Káposzta, József

Hungarian

Repository of the Academy's Library

Tér és Társadalom 34. évf., 1. szám, 2020 https://doi.org/10.17649/TET.34.1.3235A vidékfejlesztés helye a regionális tudománybanThe position of rural development in the regional scienceKÁPOSZTA JÓZSEFKÁPOSZTA József: egyetemi professzor, Szent István Egyetem, Gazdaság- és Társada‐lomtudományi Kar; 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1.; kaposzta.jozsef@gtk.szie.hu; https://orcid.org/0000-0002-1239-8541KULCSSZAVAK: vidék; regionális tudomány; globalizáció; helyi erőforrásokra épülő fejlesztésJózsef KÁPOSZTA: full professor, Faculty of Economics and Social Sciences, Szent István University; Páter Károly u.1., H-2100 Gödöllő, Hungary; kaposzta.jozsef@gtk.szie.hu; https://or‐cid.org/0000-0002-1239-8541KEYWORDS: rural areas; regional science; globalisation; place-based development A rendszerváltás óta jelentősen megváltoztak a gazdaság és a társadalom alapve‐tő struktúrái, folyamatai. A változások által érintett vidéki térségek és települé‐sek, az ott élő lakosok is új helyzetbe kerültek, és az ehhez való alkalmazkodás kényszere vagy kihívása további speciális problémákat, feszültségeket, egyben persze új lehetőségeket is teremtett. Az alapvető változások egyik leglényegesebb eleme a vidék fogalmának átalakulása, a vidék új szerepeinek megjelenése. Nap‐jainkra a vidék már nem egyszerűen az élelmiszeralapanyag-ellátás színhelye, hanem újabb feladatok, funkciók ellátásáért felelős területté vált. Ezzel egy idő‐ben a hazai regionális tudomány a térbeli folyamatok elemzése révén önálló tár‐sadalomtudományi diszciplínává vált. Szerves fejlődése során több tértudományi területet is magához vonzott, a centrum- és perifériakutatások, a határmentiség problémakörének vizsgálata, a területi társadalmi elemzések mellett a város- és a vidékgazdasági kutatások is a regionális tudomány részeivé váltak. Ennek követ‐keztében az elmúlt évtizedek alatt a vidék- és területfejlesztés, a vidékgazdaság és a vidékpolitika oktatása, kutatása is a térbeliséggel foglalkozó tudományterü‐letek meghatározó elemévé vált. Enyedi György szerint a vidékfejlesztés legfőbb célja a (primer, szekunder, tercier) gazdasági ágazatok közötti szoros vállalkozói integráció elősegítése, és az adott vidéki térben megvalósítandó fejlesztések egy‐másra épülése mellett a civil és önkormányzati szektor együttműködésére épülő és a jövőjüket formálni tudó, tevékeny, életképes vidéki társadalom kialakítása (Enyedi 1975). A hazai tértudományi szakirodalom meghatározó deNníciói szerint ma már a mezőgazdasági termelés fejlesztése mellett a vidékfejlesztés részének tekintjük 38 Káposzta Józsefmindazon gazdasági, szociális, kulturális és ökológiai tényezők fejlesztését is, amelyek adott földrajzi terület gazdasági és társadalmi viszonyainak javítása mel‐lett, az ott élők életminőségének javításán keresztül az egész nemzetgazdaság fej‐lődését szolgálják úgy, hogy egyidejűleg fenntartható módon megőrzik a táj természeti erőforrásait, a helyi kulturális örökséget (Buday-Sántha 2001). Mind‐ezen összefüggések is jól mutatják, hogy a vidékfejlesztés mára már olyan össz‐társadalmi fejlesztések összefoglaló deNníciójává vált, ami a vidéken élők jóllétének biztosítását, annak fejlődését tűzte zászlójára.Napjainkban a globalizáció meghatározó szerepet játszik a vidékfejlesztés stratégiáinak változásában és a vidéki térségek átalakulásában, egyszerre jelent‐ve lehetőségeket és fenyegetést. Egyrészt új lehetőségeket kínál a helyi vállalko‐zóknak új piacok megteremtésével, lehetővé teszi egyedi helyi termékek és szolgáltatások piacra jutását, áthidalva az izoláció vagy a távolságok korlátait (pl. interneten keresztüli forgalmazás). Sok esetben a korábbi tömegtermelésből kimaradt rurális területek – amennyiben fejlett infrastruktúrával és iskolázott la‐kossággal rendelkeznek – könnyebben fogadják be az új gazdasági szerkezeteket, mint a nehezen átképezhető munkaerővel rendelkező hagyományos iparvidékek (Ritter 2008). Másrészt a globalizáció a versenyhelyzetet is növeli, mivel a nem‐zetközi konkurencia betör a lokális piacokra. Ezzel meggyengülnek vagy eltűnnek a földrajzi, törvényi, identitásalapú közösségi határok, melyek eddig védték a vi‐déki területek termékeit, helyi