomos helyek adatt árának véglegesítése közben tett  apró, de módszertanilag talán az olvasók által is érdekes-nek tartható településtörténeti következtetés adta: több, eddig a kutatás által össze nem fűzött  adat segítségével – nem régészeti módszerekkel, hanem ezútt al íróasztal mellett  – sikerült meghatároznom a középko-ri Dombó egyik szomszédosa, az egykori Nyerges falu hozzávetőle-ges helyét. Nyerges 1714-ben még a Vásárosdombó fi liájaként sze-replő dombóvári plébánia tartozéka volt, így a dombóvári múzeum kötetében való szerepeltetése emiatt  is indokoltnak tűnt.1 A tanulmány az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával (BO/ 00003/12/2) készült.2 K. NÉMETH 2010.3 K. NÉMETH 2011.32  K. NÉMETH ANDRÁSMivel a településtörténeti műhelymunka részleteibe, az elpusz-tult középkori faluhelyek azonosításának módszereibe viszonylag kevés módszertani szempontú dolgozat avatja be az érdeklődőket, úgy vélem, nem lesz érdektelen a magam számára is meglepő lo-gikai láncolat kissé részletesebb kifejtése az adatok előkerülésének időrendjében (utóbbi alapvetően befolyásolta következtetéseimet).A középkori Nyerges falu történetére itt  nem térek ki részletesen, témánk – azaz a falu fekvésének meghatározása – szempontjából a néhány, szinte kizárólag a birtokosok változásakor keletkezett  oklevél különben sem perdöntő. A falu temploma először 1304-ben bukkan fel forrásainkban. A Szent Margit tiszteletére szentelt templom plé-bánosa ekkor jelen volt egy végrendelkezésnél, amelyről beszámolt a pécsi káptalan előtt .4 1416-ban Nyerges plébánosa, Péter fi a Bereck a szekszárdi egyház kormányzójának, Frigyes augsburgi érseknek volt a káplánja.5 1437-ben ismét említik a nyergesi Szent Margit-plébánia-templomot egy pápai kérvényben.6 Az 1542. évi rovásadó-összeírás-kor papja saját jövedelme után 65, segítője pedig 5 dénárral adózott .7 Bár nem tartozik témánkhoz, de az átlagosnál jelentősebb plébániát sejtet, hogy papja a szekszárdi kommendátor káplánja volt, környé-künkön a plébános mellett  pedig ritkán hallunk segítő papokról is. A falu emléke a hódoltság után – sok más, helynévi nyom nélkül eltűnt településsel szemben – nem enyészett  el. A település nevéből képzett  puszta Jágónak határának északi, Kercseliget és Kaposszekcső területe közé beékelődő határrészében alakult ki a 19. század második felében.8 A településtörténeti munkák a középkori Nyergest rendre a Jágónak határában fekvő újkori Nyerges-pusztával feleltetik meg.9Az említett  1542-es adat után a templom több mint másfél év-századra eltűnik szemünk elől: a hódoltság idején nem keletkezett  4 AOkl I. 647.5 ZsO V. 2311. sz.6 LUKCSICS 1938, 468. sz.7 TIMÁR 1976, 57, 90; TIMÁR 1985, 71; TIMÁR 1998, 45.8 BMFN 1982, 93: 9/32.9 Pl. KAMMERER–ORTVAY 1891, 262 („pusztult hely… Új-Dombóvár határában”); CSÁNKI 1897, 444 („puszta, Dombovár közelében dny”); TIMÁR 1999, 306 („klh. [külterületi lakott  hely] Jágónak területén”); MEZŐ 2003, 242 („p[uszta]. Jágónak h[atárában].”)HOL FEKÜDT A KÖZÉPKORI  NYERGES FALU? 33– vagy nem maradt ránk – az épületet vagy papját említő irat. Hogy a templom, ha megviselten is, de túlélte a török kort, bizonyítja az 1714-es pécsi zsinat, ahol megemlékeztek Nyerges „régóta romos” templomáról (exstat iam dudum destructa). A középkorból kétszer is adatolt Szent Margit-védőszent helyett  érdekes módon ekkor már Szent Bertalant említik a templom patrónusaként.10 Ennek magyará-zataként számításba jöhet, hogy Szent Bertalan – akit úgy végeztek ki, hogy elevenen megnyúzták – hagyományosan a bőrrel foglalko-zók védőszentje volt,11 így Nyerges falu nevéből kiindulva – mivel a falu neve bőrrel kapcsolatos tevékenységre utal – kézenfekvőnek tűnhetett  a kortársak számára, hogy a vélhetőleg ekkorra elfeledett  eredeti patrónus helyett  Bertalant említsék meg védőszentként.A fentiek ismeretében magam is úgy gondoltam, hogy a régi Nyerges az újkori, 1970 körül elnéptelenedett  Nyerges-puszta kör-nyékén fekhetett ,12 bár „gyanús” volt, hogy ennek környékén nincs olyan vízfolyás, amely mellett  középkori faluhelyet kereshetnénk: a puszta körül fekvő Nyerges-dűlőtől nyugatra kb. 1 kilométerre a Kercseligeti-patak folyik (ennek mentén feküdt az egykori, szintén templommal rendelkező Enyed vagy Enyőd falu, a Nyerges-dűlő-vel nagyjából egy vonalban),13 tőle keletre pedig a szőlőhegyet ke-resztülszelő patak ered, két ágból. Leginkább arra gondoltam, hogy Nyerges nyomai utóbbi mentén bukkannak majd elő, de az erdő és a beépített ség miatt  eleve lemondtam a terepbejárásokról.Az azonosításhoz egy 1783-as egyházlátogatási jegyzőkönyv adta meg a kulcsot, előbb azonban szólni kell egy látszólag témánkhoz nem tartozó másik adatcsoportról, amelyre Miklós Zsuzsa 2007-ben meg-jelent vártopográfi ájában fi gyeltem fel. Miklós Zsuzsa a Tolna megyei várak összegyűjtése során terepbejárást végzett  a Kaposszekcsőtől északnyugatra kb. 1,5 km-re fekvő Bajszlakás nevű dűlőben. Ennek előzménye Pesty Frigyes 1864-es dűlőnévgyűjtő kérdőíve, amelyre vá-laszolva a szekcsőiek megemlített ék, hogy a helyi hagyomány szerint a 10 KOLLER 1812, VII. 223; BRÜSZTLE 1876, II. 470; magyarul: MERÉNYI 1939, 13.11 KatLex I. 787-788.12 K. NÉMETH–SZEBERÉNYI–FEDELES 2009, CXXXVIII.13 K. NÉMETH 2011, 88.34  K. NÉMETH ANDRÁSBajszlakás nevű dombon valaha várrom feküdt. „E várrom körül szám-talan ember-csontdarabok találhatók” – írják.14 Miklós Zsuzsa 2004-es terepbejárásán a bozótos, aljnövényzett el benőtt  dombon erődítésre utaló nyomot nem talált. Megállapított a, hogy a domb északi végét és nyugati oldalát 4-5 méter mélységben elbányászták, amely – ha valóban létezett  – megsemmisíthett e a várat, ezért a lelőhelyet a bi-zonytalan korú és rendeltetésű erődítések között  sorolta fel.15Ezzel az adatt al nem foglalkoztam többet, bár a rengeteg ember-csont kissé elgondolkodtatott . Tudni kell ehhez, hogy az 1092-es sza-bolcsi zsinat óta kötelező volt a templomok köré, megszentelt földbe temetkezni, ami – az idő múlásával és a faluközösségek lélekszámának emelkedésével – gyakran oda vezetett , hogy a kijelölt terület „betelt”, ezért az újabb sírokat kényszerűen a régiekre ásták rá, ami által nem ritkán sok (akár 5-10) „sírréteg” (szaknyelven szólva: temetkezési ho-rizont) is keletkezhetett  egy viszonylag szűk területen.16 Ha egy ilyen templom körüli temetőt évszázadokkal később megbolygatt ak, a nagy mennyiségű embercsont előkerülése miatt  gyakorta tömegsírnak néz-ték a lelőhelyeket. Mivel a sok csont említése származhatott  akár légből kapott , tudálékos hagyományból is, napirendre tértem a dolog felett .A pécsi egyházmegye egyházlátogatási jegyzőkönyveit már ko-rábban is átlapoztam középkori templomok után kutatva, hiszen a 18. század elejétől induló vizitációk nem egy – ekkor még többé-kevésbé álló – épület helyét és alakját megörökített ék, amelyek sorsa később a széthordás lett . Vásárosdombó 1783-as vizitációjában meglepve fedez-tem fel az alábbi – korábban észre nem vett  – adatot: a Bajszlakás nevű helyen egy földdel egyenlővé vált templom romjai (rudera solo aequata) álltak, amelynek védőszentje egykor Szent Bertalan apostol volt.17Így már bizonyára érthető, miért említett em a hagyományosan Jágónak határába lokalizált Nyerges középkori templomainak adatai után a Kaposszekcső határában fekvő Bajszlakáson a hagyomány által említett , és Miklós Zsuzsa által hiába keresett  várat. A kett ő ugyanis 14 BMFN 1982, 73: 5/109.15 MIKLÓS 2007, 383-384.16 A templom körüli temetőkre legújabban: RITOÓK 2010, különösen 480-481.17 BRÜSZTLE 1880, IV. 786.HOL FEKÜDT A KÖZÉPKORI  NYERGES FALU? 35egy és ugyanaz, bizonyíték erre az őket összekötő „hiányzó láncszem”, az 1783-as vizitáció adata, amely egyszerre említ (utoljára) templomro-mot (pontosabban templomhelyet), és (először) Bajszlakás helynevet.18A templomrom – mint látt uk – 1783-ban már majdnem a föld-del volt egyenlő, és bizonyára nem kellett  hosszú idő, hogy valóban nyomtalanul belesimuljon a felszínbe. Nem lehet véletlen, hogy et-től kezdve nincs rá több adatunk.Visszatérve a korábbi lokalizálásokra, megemlítendő közös hi-bájuk, hogy nem vett ék fi gyelembe az elpusztult középkori falvak újkori sorsának többféle lehetséges útját. Az elpusztult falvak neve valóban önálló pusztanévvé is válhatott  – így alakult ki Nyerges-puszta neve is –, de dűlőnév is lehetett  belőlük, ha területük úrbéres jobbágyok birtokába került.19 Nyerges esetében – úgy tűnik –, az új-kori uradalmi puszta nem az egykori falu teljes területén alakult ki, hiszen éppen maga a templom a pusztától távol esik. A Bajszlakás dűlő – amelynek említését először 1783-ból ismerem – neve arra utalhat (esetleg a lakott  szőlőhegy egyik első helynévi lenyomata-ként), hogy egy Bajsz nevű család lakott  itt .20Hogy a középkori Nyerges határának nagy része valóban nem Jágónak, hanem Kaposszekcső külterületébe olvadt, azt a Nyerges-re utaló dűlőnevek elhelyezkedése is bizonyítja: Jágónak határában Nyerges-pusztán kívül csak a Nyergesi-dűlőt (vagy Nyergesi-me-zőt) találjuk, ugyanez a névpár megtalálható ellenben Kaposszek-cső határában is, mellett e a Nyergesi-völggyel és Nyergesi-erdővel (közelükben pedig a Bajszlakással).21 Egyértelmű tehát, hogy bár az újkori Nyerges-puszta Jágónak határában létesült, a középkori Nyerges az újkori pusztától kb. 1,5 kilométerre keletre állt.Ezt a lokalizálást erősíti néhány 18. század eleji világi forrás is. Szekcső 1720-as urbáriumában ez áll: „Ezeknek [ti. Szekcsőnek] 18 Mindezt persze régészeti terepbejárásnak is igazolnia kell, amelyre egyelőre nem volt módom, de kétségtelen, hogy a Bajszlakáson meg kell találnunk a templom helyét.19 WEIDLEIN 1934, 614-616.20 A ma is létező, ritka Bajsz családnév a Bajusz név változata, főleg az országi dél-nyugati részén gyakori. HAJDÚ 2010, 45.21 BMFN 1982, 93: 9/32, 38; uo. 73: 5/100-101, 118, és talán 123. A földrajzi nevek alapján erre már felfi gyelt: TIMÁR 1989, 442.36  K. NÉMETH ANDRÁSáltalellenében napnyugot felől csak közel van az uraságnak egy Nyerges nevű pusztája, kinek néhai lakosi s maradéki közül most is vannak ezen Szekcső nevű helységben (…)”.22 1729-ben ezt jegyezték fel: „Ezen dombóvári jószágban mindjárt a vizen túl Dombovárnak ellenében a méltóságos ura-ságnak igen szép pusztája vagyon, Nyerges nevű, mely pusztán igen ritka esztendő hogy bőséges mindenféle gyümölcs ne teremne.”23 Az, hogy az egykori falut Szekcsőnek és Dombóvárnak is (át)ellenében fekvőnek mondják, a szőlőhegy keleti oldalára történő lokalizálás mellett  szól.Lássuk végül újra – a könnyebb átt ekinthetőség végett  táblázatba rendezve – adatainkat.