Barczi, Attila

Bardóczy, Emőke

Bardóczyné Székely, Emőke

Penksza, Károly

Repository of the Academy's Library

ÚJ ESZKÖZÖK A TÁJÖKOLÓGIAI ELVÛ TERVEZÉSBEN:TÁJÖKOLÓGIAI VIZUÁLIS PLANTÁCIÓ (TVP)BARDÓCZYNÉ SZÉKELY EMÕKE1, BARDÓCZY EMÕKE2, BARCZI ATTILA1, PENKSZA KÁROLY11Szent István Egyetem, Környezetgazdálkodási Intézet, Tájökológiai Tanszék 2103 Gödöllõ, Páter K. u. 1. e-mail: szekelyemoke@gmail.com2 Veszprémi Egyetem, Mûszaki Informatikai Kar hallgató e-mail: bardoem@vipmail.huÖsszefoglalás: A TVP teljesen gyakorlati megközelítésben egy jelenleg növényzet nélküli, vagy nem megfe-lelõ, esetleg degradálódott növényzetû terület szakszerû, tájökológiai alapon készült növénytelepítési tervénekképi megjelenítése több idõpontban, számítógép segítségével. Összefoglalásként elmondható, hogy a TVPmódszer igazi jelentõségét jövõbeli alkalmazásai bizonyítják majd. Nem új módszerrõl van szó, de több szak-ma együttdolgozása mégis új tartalommal tölti meg, és összekapcsolja a szakmánkénti eszköztárakat. A mér-nöki keresztszelvény növényzettel és talajmintával, karaktervázlatként jelenik meg, a tájépítészek, építészeklátványterve tájökológiai folyamatok figyelembevételével TVP tervvé alakul. A tartalomhoz szükséges kor-szerû hátteret és nagyszerû, folyton bõvülõ eszköztárat pedig a digitális fotózás és a számítástechnika szol-gáltatja. A módszer segítheti a természetvédelmi hatóságot is, tájvédelmi szakhatósági szerepkörének betölté-sében, hiszen a tájsebekkel kapcsolatos rehabilitációs tevékenységek komoly tájképi értékváltozást jelenítenekmeg. (DUHAY 2004) A célállapot sokszor több év múlva jön létre, a TVP segítségével viszont a köztes idõszaknövénytársulásai is megjeleníthetõk.Kulcsszavak: tájrehabilitáció, tájökológiai kapcsolatok, vizuális plantáció, számítógéppel segített tájtervezés,célorientált növényfotózásBevezetésNapjainkban egyre újabb és újabb feladattípusok megoldásával találják magukat szem-ben a tájjal foglalkozó szakemberek. Gyakori, és egyre sûrübben jelentkezõ probléma anövényzet nélküli, ráadásul kedvezõtlen „talajjal” rendelkezõ mesterséges felszínek, pl.meddõhányók tájba illesztésének igénye. A feladat elsõ lépését gyakran az jelenti, hogymegszûnjön a „csupasz” felszín, megállítható legyen az erózió, és a spontán megtelepedõ,sokszor ruderális, akár gyomnövényzetnek is nevezhetõ társulást követõen lassan meg-jelenjék az a növénytársulás, amely az adott tájban egyébként is honos, a táji adottságok-nak, és a talajviszonyoknak megfelel. A terep alapos bejárása, szakszerû felmérése utánkijelölhetõ a tervezés iránya, de napjaink emberének óriási az igénye, hogy képileg ismodellezve, látható és követhetõ legyen a rekultiváció folyamata, ehhez nyújt segítségetaz ún. „Tájökológiai Vizuális Plantáció” (továbbiakban rövidítve: TVP)Az alkalmazott módszerTájökológiai vizuális plantáció (TVP) fogalmaA TVP a gyakorlati tájökológia eszköztárához tartozik. Már LESER, a tájökológia egyiklegfontosabb, meghatározó egyénisége is kifejtette, hogy a számítástechnika óriásiTájökológiai Lapok 3 (2): 281–290. (2005)281lehetõségeket rejt magában a „táji rendszer” jövõbeli folyamatainak, illetve állapotánakelõrejelzésére, Õ ugyan ezt a gondolatot elsõsorban funkcionális modellekre értette, deigaz ez a vizuális, képi megjelentés esetében is (LESER 1991).A TVP teljesen gyakorlati megközelítésben egy jelenleg növényzet nélküli, vagynem megfelelõ, esetleg degradálódott növényzetû terület szakszerû, tájökológiai alaponkészült növénytelepítési tervének képi megjelenítése több idõpontban, számítógép segít-ségével.A TVP egy jövõbeli állapot vizuális megjelenítése, ebben a vonatkozásban hasonlít atájépítészet által régóta használt látványtervhez., sõt, akár nevezhetjük egy speciális lát-ványtervnek is. A TVP azonban szükségszerûen táji kapcsolódásokat kell tartalmazzon,építenie kell a tájökológiai foltok rendszerére (1. ábra). A TVP kapcsolatot teremt a bete-lepítendõ növényzetet adó, (donor) terület, és a TVP célterülete között. Például donorterület lehet egy, a meddõhányótól nem túl nagy távolságra lévõ erdõ, ahonnan a szél amagot áthozta, és néhány facsemete spontán megtelepedett, a szél által létrehozott, lát-hatatlan ökológiai folyosón át eljutva a célterületre. Ez a tény is reményt nyújthat ahhoz,hogy a területet szakszerûen beültetve a spontán megtelepedett fafajjal, az ott stabiltársulást alkot. Kritériumok a „donor területtel” szemben· A táji adottságoknak megfelelõ, abban stabilnak tekinthetõ növényzettel rendelkezik,amely a TVP területén is elõfordulhatott, mielõtt azt az emberi tevékenység megvál-toztatta.