iparát és kulturális tradícióit. Ennek kapcsán lé‐nyeges kiemelni, hogy a szakirodalomban a globalizáció – legtöbb esetben negatívan értelmezett – társadalmi hatásai különösen a vidéki területeket érintik. Fontos látnunk azonban a globalizációhoz kapcsolódó lokalizációt, amely a helyi értékek és a belső erőforrások szerepét helyezi előtérbe, és így a vidéki területek felértékelődéséhez, a lehetőségek kiszélesedéséhez vezet (Káposzta, Tóth 2013).Az már az átalakuló nemzeti vagy nemzetközi gazdasághoz – kisebb vagy na‐gyobb mértékben, de többnyire – kötődő térségek tőkevonzó képességén múlik, hogy globalizáció vagy a lokalizáció hatása válik-e erősebbé. A vidéki funkciók változásá‐nak kutatói között egyetértés mutatkozik abban, hogy a vidéki térségeket az új funk‐ciók és gazdasági szereplők megjelenése ellenére az urbanizált területekhez képest általános lemaradás, leszakadás jellemzi. A változásokban fontos szerepet játszott a mezőgazdaság mint a vidéki gazdaság korábbi (elsősorban foglalkoztatási szempont‐ból jelentős) gerincének visszaszorulása, valamint az, hogy a globalizálódás következ‐ményeként a helyi erőforrásokra építő, lokális fejlesztések kerültek előtérbe. Az endogenitás ugyanis (miközben a vidéki térségek gazdasági és társadalmi fejlesztése nem tekinthet el a globalizáció kihívásaitól, amennyiben az adott térség versenyké‐pességét akarja javítani), a helyi adottságokra alapozott társadalmi és gazdasági vála‐szok megfogalmazását segíti. A világgazdaság globális folyamatainak hatására – első ‐sorban a fejlettebb piac gazdasággal rendelkező országokban – világosan kör ‐vonalazódnak a vidék szerepének és funkcióinak változásai. Ezen változások (pl. a vidék elnéptelenedése, illetve egyes területek újranépesedése, az ingázás és a  A vidékfejlesztés helye a regionális tudományban 39társadalmi mozgások, a növekvő rekreációs és tájfenntartási, környezetvédelmi igény, a gazdaság újszerű térbeli szerveződése) Európa nyugati országaiban már az 1970-es években jelentkeztek és felhívták a Ngyelmet egy következetes vidékfej‐lesztés szükségességére. Mindezen tényezők hatására a térhasználat új módjai fe‐dezhetők fel, erősödik a szolgáltatások, az ipar és a technológia terjedése és mindeközben a vidéki területek egyre inkább diOerenciálódnak. Az európai vidéki térben új szereplők jelennek meg, akik különféle társadalmi alrendszerekből és gazdasági területekről érkeznek, és vidéki jelenlétük, működésük is jelentősen kü‐lönbözik. Ennek következtében mintegy újratermelődik az a társadalmi heterogeni‐tás, ami a vidéki tereket a mezőgazdasági modernizáció előtt jellemezte. Európa fejlettebb országaiban a fentebb vázolt átalakulás már többé-kevésbé lezajlott, Közép-Kelet-Európa országaiban, így hazánkban még nem zárult le, noha a folyamat itt sem napjainkban kezdődött. A hagyományos vidéki gazdaság és tár‐sadalom felbomlásának mértékét és intenzitását a falu, a mezőgazdaság és a pa‐rasztság kategóriáinak egymástól való eltávolodásával jellemezhetjük. A nem agrárfoglalkozásúak arányának növekedésével megindult a zárt, hagyományos ag‐rártársadalom bomlása: a korábban a tulajdonviszonyok által ugyan tagolt, de egy‐mást kiegészítő elemekből álló, egységes rendszert alkotó falusi közösségek diOerenciálódtak, illetve a településeken belül egymástól egyre inkább elkülönülő foglalkozási, társadalmi csoportok alakultak ki (Ritter 2008; Káposzta, Nagy 2013).A változásokkal párhuzamosan a fejlett országokban újraértelmezik a vidék‐politikát. A vidéki területek fejlesztését célzó megközelítésekben a szektorális poli‐tikát a területi elvű és a vidéki térségek egészét érintő politikák váltják föl, miköz ‐ben a vidékfejlesztés gazdasági dimenziói bővülnek. Életképes gazdasági bázis nélkül nem beszélhetünk életképes vidékről, enélkül a vidék funkciói (tájfenn tar‐tás, környezetvédelem, vidéki örökség megőrzése stb.) is jelentősen sérülnek. A röviden bemutatott strukturális változások előtérbe helyezték a korunk vidékgazdaságához kapcsolódó felsőoktatás ki- és átalakítását, hiszen az innova‐tív, globalizált és automatizált gazdasági folyamatokat kell a hagyomány és a kör‐nyezeti fenntarthatóság rendszerébe helyezni (Káposzta, Nagy 2013; Káposzta, Tóth 2013). A hazai agrárfelsőoktatás szakértői – a