Constantinovits, Milán András

Repository of the Academy's Library

370  SzemleBóna Judit – Horváth Viktória szerk.,  Az anyanyelv-elsajátítás folyamata hároméves kor utánBeszéd – Kutatás – Alkalmazás, 10. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2019. 334 lapBóna judiT és HorváTH vikTória szerkesztésében látott napvilágot Az anyanyelv­elsajátítás folyamata hároméves kor után című tanulmánykötet, amely fontos állomásnak tekinthető a beszédkutatás történetében. Ahogy erről a szerkesztők is megemlékeznek az elő-szóban, jelen kiadvány a 2013­ban indult Beszéd – Kutatás – Alkalmazás sorozat, jubileumi, tízedik kötete, amely kivételesen nem monográfia, hanem tanulmánygyűjtemény. Az Eötvös Kiadó gondozásában megjelent könyv kiadását a Magyar Tudományos Akadémia támogatta.markó alexandra, a sorozat szerkesztője előszavában rámutat, a legtöbb, be-szédelsajátítással foglalkozó kutatás eddig az első három életévre fókuszált, így a kötet újszerűsége is abban áll, hogy ezt az életkori cenzust átlépve a felnőttkorig kíséri végig a beszédfejlődést­ és elsajátítást. A tanulmánygyűjtemény több dolgozata ennek fényében eddig feltáratlan területekkel foglalkozik, ilyen a gyermeknyelvi diskurzusjelölők hasz-nálata vagy a gyermekek metapragamatikai tudatossága, mindemellett a korábban sokat kutatott területek, például a szünetezés témakörében is új szempontokat érvényesít.A tizenkilenc tanulmány mindegyike friss vizsgálatot mutat be, rendkívül igényes elméleti alapozással, teljes körű szakirodalmi áttekintéssel. A kötet nagy erénye, hogy szinte mindegyik tanulmány foglalkozik a szakterületén előforduló terminológiai bi-zonytalanságok, poliszémiák, szinonímiák vizsgálatával, a szerzők szakszóhasználatának szembeállításával, értékelő elemzésével, sok esetben egységesítésre téve javaslatot.A szerkesztők munkáját dicséri az áttekinthető, jól befogadható tagolás, a tanulmá-nyok egységes szemlélete és felépítése. Terjedelmi okokból most csak néhány érdekesebb tanulmány ismertetésére vállalkozom, biztatva az olvasót arra, hogy az egész kötetet ve-gye kézbe, hiszen a gyermeknyelvkutatás minden szegmense helyet kapott benne. A hoz-záférést megkönnyíti, hogy a kötet a sorozat többi tagjához hasonlóan ingyenesen, online elérhető, és szabadon letölthető.Lássunk néhány tanulmányt a kötet legizgalmasabb kutatási területeiről! Hámori áGnes metapragmatikai kompetenciákat feltáró tanulmánya (A metanyelvi és meta­prag ma ti kai tudatosság óvodáskorban: 6 éves gyermekek társalgásának metapragmatikai elemzése) rendhagyó vizsgálatokat összegez, hiszen magyar nyelven igen kevés tanul-mány látott napvilágot a kisgyermekkori pragmatikai kompetenciákról. Hámori áGnes munkája azért is érdemel külön figyelmet, mert rendkívül részletesen taglalja az olyan, a szakirodalomban eddig többféle értelemben és többféle viszonyítási rendszerben használt terminusokat és fogalmakat, mint a metanyelv és a metapragmatika. A szerző mintaszerű alapossággal hozza párbeszédbe egymással a szakterület kutatóinak eltérő felfogásait, egységesítésre téve javaslatot. Az általa elemzett háromórányi beszédanyag meggyőzően és részletesen dokumentálva támasztja alá a szerző végkövetkeztetését.Innovatív megközelítést és vizsgálati eszközt mutat be markó alexandra, deme andrea, GráCzi Tekla eTelka, BarTók márTon és CsaPó Tamás GáBor tanulmá-nya, a Gyermekek lingvális artikulációjának variabilitása magánhangzós nyelvkontúrok  Szemle  371alapján. Az ultrahangos artikulációkutatás ugyanis fehér foltnak