· A TVP területétõl ne túl nagy távolságra helyezkedjék el, hiszen a két folt közötti táj-ökológiai kommunikációra is építünk a növénytelepítésnél, ahogy ezt a terepi vizsgá-latnál a megjelenõ, szél által szállított néhány kikelõ facsemete léte is bizonyíthatja.· A TVP területével azonos, kistájra jellemzõ adottságokkal kell rendelkeznie.BARDÓCZYNÉ et al.2821. ábra Példa a „célterület” – „donor terület” kapcsolatra.Figure 1 Example for the “affected area” –“donor area” relationship· A tájökológiában használatos a „hemeróbia szint” fogalma, amely az emberi befolyá-soltság mértékét jelenti. (CSORBA 1999) Ennek skálájában gondolkodva a „donor”terület mindig jobb állapotú, kevésbé degradált terület kell legyen, mint a TVP terü-lete.· Igen fontos a „donor” terület talajának vizsgálata, hiszen a TVP területén hasonlótalajviszonyok megteremtése lenne a cél a növényzet számára, jelenleg ez még nemáll rendelkezésre.A TVP szakmai háttere és eszközeiTervi környezet és személyi feltételekA „TVP-módszer” nem csupán a számítógéppel készített növénytelepítési tervet jelenti.Utóbbi csak egy része annak a dokumentációnak, amely a tájrehabilitációt megalapozza.A dokumentáció kötelezõ tartalma a következõ:– tájökológiai ismertetés az adott helyrõl, és környezetérõl, célszerû kistájrészlet,illetve kistáj szinten dolgozni,– átnézetes helyszínrajz a területrõl, javasolt méretarány: 1:10 000, amely,felhasználvaa tájökológiai térképezés módszerét, bemutatja a funkcionális kapcsolatokat acélterület és a donor terület között, jelölve az összekapcsolandó foltokat,– a módszer szükségessé teszi ún. „Karaktervázlatok” készítését is. A „karaktervázlat”a mérnöki gyakorlatban használt, léptékhelyes keresztszelvény, illetve alaprajz,ahhoz képest azonban sokkal több információt tartalmaz,Tartalmazza a talajmintavételek helyét, az ott elõforduló talajtípusokkal, a fellelhetõnövényfajok rajzos megjelenítését, illetve egyéb fontos, tájökológiai szempontbólmeghatározó terepi jellemzõt, pl. „eróziós folt” ábrázolását,– a feladat megköveteli botanikai szakvélemény készítését, amely fajlistákat tartalmaza cél-illetve a donor területrõl egyaránt. A szakvélemény készítõje aláírásával felelõs-séget vállal azért, hogy a TVP fotókon megjelenõ növénytársulások jövõbeli megje-lenítése reális, a fotók az adott feladathoz készültek, nem csupán egy tetszetõs deko-rációról van szó,– a feladat részét képezik a talajminta vételek mindkét területrõl, a minták értékelõjealáírásával felelõsséget vállal azért, hogy a karaktervázlaton feltüntetett talajszelvé-nyek ismeretében, a botanikussal egyeztetve kimondható, hogy a TVP-n megjelenítettnövényzet az ismertetett talajtípussal összhangban van, illetve, összhangba hozható,– a dokumentáció TVP része az elõbbiekhez szervesen hozzátartozó terepi fotósorozat-ból jön létre.FotózásA kiválasztott telepítendõ növények fotói a térképen is bejelölt „donor” területrõl kellszármazzanak, a TVP fotóival azonos évszakban (és lehetõleg napszakban) kell, hogykészüljenek.A fotók származási helye a dokumentációban pontosítandó. Új eszközök a tájökológiai elvû tervezésben 283Technikai háttérA fényképezõgéppel szemben támasztott elvárások:– A használt fényképezõgép alapvetõ jellemzõje az 5 megapixel, vagy nagyobb felbon-tás. Ez az elvárás azért fontos, mert a képfeldolgozó programmal (pl. Adobe Photo-shop) csak úgy lehet szép munkát végezni, ha a képen található objektumok (fák,bokrok, sziklák...) jól elkülöníthetõek a környezettõl. Csak így lehet azokból vizuáli-san plantálható objektumokat képezni.