gazdasági agrármérnök ötéves osztatlan képzésének tapasztalataira alapozva – 2005-ben megalapították a gaz‐dasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapképzési és a rá épülő vidékfejlesztési agrármérnök mesterképzési szakot. Az újonnan megalapított szakok elsődleges szempontként kezelték az Enyedi György és Buday-Sántha Attila által körvonala‐zott vidékgazdasági összefüggésrendszert, és helyezték el a képzést a térgazda‐ságtanhoz kapcsolódó tudományos térben. Országosan ezen agrárképzési szakok voltak azok, melyek a vidékfejlesztés oldaláról közelítve, a képzések rendszerébe helyezték a regionális gazdaságtanhoz, a területi tervezéshez és az integrált terü‐letfejlesztéshez kapcsolódó diszciplínák oktatását, kutatását.A vidékfejlesztési alap- és mesterképzési szakok első átfogóbb átalakítása 2016-ban történt meg, amikor – a képzés tízéves tapasztalatait is Ngyelembe 40 Káposzta Józsefvéve – a kimeneti követelmények módosítása mellett az alapképzési szak elnevezé‐se is módosult (vidékfejlesztési agrármérnök lett). A képzések tanterveiben az át‐alakítások után továbbra is meghatározó részt képviselnek a tértudományhoz kapcsolódó gazdasági és társadalmi ismeretkörök. (Nyilván sokat lehetne arról ér‐tekezni, vajon a névváltozás okozott-e változást a képzés piaci megítélésében, illet‐ve hogy a térgazdaság működéséhez kapcsolódó gazdasági, társadalmi isme ‐retkörök mennyire illeszkednek egy agrármérnöki képzés rendszerébe, de az jól érzékelhető, hogy az idegen nyelvű és a külhoni képzésekben a vidékfejlesztési diszciplínák iránt növekvő érdeklődés bontakozott ki.) Mindezen bővülés mel‐lett – saj nálatos módon – a hazai felsőfokú vidékfejlesztési oktatásban egyre ke‐vesebb a hallgatók száma. Az elmúlt években 30-40 százalékkal csökkent a felvé ‐telizők száma, részben azért, mert átalakult a multinacionális cégek munkaerő ‐igénye. A vidékfejlesztés, nemzetgazdasági szerepe ellenére, nem vonzó a középis ‐ko lákban tanuló „Z” generáció számára, miközben a munkaerőpiacnak, a vidéknek is szüksége lenne olyan szakemberekre, akik a vidékgazdaság működését, fejleszté‐sét értik és egyben a vidéki emberek gazdasági, társadalmi jólétének fejlesztését te‐kintik elsődleges céljuknak.Mindezek alapján felmerül a kérdés: milyen legyen az a képzés, amely képes felkészíteni a felsőoktatási intézmények hallgatóit a vázolt vidékfejlesztési, vidék‐gazdasági feladatokra? Milyen irányban kellene változtatni a vidékfejlesztési képzé‐seken ahhoz, hogy előtérbe kerüljön az a tény, miszerint a vidéki térségekben nem csak agrárszakemberek dolgoznak? Az „okos” vidéki térségek kialakításában az ipar, a szolgáltatások felsőfokú végzettségű szakembereinek is fontos szerepük van. A kérdést ezért általánosabban kell megfogalmaznunk: milyen felsőoktatási képzési rendszerrel leszünk képesek megfelelni a jövő társadalmi, gazdasági, innovációs és térbeli kihívásainak a vidékgazdaságban? Bármilyen választ is adunk, oktatás és ta‐nulás nélkül esélyünk sincs a periferikus helyzet, a vidék leszakadásának mérséklé‐sére. Fontosnak érzem a téma rendszerszemléletű elemzését annak érdekében, hogy a regionális tudományok egyre szélesebb körben bekerülhessenek és elfogadottab‐bak legyenek a hazai és nemzetközi tudományos világ meghatározó színterein.IrodalomBuday-Sántha A. (2001): Agrárpolitika-vidékpolitika. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs Enyedi Gy. (1975): A magyar falu átalakulása. Földrajzi Értesítő, 2., 109-124.Káposzta J., Nagy H. (2013): Vidékfejlesztés és a környezetipar kapcsolatrendszere az endogén fejlő‐désben. Journal of Central European Green Innovation, 1., 71-82. Káposzta J., Tóth T. (2013): Regionális és vidékfejlesztési ismeretek. Debreceni Tudományegyetem, Digi‐tális Tankönyvtár, DebrecenRitter K. (2008): Agrárfoglalkoztatási válság és a területi egyenlőtlenségek. PhD disszertáció, Szent István Egyetem, GSZDI, Gödöllő

A vidékfejlesztés helye a regionális tudományban = The position of rural development in the regional science

http://real.mtak.hu/107699/1/kaposzta-videkfejlesztes-2020.pdf

A vidékfejlesztés helye a regionális tudományban = The position of rural development in the regional science

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Repository of the Academy's Library