év helymeghatározás objektum1304, 1416 Nyerges (Nergues, Nerges) templom (Szent Margit)1714 Nyerges romos templom (Szent Bertalan)1783 Bajszlakás templomhely (Szent Bertalan)1864 Bajszlakás „várrom”, embercsontokCikkem egy középkori templom helyének meghatározásáról szól, amely első pillantásra pusztán helytörténeti szempontból tűn-het érdekesnek. A fentiek alapján ugyanakkor néhány általános módszertani tanulságot is megfogalmazhatunk, amelyeket a telepü-léstörténeti kutatás már nem egyszer hangsúlyozott .1. Pusztán középkori források alapján nem lehet alapos középko-ri település-történetet készíteni, szükséges az újkori történeti adatok, de az egyéb tudományterületek bevonása is. Esetünkben az okleveles adatokat újkori források és földrajzi névgyűjtések adatai egészítik ki.2. A történeti vonatkozású szájhagyomány kellő forráskritikával kezelendő: magja gyakran valós, de következtetéseit – jelen esetben a lakosok által említett  objektum meghatározását – nem kell szó sze-22 MERÉNYI 1905, 326.23 MERÉNYI 1902, 121.HOL FEKÜDT A KÖZÉPKORI  NYERGES FALU? 37rint venni.24 A Bajszlakás nevű dombon bizonyára valóban rengeteg embercsont került elő, de itt  egykor mégsem vár, hanem templom és temető létezett .3. A középkori templomok kutatójának fel kell fi gyelni azokra az adatokra – bárminek is mondják az objektumot –, ahol nagy meny-nyiségű embercsont előkerüléséről van szó, mert ez nem egyszer a temető révén jelzi a templomok közelségét, ha falakról vagy törme-lékről nem is esik szó.*(A kutatás esetlegessége, a szerencse szerepének érzékeltetése végett  zárójelben megjegyzem, hogy kéziratom első változatának leadá-sa után jutott am hozzá Máté Gábor lekötelező szívessége révén egy – ugyanebben a kötetben általa részletesen is ismertetett  – 1767-es ta-núvallatás szövegéhez, amelyben az öt éves koráig Nyergesen, utána pedig Szekcsőn lakó, kb. 80 éves Kovács István elmondta, hogy „hogy midőn Szigeth várábul a törököt ki verték volna akkoron édes atyja e tanúnak azon harcban keze ujjait vesztvén visszatért és Nyergesre vett e lakását, a kolotis majdan ő legelsőben kezdett  irtani és szőlőt plantálni; azon említett  időben Dombóvár körül számosan laktak emberek, de szőlőket /: mivel azon Nyergesy hegy csak merő csarit (!), és sűrű volt :/ sehol nem bírtak, hanem utóbb a ráczok elmenések után csendesedvén az idő úgy kezdett ek lassanként írtani és szőlőket plántálni, és többnyire az puszta kápolnával lévő hegyecskén azon időben vol-tak szőleik, idővel aztán /: amint most is ki tetszik :/ nagyobb részint elhagyták azon puszta kápolnával lévő hegyecskét, és az Kercseligeti úton túl napnyugat felől lévő hegyet mívelték (…)”.25 Ez az adat azért fontos, mert a nyergesi templomrom helyét – következtetéseimet megerősítve – az akkoriban kialakuló, ma is létező szőlőhegyre helyezi, nem pedig a tőle nyugatra fekvő, későbbi Nyergespuszta környékére.)24 Várak és templomok összemosása nem példa nélküli. Legújabban is előfordul még, hogy várnak mondanak fennálló középkori templomromot (vö. MIKLÓS 2007, 81.), de hozzá kell tenni, hogy a kétféle objektum a középkorban is létez-hetett  ugyanazon a helyen. Ha ritkán is, de (elhagyott ?) Árpád-kori földvárakba építhett ek templomokat; Tolna megyei példákra ld. MIKLÓS 2007, 434.25 MÁTÉ 2009. (MOL Esterházy levéltár Rep. 35. O 327-337.)38  K. NÉMETH ANDRÁSNyerges helynévi nyomai Jágónak határában és a középkori Nyerges helye Kaposszekcső határában (dőlt betűvel a mai települések) (forrás: maps.google.hu)IRODALOM- ÉS RÖVIDÍTÉSJEGYZÉKAOkl Anjou-kori oklevéltár. I. Szerk. Kristó Gyula. Bp.