– A fényképezõgéppel szembeni elvárás, hogy legyen manuálisan állítható. Erre azértvan szükség, mert az automata fényképezõgépek gyakran rosszul állítják be a távol-ságot, ezáltal a kép elmosódott lesz, rosszul állítják be a fényviszonyokat, így nehe-zebben lehet elkülöníteni az objektumot a háttértõl. – Hasznos segítség lehet, ha az egyes területekrõl képi mintát veszünk, így ha nagyobbterület áll a rendelkezésünkre jóval élethûbben jeleníthetjük meg a célterületet annakcél, vagy átmeneti állapotában,. Így a donor, és a célterületrõl is hasznos, ha többképet készítünk akár több látószögbõl is. Általános alapszabály, hogy nem szabadspórolni a fotózás során. Minél több képet készítünk annál inkább megkönnyítjükmunkánk. – Fontos még, hogy a fényképezõgép által készített képek kontrasztosak legyenek ésvilágosságuk is megfelelõ legyen. A képfeldolgozó programmal ez a jellemzõ változ-tatható, de sokkal jobb, ha már a kép készítésekor jó képet készítünk.A képfeldolgozó programmal szembeni elvárások:– A képfeldolgozó program jelentõs számú funkciójára szükségünk lehet ahhoz, hogyélethû képet tudjunk létrehozni a TVP által. Ezek közül a technika alapját képezik aprogram különbözõ mintákkal kapcsolatos funkciói: úgy mint pl. mintavétel a képegy pontjáról és az ott található minta áthelyezése a kép másik részére. A komolyabbképfeldolgozó programok erre többféle megoldást is ajánlanak.– Másik elvárás a programmal szemben, hogy munkánk megkönnyítése – és egyszers-mind sokszor egyáltalán lehetõvé tétele – érdekében kezeljen rétegeket, és tudja azo-kat megfelelõen, és könnyen kezelni. – Fontos szempont még, hogy az egyes a háttértõl sikeresen elkülönített objektumokattudja szabadon átalakítani. A TVP területével,illetve, a módszer alkalmazásával kapcsolatos kapcsolatos tudni-valókA TVP alkalmazásának bemutatása egy egyszerû esettenulmány segítségével történhet,amelyet az alábbiakban ismertetünk. A minta feladat tájrehabilitációként fogalmazható meg,:egy felhagyott salak-pernyetároló eróziós foltjának TVP módszerrel támogatott növénytelepítési tervét mutatjuk be.Alkalmazandó lépések :Az 1. képen, ahol jól látszik az eróziós folt, és az azt határoló, természetes talajtakarónövényzet, pl. nyúlszapuka (Anthyllis vulneraria) jelenik meg a folt szélén..BARDÓCZYNÉ et al.2841. kép Az eredeti erodált felszínPicture 1 The original surface perished by the erosionA karaktervázlat készítése a vizsgált helyrõl (2. ábra), a növények, és a talajminta fel-tüntetésével. Ebbõl a 2 tervbõl, a terepi fotókból, illetve mintavételekbõl, kiegészítve aszöveges leírásokkal, már körvonalazódik, hogy az elsõ lépés, a minimumprogram azerózió megfogása lesz. Ez történhet a megfelelõ humuszterítéses, illetve geotextíliásvagy terfilrácsos megoldással, bármelyik módszert választjuk, az elõször azt teszi lehe-tõvé, hogy a nyúlszapuka itt is megtelepedjék (talajtakaró kialakulása),2. ábra A terület karakterrajzaFigure 2 The sketch of the areaSzámítógépes programmal létrehozható a már pázsitfû félékkel fedett eróziós folt (2.kép), melynek felszínén az elterjedt nyúlszapuka is megtalálható. A fotó egy, az erede-titõl láthatóan különbözõ idõállapotot mutat, ahol már nincs fedetlen talajfelszín. 2. kép A pázsitfüvekkel virtuálisan beültetett felszínPicture 2 The surface virtually planned with “festuca”A talajtakaróval már lefedett eróziós folt (3. kép) eltérése az elõzõtõl már nem annyiramarkáns, de a figyelmes szemlélõ felismerheti a növényzet megerõsödését, ahogyan eza természetben is történik.3. kép A kialakult talajtakaróval fedett felszín és dúsabb vegetációPicture 3 The evolving surface covered by soil, and the richer vegetationFelhívjuk a figyelmet a képazonosítás lehetõségére, amelyet jelen esetben a képek balalsó negyedében lévõ két fehér kõ jelent. A gyakorlott, terepen sokat dolgozó emberegyébként is felismeri, ha nem azonos területet mutatnak az idõállapotok, viszont aterepazonosító tárgyak megkönnyítik a TVP valódiságának eldöntését. Összefoglalva, és a TVP egyéb alkalmazási lehetõségeiA tájökológiai