számított a hazai szakiro-dalomban, azonban a markó alexandra által vezetett Lendület kutatócsoport munkája során lehetőség nyílt ezt a speciális technológiát alkalmazni, ami új dimenziót nyitott a ha-zai gyermeknyelv kutatásában. markó alexandra és munkatársainak tanulmánya azzal az előremutató megállapítással zárul, hogy az ultrahang segítségével végzett beszédvizs-gálatoknál egyelőre a kisszámú résztvevő miatt messzemenő következtetéseket nem lehet levonni, ugyanakkor az újszerű eljárással folytatott kutatás árnyalhatja az eddigi szakiro-dalom megállapításait, illetve szükségesnek mutatkozik a kutatás longitudinális bővítése is. A szerzők hozzáfűzik, hogy az ultrahang bevonásával megvalósuló vizsgálatok idő­ és engeriabefektetése, illetve speciális kutatásasszisztencia­igénye folytán nehezebben kivi-telezhetőek, mint a megszokott akusztikai elemzések.kondaCs flóra tanulmánya, A szerintem diskurzusjelölő jellemzői a gyermek-nyelvben a szerintem diskurzusjelölő használatát vizsgálta óvodáskorúak körében, a for-dulóbeli helyzetet és a funkciót állítva a vizsgálat fókuszába. A tanulmány egy történeti áttekintéssel és a diskurzusjelölő angol megfejelőjének (az I think) bemutatásával indul, majd összeveti a kutatási eredményeket a felnőttek diskurzusjelölő­használatával. Követ-keztetésként megfogalmazza, hogy a szerintem diskurzusjelölőt a gyerekek a felnőttektől eltérően csupán egyetlen funkcióban, a vélekedéskifejezés funkciójában használják, és a beszédfordulóban elfoglalt helyzete is egységesebb mintázatot mutat, mint a felnőtteknél, mert az esetek 82%­ában a beszédforduló elején figyelhető meg.Bóna judiT és váradi viola tanulmánya, A beszédfeladat hatása gyermekek és kamaszok szünettartására, egy régóta kutatott területet, a beszédszünetezést helyezte új megvilágításba az életkor és a beszédfeladat változóinak függvényében. A tanulmány kívá-natosnak tartja a szakterület terminológiai rendezését a beszédfeladat fogalmának megha-tározásával. A szerzők a területen végzett eddigi kutatások kimerítő és értékelő áttekintését adják, ez a rész önmagában is hiánypótlónak tekinthető. Jelen kutatás a gyermeki beszéd-fejlődés két szélső életkori értékét, a hat és a tizenhét éves kori szünetezést veti össze egy-mással, feltételezve, hogy az életkori különbség és a beszédfeladat befolyásolja a szünetek tartását. Az eredmények azt mutatják, hogy a 6 évesek szignifikánsan nagyobb arányban és hosszabb időtartamban tartottak szüneteket mindhárom beszédtípusban, mint a 17 évesek, illetve a 17 évesek körében csökken a beszédtervezésre visszavezethető szünetek aránya. A beszédfeladat hatását illetően az eredmények azt támasztották alá, hogy a 6 éveseknél a szü-nettartás arányát, míg a 17 éveseknél a szünetek időtartamát nem befolyásolta a beszédtípus.lanGó-TóTH áGnes munkája, A magyar rekurzív birtokos szerkezet elsajátítása egy angol gyermeknyelvi kutatásra reflektál, azt vizsgálva, hogy vajon a magyar gyerme-kek is direkt rekurzióként, azaz konjunktívan értelmezik­e a rekurzív birtokos szerkezete-ket az elsajátítás korai periódusában.A szerző a kérdéskör megválaszolására lefolytatott, figyelemreméltóan tág résztve-vői körű kísérletében összesen 105 személy vett részt, a felnőtt, az 5, a 6 és a 8 éves kor-csoportból. Az eredmények azt támasztották alá, hogy a nemzetközi szakirodalom által jelzettekhez képest az 5 éves korcsoport volt az, amely a rekurzív értelmezést preferálta, míg a 6 évesek a szignifikánsan a konjunktív értelmezést választották. A