–Szeged. 1990.BMFN 1982 Baranya megye földrajzi nevei. I. Szerk. Pesti János. Pécs 1982.BRÜSZTLE, Josephus 1874–1880 Recensio universi cleri dioecesis Quinque-Ecclesiensis. I–IV. Quinque-EcclesiisCSÁNKI Dezső 1897 Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. III. Bp.HAJDÚ Mihály 2010 Családnevek enciklopédiája. Leggyakoribb mai családne-veink. Bp.KatLex Magyar katolikus lexikon. I. Főszerk. Diós István. Bp. 1993.KAMMERER–ORTVAY 1891 A pécsi püspökség. In: Magyarország egyházi földleírása a XIV. század elején a pápai tizedjegyzékek alapján feltüntetve. Első fele. Szerk. Ortvay Tivadar. Bp., 216-282.K. NÉMETH András 2010 Dombóvár határának középkori története. In: Város-unk Dombóvár a kezdetektől napjainkig. Szerk. Pap Norbert. Dombóvár, 102-124. 2011 A középkori Tolna megye templomai. PécsK. NÉMETH András–SZEBERÉNYI Gábor–FEDELES Tamás 2009 Az Egy-házmegye templomos helyeinek adatt ára. In: A középkor évszázadai (1009–1543). Rövidítések, adatt árak, mutató. Szerk. Fedeles Tamás–Sarbak Gábor–Sümegi József. Pécs, XCVII-CCXLIV. (A pécsi egyházmegye története I.)HOL FEKÜDT A KÖZÉPKORI  NYERGES FALU? 39KOLLER, Josephus 1782–1812 Historia episcopatus Quinqueecclesiarum. I-VII. Posonii–PestiniLUKCSICS Pál 1931–1938 XV. századi pápák oklevelei. I-II. Bp. (Monumenta Hungariae Italica 2.)MÁTÉ Gábor 2009 Mecsekségtől Somogyságig – élet a dél-dunántúli pusztákon a tö rök kiűzése után. Kézirat.MERÉNYI Lajos 1902 A dombóvári uradalom rendtartása 1729-ben. (Befejező közlemény.) Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 9, 118-127. 1905 A dombóvári uradalom a XVIII. század elején. Magyar Gazdaságtörté-neti Szemle 12, 320-338.MERÉNYI Ferenc 1939 Domsics Mátyás egyházlátogatása (Canonica Visitatio) Baranyában 1729-ben. Pécs (Dissertationum Facultatis Philosophiae regiae Hungaricae universitatis Elisabethinae Quinqueecclesiensis 161.)MEZŐ András 2003 Patrocíniumok a középkori Magyarországon. Bp. (METEM Könyvek 40.)MIKLÓS Zsuzsa 2007 Tolna megye várai. Bp. (Varia Archaeologica Hungarica XXII.)RITOÓK Ágnes 2010 A templom körüli temetők régészeti kutatása. In: A kö-zépkor és kora újkor régészete Magyarországon. Szerk. Benkő Elek–Kovács Gyöngyi. Bp. 473-494.TIMÁR György 1976 XVI. századi rovásadó összeírások a mai Baranya terüle-téről. BH 1974-75, 21-94. 1985 A közép- és törökkor írásos források alapján. In: A Zselic mezsgyéjén. Mindszentgodisa és társközségei. Szerk. Füzes Miklós. Mindszentgodisa 55-86. 1989 Királyi Sziget. Szigetvár várgazdaságának iratai 1546-1565. Pécs 1998 Alsómocsolád és környéke a középkorban és a török hódoltság idején. In: Alsómocsolád. Községtörténeti monográfi a I. Szerk. Füzes Miklós. Alsó-mocsolád 18-71. 1999 Tolnavármegye templomos helyei. Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7, 277-314.WEIDLEIN János 1934 Elpusztult falvak Tolnában és Baranyában. Századok 68 (pótfüzet), 611-630.ZsO Zsigmondkori oklevéltár. V. Mályusz Elemér kéziratát kieg. és szerk. Bor-sa Iván. Bp. 1997.

Hol feküdt a középkori Nyerges falu? Széljegyzet egy elpusztult középkori falu helyének meghatározásához

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Repository of the Academy's Library