foltok rendszerébe illeszti a vizsgált területet, kiegészítve a rehabilitálan-dó területtel az ökológiai hálózatot, ezáltal stabil megoldást segít elõ. Képes az idõbeli-ség figyelembevételére, a természetes folyamat „programozására”. A vizuális kép készí-tésén nem elsõsorban az esztétikum dominál, hanem a realitás. Kevés tájépítész készíte-ne látványtervet a nyúlszapuka, vagy a tyúkhúr betelepítésérõl, a salak-pernye tárolókrézsûjénél az erózió elleni küzdelem elsõ lépcsõiként viszont tájökológiai szempontbólelfogadható, ahogy ezt a TVP tükrözi.aza kertes beépítésû település belterületén szabá-lyozott egyenes vonalvezetésû patak halad keresztül, füves területen egyéb növényzetnincs a parton.Fontos tény, hogy ezen a területen régen a még szabályozatlan patak kanyargósan,bokrokkal-fákkal szegélyezett „ökológiai folyosó” megjelenésével haladt keresztül,amelynek látványáról fényképes dokumentumok vannak, a növényekrõl fajlista létezik.Új eszközök a tájökológiai elvû tervezésben 285Gyakori eset, hogy a település lakói „természetesíteni” szeretnék a patakot, és eztelsõsorban növény telepítéssel kívánják elérni. ( BARDÓCZYNÉ et al. 2004 )1. eset: Tuját szeretnének ültetni a partra. Nem szerencsés, de több helyen megtették.Erre látványtervet lehet készíteni, de TVP-t nem, mert ez legfeljebb egy parkosításiterv része lehet, nem egy tájökológiai megoldásé.2. eset: A patak változatlanul hagyásával, a környékbõl vett bokrok-fák patakpartratörténõ beültetésével (táji növényzet) elkészíthetõ a patakparti terület (ökológiai sáv)TVP terve. Ez egy tájkreáció, mivel szabályozott patakot kísér a növénysáv, detájökológiai elvû a telepítése. A donor terület rendelkezésre áll, a megoldás tájbailleszthetõ, vagyis a TVP alkalmazására sor kerülhet. IrodalomBardóczyné Sz., E., Bardóczy L., Horváth J. 2004:Kis vízfolyások revitalizációs tervezésének kezdeti lépéseia Morgó patak belterületi szakaszán (Kismaros településen) Hidrológiai Közlöny 84: 27–33Csorba P. 1999: Tájökológia, Egyetemi jegyzet, KLTE, Debrecen.Leser H. 1991: Landschaftsökologie,(3. Auflage,) UTB StuttgartDuhay G. (szerk) 2004: Tájvédelmi kézikönyv a 166/1999 (XI.19)kormányrendelet gyakorlati alkalmazásáhozKiadta: KVVM, Természetvédelmi Hivatal, Budapest.From a purely practical point of view the Landscape Ecology Visual Plantation is an image visualisation of aprofessional plan of the greenery plantation in more stages (different date and time) with the help of acomputer. This plan is for such an area, which is at present without greenery, or perhaps it’s greenery is notconvenient, or degraded. As a summary we can say, that the importance of the LEVP is to be confirmed by thefuture use of this method. It’s not a new method, but the cooperation of the different profession’s experts fillsit with a new content, joining the tools of the concerned professions. The engineering section shows up withgreenery and soil pattern as a sketch, the landscape ecology expert’s, and architect’s spectacle plan becomes aLEVP taking the landscape ecological aspects into consideration. The modern background and the splendid,always richer scale of the tools in service of the professionals is provided by the information technology, andthe digital photographing. The method is able to help the environment protecting Authorities in filling theirlandscape protectioner authority role, because the rehabilitational activities signify serious landscape imagechanges (Landscape Protectioner manual, 20049: The final stage is often more years later, but with the help ofthe LEVP the greenery can be visualised in the liminality stages.)BARDÓCZYNÉ et al.286Új eszközök a tájökológiai elvû tervezésben 287BARDÓCZYNÉ et al.288Új eszközök a tájökológiai elvû tervezésben 289

Új eszközök a tájökológiai elvű térképezésben: tájökológiai vizuális planáció (TVP)

http://real.mtak.hu/125378/1/08_Bardoczyne.pdf

Új eszközök a tájökológiai elvű térképezésben: tájökológiai vizuális planáció (TVP)

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Repository of the Academy's Library