vizsgált, 8 éves korcsoport esetében ugyanakkor nem mutatkozott különbség a kísérletben használt rekur-zív és konjunktív képek közötti választásban. A szerző végkövetkeztetése ennek nyomán, hogy feltételezhető, a gyermekek már óvodáskorban is értik a rekurzív szerkezeteket.372  Társasági ügyekvakula Tímea tanulmánya, az 5–7 éves gyermekek megakadásjelenségeinek ala-kulása a beszédtípus függvényében a közvetlenül az iskola előtt álló és kisiskolás gyer-mekek beszédében megjelenő megakadásjelenségekre fókuszál a spontán beszéd elem-zésével. A szerző kutatásának fő kérdéseként azt fogalmazza meg, hogy milyen módon oldják fel a különböző életkorba tartozó gyermekek a tervezés és kivitelezés összehan-golatlanságából származó diszharmóniákat, illetve hogy gyakorol­e hatást a beszédtípus a diszharmóniás jelenségek felbukkanására. Egyik hipotézise, hogy az iskolás gyermekek változatosabb módon oldják fel a diszharmóniás folyamatokat, több megakadástípust pro-dukálnak, mint az óvodások, míg a másik hipotézis alapján a beszédtípus meghatározza a megakadások előfordulását: az irányított spontán beszédben kevesebb megakadásjelenség figyelhető meg, mint a valódi spontán beszédben.A lefolytatott vizsgálatok azonban cáfolták az első felvetést: a bizonytalanságok és a hiba típusú megakadások típusait vizsgálva nem volt tapasztalható jelentős különbség a négy vizsgálati csoportban. A szerző így arra konkludál, hogy a különböző diszharmó-niás jelenségek feloldási stratégiái nem változnak jelentősen ebben az életkorban, továbbá a stratégiák használatának fejlődése inkább hosszabb távon mérhető. A másik hipotézis azonban igazolódott: a vizsgálatok nyomán a valódi spontán beszédben gyakrabban és változatosabb típusokkal jelentek meg a megakadásjelenségek.A kötet friss kutatásokat feldolgozó tanulmányai, áttekinthető grafikai megoldásai, a vonatkozó szakirodalmi hátteret alaposan bemutató igényessége okán jó szívvel ajánlható minden témában kutató hallgatónak és szakembernek, de olvasmányossága folytán az ér-deklődő nagyközönség is haszonnal forgathatja.ConsTanTinoviTs milán andrásELTE Eötvös Loránd TudományegyetemT Á R S A S Á G I  Ü G Y E KEőry Vilma 70 éves*1Kedves Vilma! Tisztelt Kollégák!Több mint huszonöt évig volt munkatársam Eőry Vilma az MTA Nyelvtudományi Intézetben 1979­től kezdődően. Ő a Tájszótárnál, később a Nyelvművelő Osztályon dol-gozott, én pedig a Fonetikai Osztályon és a Lexikográfiai és Lexikológiai Osztályon tevé-kenykedtem. Így nem csoda, hogy akkoriban keveset találkoztunk, Eőry Vilmát a későbbi közös szótári munkálatok közben ismertem meg.Az első közös munkánk az Akadémiai Kiadó felkérésére a Képes diákszótár volt. A 14.000 címszót tartalmazó szótár szerkesztése a rendszerváltással egy időben indult, és 1992­ben látott napvilágot kemény GáBor és GréTsy lászló főszerkesztésében. A szócikkeket EőRy VilMán kívül Bíró áGnes, felde GyÖrGyi, kardos Tamás és *1Elhangzott 2020. február 25­én, a Nyelvtudományi Társaság felolvasó ülésén. DOI: 10.18349/MagyarNyelv.2020.3.372

Bóna Judit – Horváth Viktória szerk., Az anyanyelv-elsajátítás folyamata hároméves kor után

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)

https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/10831/51283/1/ConstantinovitsM_MNy_20-3.pdf

Bóna Judit – Horváth Viktória szerk., Az anyanyelv-elsajátítás folyamata hároméves kor után

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Repository of the Academy's Library

ELTE Digital Institutional Repository (EDIT)